Typographia, 1933 (65. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-29 / 52. szám
1933 egyes fejezetek lehetnek abban az egységes készülő propagandaműben, amelynek kiépítéséhez egyszer mégis hozzá kell fognia a nyomdásztársadalomnak. Nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a nyomdaipar egy központi propagandaszerv fölött rendelkezzen, amelynek gyakorlati munkájában a nyomdai munkásság készséggel és örömmel részt venne. Kétségtelen előttünk, hogy a gazdasági válság árjának visszahúzódása és a szabadság atmoszférája egyszerre megoldanák a nyomdaipar összes függő problémáit és olyan helyzetet teremtenének, amelyben az ipari technika fejlettsége dacára a gépek mellett a munkanélküliek is munkához juthatnának. A mai leromlottságból a kivezető utat azonban csak lépésről lépésre tehetjük meg, melyet a tervszerű propaganda sok tekintetben elősegíthet, annál is inkább, mivel a propaganda technikája és szakmánk között szoros kapcsolat áll fönn. Székely Artúr II. 1882 március 19-én Budapesten Balázs Károly, Tanay József és Mayer Sándor szaktársak kezdeményezésére 16 szaktárs értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy a munka nélkül lévő szaktársak időnkénti segélyezése és a nyomdászárvák karácsonyi felruházása céljából megalakítják a „Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Jótékonysági Köre“-t. Az akkori viszonyok sok akadályokat gördítettek a Kör érdekében történő agitáció elé, de kitartó munkával mégis sikerült a Kör megalapítását keresztülvinni, úgy hogy 1883 karácsonykor 58 nyomdász árvát felruházott és az akkor munka nélkül lévő néhány szaktársnak pénzsegélyt is adott. A Kör megkezdett működéséről, különösen az első évekről, kevés adat áll rendelkezésre. Ez annak tudható be, hogy abban az időben szervezetünk más részén voltak fontos ügyek kialakulóban, s így a Jótékonysági Kör működése másodrendű kérdés volt. De az itt-ott talált feljegyzésekből megállapítható, hogy alakulásának kezdetétől fogva minden évben, különösen karácsonykor, segélyezte a munkanélküli szaktársakat és az árvákról már az első években gondoskodott. Nagyon sok szaktársat és szaktársnőt, sőt segédmunkás elvtársat kellene itt felsorolnom, akik az elmúlt 50 év alatt tevékenykedtek a Jótékonysági Kör érdekében, de erre a célra kevés a hely. A Jótékonysági Kör 10 éves évfordulóját 1892 július 17-én ünnepelte meg, amikor is délelőtt 10 órakor Pest-Filip-*Soft-Krákóiŕiíi1éšyén székházának (Gránátos ucca) dísztermében tartotta jubiláris közgyűlését, este pedig a Klemens-féle kerthelyiségben (Hermina út) hangverseny volt. A zenét katonai zenekar szolgáltatta és az akkori vezetőség egy külön kis füzetben emlékezett meg a 10 éves működésről. Az emlékfüzet aláírójaként Schwind Béla szaktárs szerepel. évi Előttem fekszik a Jótékonysági Kör 1897. jelentése, melynek aláíróiként Concha Károly és Téri Sándor szaktársak szerepelnek. A jelentés szerint 1897-ben 939 forintot fordítottak segélyezésre. 1736 forint 44 krajcárt az árvák felruházására; a Vigadóban tartott Parasztbál. jövedelme 882 forint 68 krajcár volt. Ugyanezen jelentés örömének ad kifejezést, hogy a Körbe beléptek a következő vidéki városok szaktársai: Temesvár, Nagyszeben, Kanizsa, Gyöngyös, Eperjes, Brassó, Losonc, Kassa, Pécs, Arad, Magyaróvár és Lugos. Régi idők — régi emlékek. És ahogy a szervezeti életünk más részein betartatott a fokozatos fejlődés, és így volt ez a Jótékonysági Körnél is. Ma már az évi jelentések sok-sok ezer pengős bevételeikkel és kiadásokkal zárulnak. Segélyre szorulók ma is vannak, de vannak jószívű, megértő nyomdai munkások éppúgy, mint 50 évvel