Typographia, 1997 (129. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
1997. JANUÁR TYPOGRAPHIA Szemelvények a Szikra Lapnyomda történetéből 3. Egyszer Sajtóház lesz a híd alatt... A Szikra története is a múlt században kezdődik, kapcsolódik a magyar sajtó történetéhez éppen úgy, mint az évszázad politikai viharaihoz, a háborúkhoz, forradalmakhoz. A Blaha Lujza téri, sokszor át- meg átalakított sajtóház 1893-ban épült fel a Budapesti Hírlap sajtóházaként. 1993-ban, a századik évben már zárás előtt álltak a nyomda utolsó, itt maradt részlegei is, az egész Szikra átköltözött az Árpád híd melletti, 1981. január 15-én ünnepélyesen felavatott, a kor követelményeinek megfelelő üzembe. Az 1993-ban megjelent jubileumi emlékkönyv nyomán idézzük fel a Népszabadság-korszakot, a nagy tervek és beruházások éveit. A SzabadNép Székház már 1945-től a pártpropaganda egyik központjává vált, 1956. január 1-jétől a Szikra Lapnyomda pártvállalatként működött. Természetes volt tehát, hogy 1956. október 23- án már délután 4 óra tájt tömeg gyülekezett a Rökk Szilárd utcai oldalon, majd körülfogta az egész házat. Hét óra tájban hangzott el először a „Le a vörös csillaggal!” jelszó. A tüntetők ezt követően szétzúzták a nyomda bejárata fölött az Élüzem táblát és beverték a nyomda titkárságának ablakait... A Szabad Nép október 24- én és 25-én nem jelent meg. Az október 29-i számig (megszűnéséig) ismét elkészült, hogy azután november 2-án, immár Népszabadság néven, a Magyar Szocialista Munkáspárt lapjaként jelentek meg. Október 29-én a kora reggeli órákban Dudás József fegyveres csoportja szállta meg az épületet. Dudás a nyomdászoknak az Országos Forradalmi Bizottság elnökeként mutatkozott be. A következő napokban nemcsak Dudás lapja, a Magyar Függetlenség készült a nyomdában, itt állították elő a Magyar Ifjúságot, a Népszabadságot, a Népsportot, az Egyetemi Ifjúságot, a Magyar Szabadságot és néhány újonnan alakult párt lapját, amelyek miniszterelnöki engedéllyel rendelkeztek. Október végétől a lapok impresszumában Budapesti Lapnyomda név szerepelt egészen 1957. március 24-ig. Március 26-tól ismét visszatér a Szikra Lapnyomda megnevezés. A leghevesebb harcok idején, november 5-től 8- ig a nyomda nem működött. Novemberben megalakult a nyomdában az ideiglenes munkástanács. Elnökévé Brunner György gépszedőt választották. November 17- én és december 12-én előbb a Nyomdász Szakszervezet, majd a Budapesti Munkástanács sztrájkfelhívására a nyomda munkástanácsa kimondta a sztrájkot. A Népszabadság ennek ellenére mindkét napon megjelent. A lap előállítását a pártközpont és a lap munkatársai szervezték meg és a Szikra néhány dolgozója mellett más intézményekben dolgozó nyomdászok készítették el. 1957 nyarán a Kádár-kormány rendeleti úton megszüntette a munkástanácsokat. A Szikra krónikásai a forradalmat követő években arról számolnak be, hogy felfutott a termelés: 1958-tól 1967-ig 60 százalékkal emelkedett. Ide került 1966-ban a Zrínyiből a Hétfői Hírek előállítása, itt készült a Budapester Rundschau, 8 oldalnál nagyobb terjedelem esetén, szombatonként itt nyomták a Magyar Nemzetet is. A növekvő feladatokhoz igazodott a műszaki fejlesztés. Új Ludlow címöntőgép, évente 2-4 új szedőgép, gyorszáró rámák, szedéstároló kocsik kerültek a szedőterembe. Korszerűsítették a kliségyártást, és tízéves megbízható működés után megkezdték a Piamag nyomó- és öntőgépek felújítását. Új gépekkel, technológiával bővült a kötészet, és 1961-ben a Kárpát utcába települt a puha fedelű könyvek készítésére alkalmas