Udvarhely Szék, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-49. szám)
2000-10-25 / 43. szám
Hiányzó milliárdjaink 8 milliárd lej hiányt okozott a helyi önkormányzatnak a tavaly év végén érvénybe lépő 216-os kormányrendelet. A hiány oka a nagyszerű román törvénykezésnek köszönhető, amikor egy időben egyszerre kétféle törvénykezés is létezik egy adott közigazgatási kérdésre vonatkozóan. Az adótörvény értelmében eddig a fizetésiadók 35%-át a helyi önkormányzatok kapták meg. Mindez azonban az év elejétől a globális adórendszer és az említett sürgősségi kormányrendelet érvénybe lépésével megváltozott. Az említett törvény értelmében minden vállalat fizetési adóját a cég beiktatási helyén kellett befizesse, amit a kincstár visszaosztott az önkormányzatoknak, melyből Székelyudvarhely idén nyolc milliárddal kevesebbet kapott, mint amennyi járt volna. Városunkban számos vállalat és intézmény, mint a Romtelecom, a Posta, a bankok, vagy akár a rendőrség is, Csíkszeredában fizette, fizeti a fizetési adóját, a székhelyének megfelelően. Az év elején megjelent rendelet viszont e 35% visszaosztását a megyei tanácshoz juttatja, így pédául a Romtelecomnak van kirendeltsége Székelykeresztúron, városunkban és Gyergyóban egyaránt - az alkalmazottai mind Csíkszeredának adóznak jövedelmük után. A felsorolt települések így elesnek egy bizonyos összegtől. A polgármesteri hivatal adó- és illetékosztályának alkalmazottai már év elején észrevették, hogy nem részesül a város a fizetések után járó említett 35%ban, ami havi 1 milliárd lej hiányt jelent. Geréb László osztályvezető elmondta, hogy februárban már észrevették a hiányt és március első felében kérést is intéztek ez ügyben Nicolae Nigahoz a Megyei Pénzügy igazgatójához, de ő csak július végén válaszolt. Válaszában az igazgató kifejtette, hogy a törvényen túlmenően a kormányrendelet érvényben marad és alkalmazásával megrövidül egyes önkormányzatok költségvetése. Gerébék azután a megyei kincstárhoz fordultak. Igazgatója, Kedves Imre kijelentette, hogy a kincstárnak érvényben van egy belső normája, amelynek értelmében a befizetett adókat nem osztják vissza a településeknek, hanem az az önkormányzat kapja meg, ahová befizetődtek. Miután a megyénél nem érvényesültek, a helyi adó- és illetékosztály vezetősége a minisztériumhoz fordult. Kérést intéztek Vlad Rosca közigazgatási- és Mircea Ciumara államminiszterekhez, de választ még nem kaptak. - A minisztériumtól megérkező válaszok után mit fog tenni az adóosztály? - Mi be akarjuk perelni a kincstárat, mert egy olyan belső normát alkalmaz, amely a létező törvénynek ellentmond, még akkor is ha Decebal Traian Remes pénzügyminiszter aláírását tartalmazza. A miniszterek válaszait csatolni szeretnénk a perhez szükséges dokumentációhoz. A helyi adók és illetékek nagy részét, tehát épület-, telek-, és autóadókat az előreirányzottnak megfelelően sikerült beszedni, viszont ez a fizetési adó most az év vége felé közeledve 8 milliárd lej hiányt jelent. PÉTER S. Attila A megyei tanács nem támogatja városunkat Bezárhatják az iskolákat Nem városunk javára dőlt el a múlt pénteki Hargita megyei tanácsülés első napirendi pontjának, a pótköltségvetés f elosztásának megvitatása. Mint ismeretes, egy kormányhatározat értelmében, Székely,udvarhely költségvetése ebben az évben mintegy 20 milliárd lejjel lett szegényebb 1999-hez képest. Az idén, a fizetések után járó, 35%-os adó a cégszékhelyeken (legtöbb esetben