Typographia, 1933 (65. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-29 / 52. szám

1933 egyes fejezetek lehetnek abban az egységes ké­szülő propagandaműben, amelynek kiépítéséhez egyszer mégis hozzá kell fognia a nyomdásztár­­sa­dalomnak. Nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a nyomdaipar egy központi propagandaszerv fölött rendelkezzen, amelynek gyakorlati mun­kájában a nyomdai munkásság készséggel és örömmel részt venne. Kétségtelen előttünk, hogy a gazdasági vál­ság árjának visszahúzódása és a szabadság at­moszférája egyszerre megoldanák a nyomda­ipar összes függő problémáit és olyan helyze­tet teremtenének, amelyben az ipari technika fejlettsége dacára a gépek mellett a munka­­nélküliek is munkához juthatnának. A mai le­romlottságból a kivezető utat azonban csak lé­pésről lépésre tehetjük meg, melyet a tervszerű propaganda sok tekintetben elősegíthet, annál is inkább, mivel a propaganda technikája és szakmánk között szoros kapcsolat áll fönn. Székely Artúr II. 1882 március 19-én Budapesten Balázs Károly, Tanay József és Mayer Sándor szaktársak kezdeményezésére 16 szaktárs értekezletet tartott, melyen elha­tározták, hogy a munka nélkül lévő szaktár­sak időnkénti segélyezése és a nyomdász­árvák karácsonyi felruházása céljából meg­alakítják a „Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Jótékonysági Köre“-t. Az akkori viszonyok sok akadályokat gördítettek a Kör érdekében történő agitáció elé, de kitartó munkával mégis sikerült a Kör megalapítását keresztülvinni, úgy hogy 1883 karácsonykor 58 nyomdász árvát felruházott és az akkor munka nélkül lévő néhány szaktársnak pénz­segélyt is adott. A Kör megkezdett működéséről, különösen az első évekről, kevés adat áll rendelkezésre. Ez annak tudható be, hogy abban az időben szervezetünk más részén voltak fontos ügyek kialakulóban, s így a Jótékonysági Kör mű­ködése másodrendű kérdés volt. De az itt-ott talált feljegyzésekből megállapítható, hogy alakulásának kezdetétől fogva minden évben, különösen karácsonykor, segélyezte a munka­­nélküli szaktársakat és az árvákról már az első években gondoskodott. Nagyon sok szaktársat és szaktársnőt, sőt segédmunkás elvtársat kellene itt felsorol­nom, akik az elmúlt 50 év alatt tevékenyked­tek a Jótékonysági Kör érdekében, de erre a célra kevés a hely. A Jótékonysági Kör 10 éves­­ évfordulóját 1892 július 17-én ünnepelte meg,­ amikor is délelőtt 10 órakor Pest-Filip-*Soft-Krákóiŕi­íi1éšyén székházának (Gránátos ucca) dísztermében tartotta jubiláris közgyűlését, este pedig a Klemens-féle kerthelyiségben (Hermina út) hangverseny volt. A zenét katonai zenekar szolgáltatta és az akkori vezetőség egy külön kis füzetben emlékezett meg a 10 éves műkö­désről. Az emlékfüzet aláírójaként Schwind Béla szak­társ szerepel. évi Előttem fekszik a Jótékonysági Kör 1897. jelentése, melynek aláíróiként Concha Károly és Téri Sándor szaktársak szerepel­nek.­ A jelentés szerint 1897-ben 939 forintot fordítottak segélyezésre. 1736 forint 44 krajcárt az árvák felruházására; a Vigadóban tartott Parasztbál. jövedelme 882 forint 68 krajcár volt. Ugyanezen jelentés örömének ad kifeje­zést, hogy a Körbe beléptek a következő vi­déki városok szaktársai: Temesvár, Nagy­szeben, Kanizsa, Gyöngyös, Eperjes, Brassó, Losonc, Kassa, Pécs, Arad, Magyaróvár és Lugos. Régi idők — régi emlékek. És ahogy a szervezeti életünk más részein betartatott a fokozatos fejlődés, és így volt ez a Jótékonysági Körnél is. Ma már az évi jelentések sok-sok ezer pengős bevételeikkel és kiadásokkal zárulnak. Segélyre szorulók ma is vannak, de vannak jószívű, megértő nyomdai munkások éppúgy, mint 50 évvel ezelőtt. Az idei árvafelruházás