Typographia, 1985 (117. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1985. JANUÁR Tagságunk érdekeinek védelmében Nyugdíjemelések, segélyezések Nyugdíjasaink támogatása érdekében szakszervezetünknek 1984-ben 51, többségében alacsony nyugdíjjal rendelkező kollégánknak e járadékát sikerült megemeltetni havi 365 forintos átlagban. További 37 nyugdíjemelési ügy folyamatban van. A központi nyugdíjasbizottsághoz tartozók közül 276 főt részesítettünk a múlt évben rendkívüli szociális segélyben. A segélyösszeg átlaga 832 forint volt. További 60 nyugdíjasunk 1000—1000 forint támogatást kapott a János-ünnepély bevételéből. A nagy létszámú nyugdíjasokkal rendelkező alapszervezetek részére 1984-ben 140 ezer forintot juttattunk segélyezésre, ezen kívül 200 ezer forintot kaptak a János-ünnepély bevételéből. Az említett összegeket az alapszervezetek kizárólag az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a különösen rászorulók anyagi gondjainak enyhítésére használhatták fel. Az elmúlt évben összesen 214 nyugdíjas térítésmentes üdültetését szervezte meg szakszervezetünk, központi anyagi forrásainkból. * Szakszervezetünk közreműködésével importanyag-kiváltáshoz kapcsolódó egyedi vállalati bérpreferenciát kaptak: Athenaeum Nyomda 500 ezer, Kossuth Nyomda 320 ezer, Zrínyi Nyomda 150 ezer forintot. A bérpreferencia 0,56, 0,4, illetve 0,3 százalékos bérnövelést tett lehetővé 1984 utolsó negyedévében az önerős vállalati bérfejlesztésen felül. H. T. Ifjúsági parlamentek — 1984 Az ifjúsági parlamentek 1984. évi rendezési időszakában a november hónap volt talán a legzsúfoltabb. Ez érthető is, hiszen december 31-e volt a parlamentek megrendezésének végső határideje. Személyes tapasztalatok és beérkezett jelentések alapján számolunk be most néhányról a megrendezett fórum közül. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat parlamentjét kis túlzással „Népsport-parlamentnek” is nevezhetnénk. Ez tulajdonképpen dicséri a Népsport szerkesztőségének munkatársait, akik nemcsak a szerkesztőségi fiatalok tanácskozásán vettek aktívan részt, hanem a vállalati parlamenten is az övék volt a legtöbb szó. Tehették, hiszen — tisztelet néhány kivételnek (úttörővezető, matematikai lapok) — rajtuk és a KISZ-titkáron kívül aki egy személyben a Magyar Ifjúság szerkesztőségében dolgozó fiatalok véleményét is képviselte — nem akadt érdemi hozzászóló. Az előkészítésnek köszönhető, hogy a jó hangulatban lezajlott parlamenten sok hasznos észrevétel hangzott el. A felszólalások foglalkoztak a szerkesztőségi fluktuáció okaival, a külföldi kiküldetések munka-, illetve jutalomjellege közötti ellentmondással, a demokratikus fórumok működésével, a tervszerű káderutánpótlás kérdéseivel, a társadalmi munka presztízsének leértékelődésével, a lakás- és bérhelyzettel, a vállalaton belüli tájékoztatás rendszerével és viszszatérően a szerkesztőségekre, sajnos, általánosan jellemző rossz munkakörülményekkel, köztük a szétszórtsággal és zsúfoltsággal. A Papíripari Vállalat központjában és a Dunaújvárosi Papírgyárban összehívott ifjúsági parlamenten is szóba került a fiatalok közéleti aktivitásának hiánya, s az ugyancsak minden parlamentre jellemző kérdés, a fiatalok lakáshoz jutásának gondja. Ez utóbbiban Dunaújvárosban az eltelt beszámolási időszakban némiképp javult a helyzet, egyrészt az előtakarékosságot vállaló fiatal házasok által is igénybe vehető munkásszállás, másrészt a lakástámogatási kölcsön növekedése (3 év alatt 6 millió Ft), és bizonyos értelemben az albérleti hozzájárulás miatt. A PV-központ tanácskozásán — de máshol is — felvetették, hogy