Csíkszeredában) fizetődik be, az ottani költségvetés kasszáját gyarapítja .körülbelül 53 olyan vállalatnak az adója, amely városunkban működik, és melynek alkalmazottai itt élnek, gyerekeik itt járnak iskolába. Ezzel az intézkedéssel városunk oktatási és művelődési intézményei jelentős bevételtől maradtak le. Múlt szerdán városunk polgármestere összehívta városunk 26 oktatási intézményének igazgatóját, és annak érdekében, hogy a pótköltségvetés bizonyos hányadát városunk kaphassa meg, a 26 intézményvezető aláírásával kérést juttattak el a Hargita megyei tanács elnökségéhez. Az intézményvezetők küldöttsége (nyolc iskolaigazgató) részt vett az említett tanácsülésen is, ahol mindössze 4 megyei tanácsos támogatta Székelyudvarhely költségvetés kiegészítési kérelmét. Annak ellenére, hogy városunk oktatási intézményeiben nem csak udvarhelyi gyerekek tanulnak (a középiskolák diákjainak 30%-a vidékről származik, akiknek taníttatását városunk költségvetéséből fedezik) különös módon az udvarhelyszéki tanácsosok sem támogatták a pótköltségvetési összeg 10%-nak, városunkba való juttatását. A kért összeggel, - 1 milliárd 900 millió lejről van szó - biztosítani lehetett volna városunk tanintézményeinek túlélését. Máthé András valamint Király László iskolaigazgatók sajtótájékoztatón ismertették az udvarhelyi oktatási intézmények tarthatatlan anyagi helyzetét, valamint a megyei tanács hozzáállását az udvarhelyi oktatási és művelődési intézményekhez. A hitelkeretből, (amely az idei évig biztosította a legszükségesebb javítási munkálatok ellenértékét) városunk oktatási intézményeiben a nyár folyamán, - a szeptemberi iskolakezdést megelőzően - különböző javítási, tatarozási munkálatokat végeztek, most pedig nem tudják kifizetni a munkálatokat végző vállalkozókat, annak ellenére, hogy egyik intézmény sem lépte túl a hitelkeretet, amire elég lett volna az összeg. Máthé András elmondta, hogy az Orbán Balázs Általános Iskolának például 100 millió lejes tartozása van. Amennyiben ez a helyzet nem oldódik meg kormányszinten, tönkreteszünk több kisvállalkozót, akik a nyáron elvégezték a javítási munkálatokat, ugyanakkor a gyerekek egészsége, és tanulási feltétele is megsínyli a dolgot,hiszen ilyen körülményekközött az iskolák nem tudják fizetni a fűtést, villanyt és egyéb nélkülözhetetlen szolgáltatásokat az intézményekben - fogalmazódott meg a sajtótájékoztatón. Az is könnyen megtörténhet, hogy az iskolaigazgatók rákényszerülnek arra, hogy a téli vakációt követően bezárják ezen intézmények kapuit. SZÁSZ Emese n Nyilatkozat A Megyei Tanács pótköltségvetés tervezete sem az előkészítés, sem a döntés pillanatában nem vette figyelembe Székelyudvarhely sajátos helyzetét Az október 26-i tanácsülésen, érzésem szerint, egy kimondottan Székelyudvarhely ellenes döntés született. Sikerült a régió falvait a központ (Székelyudvarhely) ellen szavaztatni. Az udvarhelyszéki megyei tanácsosok is úgy szavaztak, mintha a székelyudvarhelyi könyvtár, múzeum, színtársulat, néptánccsoport a 26 oktatási intézmény stb. fenntartásában még csak erkölcsi támogatásra sem volnának kötelezettek, mintha ezek az intézmények a vidék kárára lennének. Azt természetesen nem is tartom érdemesnek megemlíteni, hogy a csűri és a gyergyói tanácsosok részéről a legkevesebb szolidaritási megnyilvánulás is hiányzott. Amikor az előző tanács jóváhagyta az idei költségvetést és a helyi tanács felé leosztotta a működéshez szükséges pénzalapokat, arról