üzemrész. Több szervezési intézkedést is tettek ezekben az években, többek között kialakították a kéziratátvevői munkakört, szabványosították az üzemi lapoknál a sorszélességeket. Ezekben az években mind több nő került a szakmába, nemcsak korrektornak, kézi- és gépszedőnek, könyvkötőnek is mind többen kerültek a szakmába. Bővült a szakmunkásképzés, gyarapodott a nyomdalétszám: 1957-es 341-ről 1967-re 436-ra emelkedett, de még így is sok volt a túlóráztatás, a Szikra mind nagyobb nehézségek árán tudta teljesíteni feladatait. Már 1960-ban felvetődött egy úgynevezett új Sajtóház felépítése. A Könnyűipari Beruházási Vállalatnál el is készültek az új üzem tervei, de a kivitelezés megindítása évről évre halasztódott, anyagi, elsősorban devizális gondok miatt. Felállt, majd néhány év múlva feloszlott az a beruházási csoport, amelyet a tervek kivitelezésére szerveztek. Közben a Szikra rotációs gépparkja öregedett, a Piamag gépek elhasználódása már a Népszabadság biztonságos előállítását veszélyeztette. Halaszthatatlanná vált az új nyomóüzem felépítése. Erről 1965-ben döntöttek: az üzem helyét a XIII. kerületben az Esztergomi út mellett, az Árpád híd feljárójának déli oldalán jelölték ki, a beruházás megvalósításával a Nyomdaipari Trösztöt bízták meg, amely az építkezés megindulását követően megszűnt. Ekkor vette át az irányítást a Szikra Lapnyomda, amely érdekelt volt a gyors üzembe helyezésben, így az 1968. július 24-ére elkészült új B üzemből kerülhetett ki a Szabad Föld. Ebben az új üzemben 2, egyenként két ■nyomóműves Piamag gyártmányú, 168 cm tekercsszélességű, magasnyomó rotációs gépet, önműködő lemezöntő és megmunkálógépet, a Kárpát utcából áttelepített kötészetet, papírraktárt és expedíciót helyeztek el. Ez az év más újdonságokat is hozott a Szikrában. Bevezették az 5 napos munkahetet, megszervezték a tanműhelyt, ahol a fiatalok önálló munkát kaptak, itt készült például a Füles Évkönyv, a Kincses Kalendárium, a Technika Évkönyv. A tanulók emellett fokozatosan megismerkedtek a szedőtermek egyes osztályaival, gyakorlatot szereztek napilapkészítésben, brosúra- és könyvtördelésben. Ugyancsak ebben az esztendőben nyugdíjazták Kulcsár Mihályt, aki 21 évig vezette a nyomdát és Grigalek Lajost, aki két évtizeden át volt a nyomda műszaki vezetője. Őt váltotta fel Sándor József főmérnökként. Sándor keze nyomát viseli a mai Szikra minden létesítménye: ő irányította már a B üzem beruházását és 1974- től a C üzemét, amely az 1974—1980 közötti időszak legnagyobb magyar nyomdaipari beruházása volt. Az Árpád híd pesti feljárója és a Váci út találkozásánál jelölték ki az új ofszetnyomda helyét, figyelembe véve, hogy itt később felépíthető egy szerkesztőségi és kiadói magas épület is... Ugyanis a tervezett üzemet óránként 400 000 tizenhat oldalas 13/3-as alakú újság nyomására és expediálására alkalmas segédüzemekkel, raktárakkal, irodahelyiségekkel és szociális létesítményekkel kellett megvalósítani. Összehangoltan és körültekintően folyt a beruházás, közben gondoskodtak a munkaerőképzésről is, 69 magyar fiatalt küldtek Berlinbe az ofszetlapnyomtatás technológiájának megismerésére. A Blahán közben elkészült az ofszet fényképészet és montírozó üzemrész, 1979. december 14-én megindult az első ofszet-rotációs gépegység, 1980 tavaszán a próbaüzem. A moszkvai nyári olimpia kezdetétől a Népsport már ezzel a technológiával készült. Az üzem avatási ünnepsége 1981. január 15-én volt. A szerkesztőségekben azon „sopánkodtak”, hamarosan költözhetnek „a híd alá”... (Folytatjuk.) Száz