Udvarhelyi Híradó, 1996. július-szeptember (7. évfolyam, 52-77. szám)
1996-07-11 / 55. szám
4 E Hill Abé Vendégünk volt Adamis Anna dalszövegíró , slágergyártó Az elmúlt hét végén az Ati Beta kábeltévé vendége volt Adamis Anna előadó, dalszövegíró. A ma középkorú zenerajongók bizonyára még emlékeznek az "ősi" Omega zeneszámokra, a "Rettenetes emberek"-re, vagy a "Trombitás Frédi"-re. Nos, a hatvanas évek slágereinek dalszövegét többnyire Adamis Anna írta. — Mióta kezdtél el dalszövegeket írni, kiknek dolgoztál leginkább? — kérdeztem Adamis Annát. — 1961 -ben az Egyetem Színpad tagjaként indultam a művészi pályán, dalszövegeket rendszeresen 1965 óta írok. Klienseim közé tartoztak többek között az Omega, az LGT, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Ruttkai Éva és mások. —A te szövegeidre írt dalok nagy része sláger lett. Mi a titka ennek, egyáltalán mi a sláger? — Néhány generációval korábban a suszterinasok voltak a slágerek "mértékegységei". Csak az számított népszerű szerzeménynek, amit ők úton-útfélen fütyültek. Azóta hiányszakma lett a susztereké, a gyerekek leszoktak a fütyülésről, inkább a zenegépek ontják a fülbemászó melódiákat, s ha akarod, ha nem, sláger lesz egy-egy dalból. Tehát a titok a suszterinasok füttyében, a zenegépek zsigereiben rejlik... — A világ szinte minden táján turnéztál, melyik volt a legemlékezetesebb turnéd? -!- Valóban sokat jártam a világot, eddig legalább negyven albumnyi dalszöveget írtam, sikereim is voltak, de a legsikerültebbnek a tokiói Yamaha Fesztivált tartom. — Nemcsak dalszöveget írtál, hanem musical szöveget is... — Valóban társszerzője vagyok a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválon, valamint a Harminc éves vagyok című musicalnak, amelyet először a Vígszínházban játszottak. Szövegírói pályafutásom elismeréseképpen 1977-ben az American Song Fesztiválon szövegíró díjat kaptam. — Ha jól tudom, nemcsak dalszövegeket, hanem verseket is írsz, ugyanakkor magad is dalokat adsz elő. — Valóban, első ilyen jellegű próbálkozásomat 1979-ben követtem el Cross Arnold grafikusművésszel együtt, akkor jelent meg a Versek és képek c. kötetünk. Azóta is szeretek verset írni. Ami az éneklést illeti én mindig énekeltem, de annyi dalszöveget kellett írnom, hogy nem engedhettem meg magamnak a komolyabb énekelgetést. Most már ez másként van. — Végezetül egy kényes kérdés, amelyről a hetvenes években elég sokat cikkeztek a sajtóban: az Adamis— Presser kapcsolatról van szó. — Akkoriban illett eltúlozni a dolgokat, de ami történt azt én magánügyként kezeltem, mindezek ellenére az volt az egyik legszebb korszakom, amikor együtt dolgoztam az LCT-vel. ez Kész Cs. L. Humor Tűzoltók megyei vetélkedője Versenyben az illővel Július 6-án, szombaton reggel 9. órai kezdettel rendezték meg a székelyudvarhelyi salakpályán a polgári tűzoltók Hargita megyei vetélkedőjét. A versenyt a Polgári Tűzoltók Hargita Megyei Egyesülete és a Katonai Tűzoltóság Hargita Megyei Alakulata rendezte. A városi üzemi tűzoltók nyolc csapatot formáltak: a székelyudvarhelyi Fakitermelő és Szállító Vállalat, a székelyudvarhelyi Cérna Rt, a székelyudvarhelyi Famos Rt, a Csíkszeredai Mobiltar Rt, a hodosi Hodosana Rt, a Csíkszeredai Hart Rt, a galócási Colemn Rt, valamint a csíkcsicsói Depoul CFR polgári alakulatok. A városi tűzoltók részéről sajnos távol maradtak a maroshévízi, a balánbányai és a székelykeresztúri üzemi csapatok. A