a szellemi dolgozók és az alkalmazottak is részesülhessenek albérleti hozzájárulásban, esetleg bérelt IBUSZ-lakás használatában. A beszámolók és a hozzászólók egyaránt fontos feladatnak tartották az Alkotó ifjúság-pályázatban részt vevők számának növelését, szorgalmazták a bel- és külföldi tapasztalatcserék növelését, a tapasztalatok hasznosítását. A Pest megyei és a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál is sok fontos kérdés megvitatása volt napirenden. A vállalatvezetők beszámolóját követő vitában, illetve az intézkedési tervhez tett javaslatokban, kiegészítésekben mindkét helyen foglalkoztak a fiatalok az oktatással, a szakmai továbbképzéssel, a tanuló ifjúság pályaválasztásával, illetve pályaorientációjával, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésével, a fiatalok anyagi, szociális és művelődési helyzetével, és nem utolsósorban e célok megvalósításának anyagi lehetőségeivel. A Fővárosi Nyomdaipari Vállalat ifjúsági parlamentjén is nagy hangsúlyt kaptak a mindenütt szereplő kérdések — bér- és lakáshelyzet, fiatalok közéleti tevékenysége, a képzés, oktatás, termelés. Javaslatok hangzottak el a szakszervezeti és a KISZ-munkáról a vállalati sajátosságok tükrében. Első helyen szerepelt a vállalat széttagoltsága, ami fő oka az üzemegységek és a központ dolgozói elkülönülésének. Ez az elszigetelődés a 30 éven aluli dolgozókra is jellemző. A fiatalok felvetéseiben nemcsak a tények megállapítása szerepelt. Javaslatok is születtek a helyzet javítására, mint például sport- és kulturális vetélkedők, közös rendezvények, központi ünnepségek összvállalati megrendezése stb. A kérdésekre, javaslatokra a vállalatok gazdasági vezetői többnyire a helyszínen válaszoltak, írásbeli válaszadásra csak néhány esetben került sor. A fiatalok a válaszokat és a parlamentek elé terjesztett dokumentumokat legtöbb helyen kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel elfogadták. (N. T.) TYPOGRAPHIA Változás a napilapok megjelenési rendjében Az ötnapos munkahét általánossá válásának megfelelően 1985. január 1-től változik a napilapok megjelenési rendje. A hétvégi terjedelmesebb számok változatlanul szombaton jelennek meg. Az országos és a megyei napilapok következő száma viszont vasárnap helyett hétfőn jelenik meg, azokat az előfizetőknek hétfőn reggel kézbesítik. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól vasárnap reggel kerül kiadásra. A lap neve Vasárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése változatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat a posta a városokban és a nagyobb településeken utcai árusítással terjeszti. A napilapok megjelenésének változása számos feladatot ró az érintett nyomdák, lapkiadó-szerkesztőségek szakszervezeti bizottságaira is. Egyetértésük szükséges például az új belső munkarend kidolgozásához, amely a kollektív szerződés része. Több módosítás történik az anyagi ösztönzés kérdéseiben. Az ezekkel kapcsolatos feladatokról lapunk következő számában írunk részletesebben. A Typographia új ára napjainkban november végén közlemény jelent meg, miszerint 1985. január 1-től emelkedik az időszaki sajtótermékek fogyasztói ára. