Typographia, 1919 (51. évfolyam, 1-46. szám)
1919-01-03 / 1. szám
Budapest, 1919 január 3 X. szám ötvenegyedül évfolyam A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kr, . Előfizetési ár a Gutenberg-melléklettel. BTTTt A PPCT VTTT RirPirordfi tttp A 1 c7 í AT Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdető* egész évre 24 korona. Egyes szám 5« fillér. "UUA ^ 1, VIII, BERKOC^hUTLA 1. íj>AAM, sek „onpareille-soronként megállapodás Megjelenik pénteken.Telefon: József 1-33 FÉLEMELET, 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON szerint számíttatnak és előre fizetendők Békéltetőbizottsági határozatok. Budapest, december 4. Panasz. Egy gépmester panaszának tárgya az, hogy 1918 október 6-án 15 korona bérjavítást kapott, amelyet azonban panaszolt cég a magasabb különpótlék életbeléptetésekor redukált Határozat. A bizottság a panasznak helyt ad és kötelezi a céget hogy a már megadott fizetésemelést továbbra is fizesse. Panasz: Egy gépmester panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég a katonai szolgálatból visszatérő panaszost munkába állítani nem hajlandó. A cég képviselője előadja, hogy panaszos 1914 decemberében a cégtől önként kilépett. Határozat: A bizottság panaszost panaszával elutasítja. Panasz: Egy betűszedő panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cégtől katonai szolgálatra bevonult és munkába visszaállítani nem hajlandó. Határozat: A bizottság panaszos visszavételére kötelezi bepanaszolt céget. Panasz: Egy betűszedő panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég a harctérről visszatért panaszost munkába visszaálltani nem hajlandó. Határozat: A bizottság kötelezi a céget, hogy panaszost a jelentkezést követő második hétfőtől kezdve foglalkoztassa. Panasz: Egy gépmester panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég panaszost, aki 1914 december 14-én lépett be a céghez és annál 1916 január 16-ig állott alkalmazásban, munkába állítani nem hajlandó. Határozat: A bizottság panaszost panaszával elutasítja. Panasz: Egy gépmester panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég az egész személyzetnek a megállapodás ellenére felmondott. Határozat A bizottság kötelezi a céget, hogy személyzetét továbbra is tartsa meg. Budapest, december 11. Panasz: Egy betűszedő panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég panaszost felmondás nélkül elbocsátotta. A cég képviselője írásban nyújtotta be magyarázatát panaszos rögtöni elbocsáttatásának, amely szerint az több héten át igazolatlanul volt távol az üzemtől. Határozat: A bizottság panaszost panaszával elutasítja. Előterjesztés: Egy nyomdacég különleges munkaidő engedélyezését kéri. A cég, hivatkozással a gázkorlátozásra, kéri, hogy szedőgépfizetét két schichitben, délután 3 órától 9-ig és este 9 órától éjjel S óráig foglalkoztathassa. Kéri továbbá megengedni, hogy miután személyzetet nem vehet föl a gépekhez, hogy az azoknál foglalkoztatottakat különóráztathassa. Határozat: A bizottság kimondja, hogy a cég kéréséhez, amennyiben a gázkorlátozás lehetetlenné tenné a jelenlegi munkaidőt, hozzjárul A különórázásra vonatkozó kérést elutasitja. Előterjesztés: Egy nyomdacég kéri, hogy héber szedők hiányában a szedők délutánonként a lap megjelenése érdekében 2 órát különórázhassanak. Határozat: A bizottság a cég kéréséhez hozzájárul. Előterjesztés. Egy nyomdacég kéri, hogy a „Magyar Kultura“ című folyóirat nyomása akadálytalanul megtörténhessék. Határozat: A bizottság az előterjesztésben foglalt kérelemhez hozzá nem járni. Győr, december 8. Panasz. Egy szedő panaszának tárgya az, hogy az érvényben levő megállapodás ellenére kondícióját fölmondották. Határozat. A felek megegyezése folytán a panasz tárgytalan. — Panasz. Egy szedő panasza az, hogy a megállapodás ellenére kondíciója fölmondatott. Határozat. Tekintettel arra, hogy a panaszolt nyomdában az 1914-ben foglalkoztatott személyzet létszámánál több munkást alkalmaznak, a felmondás jogos hassa. Határozat: A bizottság hozzájárul ahhoz, hogy az előterjesztést tevő cég a megállapodás szerinti rövidített munkaidőt nem köteles betartani. Panasz. Egy tömöntő panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég