Turul 1931 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Dr. Bittó Béla: A Sárosfalvi- és Nadasdi Bittó- és a vele vérrokon Bári Báry-család (hét pecsétrajzzal)
A SÁROSFALVI- ÉS NÁDASDI BITTÓ" ÉS A VELE VÉRROKON BARI BÁRY-CSALÁD. A Duna főfolyásából, vagy csallóköziesen szólva az Öreg-Dunából úgyszólván közvetlenül Pozsony alatt egy mellékág, a Kis-Duna (másként a püspöki vagy szemeti Duna-ág), a régi Csalló (Challow, Challowo, Chollow) ered. Ez a Duna főfolyásával egy nagy szigetséget alkot, amelyet okleveleink a XIII. században is Csallóköz (Cholloukuz, némelykor még comitatus Posoniensis minor) néven említenek. Ezek tanúsága szerint azonban ezen szigetség alakulata egyáltalában nem hasonlított a mostanihoz. Míg ugyanis ez napjainkban összefüggő egészet képez és vízben mindinkább szegényebbé válik, kiszárad, sőt előreláthatólag rövid időn belül a Kis-Duna teljes ki- Ortvay : Magyarország régi vízrajza. Budapest, 1882. I. 1861. Itt említjük fel, hogy a leggyakrabban előforduló rövidítések megfejtése a következő : Anj. O. = Anjoukori Okmánytár. C. D. Tom. Vol. = Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé, Tom. Vol. Eszterh. Okit. = Az Eszterházy-család s oldalágai leírásához tartozó oklevéltár. Földes = Guthori Földes Gyula, Felsőcsallóköz árvédekezésének története, Pozsony, 1896. H. Okivt. = Hazai Okmánytár. I—VII. H. Okit. = Hazai Oklevéltár. Héderv. Okit. = Radvánszky—Závodszky, A Héderváry-család Oklevéltára. Knauz = Knauz, Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Dedek = ugyanennek III. kötete. Kubinyi = Kubinyi, Magyar történelmi emlékek. I. k. Árpádkori oklevelek. O. Stár = Országos Levéltár, mellette: D. L. = Diplomatikai osztály . N. R. A. f. nr. = Neo-regestratarum actarum fasciculus, numerus. M. Tört. T. = Magyar Történelmi Tár. Tört. T. = Történelmi Tár. W. = Wenzel, Codex novus Arpadianus. Zichy O. Gr. Zichy-család idősb ágának okmánytára, száradása folytán még szigetség jellegét is el fogja veszteni, addig a régi időkben nem képezett egységes egész területet, mivel területét számos folyóvízt ér járta át, sőt több helyen még tavak is borították, miből kétségtelennek tarthatjuk, hogy számos apróbb szigetre oszlott, és e mellett különösen a laposabb részeken mocsaras és ingoványos volt. A Csallóköznek ezen természeti alakulásában véljük annak okát találhatni, hogy települése még a napjainkban is aránylag gyér a Duna mentén s hogy a legsűrűbb az a szigetség közepén, ott, ahol az alakulat aránylag a legmagasabb s a honnét területe mindkét Duna felé lejt. Ezen alakulattal magyarázhatjuk meg azt is, hogy a Csallóközben nagyobb birtoktestek nem képződhettek, aminek viszont az volt a következménye, hogy nagyobb birtokfoglalás és nagyobb birtokú nemesség nem alakulhatott ki, ha a salamoni nemesektől eltekintünk, kiknek birtoka Salamonvatha 4 körül terült el, azonban épp fekvésénél fogva — közel a Kis-Dunához — nem nagyon bővelkedhetett jó termőföldekben, mint azt különben a fennmaradt oklevelek is tanúsítják. Alig is tehető fel, hogy ilyenekben bővelkedve kisebb terjedelmű jó földekért perlekedtek volna. így történhetett, hogy Csallóköz túlnyomó része királyi birtok volt és ide telepítették idők jártával a pozsonyi vár jelentőségének emelke- 1 Földes id. műve 20., 21., 25. 11. 2 Ortvay id. műve, I. 229. 3 Erre mutat az is, hogy a salamoni nemesek egy kisebb, Alalutalja nevű földért 1239-ben perlekednek, amit aligha tesznek, ha jó termőföld bővében vannak. 1. Eszterh. Okit. 3—5. 11. 4 Az új és legújabb időkben is meglevő Vasas- és Bélvatta vidékén, Nagyrégtől ...-ra.