Udvarhelyi Híradó, 1996. július-szeptember (7. évfolyam, 52-77. szám)

1996-07-11 / 55. szám

4 E Hill Abé Vendégünk volt Adamis Anna dalszövegíró , slágergyártó Az elmúlt hét végén az Ati Beta kábeltévé vendége volt Adamis Anna előadó, dalszövegíró. A ma kö­zépkorú zenerajongók bizonyára még emlékeznek az "ősi" Omega zeneszámokra, a "Rettenetes em­­berek"-re, vagy a "Trombitás Frédi"-re. Nos, a hat­vanas évek slágereinek dalszövegét többnyire Ada­mis Anna írta. — Mióta kezdtél el dalszövegeket írni, kiknek dolgoztál leginkább? — kérdeztem Adamis Annát. — 1961 -ben az Egyetem Színpad tagjaként indul­tam a művészi pályán, dalszövegeket rendszeresen 1965 óta írok. Klienseim közé tartoztak többek kö­zött az Omega, az LGT, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Ruttkai Éva és mások. —A te szövegeidre írt dalok nagy része sláger lett. Mi a titka ennek, egyáltalán mi a sláger? — Néhány generációval korábban a suszterinasok voltak a slágerek "mértékegységei". Csak az számí­tott népszerű szerzeménynek, amit ők úton-útfélen fütyültek. Azóta hiányszakma lett a susztereké, a gye­rekek leszoktak a fütyülésről, inkább a zenegépek ontják a fülbemászó melódiákat, s ha akarod, ha nem, sláger lesz egy-egy dalból. Tehát a titok a suszterinasok füttyében, a zenegépek zsigereiben rejlik... — A világ szinte minden táján turnéztál, melyik volt a legemlékezetesebb turnéd? -!- Valóban sokat jártam a világot, eddig legalább negyven albumnyi dalszöveget írtam, sikereim is voltak, de a legsikerültebbnek a tokiói Yamaha Fesztivált tartom. — Nemcsak dalszöveget írtál, hanem musical szö­veget is... — Valóban társszerzője vagyok a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválon, valamint a Harminc éves vagyok című musicalnak, amelyet először a Vígszínházban játszottak. Szövegírói pályafutásom elismeréseképpen 1977-ben az American Song Fesztiválon szövegíró díjat kaptam. — Ha jól tudom, nemcsak dalszövegeket, hanem verseket is írsz, ugyanakkor magad is dalokat adsz elő. — Valóban, első ilyen jellegű próbálkozásomat 1979-ben követtem el Cross Arnold grafikusmű­vésszel együtt, akkor jelent meg a Versek és képek c. kötetünk. Azóta is szeretek verset írni. Ami az éneklést illeti én mindig énekeltem, de annyi dal­szöveget kellett írnom, hogy nem engedhettem meg magamnak a komolyabb énekelgetést. Most már ez másként van. — Végezetül egy kényes kérdés, amelyről a hetve­nes években elég sokat cikkeztek a sajtóban: az Adamis— Presser kapcsolatról van szó. — Akkoriban illett eltúlozni a dolgokat, de ami történt azt én magánügyként kezeltem, mindezek ellenére az volt az egyik legszebb korszakom, ami­kor együtt dolgoztam az LCT-vel. ez Kész Cs. L. Humor Tűzoltók megyei vetélkedője Versenyben az illővel Július 6-án, szombaton reggel 9. órai kezdettel rendezték meg a székelyudvarhelyi salakpályán a polgári tűzoltók Hargita megyei vetélkedőjét. A versenyt a Polgári Tűzoltók Hargita Megyei Egyesü­lete és a Katonai Tűzoltóság Har­gita Megyei Alakulata rendezte. A városi üzemi tűzoltók nyolc csapatot formáltak: a székelyud­varhelyi Fakitermelő és Szállító Vállalat, a székelyudvarhelyi Cér­na Rt, a székelyudvarhelyi Famos Rt, a Csíkszeredai Mobiltar Rt, a hodosi Hodosana Rt, a Csíkszere­dai Hart Rt, a galócási Colemn Rt, valamint a csíkcsicsói Depoul CFR polgári alakulatok. A városi tűzoltók részéről sajnos távol ma­radtak a maroshévízi, a balánbá­­nyai és a székelykeresztúri üzemi csapatok. A községi tűzoltókat