éves Kner Erzsébet A gyomai múzeum idei programja A Kner Nyomdaipari Múzeum ápolja a magyar nyomdatörténet hagyományait, gyűjti és rendszerezi a szakma ipartörténeti ritkaságait, legszebb termékeit. Az idén is rangos jubileum megünneplését tervezik. Az idén lesz 100 éves az Amerikában élő Kner Erzsébet, a nagy nyomdász leánya, a már klasszikus könyvkötő művész. Mint dr. Füzesné Hudák Julianna, a múzeum vezetője elmondta, születésnapjára kiállítással tisztelegnek. Kner Erzsébet a negyvenes években ment el Magyarországról, s már nem fiatalon, de ifjúi lendülettel teremtett egzisztenciát, vívott ki elismertséget művészetével. 1982-ben és 1990-ben járt Budapesten és Gyomán. Akkor magas állami kitüntetéssel tisztelegtek munkássága előtt, műveiből kiállítást is rendeztek. Ugyancsak a Kner család hagyományai előtt tiszteleg a múzeum ez évi első füzete is, amely a tavaly elhunyt Kner unoka, Haiman György tanulmányaiból közöl összeállítást. Miniatűr remekművek, korhű színek, világritkaságok BÉLYEGKÖNYV Az Állami Nyomda Rt. különleges ritkaságot kínál a technika, a nyomdatörténet, a grafika, a filatélia érdekességei, a szép könyvek, albumok kedvelőinek. Nagy bélyegkönyvében a magyar filatélia klasszikus évtizedeit öleli fel 1871-től az első világháborúig. A 774 színes ábrát, reprodukciót tartalmazó album nem katalógus rövid bevezetővel, szűkszavú magyarázatokkal, hanem sokoldalú művészeti, nyomda- és postatörténeti, kultúrtörténeti áttekintés. Az album foglalkozik az Állami Nyomda korabeli helyzetével, a bélyeggyártás technológiai fejlődésének jelentős mozzanataival, a nyomdai eljárások kialakítása során létrejött különlegességekkel. Elemzően tárgyal a szerző három klasszikusnak tekinthető bélyegcsaládot, az 1871-es kő- és réznyomású sorozatokat, az 1874-ben megjelent levélboríték rajzú bélyegeket, amelyek negyed évszázadon át voltak különféle értékjelzéssel, nyomdai előállításban forgalomban. Teljességgel bemutatja az 1896-os díjjegyes képeslevezőlap-sorozatot, valamint az 1900-tól kibocsátott Turulos bélyegeket, amelyek másfél évtizeden keresztül szolgálták a postai bérmentesítést. A Turulos bélyegek vízjeles papíron, különböző színekben, több fogazatváltozatban készültek. E három klasszikus csoport filatéliatörténeti érdekességei ugyanúgy helyet kaptak a háromnyelvű - magyar, angol, német - szövegben, mint a bélyegritkaságok. Visnyovszki Gábor, a kötet szerzője-szerkesztője hasonló részletességgel mutatja be a korszak okmánybélyegeinek grafikai gazdagságát. Az album exkluzivitása szembetűnő, ha az illusztrációk minőségét és mennyiségét vesszük figyelembe. Az évszázados ritkaságok, filatéliai emlékek és dokumentumok eredeti szépségükben és színekben pompáznak, az eredeti nagyságú és a nagyított bélyegek, dokumentumok részleteikben együtt a kutatási eredményeket ábrázoló rajzokkal. Az Állami Nyomda reprezentatív kiadványa ez a különleges album. Méltóságteljes, impozáns kötet, amely elsősorban a nagy múltú és híres nyomda mai technikai felkészültségét bizonyítja, de maradandó emléket állít a 125 éve termékeként megjelent kő- és réznyomású bélyegeknek, amelyek közül nem egy vált az idők folyamán világritkasággá-A Bélyegkönyv megvásárolható a nyomda székhelyén lévő Leporelló és Nyomtatvány Üzletben, a Bélyegmúzeumban vagy a Fókusz Könyváruházban. Megrendelhető utánvételes postai szállítással is, faxon (06-1-262-5430) vagy levélben az Állami Nyomda címén: 1102 Budapest, Halom u. 5. Ára: 3990 Ft (áfával együtt). Briefnysrken * *• • . **V> J**-- '»--SÄ. 'w „ *' -K. — W v'