Turul 2003 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Fodor László: A Karancsy család hodászi ágáról
A jenői Jeney család kölesei ágából való Erzsébetet (István és Papp Karolina lányát) vette nőül, akit előbb megszöktetett, aztán kerülhetett sor a nagyszabású lakodalomra. Nekik két fiuk született, közülük Zoltán azonban még iskolái befejezése előtt meghalt. A másik fiú, Árpád, Nagykárolyban tanult, és a Komoróczyak révén rokon Hethey Ábrahám főjegyzőnél lakott kosztos diákként. 1888 és 1892 között iskolatársa volt Ady Endrének. A két család jól ismerte egymást, megállapodásuk szerint Karancsy Árpád hegedűórákat adott Ady Endrének. Amikor azonban kiderült, hogy az órákat a két fiú közös megegyezéssel nem tartja meg, a kapcsolat megromlott.30 A kis család 1898-ban Nántűre költözött, ahová János Árpád nevű fia helyettes körjegyzőként került. Árpád később (a ma ugyancsak Romániában fekvő) Kapnikbánya, majd (1904-ben) Nagysikárló körjegyzője i1 lett, ahová immár felesége, az előkelő (anyai részről bárói) származású mezőmadarasi Madarassy Jolán (Madarassy László és Rauber Emília lánya) és időközben megözvegyült édesapja kísérte. 1917-ben Karancsy Árpád családjával Nagykárolyba költözött, ahol immár vezető beosztású adóhivatali tisztviselőként dolgozott. 1920 után nyugdíja mellett a közeli Szaniszlón látott el adóhivatali tisztséget, ahová Nagykárolyból ingázóként járt ki. 1944-ben a bombázások elől (beteg feleségével) Hodászra menekült unokatestvéreihez (az Erdélyi családhoz), mialatt házát kifosztották. Feleségével együtt 1950-ben halt meg Nagykárolyban. Árpád első gyermeke, Erzsébet, Nántán született 1901-ben. Polgári leányiskolai tanulmányokat végzett (Nagybányán, illetve Szatmárnémetiben), 1927-ben ment férjhez Marján János nagykárolyi pékmesterhez.32 József, a második gyermek, Kapnikbányán, 1903-ban jött a világra. A nagykárolyi Kegyesrendi Főgimnáziumban tanult, melynek bezárása után (1923-ban) Magyarországon fejezte be a középiskolát. Jogi tanulmányai után adóhivatali tisztviselő lett. 1937-ben kötött házasságot Debrecenben a mácsai születésű Bányay Erzsébettel, akitől 1942-ben egyetlen, korán elhalt leánya született. 1943-ban Hajdúböszörménybe költözött, ahol vezető adóügyi hivatalnokként dolgozott. 1944-ben visszavonták katonai felmentését, a debreceni csatában esett el. A fiatalabbik fiú, az apja halálakor alig egyéves IV. Zsigmond Sárospatakon tanult, az 1870-es években több évig betöltötte a főbíró tisztét Hodászon.33 Első házasságából, a péterfalvi (Ugocsa m.) születésű Jeney Borbálától négy gyermeke született.34 Jeney Borbála minden bizonnyal közeli rokona volt sógora (Karancsy János) feleségének, erre utal, hogy első gyermekét Kölcsén hozta világra. Fia, V. Zsigmond Debrecenbe került, ahol elismert szabómesterként dolgozott. Az ő felesége az ugyancsak hodászi születésű Szeöcs Mária volt, nekik utódaik nem maradtak. IV. Zsigmond és Jeney Borbála három lányáról pedig csak annyit tudunk, hogy talán Nagykárolyba kerültek. IV. Zsigmond másodszorra többszörös rokonát, a nála fiatalabb Komoróczy Matildot, Komoróczy Ignác és nagyidai Berzsenyi Mária 35 lányát vette el, akivel egy időben a Berzsenyiek kisguti (Bereg m.) birtokán laktak. Két gyermekük született, akik közül Elemér előbb csendőrtiszt volt Kapnikbányán,36 illetve Kolozsváron, az első világháború után (1923-ig) Beregszászon élt és dolgozott, mint kórházgondnok,37 majd Jándon volt adóügyi jegyző 1938-ig. A fordulat évét követően végül tsz-könyvelőként dolgozott szülőfalujában. A Karancsy nevet ő viselte legtovább Hodászon, 1962-ben bekövetkezett haláláig. IV. Zsigmond legkisebb gyermeke, Zenóbia (kinek neve Jókai leleménye) Erdélyi Béla (napkori származású szabómester, később huszonöt éven át hodászi főbíró 38) felesége lett, akitől kilenc gyermeke született. A kilencedik gyermek születése után nem sokkal távozott az élők sorából, férjére egy kis házat, alig 40 hold földet, gyermekeire pedig ma is őrzött ingóságokat, köztük bútorokat és néhány antik ékszert hagyva.39 A Karancsyak hodászi ága tehát e század derekára kihalt, emléküket csak a leányági leszármazók, néhány emléktárgy és helybeli földrajzi név őrzik.40 Fénykép Karancsy V. Zsigmondról, Elemérről és Zenóbiáról, illetve Jánosról, Árpádról és Erzsébetről maradt fenn. A család ismert leszármazását a mellékelt táblán követhetjük nyomon.41 Fodor László 14