községi tűzoltókat két község képviselte: a köröndi, valamint a szentegyházi csapatok. A városi üzemi tűzoltók versenyét a székelyudvarhelyi FAMOS Rt csapata nyerte, a második a galócási Colemn Rt, míg a harmadik helyezést a hodosi Hodosana Rt csapata szerezte meg. A községek közötti párharc a szentegyháziak sikerével zárult, a második helyezett a köröndi csapat lett. A polgári tűzoltók hat próbán vettek részt: egyéni, staféta (4 x 100 m), csapatverseny, 100 méteres távfutás tömlővel, tömlődobás tekére és öltözési próba. Mindkét kategória győztese képviseli Hargita megyét a július 20-21 -én Kovásznán sorra kerülő megyék közti versenyen. A megyei szintű rendezvény sikeres lebonyolításához hatékony anyagi támogatást nyújtottak: Fakitermelő és Szállító Vállalat, Elan Trio, Jungle Disco-bár, Bar Imex, Arménia Kft, Icl-Cenf és a Rip- Bop Kft. A verseny után megkérdeztem a Hargita Megyei Katonai Tűzoltóság Tűzmegelőzési Felügyelőség vezetőjét, Moldovan Gheorghe őrnagyot, hogy miként értékeli a polgári tűzoltók által nyújtott teljesítményüket a verseny során. Tizenhét év után végre sikerült versenyt szervezni Székelyudvarhelyen. Örömmel tölt el, hogy az udvarhelyiek szereplése sikeres volt, győzött a jobbik. Ezúton köszönetemet szeretném kifejezi a Fakitermelő és Szállító Vállalatnak a támogatásért, a szervezőknek a hozzáállásért. jgs Fekete B. Zoltán — Apu, egyest kaptam az iskolában, mert nem tudtam, hogy hol van Afrika. Te tudod? — Én sem tudom, kisfiam, menjük kérdezzük meg az anyádat! — Anyu, hol van Afrika? — Nem tudom, de nem lehet messze, mert dolgozik nálunk a gyárban két néger, és biciklivel járnak haza... — Mondja már meg biztos úr, Budán vagyok vagy Pesten? — kérdi az öreg parasztbácsi az utcasarkon posztoló rendőrt. — Hogy lehet ilyen hülyét kérdezni? — Mit tegyek, hisz csak maga van itt egyedül. Feleségek beszélgetnek. — Drágám, láttad már a férjed arcát szeretkezés közben? — Igen, szörnyű volt, éppen benézett az ablakon... magazin 1996. július 11., csütörtök Hargita megye fekete krónikája Négy nap alatt három gyilkossági kísérletet követtek el Hargita megyében. Június 25-én a marosvásárhelyi kórháztól értesítették a Hargita Megyei Rendőrfőkapitányságot, hogy az intézetben levő, 52 esztendős parajdi Fábián Sándor testén ütések nyoma található. A helyszínre érkező nyomozók megállapították, hogy a kórházba szállított férfi egy nappal korábban, június 24-én egy bárban iddogált az ugyancsak parajdi, 20 éves Nagy Lajossal és a 17 éves Hudák Mártonnal. Éjfélkor, amikor végre hazafelé indultak, a bártól mintegy 300 méterre a Kisküsküllő feletti hídon a két fiatal rátámadt Fábiánra és addig ütötték, míg elveszítette eszméletét, majd a magatehetetlen áldozattól 250.000 lejt vettek el. Az eszméletlen Fábiánt magára hagyva távoztak. A nyomozás eredményes volt, a támadókat rövid időn belül azonosították és letartóztatták, jelenleg folytatódik ellenük a gyilkossági kísérlet és rablás vádjával megindított kivizsgálás. Június 28-án arról értesítették a csíkszentgyörgyi rendőrőrsöt, hogy a menaságújfalusi Unicum Haz üzlete közelében két cigány megtámadott négy erdőmunkást, akiket fejszével és rúddal ütlegeltek. Az összetűzés következtében Iosub Gheorghe meghalt, Marian Vasilet pedig a Megyei Kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol lelkiismeretes orvosi beavatkozással megmentették életét, jelenleg túl van az életveszélyen. A két támadót, a 22 