ezelőtt. Az idei árvafelruházás alkalmával az egyik anya így szólt: — Tessék elhinni, hogy Önök olyan örömet szereznek kis gyermekeimnek, hogy szóval nem is tudom kifejezni. — És sírni kezdett. Az ember pályafutásának rögös útját a soha nem pihenő haladás szabja meg. Valamikor csöndesen, nyugodtan jártuk meg az utat, ma úgy rohanunk rajta végig — a folyton előtérbe tolakodó eszme: a haladás nevében. A gazdag vidáman, gondtalanul, gőzerővel vagy kényelmes autóban, a szegény, hulló verejtékezéssel, a megélhetés fárasztó terhével, bajjal, betegséggel, idő előtt a halál felé, de ha élete fogytával életet hagy maga után s neveletlen gyermekek hullatnak könnyet egyszerű fejfájára, vajjon mi tartja fenn az életküzdelmében, ha nem az a kis vigasztalás, hogy önző világunkban vannak még emberek, akik az ő árváinak pártfogói maradnak. Ilyen gondolattal állom körül a tűrök és szenvedők eszményképének karácsonyfáját és halával emlékezem meg mindazokról, akik a korán elhunytak árváiról ez évben sem feledkeztek meg. Elismerés mindazoknak, akik munkálkodásukkal elősegítették, hogy a Jótékonysági Kör elérhette az 50 esztendőt. Nyugodalmas pihenést ama szaktársaknak, akik időközben elhunytak. TYPOGRAPHIA December 29 Szilveszteri táncestéi il rendez a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre a Budai Vigadóban. Kedvezményes árú jegyek Rózsi szaktársnál kaphatók az Egyesületben. Jegy ára előreváltva 1.50 pengő, a pénztárnál 2.— pengő. — ■***— Kívánom, hogy ez a rövid visszapillantás adjon megértést és bizodalmat a szebb jövő reményében való munkálkodáshoz. Lőcsey Lajos: NYOMDÁSZAT! ARCHÍVUM E nagyjelentőségű, a mult és jelen nyomdászat s nyomdásztársadalom lelkét a későbbi generációk számára mintegy megrögzítő és visszatükröztető új intézményünk anyaga rohamosan gyarapodik. Oly tömegesen érkeznek a küldemények, hogy áttanulmányozásukat alig győzzük, s a nyugtázásra olykor csak hetek múltán kerülhet a sor. Most a következő küldeményeket nyugtázzuk . Szabó Dezső szaktársunktól egy sereg nyomdászjubileumi iratot kaptunk. A jubilált szaktársak neve és a jubileum esztendeje a következő: Fries József 1884 (a debreceni városi nyomda művezetője volt); Kápolnás Ferenc 1897 (a Franklin-Társulat depozitőrje); Heiszer Pál 1893 (az Athenaeumban készült Fővárosi Lapok című szépirodalmi napilap emeléje); Guth Albert és Bauer József 1882 (az előbbinek a hatvanas évek végén jelentős betűöntödéje volt Berlinben, majd Pestre jött a Pesti Könyvnyomda Rt. öntőfaktorául; egyebekben Tanay József szaktársunknak, a Typographia, majd a Grafikai Szemle egykori szerkesztőjének, a Részvénynyomda későbben aligazgatójának apósa volt; — a másik jubiláns, Bauer József 1849-ben a debreceni bankjegynyomdában volt gépmester, majd a máramarosszigeti kincstári nyomdában, végül a Részvénynyomdában dolgozott); Pető Lipót 1900 (a Franklinnyomda tördelője volt; nagy szerepet vitt az ú. n. József uccai rokkantsegítő egyesület megalapításában); Glück Béla 1910 (a Légrády-nyomda faktora, 25 éves jubileum); Szantner József 1913 (az Egyetértés egykori tördelője); Schweiger Mór 1912 (a Franklin-nyomda művezetője); Schlenker Samu 1915 (akadémia uccai nyomdászmester, később a Kosmos Rt. igazgatója); a Légrády-nyomda 5 jubilánsa 1920 , (Barna Ignác, Hunscha Hugó, Klein Adolf, Kleinertkab, Platschek Ignác); Wisinger Manó 1918; az Athenaeum-nyomda 12 jubilánsa 1922-ben (Anton Au^er János, Baló Gyula, Csahihen Lajos, Miri ion Ferencné, Juraj F. Vilmos, Jungmayer Mihály, Lange Vilmos, Láng Laura, Rádai József, Szeberényi Ferenc, Urbanetz Károly). A"orle síép" oromtarbvány meg egyéb‘históriaA dokumentumi