Udvarhelyi Híradó, 1996. január-március (7. évfolyam, 1-25. szám)

1996-02-22 / 15. szám

I CSILLAPODNAK A KEDÉLYEK A Hosszú Attila által meghirdetett Sportcsarnokbeli találkozóról készült beszámoló a 3. oldalon. FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VII. ÉVFOLYAM • 1996. február 22. CSÜTÖRTÖK • 15. SZÁM • 300 LEJ A mai naptól kezdve az udvarhelyi vállalkozók is igénybe vehetik a népszerű Bancorex (Román Külkereskedelmi Bank Rt.) pénzügyi szolgáltatásait. A pénzintézet '89-ig csak a fővárosban fejtett ki tevékenységet, aztán a következő években — részvénytársasággá alakulásával egyidőben—országos hálózat kiépítésébe fogott. Előbb csak a nagyobb városokban (Konstancán, Kolozsváron, Brassóban) hozott létre kirendeltségeket, és megjelenése újdonságnak számít a Székelyföldön. Legközelebb Segesváron található meg, Kovászna megyében még nincsen jelen, és Hargita megyében az udvarhelyi az egyedüli. A Bancorex-et 1990-ben 14 milliárd tejes törzstőkével jegyezték be, amelyben 110 millió dolláros tőkerész is benne foglaltatik. Jelenleg a törzstőke 84 milliárd lej (ebben benne van 165 millió dolláros tőkerész). A bank egyik fő törekvése, hogy bővítse klientú­­r­áját, melyet jelenleg több mint 30.000 jogi és magánszemély alkot, ezenfelül a bank még több mint 70.000 személyi számla ügyintézé­sét is biztosítja. Említésre méltó körülmény, hogy városunkban előbb jelentkezik, mint a megyeszékhelyen, ami leginkább annak köszön­hető, hogy vidékünkön számos olyan vállalat van, amely az ügyfele. Az udvarhelyi Bancorex egyenesen a központnak van alárendelve, tehát nem tartozik más területi kirendeltséghez, ami megkönnyíti a banki ügyintézést. A Malom utcai székhelyet a tavaly vásárolta meg és — bár még nem fejeződtek be teljesen az átépítési munkálatok — az egyik épületben, amely rendelkezik a megfelelő modern felsze­reléssel és kiváló feltételeket biztosít, ideiglenesen megkezdi tevé­kenységét. Hogy mennyire felszerelt, igazolja az a tény is, hogy biztonsági megfontolásból műholdon közvetítik az adatokat a fővá­rosba. Tulajdonképpen a többi bankéhoz hasonló szolgáltatás-típu­sokat végez , erőssége viszont a külkereskedelmi, valutáris tevé­kenység. Vállalkozóink csak örülhetnek, hogy egy ilyen bank bizal­mat szavazott vidékünknek. P. Sándor Dániel BANCOREX Szennyezték a Küküllőt... Február 12-én reggel több hor­gász is jelezte a Horgász-Vadász Társulatnál, hogy szennyező a­­nyag jutott a Küküllő Székelyke­resztúri szakaszán a folyóba. Az eset február 11 -én délután történt — tájékoztatott Bíró István, a Hor­gász-Vadász Társulat igazgatója.­­ A székelykeresztúri Avicola (Tyúkfarm) cég üzemanyagot tar­talmazó tartályaiból származott a folyóba jutott (pakura) üzema­nyag. Hétfőn a helyszínre kiszálltak Ko­vács Dénes vadőr, a rendőrpa­rancsnok, valamint a segesvári vízügyi felügyelőség illetékesei. A kárt nem sikerült felbecsülni, mi­vel az eset vasárnap, a délutáni órákban történt. A szennyező anyag hétfőre lejutott Segesvárra. — Milyen büntetés alkalmaz­ható ilyen esetekben? — Ebben az esetben a 138/94-es kormányhatározat alapján büntet­hetünk, ez a bírság 500 ezer lejtől 1 millió lejig terjedhet. Viszont a 137/95-ös törvény értelmében 750 ezer lejtől 3.750 ezer lejig sújtható a vétkes cég. Ebben az esetben a vétkes vállalat nem ke­rülheti el a tettéért kirótt büntetést. as F.B.Z. HÉTKÖZBEN azt mondja a szomszéd, hogy ebben a rovatban én mindig csak negatívumokat írok meg, és ez nem vet jó fényt rám, merthogy sokan úgy vélik, keresem