az érvényben levő munkabérszabályzat 60. §-ának c) pontjában megállapított bértételeket nem hajlandó megfizetni, annak dacára, hogy az e) pontban említett munka rendszeresen naponta, de legalább egy héten három-négyszer készül. Panasz tárgyát képezi továbbá, hogy az újonnan jelentkező előfizetők részére pótlásul küldendő regényfolytatások öntését a cég az ugyancsak föntnevezett szakasz b) pontja szerint fizeti, holott ez panaszos szerint a c) pont alapján volna fizetendő. Határozat: A bizottság kimondja, hogy a lapban való felhasználás végett öntött lapos hirdetés a munkabérszabályzat 60. §-ának b) pontja alapján, a regényfolytatások időszaki öntése pedig a föntnevezett szakasz c) pontja alapján díjazandó. Panasz: Egy nyomdacég panaszának tárgya az, hogy a tömöntőknek 1918 július 1-től 6 héten át tévesen különpótlékot, fizetett ki, miért is kéri ennek visszatérítését. Határozat: A bizottság kimondja, hogy a személyzet részéről a beírásnál rosszhiszeműséget nem lát fönnforogni, amiért is a személyzetet a kiutalt összegek visszatérítésére nem kötelezheti. ...................................... ■ . ...... ............... Budapesti betű- és tömöntők békéltetőbizottsága. Budapest, december 6. Panasz. Egy tömöntő panaszának tárgya az, hogy bepanaszolt cég panaszost, aki 1914 június 27-én a cégtől vonult be katonai szolgálattételre, nem akarja visszafogadni. Határozat: A bizottság kötelezi a céget, hogy panaszost munkába állítsa. Előterjesztés: Az Első Magyar Betűöntőde Rt. öntőmunkáshiányra való tekintettel kéri, hogy a megállapodásban létesített 6 órai munkaidő helyett egyelőre visszavonásig munkásait teljes napi munkaidőn át foglalkoztat Szervezkedjünk, tanuljunk! A nemzetközi munkásmozgalomnak régidők óta hangzatos (és ki tagadhatná?) nagyfontosságú jelszavai ezek. Az új, forradalmi idők hatalmasan megnövelték a szociáldemokrata alapon szervezett szellemi és testi munkásság táborát és félő, hogy a máról-holnapra a szociáldemokráciának a magyar politikai élet kátyújából kimozdult diadalszekerére — bár jóhiszeműen — fölkéredzkedettek a legelső útkeresztezésnél vagy zökkenőnél (még mielőtt a kakas hármat kukorékolna) Péter példáját követik. Fontos tehát, hogy úgy az újonnan csatlakozott intellektuellek, mint a testi munkát végzők tisztában legyenek a szociáldemokráciával s ennek a tanításaival, mert sajnosan tapasztaltuk mindenhol, hogy magyar polgári társadalom túlnyomó többsége s az ezek politikai, gazdasági és etikai nézeteit valló szellemi és testi munkások a szociáldemokráciával s ennek tanításaival tisztában nem voltak, ezeket megismerni nem igyekeztek s megelégedtek e tekintetben azzal a tudománnyal, amellyel a polgári sajtó nagy része egészen az utóbbi napok nagyszerű eseményéig célzatosan traktálta éppen nem egészen önzetlenül és éppen nem csekély előfizetési díj fejében olvasóközönségét. Nem elég tehát, hogy ezek az új elemek (esetleg teljesen frissen alakult) gazdasági szervezeteik révén a szociáldemokrata Szakszervezeti Takácshoz csatlakoztak, hanem a megindult nagyszerű gazdasági szervezkedést egy még nagyobbszerű politikai szervezkedésnek, a választókerületi pártszervezetek kiépítésének (itt az utcai és házi bizalmi férfi rendszer megteremtésére gondolok) és az újak politikai felvilágosításának kell követnie. A helyi pártszervezetek évek hosszú sora óta foglalkoznak ennek a harci és végrehajtószervezetnek (utcai és házi bizalmi rendszer) a megteremtésével, de sajnos, az elért eredmények (inkább eredménytelenségek!) nincsenek arányban a rájuk fordított buzgalommal és energiapazarlással. Csődöt mondott a Népszavaelőfizetőknek e célból értekezletekre való meghívása s nem járt kellő eredménnyel az 1914-ben, a háború kitörését közvetlenül megelőzően, lefolytatott házi agitáció sem: sohasem tudtuk, kivel állunk szemben, ellenséggel?, jóbaráttal? s nagyon könnyen és hamar találtuk meg a kifelé vivő ajtót még azokban a házakban is, ahol munkások laktak. Egy dolgot azonban nem kíséreltünk meg: az összes szervezett munkások törzslapozását a gazdasági szervezetek útján — a választókerületi pártszervezetek részére. Nem kicsinylem le a munka nagyságát, amely első