Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-07 / 1. szám

4 CHl ni Ab© gazdaság 1999. január 7., csütörtök Drágábban levelezünk Január 4-én megdrágultak a Román Posta szolgál­tatásai. Ugyanakkor egységesek lettek a belföldi levelek bélyegeinek árai. Belföldre 1100 lejes bélyeget kell ragasztanunk egy egyszerű, húsz grammnál könnyebb levélre függetlenül attól, hogy helységen belül vagy azon kívül levelezünk. 20-50 gramm súlyú levélre 1600 lejes, 50-100 gramm súlyúra 2100, 100-500 gramm súlyú levélre pedig 7050 lejes bélyeg kell. Egy levél ajánlási illetéke 1000 lej, válasz­szelvényes illetéke 1100 lej, míg egy képeslapra 700 lejes bélyeg szükséges. A pénzesutalványok illetékei nem változtak, a postacsomagok, gyorsáru illetéke száz lejjel emelkedett kilogrammonként, a gyors­postáé 4300,10.700,17.200, illetve 26.800 lej lett súlytól függően, a havi bérlet pedig 53.700 lej. A postafiók díja 3800 lej havonta magán-, 7500 lej jogi személyeknek; postafiók névtelen bérlése 21.500 lejbe kerül, a garancia pedig ugyanannyiba. Külföldre 4850, 8100, illetve 11.400 lejes bélyeg jár súlytól füg­gően, képeslapra 3200 lejes, az ajánlási illeték 8400 lej. (Dávid) Helyi adók és illetékek­ ­A törvényes előírások alapján 1998. november 30-ig a helyi tanácsok meg kellett állapít­sák az 1999-es évben fizetendő helyi adók és illetékek összegeit. A múlt év novemberi tanács­ülésén megállapított és elfogadott összegek viszont már nem érvényesek.­­ A kormány november 30-dika után újra módosította ezeket, s mi csak december 23-án kaptuk meg az értesítést - közölte Ilyés György kereskedelmi felügyelő. - Míg a Hivatalos Közlönyben nem jelenik meg az említett módosítás, nem tehetünk semmit. A hivatalos leköz­­léstől számított öt napon belül össze kell hívni a tanácstagokat, hogy ők újra meghatározzák a helyi adók és illetékek 1999-re fizetendő összegeit. Az újabb rendelkezés hivatalos megjelenéséig nem lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket, mivel még nem tudni, mennyivel növeked­nek azok. A működési engedélyek láttamozását és kibocsátását is el kell halasztani; az újabb döntésig a régi engedélyek érvényesek. Sz. L. Zs. Drágultak a távközlési szolgáltatá­ s Június 1. és november 30. között az amerikai dollár árfolyama 18,33 száza­lékkal növekedett a lejhez viszonyítva, így vált szükségessé a távközlési szol­gáltatások ármódosítása, erről értesített a Távközlési Közszolgáltató Vállalat. A módosítások a 670-es kor­mányrendelet értelmében január 1-jétől kezdődően léptek hatályba. Ez mintegy 20,46 százalékos áremelést jelent - tájékoztatott Molnár Vilmos, a távközlési vállalat udvarhelyszéki kereskedelmi vezetője. A telefon bérleti díja a 34.450 lejről 45.000 lejre emelkedett. A jogi személyek minden impulzusra 310 lejt fizetnek; természetes személyeknek az első száz impulzus ingyenes, efelett nekik is 310 lejt kell fizetniük minden impulzusra. Külföldre egy impulzus 950 lejbe kerül, kártyás telefon esetében ugyanez belföldre 420 lej, míg külföldre 1040 lej. A digitális vonal bekötése mind a természetes, mind a jogi személyeknek 400.000 lejbe, az analóg vonal csatlakoztatása 360.000 lejbe kerül. A telefonszámla határidő