volt szó, hogy az a pénzösszeg kb. 75 százalékban fedezi a helyi tanács működését. Nos, ha a pótköltségvetést végignézzük, aztláthatjuk, hogy 16 helyi tanács az eredeti költségvetésnél többet kapott a pótköltségvetés leosztásakor, de senki sem kevesebbet mint az év elei költségvetéshez leosztott összeg 50 százaléka, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy egy olyan helyi tanács, amely az év elején kapott mondjuk 350 milió lej támogatást és a pótköltségvetés leosztásakor 900 millió lejt (amire ugyebár nem számíthatott) miért nem tudott átengedni Székelyudvarhelynek 70-80 millió lejt. Csak sajnálni tudom ami történt, nevezetesen azt, hogy a Megyei Tanács a megértés,az emberi szolidaritás, az együvé tartozás legcsekélyebb méretű kinyilatkoztatásáról sem tett tanúbizonyságot ebben az esetben. Szerintem az elnökség feladata nem az lett volna, hogy a székelyudvarhelyi polgármester előterjesztésére négy más polgármester ellennyilatkozatát vonultassa fel - ugye milyen az ókorban is divatoseljárás, hanem azon kellett volna vitatkozni, és megoldást keresni, hogy ilyen úton-módon lehetne a Csíkszeredai város költségvetésében megjelent többletből, ami kb. 8-10 millió lej, Székelyudvarhely költségetéséből származik, megsegíteni a bajba jutott várost. Ez helyett mit látunk?. A “divide et impera” jól bevált és kitaposott útját jártuk, falut város ellen, régiót régió ellen; a régió falvait a régió központja ellen szavaztattuk. Személy szerint, mint megyei tanácsos, de főleg, mint székelyudvarhelyi iskolaigazgató akinek 90 millió lejes ki nem fizetett számlám van a júliusban elvégzett nyári javításokért, lemondok a Megyei Tanács Kaposvárra tervezett látogatásáról, és javasolom a Megyei Tanácsnak, hogy az így megspórolt 2-3 millió lejt juttassa el a csőd szélén álló kisiparosnak. Király László, megyei tanácsos Udvarhely, a tanácstalan Székelyudvarhelynek még nincsen önkormányzati testülete, mert a tanács alakuló ülésén úgy döntött a tizenhárom RMDSZ-képviselő többsége, hogy az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) nyolc tanácsosa közül négynek egyszerűen megtagadják mandátum-igazolását. Miután elveszítette a polgármesteri széket, az RMDSZ úgy határozott: legalább egyszínű tanácsot teremt a zavaró mások, a megválasztott nyolc UPE-s képviselő nélkül. A módszerek nem számítanak, s a város sem. Nehezen emészthető logika szerint, az öt tagú igazoló bizottság négy RMDSZ-es tagja osztotta kettővel a nyolc UPE-s tanácsosok számát, és a hátulsó négy képviselő igazolására nemmel szavazott. Azzal az indokkal, hogy az egyesület bejegyzése során eljárásbeli hiányosságok voltak. Ez az indok azonban nem ad magyarázatot arra, hogy az UPE-ből négy képviselő miért kapott igen szavazatot, míg a másik négy nemet. Persze, van magyarázat, csak éppen ennek semmi köze az egyesület alakulása körüli esetleges eljárásbeli hiányosságokhoz. Az udvarhelyi RMDSZ arra tett kísérletet, hogy jelentéktelenebbé tegye a Szász Jeő polgármestert támogató egyesület erejét a testületben. Hogy a 21 helyett 17 tagúra tervezett tanácsban a kétharmados szavazati arányt igénylő fontos döntéseket csak ő(k), tehát az RMDSZ- tanácsosok hozhassák meg. A reálpolitikában jártasak joggalmondhatnák: briliáns elképzelés, csakhogy a politikában, az érdekérvényesítés vagy akár a lobbizás során egyetlen dolog tartja (úgy ahogy) kordában az öncélúságot: a törvény. Ezt hagyták figyelmen kívül a helyi és széki