mellett itt-ott olyan „sajtótermékekíit' is kapunk, amelyeket enyhe szóval „negatív értéküek‘'-nek mondatnánk. Ilyen például egy rossz német humorista budapesti névrokonának néhány „vicces“ reklámlapja (pl: „Szabadjegy.. . bármely vonat alá( stb.). Úgy véljük, a kortörténet teljes hűsége szempontjából az effélét is bátran eltehetjük az utókor számára, mert hátha akad a későbben generációk emberei közt olyan história-szomjúhozó nyomdász is,aki nem csupán a Nyomdász-Walhallának fényes termeire, hanem egyebekre is kíváncsi... LEVELEZÉS Miskolc. Jegyzőkönyv, fölvétetett a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete miskolci kerülete által 1933 nov. 7-én megtartott III. negyedévi rendes közgyűlésén. Jelen vannak Schwartz szaktárs elnöklete alatt a szaktársak és szaktársnők határozatképes számban. Elnök szaktárs megnyitja az ülést és jelenti, hogy az elmúlt negyedévben semmi nagyfontosságú esemény nem történt. Jelenti, hogy a kollégák által annyira óhajtott továbbképző tanfolyam megindult, de, sajnos, eredménytelenül, mert nemigen látogatják. Kiemeli, hogy éppen azok nem vesznek részt rajta, akik azt minden gyűlésen követelték. Kéri a szaktársakat, hogy a tanfolyamokat látogassák. — Az elmúlt hó 29-én a vezetőség tanulmányi kirándulást rendezett Budapestre. Ez a kirándulás sokáig emlékezetes marad a szaktársak és szaktársinők körében. Különös hálával tartozunk a bennünket már a pályaudvaron fogadó elnökségnek, amely lehetővé tette, hogy megtekinthették a kirándulók a Világosság-nyomdát, úgyszintén a megrendezett szép estéért, melyben a szaktársaknak részük volt s amely a legkedélyesebb hangulatban ért véget. — Kéri a nyomdászgyűlést, hogy ilyen revánscélra szavazzon meg egy bizonyos alapra valót, hogy adott esetben mi is elláthassuk vendégeinket. Tudomásul: — Elnök szaktárs melegen üdvözli a körünkben _ először megjelenő Simikó Gyula és Tiszovszky Mihály szaktársakat. Kéri őket, hogy legyenek hű tagjai Egyesületünknek. — Pénztári jelentés: illetekből befolyt július-szeptemberben 4552,56 P. Kiadás segélyekre: Munkanélküli segélyre 1013,96 P. Rokkantsegélyre 1391.— P. Betegsegélyre 115.60 P. Utassegélyre 276.90 P. Kül segélyre 22.40 P. Összesen 2819.86 P. Utasok száma 52 volt. Taglétszám szeptember 30-án 104 és 6 rokkant. Áldozat június hótól 553.47 P.Bevétel 937.69 P. Összesen 1491.16 P. Kiadás 740.46 P. Átvitel októberre 750.70 P. Iglay ellenőr jelenti, hogy a pénztárnál mindent a legnagyobb rendben talált. — Könyvtári jelentés: Állomány 700 darab könyv; 302-en vették igénybe a könyvtárt; büntetés-pénzekből befolyt 17.16 P. — Munkásközvetítő jelentése: Munka nélkül van 16 szedő, vidéken 7, gépmester 1, munkásnő 11. — Rubiczky szaktárs a továbbképző tanfolyamhoz szólt hozzá, kijelentve, hogy ő szorgalmazta ugyan a tanfolyam fölállítását és el is jött volna előadónak és minden tudását latba is vetette volna, ha meg nem sértik. Ezért nem vállalta. — Márkus szaktárs Rubiczky fölszólalására válaszol s ezzel a közgyűlés véget ért. Szűcs János, jegyző, RÖVID KÖZLEMÉNYEK Halálozás. Tóth Gyula 73 éves rokkantszedő december 19-én Pécelen meghalt. Emlékét megőrizzük. Kérelem. A házipénztárosokat és a vidéki pénztárosokat fölkérjük, hogy az árvák felruházására gyűjtött összegekkel sürgősen számoljanak el. A Typographia vidéki pénztárosainak figyelmébe. Az 1933. évi IV. negyedévi elszámolási ív a december 30-ával végződő 52. héttel zárandó haladéktalanul beküldendő a kiadóhivatalba. Az elszámolási ív heti rovatai összeadandók és a negyedév végösszege is rávezetendő. A névsornál a kondicionálás helye is feltüntetendő. Kérjük az Értesítőlapot az első