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala a Typographia példányszámonkénti árát 2 forintban, az éves előfizetési díjat 24 forintban határozta meg. Lapunk előfizetőinek többsége már november hónapban és december első napjaiban beküldte előfizetését a régi lapárral számolva. Szakszervezetünk illetékes vezetőtestületei az árkülönbözet térítését illetően január első napjaiban döntenek, és februári számunkban közlünk tájékoztatást e döntésről. A szervezeti élet eseményei A Papíripari Vállalat nagyvállalati szakszervezeti bizottsága 1984. november 29-én szb-titkárokkal kibővített ülést tartott a Szolnoki Papírgyárban. A testület első napirendként megvitatta Olti Györgyné szb-titkár előterjesztésében a Szolnoki Papírgyár szakszervezeti bizottságának beszámolóját a gyári mozgalmi munkáról. Ezután Kriszt Rezső terjesztett elő javaslatot az 1985. évi kedvezményes szakszervezeti beutalók felosztási elveire. Harmadik napirendként véleményezték a PV ifjúsági parlament anyagát. E napirend előadói Téglás János és Mázik Sándor voltak. A tanácskozás után az rszb tagjai és a gyári szb-titkárok megtekintették a néhány héttel korábban átadott nagyberuházást. * Az Újságírók és Lapkiadói Dolgozók Szakmai Elnöksége december 12-én tartotta legutóbbi ülését. A testület első napirendként szakértői bizottsági jelentést vitatott meg a megyei lapok szerkesztőségeinek mozgóbérrendszeréről. Ezt követően elfogadták a szakmai elnökség 1985. évi programját és az 1985. I. félévi munkatervét. A továbbiakban tájékoztató jelentést vettek tudomásul, amelyet ugyancsak szakértői bizottság dolgozott ki a szakszervezet elnöksége számára, Ajánlások a lapkiadás VII. ötéves tervéhez címmel. * A bizalmi testületek és a szakszervezeti bizottságok gazdag programot bonyolítottak le decemberben. Tanácskozásaik sokrétű témaválasztásról tanúskodnak. Az Akadémiai Kiadó és Nyomda bizalmi-testületi ülése a szakszervezeti bizottság beszámolóját vitatta meg az 1984-ben végzett munkáról. A papírgyárak nagy részében, köztük a lábatlani, a dunaújvárosi, a csepeli gyárakban, valamint a Gép- és alkatrészgyárban az 1985. évi gazdasági terv és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatok szerepeltek témaként a testületi üléseken. Az Athenaeum Nyomdában az szb-ülés napirendként a szakmunkásképzés helyzetét és az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, terveket tárgyalta. Napirendi pontok voltak még az üdültetések, segélyezések tapasztalatai, munkavédelmi kérdések, szociális tervek, és szinte valamennyi tanácskozáson a jövő évi szakszervezeti gazdasági feladatok, a szakszervezeti költségvetés. Sajtónapi ünnepség szakszervezetünkben Régi hagyomány szakszervezetünkben, hogy a magyar sajtó napja alkalmából ünnepi megemlékezésre hívunk meg lapkiadókban, szerkesztőségekben dolgozó szakszervezeti aktivistákat. A december 4-én tartott sajtónapi ünnepségünkön 28 aktivistánk vett részt, szakszervezeti bizottsági tagok, főbizalmiak és bizalmiak. A sajtónapi ünnepségen részt vett Lux János, a szakszervezet főtitkára és Csákvári János, az Újságírók és Lapkiadói Dolgozók Szakmai Elnökségének elnöke is, aki ez alkalomból ünnepi beszédet mondott. Csákvári János köszöntő beszéde után Lux János átadta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Nagy Istvánnak, a Lapkiadó Vállalat szb-elnökének és a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Józsa Teréziának, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat szbtagjának. Hatan a SZOT Elismerő Oklevelét kapták meg. A kitüntetéseket követően Kovács András, a szakmai elnökség titkára pénzjutalmakat adott át kiemelkedő társadalmi munkát végző szakszervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak. Csákvári János, a szakmai elnökség elnöke ünnepi köszöntőt mond Nagy Istvánnak, a Lapkiadó V. szb-elnökének Lux János főtitkár átadja a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát A kitüntetettek Kovács András 60 éves Kovács Andráson nem látszik a kora. Az a hatvan év, amelyből