Typographia, 1930 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-03 / 1. szám
A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 1. . . , Megjelenik minden héten pénteken. Elő- RiTn A viti irím Kéziratok nem adatnak vissza, xiirnetes fizetési ár egy félévre 5 pengő. Egyes BUDAVESI Vili, BÉRKOCSIS ULLA 1. SZÁM ára: millimétersoronként 30 fillér. A szám ára 20 fillér. Telefon: József 301—33 FÉLEMELET 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON hirdetés díja mindenkor előre fizetendő Békéltetőbizottsági határozatok Budapest, 1929 június 19. Panasz: R. I.-né berakónő panasza a B. D. nyomdacég ellen (Folytatólagos tárgyalás.), mert a bepanaszolt cég panaszosnak a szabadságidőre járó bért nem fizette ki. Határozat: A békéltetőbizottság panaszost panaszával elutasítja. — Panasz. K. T. berakónő panasza a Sch. és Társa nymdaség ellen, mert a bepanaszolt cég panaszost felmondás nélkül elbocsátotta. Határozat: A békéltetőbizottság a panasz ügyében leszállítja illetékességét. — Panasz: Hivatalból panasz a S. H. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég állandóan szedi szedőgépén a bérszabályzatközösségen kívül álló Weisz nyomda egyik zsidó lapját. Határozat: A békéltetőbizottság tudomásul veszi, hogy a bepanaszolt nyomdának nem volt tudomása arról, hogy a Klein nyomda, amelytől a panasz tárgyát képező munkát vállalta, blokált üzem. Figyelmezteti azonban a bepanaszolt céget arra, hogy nagyobb gondossággal járjon el a munkák vállalásánál, mert hasonló panasz fölmerülése esetén a jövőben nem volna abban a helyzetben, hogy a panaszt ilyen enyhén bírálja el. — Panasz. K. K. betűszedő panasza a S. nyomda í’t. ellen, mert a bepanaszolt cég panaszost fölmondás nélkül elbocsátotta. Határozat: A békéltetőbizottság panaszost panaszával elutasítja. A bepanaszolt céget azonban kötelezi a bizottság arra, hogy a levont egynapi munkabért a békéltetőbizottság alapja javára három napon belül fizesse be a Főnökegyesület pénztárába. Egyben figyelmezteti a bizottság a bepanaszolt céget a bérszabályzat 1. pontjának arra a rendelkezésére, amely szerint a bérszabályzatitól eltérő megállapodások érvénytelenek. —, 1929 június 26. Panasz. Hivatalból emelt panasz a G. és G. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég több ízben kiszedte a bérszabályközösséren kívül álló Törekvés nyomda munkáit. Határozat: A békéltetőbizottság rosszalását fejezi ki a bepanaszolt céggel szemben, mert nem kellő gondossággal járt el a munka vállalásánál. Egyben figyelmezteti őt arra, hogy amennyiben hasonló panasz újból fölmerülne ellene, a bizottság a jövőben nem lesz abban a helyzetben, hogy az ügyet ilyen enyhe elbírálásban részesítse. — Panasz: Hivatalból emelt panasz a H. B. nyomdacég ellen, mert a bepanaszolt cég öt héten át a bérszabályközösségen kívül álló Pannónia nyomdában szedette a Vasúti Rádió című hetilapot. — Határozat: A békéltetőbizottság megállapítja, hogy immár másodízben kénytelen elfogadni a bepanaszolt cégnek azt a védekezését, amely szerint nem volt tudomása arról, hogy az a nyomda, amelynél dolgoztatott, blokált üzem. Ezért a bizottság rosszalását fejezi ki a H. B. cégnek és figyelmezteti arra, hogy amennyiben újból fölmerülne ellene hasonló panasz, nem volna abban a helyzetben, hogy védekezését elfogadja. — Panasz: A. J. gépmester kétrendbeli panasza a G. és G. cég ellen és ezen cég panasza A. J. gépmester ellen. A panasz tárgya nevezett gépmester részéről az, hogy őt említett cég azonnali hatállyal elbocsátotta, sem a megdolgozott időre, sem pedig a felmondási időre járó bért nem fizette ki neki, az elrontott munkáért béréből levonásokat eszközölt, bérszabályellenes munkáltatást folytat és őt elbocsátása alkalmával durva kifejezésekkel illette; a cég panaszának tárgya pedig az, hogy nevezett gépmester amerikázott és viselkedésével a többi