alkalmával az egyik anya így szólt: — Tessék elhinni, hogy Önök olyan örömet szereznek kis gyermekeimnek, hogy szóval nem is tudom­ kifejezni. — És sírni kezdett. Az ember pályafutásának rögös útját a soha nem pihenő haladás szabja meg. Valamikor csöndesen, nyugodtan jártuk meg az utat, ma úgy rohanunk rajta végig — a folyton elő­térbe tolakodó eszme: a haladás nevében. A gazdag­ vidáman, gondtalanul, gőzerővel vagy kényelmes autóban, a szegény, hulló verejté­­kezéssel, a megélhetés fárasztó terhével, baj­jal, betegséggel, idő előtt a­­ halál felé, de ha élete fogytával életet hagy maga után s neveletlen gyermekek hullatnak könnyet egy­szerű fejfájára, vajjon mi tartja fenn az élet­küzdelmében, ha nem az a kis vigasztalás, hogy önző világunkban vannak még emberek, akik az ő árváinak pártfogói maradnak. Ilyen gondolattal állom körül a tűrök és szenvedők eszményképének karácsonyfáját és halával emlékezem meg mindazokról, akik a korán elhunytak árváiról ez évben sem feled­keztek meg. Elismerés mindazoknak, akik munkálkodá­­sukkal elősegítették, hogy a Jótékonysági Kör elérhette az 50 esztendőt. Nyugodalmas pihenést ama szaktársaknak, akik időközben elhunytak. TYPOGRAPHIA December 29 Szilveszteri táncestéi il rendez a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre a Budai Vigadóban. Kedvezményes árú jegyek Rózsi szaktársnál kaphatók az Egyesületben. Jegy ára előreváltva 1.50 pengő, a pénztárnál 2.— pengő. —­­ ■***— Kívánom, hogy ez a rövid visszapillantás adjon megértést és bizodalmat a szebb jövő reményében való munkálkodáshoz. Lőcsey Lajos: NYOMDÁSZAT! ARCHÍVUM E nagyjelentőségű, a mult és jelen nyomdászat s nyomd­ászt­ársad­alom lelkét a későbbi generációk számára mintegy megrögzítő és visszatükröztető új intézményünk anyaga rohamosan gyarapodik. Oly tömegesen érkeznek a küldemények, hogy át­tanulmányozásukat alig győzzük, s a nyugtázásra olykor csak­­ hetek múltán kerülhet a sor. Most a következő küldeményeket nyugtázzuk­ . Szabó Dezső szaktársunktól egy sereg nyomdász­jubileumi iratot kaptunk. A jubilált szaktársak neve és a jubileum esztendeje a következő: Fries József 1884 (a debreceni városi nyomda művezetője volt); Kápolnás Ferenc 1897 (a Franklin-Társulat depozitőrje); Heiszer Pál 1893 (az Athenaeumban készült Fővárosi Lapok című szépirodalmi napilap emeléje); Guth Albert és Bauer József 1882 (az előbbinek a hatvanas évek végén jelentős betűöntö­­déje volt Berlinben, majd Pestre jött a Pesti Könyv­nyomda Rt. öntőfaktorául; egyebekben Tanay József szaktársunknak, a Typographia, majd a Grafikai Szemle egykori szerkesztőjének, a Részvénynyomda későbben aligazgatójának apósa volt; — a másik jubiláns, Bauer József 1849-ben a debreceni bank­jegynyomdában volt gépmester, majd a máramaros­­szigeti kincstári nyomdában, végül a Részvény­nyomdában dolgozott); Pető Lipót 1900 (a Franklin­­nyomda tördelője volt; nagy szerepet vitt az ú. n. József uccai rokkantsegítő egyesület megalapításá­ban); Glück Béla 1910 (a Légrády-nyomda faktora, 25 éves jubileum); Szantner József 1913 (az Egyet­értés egykori tördelője); Schweiger Mór 1912 (a Franklin-nyomda művezetője); Schlenker Samu 1915 (akadémia uccai nyomdászmester, később a Kosmos Rt. igazgatója); a Légrády-nyomda 5 jubilánsa 1920­ , (Barna Ignác, Hunscha Hugó, Klein Adolf, Klein­ertkab, Platsche­k Ignác); Wising­er Manó 1918; az Athenaeum-nyom­­da 12 jubilánsa 1922-ben (Anton Au^er János, Baló Gyula, Csahihen Lajos, Miri ion­ Ferencné, Juraj F. Vilmos, Jungmayer Mi­­hály, Lange Vilmos, Láng Laura, Rádai József, Sze­­berényi Ferenc, Urbanetz Károly).