huszonötöt a szakmai elnökség élén töltött. Mostani jubileumán sokan köszöntötték, akik ismerték szerepét az újságírók és lapkiadók szakszervezeti mozgalmának szervezésében, majd annak erősítésében. A hosszú évek alatt szinte mindenki megismerte és becsüli jó szándékú, szolgálatkész magatartását. Azt a módot, ahogyan „viseli" tisztségét, a szerénységét, amellyel közeledik az emberekhez, a tagsághoz és a tisztségviselőkhöz egyaránt. Aranyat érő szakértelme, több évtizedes mozgalmi tapasztalatai a nem nagylétszámú, de fontos szerepet betöltő szakma tekintélyes szakszervezeti tisztségviselőjévé avatják őt. Nyugalmára, széles körű ismereteire, vitakészségére, problémafeltáró elemzéseire, kiútkereső javaslataira mindig szüksége volt és lesz ezután is a szakszervezeti mozgalomnak. Ehhez kívánunk mindnyájunk „Andrásának" jó egészséget, további munkasikereket. (Cs. J.) Kitüntetettünk — Nagy István Majdnem három évtizede végez aktív szakszervezeti munkát Nagy István, a Magyar Nemzet című napilap főbizalmija, a Lapkiadó Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke. Már valamikor az ötvenes évek végén bizalmi volt előző munkahelyén, az MTI-ben is, majd amikor a hatvanas évek elején a mostani munkahelyére került — mindössze néhány hónapos megszakítással — tovább folytatta a szakszervezeti munkát társai érdekében. Bizalminak, majd a hetvenes évek elején a szakszervezeti bizottság elnökének választottak a Lapkiadó Vállalatnál, s később a kiadó legnagyobb lapjának főbizalmija lett. Közismert és tekintélyes személyiség, s nemcsak saját vállalatánál. Több évtizede egyik vezetője a Gyors-és Gépíró Szövetségnek is, szervezője az országos és a szakmai gép- és gyorsíróversenyeknek (Megjegyzésre kívánkozik: saját maga is hosszú időn át parlamenti gyorsíró volt — országos bajnokságokat is nyert). Munkahelyén — és nemcsak a szűkebb szerkesztőségi körében, ahol olvasószerkesztőként csiszolja a kéziratokat — szinte mindenki ismeri és tiszteli. Nem tud végigmenni a folyosón, hogy meg ne állítsák, esetleg csak egy baráti szóra, vagy segítséget, tanácsot kérve tőle. Nagy István már „túl van a védett koron", de azt mondja: „ráérek még nyugdíjasként pihengetni, és egyáltalán az is kérdés, hogy akkor is tudnék-e pihenni. ” Pedig nem éppen kellemes és idegnyugtató az olvasószerkesztői munka. És szakszervezeti munkásként is szeretne még sokáig tevékenykedni. Megemlékezések a magyar sajtó napjáról A Vörös újság megjelenésének 66. évfordulója alkalmából december 7-én ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MÚOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Pethő Tibor, a szövetség alelnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizottságának elnöke átadta az arany emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett, több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén tizenkét újságíró kapott aranytollat: Baráti Géza, Bojár Sándor, Fenyvesi Mária, Gábor Pál, Kristóf Károly, László Gyula, Lózsy János, Pető Miklós, Rédner Márta, Szabó Endre, Szitnyai Jenő és Szombathy István. Az ünnepségen az újságíró-szövetség székházának Rózsa Ferenc termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya nevében koszorút helyezett el Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Németh Jenő, a TH elnökhelyettese és Juhász Imre főosztályvezető, a Népszabadság szerkesztősége nevében Berecz János főszerkesztő és Lózsy János olvasószerkesztő, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége részéről Hárai Tibor és Simon László, a két szakszervezet titkára. A MUOSZ koszorúját Pálfy József, a szövetség elnöke és Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára helyezte el. Elhelyezték koszorúikat az újságíró-iskola hallgatóinak képviselői is. * A magyar sajtó napja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Népszabadság székházában is. Az ünnepségen Tóth Benedek, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet, majd koszorút helyeztek el az aulában levő Vörös Ujságemléktáblánál. 