munkás előtt csorbította a cég tekintélyét. Határozat: A békéltetőbizottság kötelezi G. és G. céget arra, hogy A. J. gépmesternek az elrontott munkáért levont 4 pengőt fizesse vissza, éspedig azért, mert a bérszabály értelmében csak akkor lehet helye a levonásnak, ha az okozott kár bebizonyíthatóan szándékosságból eredt. Kötelezi továbbá a bizottság az említett céget arra, hogy nevezett gépmester számára a munkahét két első napjára járó bért — a fentebbi 4 pengővel együtt — három napon belül fizesse be a Főnökegyesület pénztárába. A bizottság végül rosszalását fejezi ki a céggel szemben azért, mert a bérszabályzat rendelkezéseitől eltérő munkaszolgáltatást kívánt a munkástól, továbbá azért, mert a rögtöni elbocsátás alkalmával olyan kifejezéseket használt a munkással szemben, amelyek szakmánkban a munkásokkal való érintkezésben már rég nem szokásosak. — Panasz: Hivatalból emelt panasz a K. nyomda ellen. Határozat. Panaszlott oég nem jelenvén meg, a panasz a legközelebbi ülésen fog tárgyaltatni. —, 1929 augusztus 7. Panasz. H. N. hírlapnyomda rt. panasza A. J. meter ellen, mert a bepanaszolt motor egy tördelési munka elvégzését megtagadta, utalva a napilapok különleges kérdéseit tárgyaló bizottságnak 1927. évi április hó 8-án kelt 105. számú határozatára. Határozat: Az ügy áttétetik a napilapok különleges kérdéseit tárgyaló bizottsághoz annak közlése végett, hogy mit célzott a hivatkozott határozattal. ■ Meghosszabbítottuk az árszabályt Köztudott dolog, hogy a két évvel ezelőtt megkötött kollektív szerződés érvényességének időtartama ez év március 31-ével jár le, az árszabály felmondási határidejének végső terminusául január 1-ének napja volt megjelölve. Az árszabály erre vonatkozó rendelkezése (2. §) e tekintetben az alábbiakban intézkedik: „Amennyiben 1930 január hó 1-ével a szerződő felek egyike sem élne fölmondási jogával, úgy a jelen munkaidő- és munkabérszabályzat érvényessége egy évvel, 1931. évi március hó 31-ig meghosszabbodik és a fölmondás időpontja 1931. évi január hó 1-je.“ Az új esztendő napján érkeztünk el a fontos és jelentőségteljes dátumhoz. Az árszabály fölmondásának határnapját megelőzőleg mindenkor élénk érdeklődés mutatkozott eziránt. És sokakban vetődött föl a kérdés ezúttal is, hogy vájjon fölmondjuk-e,vagy pedig meghosszabbítjuk-e az árszabályt. Erre a kérdésre szolgálunk fölvilágosítással szaktársainknak az alábbiakban, minden részletre kiterjedően. így közöljük szakársainkkal, hogy a fölmvndás jogával a szerződő felek, sem a munkáltatók, sem pedig a munkásrész nem élt és így az árszabály fönt idézett rendelkezése értelmében annak érvényességi időtartama automatikusan, 1931. évi március 31-éig, tehát egy évvel meghosszabbíttatott. Hogy milyen meggondolások késztették szerződő feleket arra, hogy az árszabály föl a mondásától eltekintsek, az a mai leromlott gazdasági és nyomdaipari helyzetben leli magyarázatát. Sajnos, a leromlott gazdasági viszonyok a nyomdaipart sem hagyták érintetlenül és ennek következményeit munkáltató és munkás egyaránt érzi. Ez több körülményből jut kifejezésre, de leginkább szemlélteti ezt munkanélküli statisztikánk, illetve az üzemekből kiszorult nyomdai munkások nagy száma. A leszűkített országhatárok következtében nyersanyagterületünket és piacainkat veszítettük el. Az ipari szükségletek kielégítése belterületen a rossz kereseti és megélhetési viszonyok folytán a minimumra redukálódott. Ezzel egyidejűleg csökkent a nyomdaipar fölvevőképessége is, miután e szükségletek kielégítésére nem jut a mai szűkös jövedelemből. Hogy ez így van, arra bizonyságul szolgál az az állandóan nagy munkanélküliség, mely az utóbbi években mutatkozott általában, a nyomdaiparban pedig két év óta állandósult. A nyomdaüzemek elnéptelenedése természetszerűen jellemzi a mai ipari helyzetet. A nyomdai munkásság helyzetét súlyosbította