pillanatban szinte kivihetetlennek látszik, de szerintem csak ez a mód vezet a kívánt eredményhez s bőven megfizeti a ráfordított munka kamatját az otthon pipázó vagy kártya mellett politizálgatók megmozdítása, ambíciójuk, tettvágyuk fölkeltése által. Hisz senkitől sem akarunk sokat, annyit csak, amennyit mindenki játszva elbír: hogy a vele egy házban lakó szervezett munkásokkal megismerkedjék, azokkal állandóan érintkezzék, hogy a kapcsolat a pártszervezet s minden egyes szociáldemokrata munkás között állandóan, éjjel-nappal, bármely szükségben meglegyen. (S emiatt még a pipáját sem kell félretennie!) A szervezetek vezetőinek csak össze kell ülniök a helyi pártszervezetek vezetőivel a kivitel megbeszélése végett: milyen rovatokat vegyenek föl a törzslapon (például a név, foglaltalkozás és lakás mellett születési év, gyermekek, mióta, melyik szervezetnek tagja, teljesített-e szervezeti funkciót, mióta előfizetője a Népszavának, katonai kiképzés, csapattest, ki tudja mire jó? stb.) , a felvétel napjának megállapítása végett — a többit elvégzik a műhelybizalmi férfiak (legalább nálunk nyomdászoknál ez nem okoz nehézséget). Ezek a kész törzslapok, melyek alapján az utcai és házi bizalmirendszer megteremthető lenne, természetesen az illetékes választókerületi pártszervezeteknek lennének átadandók feldolgozás és további kezelés végett. Nem célom a Typographia szigorúan megszabott papirosát túlontúl igénybe venni és messzemenő részletek fejtegetésébe bocsátkozni: ez a nálamnál hivatottabbakra vár, csak az oktatás kérdésére óhajtok még röviden kitérni. Amerre nézünk: vissza a múltba s az eseménydús jelenbe; sehol nem látunk az oktatás terén olyan mozgalmat, amely mindnyájunkat kielégíthetne. A szakegyesületek megelégedtek egy-egy egészségügyi előadás, egy-egy esperanto-tanfolyam rendezésével, amik a megélhetési viszonyok kényszerítette túlságos túlórázás következtében nem jártak kellő sikerrel. A helyi pártszervezetek ereje a folytonos szünet nélküli választójogi agitációban merült ki s abból a kezdeményezésből, amit 1904-ben és 1905-ben oly örömmel láttunk: a Galilei-kör tagjainak előadásából már csak az emlék maradt meg. Az oktatás kérdését egyszer már komolyan és véglegesen meg kell oldani. Mik tehát a teendők? Minden közigazgatási vagy választókerületben (tehát nem szakmánként), ahol ez megokolt (lásd a XXII. választókerületet: Kőbánya, Rákosfalva, Tolókor, Zugló, Százados utca, Máv. kolónia stb.) szavazókörzetenként állandó jellegű szabad iskolákat kell fölállítani körülbelül azzal a tananyaggal, amely annak idején (1906—1907) a Társadalomtudományok Szabadiskolája (Damjanich utca) felölelt; ne legyenek ezek a tanfolyamok látogatás tekintetében korlátokhoz kötve („kizárólag 40 látogató részére“) s kezdődjenek az előadások oly időben, hogy azokon mindenki, még a túlórázó munkások is megjelenhessenek felnőtt családtagjaikkal. Kérjünk föl írókat, művészeket, tudósokat az irodalom, művészetek és általános tudományok ismertetésére, hogy a tudásvágyat fölkeltsük, az irodalmat, az olvasást, a tudományokat és művészeteket megszerettessük, a tudás vágyát a munkásság széles rétegében fölkeltsük és ébrentartsuk és ezzekkel az előadásokkal párhuzamban tartsanak neves elvtársaink előadásokat minden a szociáldemokrata munkásmozgalommal kapcsolatos tudnivalókról. Állíttassanak föl, ahol erre szükség van, analfabéta-tanfolyamok, végül nyelvtanfolyamok is szónokiskolák. Ha ezeket a kérdéseket ily képen fogjuk megoldani s nem kételkedem benne, hogy irányadó elvtársaink az elmondottakat komoly megfontolás tárgyává teszik (hiszen a gyöngyhalászok sokszor életük veszélyeztetésével a tengerfenékre szállnak le talmi, hamis értékekért csak mi várjuk tétlenül, mit vetnek fölszinre a habok?), akkor alapos reményünk lehet rá, hogy álmaink teljesülnek s idők sorsával a korcsmák helyén könyvesboltok nyílnak s nem kell a munkásságot szervezkedésre, tanulásra ösztönözni. Szervezkedjünk! A szervezettségben megbecsülhetetlen erő, hatalom lakik s akié a hatalom, azé a boldogulás. De tanítsunk is! Mert a tárolás nyomán uj eretnek vágya támad s a tunfós talajában uj, tisztultabb élet csirája sarkaik Beck Mátyás