­­ A"­­orle sí­ép" oromtarbv­ány meg egyéb‘históriaA­ do­­­­kumentum­i mellett itt-ott olyan „sajtótermékekíit'­ is kapunk, amelyeket enyhe szóval „negatív érté­­küek‘'-nek mondatnánk. Ilyen például egy rossz né­met humorista budapesti névrokonának néhány „vicces“ reklámlapja (pl: „Szabadjegy.. . bármely vonat alá( stb.). Úgy véljük, a­­ kortörténet teljes hű­sége szempontjából az effélét is bátran eltehetjük az utókor számára, mert hátha akad a későbben­ gene­rációk emberei közt olyan história-szomjúhozó nyom­dász is,­­aki nem csupán a Nyomdász-Walhallának fényes termeire, hanem egyebekre is kíváncsi... LEVELEZÉS Miskolc. Jegyzőkönyv, fölvétetett a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete miskolci kerü­lete által 1933 nov. 7-én megtartott III. negyedévi rendes közgyűlésén. Jelen vannak Schwartz szaktárs elnöklete alatt a sz­aktársak és szaktársnők határo­zatképes számban. Elnök szaktárs megnyitja­­ az ülést és jelenti, hogy az elmúlt negyedévben semmi nagy­­fontosságú esemény ne­m történt. Jelenti, hogy a kollégák által annyira óhajtott továbbképző tan­folyam megindult, de, sajnos, eredménytelenül, mert nemigen látogatják. Kiemeli, hogy éppen azok nem vesznek részt rajta, akik azt minden gyűlésen köve­telték. Kéri a szaktársakat, hogy a tanfolyamokat látogassák. — Az elmúlt hó 29-én­­ a vezetőség tanul­mányi kirándulást rendezett Budapestre. Ez a ki­rándulás sokáig emlékezetes marad a szaktársak és szaktársinők körében. Különös hálával tartozunk a bennünket már a pályaudvaron fogadó elnökségnek, amely lehetővé tette, hogy megtekinthették a kirán­dulók a Világosság-nyomdát, úgyszintén a megren­dezett szép estéért, melyben a szaktársaknak részük volt s amely a legkedélyese­bb hangulatban ért vé­get. — Kéri a nyomdászgyűlést, hogy ilyen reváns­­célra szavazzon meg egy bizonyos alapra valót, hogy adott esetben mi is elláthassuk vendégeinket. Tudo­másul: — Elnök szaktárs melegen üdvözli a körünk­ben _ először megjelenő Simikó Gyula és Tiszovszky Mihály szaktársakat. Kéri őket, hogy legyenek hű tagjai Egyesületünknek. — Pénztári jelentés: ille­­­tekből befolyt július-szeptemberben 4552,56 P. Ki­adás segélyekre: Munkanélküli segélyre 1013,96 P. Rokkantsegélyre 1391.— P. Betegsegélyre 115.60 P. Utassegélyre 276.90 P. Kül­ segélyre 22.40 P. Összesen 2819.86 P. Utasok száma 52 volt. Taglétszám szep­tember 30-án 104 és 6 rokkant. Áldozat június hótól 553.47 P.­­Bevétel 937.69 P. Összesen 1491.16 P. Kiadás 740.46 P. Átvitel októberre 750.70 P. Iglay ellenőr jelenti, hogy a pénztárnál mindent a legnagyobb rendben talált. — Könyvtári jelentés: Állomány 700 darab könyv; 302-en vették igénybe a könyvtárt; büntetés-pénzekből befolyt 17.16 P. — Munkásközve­­títő jelentése: Munka nélkül van 16 szedő, vidéken 7, gépmester 1, munkásnő 11. — Rubiczky szak­társ a továbbképző tanfolyamhoz szólt hozzá, ki­jelentve, hogy ő szorgalmazta ugyan a tanfolyam fölállítását és el is jött volna előadónak és min­den tudását latba is vetette volna, ha meg nem sértik. Ezért nem vállalta. — Márkus szaktárs Ru­biczky fölszólalására válaszol s ezzel a közgyűlés véget ért.­­ Szűcs János, jegyző, RÖVID KÖZLEMÉNYEK Halálozás. Tóth Gyula 73 éves rokkant­­­szedő december 19-én Pécelen meghalt. Emlékét megőrizzük. Kérelem. A házipénztárosokat és a vidéki pénztárosokat fölkérjük, hogy az árvák fel­­ruházására gyűjtött összegekkel sürgősen szá­moljanak el. A Typographia vidéki pénztárosainak figyel­mébe. Az 1933. évi IV. negyedévi elszámolási ív a december 30-ával végződő 52. héttel zárandó haladéktalanul beküldendő a kiadóhiva­­talba. Az elszámolási ív heti rovatai összeadan­­dók és a negyedév végösszege is rávezetendő. A névsornál a kondicionálás helye is feltün­tetendő. Kérjük az Értesítőlapot az első