két­ község képviselte: a köröndi, va­lamint a szentegyházi csapatok. A városi üzemi tűzoltók versenyét a székelyudvarhelyi FAMOS Rt csapata nyerte, a második a galó­cási Colemn Rt, míg a harmadik helyezést a hodosi Hodosana Rt csapata szerezte meg. A községek közötti párharc a szentegyháziak sikerével zárult, a második helye­zett a köröndi csapat lett. A polgári tűzoltók hat próbán vettek részt: egyéni, staféta (4 x 100 m), csapatverseny, 100 méte­res távfutás tömlővel, tömlődobás tekére és öltözési próba. Mindkét kategória győztese képviseli Har­gita megyét a július 20-21 -én Ko­vásznán sorra kerülő megyék közti versenyen. A megyei szintű rendezvény si­keres lebonyolításához hatékony anyagi támogatást nyújtottak: Fa­kitermelő és Szállító Vállalat, Elan Trio, Jungle Disco-bár, Bar Imex, Arménia Kft, Icl-Cenf és a Rip- Bop Kft. A verseny után megkérdeztem a Hargita Megyei Katonai Tűz­oltóság Tűzmegelőzési Felügye­lőség vezetőjét, Moldovan Ghe­­orghe őrnagyot, hogy miként ér­tékeli a polgári tűzoltók által nyújtott teljesítményüket a ver­seny során.­­ Tizenhét év után végre sike­rült versenyt szervezni Székely­udvarhelyen. Örömmel tölt el, hogy az udvarhelyiek szereplé­se sikeres volt, győzött a jobbik. Ezúton köszönetemet szeret­ném kifejezi a Fakitermelő és Szállító Vállalatnak a támogatá­sért, a szervezőknek a hozzáál­lásért. jgs Fekete B. Zoltán — Apu, egyest kaptam az is­kolában, mert nem tudtam, hogy hol van Afrika. Te tudod? — Én sem tudom, kisfiam, menjük kérdezzük meg az anyádat! — Anyu, hol van Afrika? — Nem tudom, de nem lehet messze, mert dolgozik nálunk a gyárban két néger, és biciklivel járnak haza... — Mondja már meg biztos úr, Budán vagyok vagy Pesten? — kérdi az öreg parasztbácsi az utcasarkon posztoló rendőrt. — Hogy lehet ilyen hülyét kérdezni? — Mit tegyek, hisz csak maga van itt egyedül. Feleségek beszélgetnek. — Drágám, láttad már a fér­jed arcát szeretkezés közben? — Igen, szörnyű volt, éppen benézett az ablakon... magazin 1996. július 11., csütörtök Hargita megye fekete krónikája Négy nap alatt három gyilkossági kísérletet­ követtek el Hargita me­gyében. Június 25-én a marosvá­sárhelyi kórháztól értesítették a Hargita Megyei Rendőrfőkapi­tányságot, hogy az intézetben levő, 52 esztendős parajdi Fábián Sándor testén ütések nyoma talál­ható. A helyszínre érkező nyomo­zók megállapították, hogy a kór­házba szállított férfi egy nappal korábban, június 24-én egy bár­ban iddogált az ugyancsak pa­rajdi, 20 éves Nagy Lajossal és a 17 éves Hudák Mártonnal. Éjfél­kor, amikor végre hazafelé indul­tak, a bártól mintegy 300 méterre a Kisküsküllő feletti hídon a két fiatal rátámadt Fábiánra és addig ütötték, míg elveszítette eszméle­tét, majd a magatehetetlen áldo­zattól 250.000 lejt vettek el. Az eszméletlen Fábiánt magára hagyva távoztak. A nyomozás eredményes volt, a támadókat rö­vid időn belül azonosították és letartóztatták, jelenleg folytatódik ellenük a gyilkossági kísérlet és rablás vádjával megindított ki­vizsgálás. Június 28-án arról értesítették a csíkszentgyörgyi rendőrőrsöt, hogy a menaságújfalusi Unicum Haz üzlete közelében két cigány megtámadott négy erdőmunkást, akiket fejszével és rúddal ütlegel­tek. Az összetűzés következtében Iosub Gheorghe meghalt, Marian Vasilet pedig a Megyei Kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol lelkiismeretes orvosi beavat­kozással megmentették életét, je­lenleg túl van az élet­veszélyen. A két támadót, a 22 éves Sztojka