3 Országos szb-titkári tanácskozások Szakszervezeti tagságunk és az alapszervezetek tisztségviselői előtt ismeretesek már azok az intézkedések, amelyek a gazdaságirányítás továbbfejlesztését, megújulását szolgálják. Ezek nem kis változást hoznak a gazdálkodásban, sok tekintetben új közgazdasági környezetet, újszerű feladatokat jelentenek mind a gazdaságirányító szervek, mind a vállalatok számára. A vállalatokon belül a tisztségviselőknek, sőt sok tekintetben egész tagságunknak új körülmények között kell dolgozniuk. A határozatok és rendeletek megjelenését követően valamennyi szb-titkár részére felkészítő tanácskozást tartottunk a gazdaságirányítás korszerűsítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Ezen a megbeszélésen a szakszervezeti munka újszerűségéről és a különböző változásokról beszéltünk részletesen, és igyekeztünk ezeket egységesen értelmezni. Második alkalommal a nyomda- és papíripar szb-titkárai részvételével a gazdasági szabályozórendszer változásait elemeztük részletesen. E tanácskozáson szó volt az árrendszerről, az árszabályozásról, a jövedelemszabályozásról, a jóléti és kulturális alap képzéséről és felhasználásáról, a lakásépítési alapról, a keresetszabályozás változásairól, a kollektív szerződésben szabályozandó kérdésekről és a Munka Törvénykönyv módosításáról. A gazdasági szabályozórendszer változásainak részletes elemzése mellett ezen a megbeszélésen is áttekintettük azokat a fontosabb feladatokat, amelyeket a szakszervezeti alapszervezetekben dolgozó tisztségviselőknek a jövőben el kell végezniük. Mindkét tanácskozás azt a célt szolgálta, hogy szb-titkárainkat felkészítsük arra, hogy a vállalatoknál az új feladatok ellátásakor megfelelő partnerei legyenek a gazdasági vezetésnek. Azt a célt is szolgálta a felkészítés, hogy az új vállalatirányítási rendszerben kialakuló szervezetek létrehozásában érdemi munkát tudjanak végezni szakszervezeti szerveink és tisztségviselőink. A két értekezlettel nem tekintjük lezártnak a felkészítést, hiszen az egész gazdaságirányítás továbbfejlesztése egy folyamatnak tekintendő, ezért a rendszeres információadást is folyamatosan végezzük. A következő állomás a februárban tartandó szbtitkári tanfolyam, ahol az említett kérdések más vonatkozásban ismét szóba kerülnek. Az szb-titkárok felkészítése csak egyik állomás volt. A szakszervezeti aktivisták és tagságunk csak akkor tud eredményesen részt venni a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének munkájában, ha az szb-titkárok továbbadják a felkészítőn hallottakat. Arra kell törekedni, hogy ez a továbbadás ne csak a szakszervezeti tisztségviselőknek szóljon, hanem minden dolgozó ismerje meg, hogy a jövőben a szakszervezet miként tevékenykedik a vállalatoknál. Erre azért is szükség van, mert jó néhány kérdésben a jövőben a dolgozók közvetlenül döntenek munkahelyeiken. Szakszervezeti bizottságaink titkárainak nagy feladata lesz, hogy a különböző határozatokat, rendeleteket megismerjék, de még inkább, hogy azokat napi munkájuk közben megfelelően alkalmazzák. Az szb-titkári tanácskozások hangulatából úgy éreztük, hogy erősödött az akarat a megváltozott feladatok végrehajtására. SCHEFFER PÁL