Turul 2003 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

1-2. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Fodor László: A Karancsy család hodászi ágáról

A jenői Jeney család kölesei ágából való Erzsébetet (István és Papp Karolina lányát) vette nőül, akit előbb megszöktetett, aztán kerülhetett sor a nagysza­bású lakodalomra. Nekik két fiuk született, közülük Zoltán azonban még iskolái befejezése előtt meghalt. A másik fiú, Árpád, Nagykárolyban tanult, és a Ko­moróczyak révén rokon Hethey Ábrahám főjegyző­nél lakott kosztos diákként. 1888 és 1892 között isko­latársa volt Ady Endrének. A két család jól ismerte egymást, megállapodásuk szerint Karancsy Árpád he­gedűórákat adott Ady Endrének. Amikor azonban kiderült, hogy az órákat a két fiú közös megegyezés­sel nem tartja meg, a kapcsolat megromlott.30 A kis család 1898-ban Nántűre költözött, ahová János Árpád nevű fia helyettes körjegyzőként került. Árpád később (a ma ugyancsak Romániában fekvő) Kapnikbánya, majd (1904-ben) Nagysikárló körjegy­zője i1 lett, ahová immár felesége, az előkelő (anyai részről bárói) származású mezőmadarasi Madarassy Jolán (Madarassy László és Rauber Emília lánya) és időközben megözvegyült édesapja kísérte. 1917-ben Karancsy Árpád családjával Nagykárolyba költözött, ahol immár vezető beosztású adóhivatali tisztviselő­ként dolgozott. 1920 után nyugdíja mellett a közeli Szaniszlón látott el adóhivatali tisztséget, ahová Nagykárolyból ingázóként járt ki. 1944-ben a bombá­zások elől (beteg feleségével) Hodászra menekült unokatestvéreihez (az Erdélyi családhoz), mialatt há­zát kifosztották. Feleségével együtt 1950-ben halt meg Nagykárolyban. Árpád első gyermeke, Erzsébet, Nántán született 1901-ben. Polgári leányiskolai tanulmányokat végzett (Nagybányán, illetve Szatmárnémetiben), 1927-ben ment férjhez Marján János nagykárolyi pékmester­hez.32 József, a második gyermek, Kapnikbányán, 1903-ban jött a világra. A nagykárolyi Kegyesrendi Főgimnáziumban tanult, melynek bezárása után (1923-ban) Magyarországon fejezte be a középiskolát. Jogi tanulmányai után adóhivatali tisztviselő lett. 1937-ben kötött házasságot Debrecenben a mácsai születé­sű Bányay Erzsébettel, akitől 1942-ben egyetlen, ko­rán elhalt leánya született. 1943-ban Hajdúböször­ménybe költözött, ahol vezető adóügyi hivatalnok­ként dolgozott. 1944-ben visszavonták katonai fel­mentését, a debreceni csatában esett el. A fiatalabbik fiú, az apja halálakor alig egyéves IV. Zsigmond Sárospatakon tanult, az 1870-es évek­ben több évig betöltötte a főbíró tisztét Hodászon.33 Első házasságából, a péterfalvi (Ugocsa m.) születésű Jeney Borbálától négy gyermeke született.34 Jeney Borbála minden bizonnyal közeli rokona volt sógora (Karancsy János) feleségének, erre utal, hogy első gyermekét Kölcsén hozta világra. Fia, V. Zsigmond Debrecenbe került, ahol elismert szabómesterként dolgozott. Az ő felesége az ugyancsak hodászi szüle­tésű Szeöcs Mária volt, nekik utódaik nem maradtak. IV. Zsigmond és Jeney Borbála három lányáról pedig csak annyit tudunk, hogy talán Nagykárolyba kerül­tek. IV. Zsigmond másodszorra többszörös rokonát, a nála fiatalabb Komoróczy Matildot, Komoróczy Ig­nác és nagyidai Berzsenyi Mária 35 lányát vette el, aki­vel egy időben a Berzsenyiek kisguti (Bereg m.) bir­tokán laktak. Két gyermekük született, akik közül Elemér előbb csendőrtiszt volt Kapnikbányán,36 illet­ve Kolozsváron, az első világháború után (1923-ig) Beregszászon élt és dolgozott, mint kórházgond­nok,37 majd Jándon volt adóügyi jegyző 1938-ig. A fordulat évét követően végül tsz-könyvelőként dolgo­zott szülőfalujában. A Karancsy nevet ő viselte legto­vább Hodászon, 1962-ben bekövetkezett haláláig. IV. Zsigmond legkisebb gyermeke, Zenóbia (kinek neve Jókai leleménye) Erdélyi Béla (napkori származású szabómester, később huszonöt éven át hodászi főbí­ró 38) felesége lett, akitől kilenc gyermeke született. A kilencedik gyermek születése után nem sokkal távo­zott az élők sorából, férjére egy kis házat, alig 40 hold földet, gyermekeire pedig ma is őrzött ingóságokat, köztük bútorokat és néhány antik ékszert hagyva.39 A Karancsyak hodászi ága tehát e század dereká­ra kihalt, emléküket csak a leányági leszármazók, né­hány emléktárgy és helybeli földrajzi név őrzik.40 Fénykép Karancsy V. Zsigmondról, Elemérről és Ze­nóbiáról, illetve Jánosról, Árpádról és Erzsébetről maradt fenn. A család ismert leszármazását a mellékelt táblán követhetjük nyomon.41 Fodor László 14

Next