éves Sztojka Ernőt és a 21 éves Kalányos Sándort a Potyond környéki erdőben letartóztatták, megindult ellenük a kivizsgálás. Ugyancsak június 28-án, Ölti Mátyás 35 éves madéfalvi lakost holtan találták a lakásán. A nyomozás során kiderült, hogy az elhunyt egy nappal előbb feleségével a 22 éves Olti Virginiával italozott. Mint a falubeliek elmondták mindkettőjüket idült alkoholistának tartották a faluban. A tragédia napján is mindketten berúgtak, összevesztek, s a nézeteltérés következtében Virginie egy keze ügyében lévő kalapáccsal több ízben fejbevágta férjét. A gyilkos nem jelentette tettét, másnap reggel, mintha mi sem történt volna, elment dolgozni. A gyilkost letartóztatták, emberölés vádjával állítják törvény elé. Kovács László 75 éves az udvarhelyi labdarúgás Az első bajnokságok Székelyudvarhely labdarúgásának története egybeesik a román labdarúgás kezdeteivel. Hazánkban 1909-ben rendeztek első ízben hivatalos labdarúgótornát, egy évvel később már Székelyudvarhelyen is előtérbe került a bőrlabda. Az első igazi focit az Aradról hazatérő Papp Zakor Endre hozta szülővárosába. 1912-től már iskolás bajnokságokat írtak ki a Küküllő-menti városban, melyek főszervezői Szabó Ferenc, Sebes József és Bodó Zoltán voltak. 1919-ben alakult meg a Hargita Testedző Egylet (FITE), mely 1921 június 19-én játszotta első hivatalos mérkőzését. Ellenfele a székelykeresztúri KAC csapat volt amelyet 3-0 arányban győzött le. 1921. június 21-én alakult meg a Sporttársaságok Szövetsége, mely magába tömörítette a területi szövetségeket és egységes programot dolgozott ki a labdarúgás megszervezésére, hárítására. Az első kerületi bajnokságot 1921. augusztus 13-án sorsolták ki Brassóban, s a HTE ellenfelei többek között a brassói Braşovia, IVRIA, MTE, Olimpia, a Csíkszeredai AC, a segesvári SC. Az udvarhelyiek kitűnően szerepeltek és a második helyen zárták a bajnokságot. 1924-ig az élmezőnyben végeztek. 1930-tól azonban már két csapata van a városnak, megalakul az UMTE, s mindkét csapat kitűnően megállta helyét a színvonalas küzdelemben: a Hargita második, az UMTE harmadik helyen végzett. Nagy jelentősége volt 1932-ben az A- és B-osztályú bajnokságok beindulásának, ugyanekkor írták ki első ízben a Románia Kupa küzdelmeit is, de természetesen, megmaradnak a területi, körzeti bajnokságok is. A székelyudvarhelyiek nem egy alkalommal álltak a B-osztály küszöbén, azonban a szerencse minden alkalommal elpártolt tőlük. Ennek ellenére egyre nagyobb hírnévre tettek szert, melyet mi sem bizonyított jobban, mint az a tény, hogy felkeresték Székelyudvarhelyt olyan ismert csapatok is, mint a bukaresti Juventus, a kolozsvári KAC és a budapesti Budai II. A II. világháború megannyi katasztrófája mellett, fájdalmas sebeket ejtett a székelyudvarhelyi labdarúgáson is. De 1944. októberétől újból benépesültek a focipálya lelátói. A két hajdani csapat UMTE néven egyesült, s 1946- ban már indultak a C-osztályú bajnokságban ahol derekasan megállták helyüket, az V. helyen végeztek. 1947-től újraszervezték a bajnokság lebonyolítási rendszerét, s a Hargita újból alacsonyabb osztályba kerül. 