Ernőt és a 21 éves Kalányos Sán­dort a Potyond környéki erdőben letartóztatták, megindult ellenük a kivizsgálás. Ugyancsak június 28-án, Ölti Mátyás 35 éves madéfalvi lakost holtan találták a lakásán. A nyo­mozás során kiderült, hogy az el­hunyt egy nappal előbb feleségé­vel a 22 éves Olti Virginiával ita­lozott. Mint a falubeliek elmond­ták mindkettőjüket idült alkoholis­tának tartották a faluban. A tra­gédia napján is mindketten be­rúgtak, összevesztek, s a­ nézetel­térés következtében Virginie egy keze ügyében lévő kalapáccsal több ízben fejbevágta férjét. A gyilkos nem jelentette tettét, más­nap reggel, mintha mi sem történt volna, elment dolgozni. A gyil­kost letartóztatták, emberölés vádjával állítják törvény elé. Kovács László 75 éves az udvarhelyi labdarúgás Az első bajnokságok Székelyudvarhely labdarúgá­sának története egybeesik a ro­mán labdarúgás kezdeteivel. Ha­zánkban 1909-ben rendeztek első ízben hivatalos labdarúgó­­tornát, egy évvel később már Székelyudvarhelyen is­ előtérbe került a bőrlabda. Az első igazi focit az Aradról hazatérő Papp Zakor Endre hozta szülővárosá­ba. 1912-től már iskolás bajnok­ságokat írtak ki a Küküllő-menti városban, melyek főszervezői Szabó Ferenc, Sebes József és Bodó Zoltán voltak. 1919-ben alakult meg a Hargita Testedző Egylet (FITE), mely 1921 június 19-én játszotta első hivata­los mérkőzését. Ellenfele a szé­kelykeresztúri KAC csapat volt amelyet 3-0 arányban győzött le. 1921. június 21-én alakult meg a Sporttársaságok Szövetsége, mely magába tömörítette a terü­leti szövetségeket és egységes programot dolgozott ki a labda­rúgás megszervezésére, hárí­tására. Az első kerületi bajnokságot 1921. augusztus 13-án sorsolták ki Brassóban, s a HTE ellenfelei többek között a brassói Braşovia, IVRIA, MTE, Olimpia, a Csíksze­redai AC, a segesvári SC. Az ud­varhelyiek kitűnően szerepeltek és a második helyen zárták a bajnokságot. 1924-ig az élme­zőnyben végeztek. 1930-tól azonban már két csapata van a városnak, megalakul az UMTE, s mindkét csapat kitűnően megállta helyét a színvonalas küzdelem­ben: a Hargita második, az UMTE harmadik helyen végzett. Nagy jelentősége volt 1932-ben az A- és B-osztályú bajnokságok beindulásának, ugyanekkor írták ki első ízben a Románia Kupa küzdelmeit is, de természetesen, megmaradnak a területi, körzeti bajnokságok is. A székelyudvar­helyiek nem egy alkalommal áll­tak a B-osztály küszöbén, azon­ban a szerencse minden alkalom­mal elpártolt tőlük. Ennek ellené­re egyre nagyobb hírnévre tettek szert, melyet mi sem bizonyított jobban, mint az a tény, hogy fel­keresték Székelyudvarhelyt olyan ismert csapatok is, mint a buka­resti Juventus, a kolozsvári KAC és a budapesti Budai II. A II. világháború megannyi ka­tasztrófája mellett, fájdalmas se­beket ejtett a székelyudvarhelyi labdarúgáson is. De 1944. októ­berétől újból benépesültek a foci­pálya lelátói. A két hajdani csapat UMTE néven egyesült, s 1946- ban már indultak a C-osztályú bajnokságban ahol derekasan megállták helyüket, az V. helyen végeztek. 1947-től újraszer­vezték a bajnokság lebonyolítási­­ rendszerét, s a Hargita újból ala­csonyabb osztályba kerül. 