RMDSZ szolgálatos stratégái. Ugyanis a tanács alakuló ülését minden UPE-s képviselő elhagyta, nem csak az a négy, akiknek mandátum-igazolását megtagadták. És az új önkormányzati testület megalakulásához szükséges kétharmados jelenlét ezzel meg is szűnt, jóllehet a 13 tagú RMDSZ-frakció és tanácsadóik ezt másként gondolták. Olyannyira magabiztos lett az RMDSZ, hogy napokon belül újabb ülést hívott össze, megalakították saját tanácsukat, és hiábavaló volt a polgármesteri hivatal jegyzőjének figyelmeztetése is. Nem vették tudomásul a nyolc UPE-s tanácsos bírósági folyamodványát a tanács törvénytelen megalakulásával kapcsolatban. Azt is figyelmen kívül hagyták, hogy jogerős ítéletig fölösleges abban a hitben önkormányzati döntéseket hozni, alpolgármestert választani, hogy a testület törvényesen dolgozik. De ők ennek ellenére határoztak, alpolgármestert is választottak a 26 éves földrajztanár, Péter Pál személyében. A heves tevékenységnek csak akkor szakadt vége, amikor írásban jelezték az illetékes kormányhivatalból is, hogy kicsit pihenhetnek: legalább a bírósági döntést várják meg. Aztán a Csíkszeredai bíróságon augusztus elsején megszületett a döntés. A bíróság igazat adott a magánszemélyként perelő Udvarhelyért Polgári Egyesület megválasztott képviselőinek. Az önkormányzati testület megalakulását törvénytelennek minősítette és az addigi három tanácsi határozatot semmissé nyilvánította az alpolgármester-választással együtt. Az RMDSZ helyi szervezete azonban fellebbezett, viszont azt nem tudni, hogy milyen minőségben, ugyanis ha a tanács nem létezik (márpedig ezt mondja ki az első fokú ítélet), akkor a tanácsosok sem, tehát a jogilag nem létező tanács nevében bizonygatni, hogy márpedig az létezik, eléggé érdekes feladat lesz az RMDSZ megbízott ügyvédjének. Nem beszélve arról, hogy aa helyi közigazgatási törvény értelmében a helyi tanács jogi személyiségéből fakadó képviseleti jogkört a polgármester látja el, és a polgármesteri hivatalon keresztül érvényesíti. Szász Jenő polgármester pedig, most már a másodfokon született ítélettel megerősítve is törvénytelennek tartja az önkormányzati testület megalakulását és eddigi három határozatát. Emiatt aztán ő nem fog a szerinte törvénytelen tanács nevében feljebbviteli folyamodvánnyal élni. A bonyolult helyzetben tehát nem lehet tudni, hogy az RMDSZ milyen jogcímen fellebbezett. Csodákra, meglepetésre azonban mégis lehet számítani. Verestóy Attila udvarhelyi szenátor közbenjárására ugyanis Vlad Rosca miniszter levelet küldött Udvarhelyre, hogy márpedig a tanács megalakulása törvényes. Ezt a magas rangú tisztviselő annak ellenére tette, hogy napokkal előtte egyik alkalmazottja éppen az ellenkezőjét írta ugyanannak a hivatalnak a nevében. A Marosvásárhelyi Táblabíróság illetékes dönteni a kérdésben most már többszöri halasztást követően, ezen a héten. Normális körülmények között nem dönthet másként, mint a Csíkszeredai bíróság, hiszen az államtitkári levelet leszámítva aligha jelenhet meg új elem az udvarhelyi RMDSZ védekezési érvei között. Ha azonban politikai döntés kell szülessen, akkor az első fokú ítélet eltörlésére számítani lehet, ugyanis a Marosvásárhelyi Táblabíróság elnökét az RMDSZ nevezte ki. A funkcióelosztás során ez a tisztség neki jutott. És finoman szólva: politikai szempontok szerint szerzett funkcióért néha fizetni kell. Lehet, hogy éppen a székelyudvarhelyi tanács lesz az egyik törlesztendő számla. Szőke László