1948- ban körzeti bajnokságot nyertek, 1951 -től pedig Akarat néven folytatták tevékenységüket. Ez a csapat kitűnő teljesítményt ért el a kisipari szövetkezetek országos bajnokságán, ahol 1956-ban negyedik, 1957-ben harmadik, 1958- ban pedig országos bajnok lett. (folytatjuk) Kovács László Magyarán szólva Súly, ráksúly A szóban forgó összetett kifejezés utótagjában nem a "nehezék" jelentésű hosszú ú-s súly szó van, hanem a rövid u-s súly. Helyesen tehát ráksúly. Előtagja a "rosszindulatú daganat" jelentésű rák, utótagja a nyelvjárási súly szó, melyet a duzzanattal járó betegségek (skorbut, aranyér, vérbaj, stb.) megnevezésére szokás használni. A súly (régebb suj is) köznyelvi, illetőleg szaknyelvi formája a súly. Ezt a szót még az uráli korból örökölte nyelvünk, eredeti jelentése: "szemölcs, gennytüsző a bőrön, daganat, golyva". A ráksúly többnyire szitokszóként fordul elő mifelénk (is), ilyenkor rákbetegség, rákfene értelme van, ugyanis a szótörténeti kutatások igazolják, hogy az indulatos beszédben a súly és súly szónak fene, azaz fekély, gennyes seb jelentése van. A rák, mint betegséget jelölő szó régóta ismeretes nyelvünkben, a szófejtő szakirodalom ebben a jelentésben 1585-től tudja kimutatni ("sejtes, kóros burjánzásával járó betegség"), az 1867-ben Pesten kiadott Ballagi-féle értelmező szótár pedig ezt írja róla egyebek mellett: "Csaknem gyógyíthatatlan fekély, mely folyton tovább terjed s végre halált okoz." A kutatás szerint a rák szó nyelvünkbe valószínűleg valamelyik szláv nyelvből került, pontosan azonban még nem sikerült megállapítani az átadó nyelvet. A betegség jelölésére használt rák szó a latin center tükörszava. ms Komoróczy György N. Péter udvarhelyi olvasónk rovatunkhoz címzett kérdése így szól: Hogy került a "nehezék" jelentésű súly szó a "betegség" értelmű ráksúly szóba, mely sokszor csak rövidebb formájában használatos, például így: "a súly egye meg". A szaké, az istenek itala Japán legelső írásos emlékében, a Kozsiki krónikában (Kr.u.712) már megemlítik a szakét,(rizsbort) mint az istenek kedvenc italát. A Japán történészek sokat vitatkoznak a szaké eredetéről. Egyesek szerint a szaké készítésének ismerete Kr.e.VII. sz. folyamán került Japánba kínai közvetítéssel. Bizonyított tény, hogy már jóval a VII.sz. előtt ismerték a szaké készítésének egy különös formáját: a főt rizst alaposan megrágták, majd egy nagy faedénybe köpték, ahol a nyál enzimjeinek hatására, és a levegőben lévő élesztőgombák segítségével megerjedt. A szaké készítésének ez a módja fontos szertartás volt, a sinto istentiszteletnek a sinto vallás szent itala, s két fontos összetevője a víz és a rizs e vallás legfontosabb két étkezési szimbóluma. A szakénak számtalan változata ismert, melyeket szeszfok és íz szerint osztályoznak. A száraz szaké neve: kara kucsi, az édeskéssé, ama kucsi. A zummaj su csak a legjobb minőségű rizsből és vízből készül, minden más anyag hozzáadása nélkül. A honzso zukuri negyedrészben másfajta alkohol hozzáadásával készül. A ginzsó zuzkusi ritka és nagyon drága, a gensu az átlagosnál magasabb szesztartalmú szaké, a taru tölgyfahordóban érlelt szaké, az akár szaké vörös rizsből készült piros színű ital. A szaké fogyasztásának ideális helye az izakaya vagy szakébár, aránylag kis alapterületű helyiség, amelyben a vendégek a pult előtt ülnek, s mögöttük foglal helyet a tulajdonos egy-két kisegítővel. Az izakaya szakébár a japán társadalom legdemokratikusabb intézménye , megszünteti a társadalmi különbségeket itt mindenki egyenlő ivócimbora. Az új vendéget hangos"Szeretettel üdvözöljük" kiáltás fogadja, a törzsvendégeknek "Isten hozta otthonába" köszönés dukál. A szakét a japán ínyencek nihonsunak is hívják, amit annyit tesz: japán bor,os, -os