Turul 1951–1992 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. Értekezések és önálló cikkek - Kóczy T. László: Magyar-lengyel genealógiai kapcsolatok - Első rész
MAGYAR-LENGYEL GENEALÓGIAI KAPCSOLATOK Első rész 1. Bevezetés A magyar családok történetének kutatása során igen gyakran bukkanunk külföldi vonatkozásokra. Az ilyen genealógiai kapcsolatok három fő csoportba sorolhatók: idegen származás, egyes ágak külföldre költözése (néhány generációra vagy véglegesen) s végül összeházasodás külhoni családokkal. Mindhárom esetben óhatatlanul szükséges a külföldi források ismerete, feldolgozása - ha a kutató pontos adatokat kíván beszerezni az érintett család eredetével, sorsával kapcsolatban. Különösen igaz ez, ha a vizsgálat a leányági ősök, illetve leszármazottak részletes felderítését is célul tűzi ki. A Magyarországon megjelent családtörténeti munkák, forráskiadványok, sajnos csak néhány kivételes esetben nyújtanak némi segítséget, kiindulási alapot a kutatáshoz. Egy ilyen jellegű kis kézikönyvet a következőkben részletesebben is be fogok mutatni. Ezek a művek azonban többnyire már eleve csak a nyilvánvaló magyar vonatkozásokra szorítkoznak, s a kutató számára izgalmas, rejtett kapcsolatokat nemigen ismerik. E néhány kötet kizárólagos ismerete és használata nem teszi lehetővé az igényes, tudományos alaposságú forrásfeltárást, gyakran még az elindulást sem. Különösen fontosak számunkra a szomszédos népekkel való kapcsolatok adatai, s ezekre mégis talán még fokozottabban érvényesek a mondottak. Nyilvánvaló pedig, hogy az átszármazások, összeházasodások éppen ezekkel a nemzetekkel voltak a leggyakoribbak. E kapcsolatok alaposabb feldolgozása azonban többnyire még várat magára. Nem teljesen önkényesen választottam e nemzetek közül a lengyelt, mellyel történelmünk századai során általában igen szoros kapcsolatok fűztek össze, s ennek következtében természetesen igen gyakran jöttek létre családi összefonódások is. Ennek ellenére ez a terület is meglehetősen feldolgozatlan. Tény az, hogy elvétve jelent meg, jelenik meg egy-egy olyan munka, amely az általános történelmi kapcsolatokon kívül túl a családi (pl. dinasztikus) jellegű érintkezéseket (is) taglalja. E művek azonban többségükben inkább a köztörténet és nem a genealógia szemszögéből tárgyalják a kérdést. Igen kevesek számára ismert nálunk a lengyel genealógiai és heraldikai irodalom, amely a kitartó búvár számára szinte kimeríthetetlen tárházát nyújtja a rejtett magyar vonatkozású adatoknak. Egy hivatalos utazás során lehetőségem nyílt arra, hogy rövid látogatást tegyek a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában. Ez a gyűjtemény Lengyelországban talán a legjelentősebb a történelmi és ezen belül családtörténeti anyag tekintetében. Páratlan a könyvtárhoz csatlakozó kézirattár is, e tanulmányban azonban csak nyomtatott forrásokkal fogok foglalkozni. A látogatás során a könyvtár Tudományos Tájékoztatási Osztályának segítségével némi betekintést sikerült nyernem a lengyel családtörténeti irodalom fontosabb kézikönyveibe. Az ott tapasztaltak alapján szeretnék rövid tájékoztatást adni a téma iránt érdeklődők számára néhány példán keresztül bemutatva, milyen irodalom segítségével, milyen technikával kezdhet hozzá a kutató egy-egy, az adott típusba sorolható probléma „felgöngyölítéséhez". A tanulmány végén alapbibliográfiát is ajánlok, amelyben szerepelnek azok a fontosabb kézikönyvek, amelyek használata minden lengyel genealógiai kutatás kiindulópontja. Bár a példák is esetlegesek, a bibliográfia sem teljes, mégis bízom benne, hogy e tanulmány némi segítséget fog nyújtani a hazai kutatóknak. Végül megemlítem, hogy - mintegy kedvcsinálásként -, egy kis adattár is csatlakozik a tanulmányhoz, amelyben egy több kötetes lengyel forráskiadvány magyar anyagát mutatoztam ki. Az itt szereplő adatok egy jelentős része a hazai irodalomban teljesen ismeretlen és többségük tartalmaz érdekes információt. Itt szeretnék köszönetet mondani a Jagelló Könyvtár Tudományos Tájékoztatási Osztálya vezetőjének, mag. Anna Sienkiewicznek és munkatársainak az értékes segítségért, amely nélkül lehetetlen lett volna a tanulmány végén közölt bibliográfia összeállítása. 2. A lengyel genealógiai és heraldikai irodalomról általában Nem vállalkozunk arra, hogy a lengyel szakirodalom történetét felvázoljuk, elsősorban mivel a korai munkák ma már inkább csak könyvészeti ritkaságként, s nem annyira tudományos értékű forrásként becsesek. Számunkra a múlt század közepétől kezdődő korszak Turul LXV. 1951-1992