héttől folyószámmal ellátni. A Pesterzsébeti Könyvnyomdászok Társas­köre e hú 31-én, vasárnap este­­ 8 órai kezdet­tel a munkanélküli­­ szaktársak javára a Bajcsy­­tele vendéglőben (Nagy Sándor ucca és Ferenc József ucca sarok) tánccal egybekötött kedé­lyes x - szilveszter-estélyt rendez, amelyre szaktársnőkot és szakt­ársakat ezúton is meg­a hívja a vezetőség. Belépődíj 50 fillér. Kedvezményes jegyek szaktársaink részére. Súlyos gazdasági viszonyok­­ között élünk. Ma igazán na­­kell fontolni, hogy hová tesszük a­zt a pii­nn­ert, amit nap-nap után esetleg megkeresünk. Mindenkinek nehéz gond a mindennapi betévő falat, ruha, fűtés, világítás költségeit megszerezni. Mégis a test szükségletein kívül a szellemet, az idegeket is ápolni kell és hogy idegeink öissze ne roppanja­­nak­ a sóik gondtól és robottól, néha mégis áldoz­­nunk kell arra, hogy színházba, operába, moziba, hangversenyre, cirkuszba, orfeumba vagy egyéb szórakozóhelyre menjünk. És miután ma nem min­denkinek van fürdőszobás lakása, a test elengedhe­tetlen ápolása érdekében fürdőbe is el kell menni. Nyáron strandra, télen jégpályára, a szép tavaszi időktől kezdve esetleg filléres gyorssal vidékre, auto­­carral esetleg külföldre vagy hajókirándulásra kell PUVT-Vk, mindpokpak,­­a­kiknek csak telik erre a szűkös kereseti viszonyok között is. Ha mármost hit^Vah^ffz^-niWyhifkari-kiViiUlik a'Pár pengő is, ami' ezek^ elnyeréséhez szükséges, legyen az utazás vagy a szórakozás minél olcsóbb. Ezt a célt tűzte ki maga elé a Szociáldemokrata Párt Kultúrpropaganda Osztálya, amikor kedvezményes jegypénztárát föl­állította az Erzsébet körút 35. számi­­ alatt, a Nép­­szava-könyvkereskedésben. A kedvezményes jegy­pénztár mindig több- és többféle szórakozóhelyet és általában minden olyan intézményt igyekszik be­kapcsolni, hogy elérje azt a célját, hogy a­ szaktár­­sak bárhová, ahová jeggyel lehet menni — a jegy­pénztáron keresztül —, kedvezményes áron mehes­senek. Ezúttal hívjuk föl szaktársaink figyelmét arra, hogy az utóbbi időben alakult néhány hasonló­nevű más intézmény is, amelyek szeretnék a szer­vezett munkásság címanyagát és mint fogyasztót is megszerezni, ezeket utasítsák el maguktól és kizáró­lag a saját intézményün­knél szerezzék be kedvez­ményes jegyeiket, ezzel egyrészt önmagukat, más­részt saját intézményünket támogatjuk. Kedvezmé­­­­nyes jegyek katalógusa díjmentesen kapható szakmai titkárnál vagy a Kultúrpropaganda Osztály­a Jegypénztáránál (VII. Erzsébet körút 35, Népszava­­könyvkereskedés). A segédmunkások szervezőbizottsága 1934 január 4-én délután 5 órakor a szokott helyen ülést tart. Pontos megjelenést kér az elnök. A Nyomdászok Kultúrcsoportja az új év al­kalmából minden jót kíván a szaktársaknak és a szaktársnőknek. A legközelebbi kultúrestün­­ket január 14-én, vasárnap este 146 órakor fog­juk megtartani az Egyesület színpadtermében. Színre kerül az „Ida regénye“, vígjáték három felvonásban, egy előjátékkal, írta Gárdonyi Géza. Színpadra alkalmazták Em­őd Tamás és Török Rezső. A rokkant szaktársak segélyezésére december 16-án 8.88 pengő folyt be. A szaktársnők segélyezésére december 9-i befizetéssel 22.66 P, december 16-i befizetéssel pedig 13.72 P folyt be. A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete és a szaktársi körök együttes oktatásügyi bizottsága rendezésében, az Egyesület nagytermében (Kölcsey ucca 2), 1934 január hó 5-én, pénteken délután pént 6 órakor MÓNUS ILLÉS: Diktátorok — diktatúrák 1934 január hó 7-én, vasárnap délelőtt pont 10 órakor Dr KALLÓS ZSIGMOND: A magyar nép ősvallása címen tart előadást, amelyre a nyomdai munkásságot ezúton is tisztelettel meghívja AZ EGYÜTTES OKTATÁSÜGYI BIZOTTSÁG

Next