a kákán a csomót, és a szálkát mások szemében. Gondoltam egy nagyot és tessék, a következőket vetettem papírra: Ud­varhelyen az emberek szeretik egymást, hogy a megható­­dottságtól könny szökik az idelátogatók szemébe; az önkor­mányzat hibátlan, mindenki elégedett a tevékenységével; az utak simák, mint Salamon homloka; pocsolyák nincsenek, ezért a gyalogosok nem átkozzák el a sárral fröcskölő gép­kocsik vezetőit; az üzletek tiszták, a polgármester pedig aranyember — álmában is a városlakókért aggódik. Udvar­helyen olyan paradicsomi élet folyik, hogy azt Ádám apánk is megirigyelhetné, mert senki sem hazudik, a kóbor ku­tyák is igazat csaholnak. Aki nem hiszi járjon a végére HÉTKÖZBEN. ar pintér Néhány négyzetméternyi földért Gyilkossági kísérlet Felsősófalván rület birtoklása miatt kezdődött el a Parajd községhez tartozó Fel­sősófalván. Az eset nem is Még mindig folyik az a per, amely földperes ügye még mindig rá­­néhány négyzetméternyi földte­­rat magára... Az elmúlt esztendő egyik őszén Felsősófalva egyik portáján vas­villával súlyosan megsebesítették tarthatna számot különösebb Cseresnyés Gyula helybéli lakost, érdeklődésre, ha annak kapcsán Az esettel kapcsolatban, Bardó­­nem történt voln­a súlyos bűntény, czy Csaba megyei tanácsos a kö­­amelynek megoldása, akárcsak a vetkező megállapításra jutott: Sajnos, a székely ember hat évnyi — úgynevezett — demokrácia után is úgy érzi, hogy sok esetben saját magának kell igazságot ten­nie, mert erre az illetékes szervek nem képesek. A helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok, tehetetlenségük miatt, még azokat az ügyes-bajos dolgo­kat sem tudják vagy akarják meg­oldani, amelyekhez nem kell a felsőbb szervek jóváhagyása, csu­pán némi kompetencia... Min­dehhez hozzájárul a rendőrség te­hetetlensége is, hiszen az említett esetben a rendfenntartó szervek tudtak a földvitáról, amely már többször járt kertrongálással. En­nek ellenére, semmit nem tettek, hogy megelőzzék a bajt. Gáli Károly, felsősófalvi lakos­nak már hosszabb ideje tulajdo­nában volt a házával szemben fekvő, — 469 telekkönyvszámú — földterület. Szomszédja, Fábián Sándor, '89 után úgy gondolta, hogy neki több terület jár, ezért többször is lerom­bolta G.K. kerítését. Gáli Károly unokája, Cseresnyés Gyula több ízben is értesítette a rendőrséget a kerítésrombolásról, a rendőrség elvégezte a helyszíni vizsgálatot, de az ügyben mégsem tett sem­mit. Tulajdonjoga igazolása érdeké­ben, G.K. unokája, Cseresnyés Gyula kivette az udvarhelyi Álla­mi Közjegyzőségen a vitás terület­re vonatkozó telekkönyvi kivo­natot, amely igazolja, hogy a szó­ban forgó földterület teljes egé­szében G.K. tulajdona. (folytatás a 3. oldalon) as Kész Cs. Levente Áprilisban sem választunk Ránk ragadt a hatalom Az elmúlt héten a Szenátus elnöke kijelentette, hogy ápri­lisban sem lesznek helyhatósá­gi választások. Bár az igazi demokráciát nem hozta létre, a nyakunkon ülő országvezetés foggal-köröm­mel ragaszkodik a hatalomhoz, így hozzáragadtak székük­höz az elmúlt négy esztendőben, hogy — úgy látszik — egy ötö­dik évre is szükségük van, ah­hoz, hogy elmozduljanak..., ha egyáltalán ez megtörténik... Igaz, hogy a hatalomhoz való ragaszkodás nem csak a kor­mánypártiakat jellemzi, hanem az RMDSZ belső berkeit is, hi­szen nagyon sokan biztosak ab­ban, hogy az elkövetkező négy esztendőben is vezetők marad­nak. És sajnos — mivel a jelöl­tek névsorát ismét az orrunk elé tolják — ez be is követ­kezhet... Hogy mi köze a fentieknek a helyhatósági