héttől folyószámmal ellátni. A Pesterzsébeti Könyvnyomdászok Társasköre e hú 31-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a munkanélküli szaktársak javára a Bajcsytele vendéglőben (Nagy Sándor ucca és Ferenc József ucca sarok) tánccal egybekötött kedélyes x - szilveszter-estélyt rendez, amelyre szaktársnőkot és szaktársakat ezúton is mega hívja a vezetőség. Belépődíj 50 fillér. Kedvezményes jegyek szaktársaink részére. Súlyos gazdasági viszonyok között élünk. Ma igazán nakell fontolni, hogy hová tesszük azt a piinnert, amit nap-nap után esetleg megkeresünk. Mindenkinek nehéz gond a mindennapi betévő falat, ruha, fűtés, világítás költségeit megszerezni. Mégis a test szükségletein kívül a szellemet, az idegeket is ápolni kell és hogy idegeink öissze ne roppanjanak a sóik gondtól és robottól, néha mégis áldoznunk kell arra, hogy színházba, operába, moziba, hangversenyre, cirkuszba, orfeumba vagy egyéb szórakozóhelyre menjünk. És miután ma nem mindenkinek van fürdőszobás lakása, a test elengedhetetlen ápolása érdekében fürdőbe is el kell menni. Nyáron strandra, télen jégpályára, a szép tavaszi időktől kezdve esetleg filléres gyorssal vidékre, autocarral esetleg külföldre vagy hajókirándulásra kell PUVT-Vk, mindpokpak,akiknek csak telik erre a szűkös kereseti viszonyok között is. Ha mármost hit^Vah^ffz^-niWyhifkari-kiViiUlik a'Pár pengő is, ami' ezek^ elnyeréséhez szükséges, legyen az utazás vagy a szórakozás minél olcsóbb. Ezt a célt tűzte ki maga elé a Szociáldemokrata Párt Kultúrpropaganda Osztálya, amikor kedvezményes jegypénztárát fölállította az Erzsébet körút 35. számi alatt, a Népszava-könyvkereskedésben. A kedvezményes jegypénztár mindig több- és többféle szórakozóhelyet és általában minden olyan intézményt igyekszik bekapcsolni, hogy elérje azt a célját, hogy a szaktársak bárhová, ahová jeggyel lehet menni — a jegypénztáron keresztül —, kedvezményes áron mehessenek. Ezúttal hívjuk föl szaktársaink figyelmét arra, hogy az utóbbi időben alakult néhány hasonlónevű más intézmény is, amelyek szeretnék a szervezett munkásság címanyagát és mint fogyasztót is megszerezni, ezeket utasítsák el maguktól és kizárólag a saját intézményünknél szerezzék be kedvezményes jegyeiket, ezzel egyrészt önmagukat, másrészt saját intézményünket támogatjuk. Kedvezményes jegyek katalógusa díjmentesen kapható szakmai titkárnál vagy a Kultúrpropaganda Osztálya Jegypénztáránál (VII. Erzsébet körút 35, Népszavakönyvkereskedés). A segédmunkások szervezőbizottsága 1934 január 4-én délután 5 órakor a szokott helyen ülést tart. Pontos megjelenést kér az elnök. A Nyomdászok Kultúrcsoportja az új év alkalmából minden jót kíván a szaktársaknak és a szaktársnőknek. A legközelebbi kultúrestünket január 14-én, vasárnap este 146 órakor fogjuk megtartani az Egyesület színpadtermében. Színre kerül az „Ida regénye“, vígjáték három felvonásban, egy előjátékkal, írta Gárdonyi Géza. Színpadra alkalmazták Emőd Tamás és Török Rezső. A rokkant szaktársak segélyezésére december 16-án 8.88 pengő folyt be. A szaktársnők segélyezésére december 9-i befizetéssel 22.66 P, december 16-i befizetéssel pedig 13.72 P folyt be. A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete és a szaktársi körök együttes oktatásügyi bizottsága rendezésében, az Egyesület nagytermében (Kölcsey ucca 2), 1934 január hó 5-én, pénteken délután pént 6 órakor MÓNUS ILLÉS: Diktátorok — diktatúrák 1934 január hó 7-én, vasárnap délelőtt pont 10 órakor Dr KALLÓS ZSIGMOND: A magyar nép ősvallása címen tart előadást, amelyre a nyomdai munkásságot ezúton is tisztelettel meghívja AZ EGYÜTTES OKTATÁSÜGYI BIZOTTSÁG