1948- ban körzeti bajnokságot nyertek, 1951 -től pedig Akarat néven foly­tatták tevékenységüket. Ez a csapat kitűnő teljesítményt ért el a kisipari szövetkezetek országos bajnokságán, ahol 1956-ban ne­gyedik, 1957-ben harmadik, 1958- ban pedig országos bajnok lett. (folytatjuk) Kovács László Magyarán szólva Súly, ráksúly A szóban forgó összetett kifeje­zés utótagjában nem a "nehezék" jelentésű hosszú ú-s súly szó van, hanem a rövid u-s súly. Helyesen tehát ráksúly. Előtagja a "rosszin­dulatú daganat" jelentésű rák, utótagja a nyelvjárási súly szó, melyet a duzzanattal járó beteg­ségek (skorbut, aranyér, vérbaj, stb.) megnevezésére szokás használni. A súly (régebb suj is) köznyelvi, illetőleg szaknyelvi formája a súly. Ezt a szót még az uráli korból örökölte nyelvünk, eredeti jelentése: "szemölcs, genny­tüsző a bőrön, daganat, goly­va". A ráksúly többnyire szitok­szóként fordul elő mifelénk (is), ilyenkor rákbetegség, rákfene ér­telme van, ugyanis a szótörténeti kutatások igazolják, hogy az in­dulatos beszédben a súly és súly szónak fene, azaz fekély, gennyes seb jelentése van. A rák, mint be­tegséget jelölő szó régóta ismere­tes nyelvünkben, a szófejtő szaki­rodalom ebben a jelentésben 1585-től tudja kimutatni ("sejtes, kóros burjánzásával járó beteg­ség"), az 1867-ben Pesten kiadott Ballagi-féle értelmező szótár pe­dig ezt írja róla egyebek mellett: "Csaknem gyógyíthatatlan fekély, mely folyton tovább terjed s végre halált okoz." A kutatás szerint a rák szó nyel­vünkbe valószínűleg valamelyik szláv nyelvből került, pontosan azonban még nem sikerült meg­állapítani az átadó nyelvet. A be­tegség jelölésére használt rák szó a latin center tükörszava. ms Komoróczy György N. Péter udvarhelyi olvasónk ro­vatunkhoz címzett kérdése így szól: Hogy került a "nehezék" jelentésű súly szó a "betegség" értelmű rák­súly szóba, mely sokszor csak rövi­­debb formájában használatos, pél­dául így: "a súly egye meg". A szaké, az istenek itala Japán legelső írásos emlékében, a Kozsiki krónikában (Kr.u.712) már megemlítik a szakét,(rizsbort) mint az istenek kedvenc italát. A Japán történészek sokat vitat­koznak a szaké eredetéről. Egye­sek szerint a szaké készítésének ismerete Kr.e.VII. sz. folyamán került Japánba kínai közvetítéssel. Bizonyított tény, hogy már jóval a VII.sz. előtt ismerték a szaké ké­szítésének egy különös formáját: a főt rizst alaposan megrágták, majd egy nagy faedénybe köpték, ahol a nyál enzimjeinek hatására, és a levegőben lévő élesztőgom­bák segítségével megerjedt. A szaké készítésének ez a módja fontos szertartás volt, a sinto isten­­tiszteletnek­­ a sinto vallás szent itala, s két fontos összetevője a víz és a rizs e vallás legfontosabb két étkezési szimbóluma. A szakénak számtalan változata ismert, melyeket szeszfok és íz szerint osztályoznak. A száraz szaké neve: kara kucsi, az édes­­késsé, ama kucsi. A zummaj su csak a legjobb minőségű rizsből és vízből készül, minden más anyag hozzáadása nélkül. A honzso zukuri negyedrészben másfajta alkohol hozzáadásával készül. A ginzsó zuzkusi ritka és nagyon drága, a gensu az átlagos­nál magasabb szesztartalmú sza­ké, a taru tölgyfahordóban érlelt szaké, az akár szaké vörös rizsből készült piros színű ital. A szaké fogyasztásának ideális helye az izakaya vagy szakébár, aránylag kis alapterületű helyi­ség, amelyben a vendégek a pult előtt ülnek, s mögöttük fog­lal helyet a tulajdonos egy-két kisegítővel. Az izakaya szaké­bár a japán társadalom legde­mokratikusabb intézménye , megszünteti a társadalmi kü­lönbségeket itt mindenki egyen­lő ivócimbora. Az új vendéget hangos"Szere­­tettel üdvözöljük" kiáltás fogadja, a törzsvendégeknek "Isten hozta otthonába" köszönés dukál. A szakét a japán ínyencek nihon­sunak is hívják, amit annyit tesz: japán bor,­­os, -os

Next