utáni kifizetése 1-6 nap késésig 1000 lej, 7-15 nap esetében 2000 lej bün­tetéssel jár. Táviratok díjszabása: helybe 10 szóig 270 lej, ezen­felül minden egyes szó 55 lejbe kerül; a díjszabás dísztávirat esetében helyben 700 lej 10 szóig, ezen­felül minden egyes szóért 65 lejt kell fizetni. Más helységbe tíz szóig 760 lej, ezenfelül minden szó 85 ezenfelül minden szó 85 lej. A külföldre küldött távirat díjszabása távolsági zónánként változik, így a 0-ás zónába 70 lej sza­vanként, míg a 3-as zónába 1600 lej. Egyoldalas faxküldemény helybe 3500 lej, más helységbe 5500 lej, míg külföldre 16000 lej.­­ Ettől az évtől kezdődően folyamatosan próbáljuk javítani szolgáltatásunk minőségét. Hamarosan befejeződik a digitális központok beszerelése a távközlési vállalatnál, valamint a Bethlen negyedi 3-as számú Postán. Folyamatban van az optikai kábelek lefektetése, bekötése a város különböző pontjain. A múlt év végén üzembe helyeztünk Székelykeresztúron egy telefonkártyás készüléket - fűzte hozzá Molnár Vilmos kereskedelmi vezető. Fekete B. Zoltán ■ Legalábbis ez derül ki a Brasor szovátai alegy­ségének igazgatójával, Lengyel Gáborral való beszélgetésből ■ A múlt évben a szovátai fafeldol­gozó vállalatnál is leépí­tések voltak a 9/1997-es sürgősségi kormányren­delet értelmében: kilenc­­venkét embert menesz­tettek ■ Az újjászervezési program keretében a le­építések mellett különbö­ző részlegeket is össze­vontak, hogy megnövel­jék a munka­termelékenységet. A Brafor belső újjászervezési programjának keretében a leépí­tést már a múlt év tavaszától el­kezdték. Akit a fentebb említett rendelettel építettek le, az végki­elégítést kap. - Az elmúlt év nyarán a Brasor vezetősége Szovátán járt, és a munkakörök felépítésére vonat­kozó diagramokat kért - nyilat­kozta Lengyel Gábor igazgató -, amelyekből kialakították a leépí­tési irányvonalat. - A leépítendő alkalmazottak számát az Állami Vagyonalap (FPS) szabta meg. Brasov-szinten 602 embert engedélyeztek, a szovátai alegységnek 100 alkal­mazottat kellett elbocsátania. A szovátai alegységnél 22 irodai al­kalmazottat, 4 mestert, 36 kisegítő- és 30 termelő személyt menesztettek. Ezek között legin­kább az alaptalanul hangosko­­dók, a munkakerülők lettek mun­kanélküliek - mondta Kozma László, a vállalat személyzeti osztályának vezetője. - Olyanok is szerettek volna tá­vozni a munkahelyükről, akik jó szakemberek. Azonban a vállalat vezetősége ebbe nem egyezett be­le - mondta Lengyel Gábor. Információink szerint olyan al­kalmazottakat is menesztettek, akik két évre vissza­menőleg többször is vettek ki fizetetlen­­vagy betegszabadságot, és Ma­gyarországon vállaltak alkalmi munkát. Lengyel Gábor ezt határozottan cáfolta, azonban annyit elárult, hogy voltak olyan alkalmazottak, akiknek a munkateljesítményük nagyon alacsony volt, és valóban épés... -ék a munkaszerződésük fel­­adását - az ilyeneket nem is h­asztalták. vállalat vezetői azt tervezik,­gy a második szakaszban meg­­verik a fiókvállalat gazdasági vékonyságát. Ugyanakkor a r­atárt elért alkalmazottakat a törvényes keretek között nyugdí­jazzák. Az alegység megvásárlá­sáról az igazgató azt nyilatkozta: a fiókvállalatnál háromszor is járt egy magyarországi befektető cso­port, amely komolyan érdeklődik a vásárlási feltételekről. Sőt, a múlt év végén az Állami Vagyon­alaphoz szándéknyilatkozatot is küldtek a magyarországiak. Az elbocsátott alkalmazottakról összeállított iratcsomót a vállalat vezetősége december 30-án be­vitte a marosvásárhelyi Munka­ügyi Hivatalba, ahonnan tájékoz­tatták a kormányt a helyzetről - nyilatkozta Kozma László.