választásokhoz (ahol többé-kevésbé a lakosság választja meg elöljáróit)? Csu­pán an­n­yi, hogy, ha késnek a helyhatósági választások, ak­kor késni fognak az őszre ter­vezett általános választások is. Néhány nappal ezelőtt, Oli­viu Gherman, a Szenátus elnö­ke közzétette, hogy a helyható­sági választásokra — április 21 - e helyett — május 5-június 2. között kerül sor (attól függően, hogy hány fordulóra lesz szük­ség). Az elnök azzal magya­rázta a késlekedést, hogy még mindig nem fogadták el az idei esztendő költségvetését és nem véglegesítették a helyhatósági választások törvényét sem. El­döntötték viszont, hogy ezután Romániában nem lehet, csak úgy ukmukjuk módra, párto­kat alapítgatni. Ehhez az alaku­ló pártnak minimum 10 000 tagra és 21 megyében területi szervezetre van szüksége. Ez a döntés az RMDSZ-re nem je­lenthet "veszélyt", hiszen az Alkotmány szerint a nemzeti kisebbségeknek így is úgy is, biztosítani kell a parlamenti ér­dekképviseletet. A kérdés csak az, hogy mi lesz a többi hazai magyar pártcsökevénnyel? as L. Lajos Faluturizmus •Fedezzük fel a falut, tanyát! Faluturizmusról tartott ta­nácskozást a múlt hét végén a farkaslaki Gordon bárban a Ro­mániai Magyar Gazdák Egyesü­lete, az Erdélyi Vendégfogadók Szövetsége-Sylvan Tours és a Szövetség a Közép-kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért. A tanácskozáson — mely az RMGE országos választmányi konferen­ciáját előzte meg (febr. 24-25, Marosvásárhely) — a szervezők képviseletén kívül a faluturizmus elkötelezettjei, vendégfogadók és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi távoktatási karának hallgatói voltak jelen. Jakab Csabának, Farkaslaka polgármesterének köszöntő sza­vai után dr. Csáky Csaba, az SZKKSZFV részéről a falusi-vidé­ki turizmus kiépítéséről, feltéte­leinek megteremtéséről tartott előadást. Összehasonlítva a nyu­gat- és kelet-európai faluturiz­must, hangsúlyozta, hogy térsé­günkben saját nemzeti hagyomá­nyainkat megőrizve kell megte­remteni a faluturizmus feltételeit. Nem azon kell szomorkodni, hogy "a Hargitát nem építették keresztül-kasul, mint az Alpokat, hanem azt kell értékelni és kama­toztatni, hogy a Hargita köze­lében a turista a nyaralóház kert­jéből pisztrángozhat, természetes körülmények között láthatja a nárciszmezőt". Azért jött — ér­velt dr. Csáky Csaba, aki külön­ben gyakran tölti szabadságát Er­délyben —, hogy újra elmond­hassa: kincsesbánya közepén la­kunk és ha ehhez pénzforrásokat is tudunk szerezni, meghittebb feltételeket nyújthatunk, mint nyugaton. Gál Ödön az RMGE és Szabó László a Sylvan Tours részéről, előadásában rámutatott arra, hogy bűn lenne a nyugati és ke­leti faluturizmust egységesíteni, pontosan az eddig felsoroltak mi­att, de a szövetségek egyesítése létfontosságú. A faluturizmus kulcsszereplői ugyan a házias­­­szony-házigazda és a polgármes­ter, de a szövetségeknek együtt kell működniük egy turisztikai adatbank létrehozásáért, és legfő­képpen azért, mert egy országos, illetve nemzetközi szövetségnek módjában áll a faluturizmusra előírt jogszabályok módosítását kezdeményezni. Habár a Turisztikai és Mező­gazdasági Minisztériumok között a múlt év folyamán protokoll egyezmény született arról, hogy a faluturizmus, mint vállalkozás 10 évig adómentes — mondotta előadásában Daradics Mária agrármérnök, aki a Bukarestben, a közelmúltban megtartott felké­szítő anyagát ismertette — a tevé­kenység bejegyzése, mint családi vállalkozás az 54/1990-es Törvény szerint történik. (folytatás a 3. oldalon) és B.R.

Next