és a munkanélküliek létszámát az duzzasztotta föl mai számszerűségére, hogy az utóbbi évek során át sokan tértek vissza olyanok a szakmához, akik huzamosabb időn át más foglalkozást űztek. A viszonyok leromlásának következtében, az egyéb foglalkoztatási lehetőségek is lecsökkennek és ennek tudható be, hogy a visszaözönlés a nyomdászpályára oly hátrányosan befolyásolta a nyomdai munkásság helyzetét. De érezteti hatását a tanonctúj produkció is, mely ugyancsak az utóbbi években olyan méreteket öltött, amelynek káros hatásai nemcsak a munkásság, de a munkáltatók számára is jelentőségteljesek. Figyelmeztetőn inti a munkáltatókat arra, hogy e tekintetben ne csupán az ebből eredő pillanalatnyi előnyt lássák, hanem gondoljanak arra, hogy ez az ő érdekeik ellen is van és azt nagy mértékben veszélyezteti. Mert ez arra vezethet, hogy a gombamódra szaporodó, munkást nem foglalkoztató kis üzemek számát még jobban fogja növelni és mindig súlyosabb nehézségekkel kell megküzdeniök konkurrenciális téren. Miután sokan, akik a megnehezült viszonyok következtébe nem tudnak mint munkások elhelyezkedni, arra kényszerülnek, hogy kis tőkéjük, vagy pedig hitel révén nyomdát nyissanak. Mindezeknek az egybevetése után jutottunk arra az elhatározásra, hogy az árszabályt nem mondjuk föl. A szervezet vezetősége behatóan foglalkozott a dologgal és a kérdést az arra illetékes testületek elé vitte, amelyek úgy határoztak, hogy az ügy intézését a szervezet vezetőségére bízzák. Tehát a vezetőségre bízatott, hogy az ügyben a nyomdai munkásság érdekeinek szem előtt tartásával határozzon. A szervezet vezetősége a kapott felhatalmazás alapján, a nyomdai munkásság érdekeinek lelkiismeretes mérlegelése után, az ipar mai helyzetének figyelembevétele mellett jutott arra az elhatározásra, hogy az árszabályt nem mondja föl, hanem azt egy évre meghosszabbítja. Amikor a szervezet vezetőségének ilyértelmű felelősségteljes elhatározását közöljük szaktársainkkal, az a meggyőződés él bennünk, hogy azt valamennyien megnyugvással fogadják és ugyanazok az elgondolások töltenek el mindenkit szaktársaink közül, mint a vezetőséget. 1QJO Boldog u ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK ÖSSZES TAGJAINKNAK, OLVASÓINKNAK ÉS BARÁTAINKNAK, VALAMINT MINDAZOKNAK, AKIK KÖZÖS ÉRDEKEINK ELŐBBREVITELÉN KÖZREMUNKÁLKODTAK A TVPOGRAPHIA SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Értesítés A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete által a munkásközvetítő-tisztviselői állásra kiírt pályázatra beérkezett pályázók közül az alábbiak bocsáttatnak szavazásra: Bálint Ödön Gisztl Pál Haas* Vendel Lévai Sándor Zarnóczay Béla Szavazásra jogosult a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének minden tagja. A szavazás titkos és a borítékot mindenkinek sajátkezűleg kell lezárni. Azon nyomdákban, ahol tíznél többen dolgoznak, a szavazás akként történik, hogy a bizalmi egyének munkaidő után kiosztják a szavazólapokat és a szavazásra jogosultak nyomban leadják szavazataikat az erre a célra előkészített urnába. A szavazásról jegyzőkönyv veendő föl és ennek szabályszerűségét a bizalmi egyének (legalább ketten) aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyv a szavazatokkal együtt beküldendő, mert enélkül a szavazatok nem érvényesek. A szavazás ideje január 7-től 18 ig tart. A szavazatok úgy küldendők be az Egyesület irodájába, illetve úgy adandók postára, hogy azok legkésőbb január hó 20 í-án délig 12 óráig beérkezzenek. A később beérkező szavazólapok, valamint azok, amelyeken egy névnél több vagy. Valami megjegyzés van,érvénytelenek. A szavazólapokat Jerett Mór címére kell beküldeni: Budapest, VIII, Kölcsey ucca. A borítékra feltűnően ráírandó, hogy „Szavazólap“. A csomagokon azt is föl kell tüntetni, hogy mely nyomda, illetve város küldte be és hány szavazólap van benne.