­­ A hatvannapos határidő után a munkaügy tisztviselői értesítik a menesztett alkamazottakat, akik Marosvásárhelyen kell jelentkez­niük, és ott­ kell nyilakozatba foglalniuk, hogy milyen formá­ban igénylik a pénzt: havonta­ kft.-be vagy családi vállalkozásba fektetik, esetleg egy brókeriroda közvetítésével részvényeket vásá­rolnak, és eladják azokat. A bró­­kerirodás megoldást azonban nem ajánljuk, ugyanis meg sze­retnénk előzni a bányászokéhoz hasonló felzúdulásokat - össze­gezte a személyzetis. (ajtony) A fafeldolgozó vállalat tulajdonában lévő Munkásklubot egyelőre ________nem árverezik - a város szeretné megvásárolni._________ Rémes nagyok rémes ■ 1998. december 18-án, a 489-es Hivatalos Köz­lönyben jelent meg az 50/1998-as sürgősségi kor­mányrendelet, mely módosítja a luxusadóra vonat­kozó 82/1997-es kormányhatározatot ■ Dombi De­zső, a helyi pénzügyi igazgatóság vezetője szerint a módosításra azért volt szükség, hogy az alkohol-, a dohány- és a kávéféleségekre kirótt luxusadót csak egyszer kelljen kifizetni. A belföldi termelők, importőrök, nagybani forgalmazók és kiske­reskedelmi egységek, melyek ezen három termékcsalád (alkohol, kávé, dohány) valamelyikét termelik, vagy forgalmazzák kötelesek külön engedélyt kiváltani a megyei pénzügyi igazgatóságnál. Itt ja­nuár 10-ig kell benyújtani az engedélyek kiváltásához szükséges iratcsomót, melynek kell tartalmaznia a cég bejegyzési bizonylatát (certificat de înmatriculare), az adószámla igazolást (certificat de înregistrare fiscală), az egészségügyi bizonylatot minden forgalma­zott termékcsaládra, valamint egy tanúsítványt arról, hogy a cég­nek nincsen késedelmi tartozása az államnak. Az alkohol-, kávé- és dohányféleségek forgalmazásához speciális számlák szükségesek, melyek minden esetben kell, hogy kísérjék az árut; másképpen törvénytelen forrásokból származó árunak tekin­tik, és elkobozzák. A külön engedélyek kiváltásakor engedély­illetéket is kell fizetni. Az alkoholféleségeket termelők és importá­lók a termelt, vagy az országba behozott termékmennyiség függvé­nyében 50 és 350 millió lej közötti engedélyilletéket kell, hogy fi­zessenek. A kávéféleségek esetében ez az illeték 50 millió lej a ter­melők és az importőrök számára, valamint 10 millió lej a nagybani lerakatok számára. Ugyancsak az 50/1998-as sürgősségi kormányrendelet január 1- jétől bevezeti az úgynevezett székadót, melyet a pénzügyminiszter kezdeményezett. Ennek értelmében azon vendéglátóipari egysé­gek, melyek alkoholféleségeket forgalmaznak, negyven férőhelyig 5 millió lejt, negyventől száz férőhelyig 7,5 millió lejt, valamint száz férőhely felett 10 millió lejt kell, hogy fizessenek. Szakértők szerint az intézkedés következtében legalább 20 száza­lékkal drágulnak az említett termékféleségek. (Sz. S. Zs.)

Next