Udvarhelyi Híradó, 1994. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)

1994-01-04 / 1. szám

FABIAN ERZSÉBET Nemrég vetett számot magában: 72 kiállításon vett részt az évek fo­lyamán, volt úgy is, hogy egy évben két-három alkalommal. „Az udvarhelyi közönség nagyon jól ismer. Olyan szeretetet tanúsított irántam minden megnyitón... Egyrészt ezt adta az alkotóéról.” Székelyudvarhelyen első egyéni kiállítását 1980-ban mutatta be. Képeit kiállították Pilfalván, Farkaslakán, Nagygalambfalván, a sepsiszentgyör­­gy Kuluk­Ki­ márványtermében, a Brassói Lapok szerkesztőségében. Fo­garas,m. a bukaresti Petőfi Kultúrházban, 1989- ben Budapesten. 1991-ben meghívásra vett részt azon a Szülőföldem Erdély című tárlaton, amely a Budavári Palotában kapott helyet, és amelyet Tőkés László nagyváradi püspök nyitott meg. Sikernek örvendtek 1988-ban Frankfurtban kiállított képei is, amelyeket egy Brassóból elköltözött család vitt magával. Más megvásárolt képei eljutottak Csehszlovákiába, Franciaországba, Izraelbe, Ausztráliába, az Egyesült Államokba. „Kicsi koromban mindig angyalkákat és menyasszonyokat rajzoltam, talán ezért sikerülnek a portréim. Később is, ha valakinek az arca meg­kapott, megkértem, hogy lefesthessem. Kizárólag olajjal dolgozom, négy különfél technikával. Kettőre különösen büszke vagyok, ezeket a Brassói Népművészeti Iskola három éve alatt lestem el Nicolae Codreanu pro­fesszortól. A módszert elsajátítottam ugyan, de évek kellettek ahhoz, hogy ki is tudjam fejezni mondanivalómat e technikák segítségével. A kiállításokra általában tudatosan készültem. Gyorsan dolgozom, s ezért a témakörrel kapcsolatos kép idejében elkészül. Például a Bartók Béla­­évfordulóra hat-hét képpel sikerült egyéni kiállítást összehoznom. Ké­peimen mindig látni le­het egy alakot, ami a mozgást, az életet jelké­pezi, legyen az a figura ember, ló vagy madár. Megfestettem Székely­udvarhely nevezetessé­geit: a Kannásné fáját, a Jézus Szíve kápolnát, a Szejkéről, a Kerekerdő­ről sok kép készült. A Zeng a magasság c. kép irodalmi műből inspirá­lódott, a Székely madon­na, Szülőföldem kiáltása A három nemzet, Vihar előtt című festményeim ihletője az erdélyi ma­gyar sors. Az udvarhelyi közön­ség mostanság is láthatta képeit, Benedek Rozáli­ával közös kiállításon a Nyugdíjasok Klubjában A B.R. Becsapott munkanélküliek 1993 szeptemberétől a székelyudvarhelyi TETRA Kft. elárusító és pincér-szakács szakmában szakképesítő tanfolyamot indított. A tan­folyamra munkanélküliek is beiratkoztak, de persze nem kaptak sem­milyen állásajánlatot. Az utóbbi időben a tanfolyamon résztvevő munkanélküliek közül sokan elpanaszolták, hogy bár ingyenesnek indult a tanfolyam, most mégis pénzt követelnek a szervezők... Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a Tetra Kft. főnökénél, aki elmondotta: A tanfolyamot negyven személy végezte el, közülük tizennyolcan mun­kanélküliek. Magát a tanfolyamot a Megyei Munkaügy közreműkö­­désével szervezte a Tetra Kft. A főnök szerint ők csak a tanfolyamot fizetéses alapon végző 32 személyért felelősek, a 18 munkanélküli sorsáért viszont a Munkaügy lenne felelős. Ugyanakkor a cégfőnök biztosított arról, hogy a 18 munkanélkülinek nem kell megfizetnie a taníttatást. Kiderült azonban, hogy a munkanélkülieket mégis alapo­san becsapták. Annak ellenére, hogy a tanfolyam elvégzése után a Munkaügy egyiküknek sem biztosított állást — az érvényben levő törvényekre hivatkozva (?!) —, 1 hónapon belül ettől a 18 személytől megvonják a munkanélküli segélyt. Erre az intézkedésre állítólag azért került sor, mert a Munkaügyet nemrég ellenőrizte a Curtea de Conturi. Szerintük az a törvény járja, hogy aki elvégez egy — a Munkaügy által szervezett — tanfolyamot, de egy hónapon belül nem áll munkába (?!), elveszíti a munkanélküli segélyt. A Munkaügy úgy szerette volna megkerülni ezt a helyzetet, hogy bizonyos összeg fize­tésére kötelezte volna a 18 munkanélkülit, s így nem kellene megvon­ni tőlük a munkanélküli segélyt. Csakhogy ezt a változatot nem sikerült megvalósítani, s bár a 18 munkanélkülinek nem kell kifizetnie a tanfolyamot, de — január hónaptól —, ha nem találnak más megol­dást, elveszik tőlük a munkanélküli segélyt... Így működik tehát az a híres román szociális védőháló?! A Kész Cs. Levente 5 A piacgazdaságra való áttérés egyik fő mozzanatának tekintik a szak­emberek a közpénzügyek kincstárainak létrehozását. Ennek a szükséges­ségéről és a székelyudvarhelyi kincstár tevékenységéről Piroska Zsu­zsanna igazgató számolt be lapunknak.­­ A székelyudvarhelyi kincstárhoz 66 Udvarhely-környéki (értsd: Székelykeresztúr, Parajd, Oklánd, Szentegyháza), költségvetéssel finan­szírozott állami intézmény tartozik. Ebből 24 helyi tanács, három kórház, a többi pedig iskola és napköziotthon. A múlt év november elsejétől a Pénzügyminisztérium keretében létrehozott intézményre nagy felelősség hárul ezután, mert az említett intézmények pénzügyi műveleteit végzi, ellenőrzi a költségvetést az állami, helyi és a társadalmi biztosítások terén. Ez azt jelenti, hogy mindenféle állami jövedelmet mi gyűjtünk be, mi könyveljük, és rajtunk keresztül történik a pénzalapok forgalma, beruházása. Négy számítógép segíti alkalmazottainkat, akik verseny­­vizsgával felvett pénzügyi-könyvelési gyakorlattal rendelkező szakem­berek. Hargita a tíz első megye között van, ahol ilyen intézmény kezdte meg tevékenységét. Ez szigorítást jelent pénzügyi téren, mert 1994-től kezdődően minden állami költségvetéssel működő intézmény az ő felet­tes szerve által jóváhagyott működési keretet (stat de funcţiuni) kell letétbe helyezzen nálunk. Ez azt jelenti, hogy ezután ellenőrzünk minden hitelkeretet költségnemenként. Az egységek be kell férjenek a jóváha­gyott költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium előírásai ezt követelik, mi is eszerint kell eljárjunk, bár tudjuk, kellemetlenül érinti majd az intéz­ményeket, fokozza a bürokráciát, de a kincstárak létrehozásával az állam behatóbban ellenőrzi, hogy mire költik az adófizetők pénzét, és reális alapokra próbálja helyezni az állami költségvetést. Minden ügyfelünk megértését kérve sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk. tb. Fülöp D. Dénes 1994. január 4. UDVARHEL­Y! HÍRADÓ

Next