Ügyvédek lapja, 1894 (11. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ A „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja" mellékletének 1894. évi folyamához. Szám Teljes tanácsülési döntvények. A­ Magyar kir. Curia A végrehajtási árverésen eladott ingatlan vevőjének az 1881. LX. t.-cz. 180. §-a alapján bírói kiküldött által birtokba helyezése a vevő tulaj­donjogának bekebelezése tárgyában intézkedő végzés jogerőre emel­kedésének időpontjáig rendelhető el . ..............................................11 Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános ki­kötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles viselni, a haszonbérbeadónak joga van az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtérítését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszon­­bérbeadó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvé­nyesült, ti . . . . . . ............................................. 24 Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződés­ben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbe adott ingat­lan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, me­gyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbér, jövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általá­nos jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítését a bérlő­től követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is, érvényesitheti.............................................................. 24 Polgári ügyekben. Sommás eljáróban megállapított tanúdíj előlegezésére az ügyvéd nem kötelezhető ... ............................. 16 Az esküre kötelezett fél az eskü letételére kitűzött határnapra szemé­lyesen idézendő meg és ezt az idézést az eskü letételére kitűzött ha­tárnapnak az esküre kötelezett fél perbeli meghatalmazottjával történt közlése nem pótolhatja ............................. . ... .16 Az 1881 : LX. t.-cz. 24­ §-a értelmében kinevezett ügygondnok által a végrehajtást szenvedő érdekében használt jogorvoslat elfogadandó . 18 Az engedményes váltókötelezett kérelmére, a többi váltókötelezett ellen nem rendelhető el a végrehajtás azon az alapon, hogy a váltóbirtokos bírói határozaton alapuló jogait a fizetést teljesített váltókötelezettre engedményileg átruházta ................................. . . . . 18 A végrehajtást rendelő végzés ellen a felfolyamodás csakis a végrehaj­tást rendelő bíróságnál nyújtható be.­­ A végrehajtást foganatosító bíróságnál beadott, a végrehajtást rendelő bírósághoz áttett, de utób­bihoz a törvényes határidő eltelte után érkezett felfolyamodás mint elkésett hivatalból visszautasítandó . . . . ... 18 Az utóajánlat folytán kitűzött újabb árverés az utóajánlattevő beleegye­zése nélkül, a végrehajtatók és végrehajtást szenvedő kívánságára nem függeszthető fel . . . ......................... ... 23 Az 1881. évi LX­­.-cz. 89. és következő §-ai értelmében ingó vagyon­nak birói foglalás alól felmentése iránt folyamatba tett igényperben az igénylő az eskületételi határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet ......................................... ..... ..................... 24 Abban az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akként, hogy más a felépület s más a telek tulajdonosa, a végrehajtató pedig csak a telek, vagy csak a felépület tulajdonosa ellen vezet végrehajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a felépítményt összevéve 500 irtott meg nem halad, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet.................................24 . A feltett kérdésben megjelölt okirat 3. pontjában foglalt kitétellel Eper­jes politikai község lekötelezettnek nem tekintendő, továbbá ugyanez a lekételezés, úgyszintén annak az okiratnak 4. pontjában foglalt ki­tétel az Eperjes községbeli úrbéri telkekre nézve nem dologi teher 25 A lefoglalt függő termés jövedelmének, ha az az ingatlan elárverése folytán bejött vételár felosztása idejében még kiadva nincs, az ingat­lan vételárához csatolását, a­mennyiben az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárveztetik, a jogosult hitelezők azon esetben is kérhetik, na a foglalás idejében annak bírói letétben tartása iránt kérvényüket az illetékes telekkönyvi hatósághoz be nem adták, de erre nézve jo­gosult hitelezőnek csak az tekinthető, a­kinek javára a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt az ingatlanra a vég­rehajtási zálogjog bekebeleztetett vagy a végrehajtási jog feljegyez­tetett ..................................... . . . ................................................. 28 A végrehajtási végzés ellen a végrehajtást foganatosító bíróságnál be­adott és ezen bíróság által végrehajtást elrendelő bírósághoz áttett felfolyamodás az esetben elfogadandó, ha az elrendelő bírósághoz a kézbesítéstől számított 8 napi határidő alatt beérkezett . . . . 28 A végrehajtást szenvedőt mint vélelmezett örökösi ingókból álló még líróilag át nem adott hagyatéki vagyonból, vagy a hagyatéknak in­góságokból álló részéből megillethető eszményi jutalék. Magyarország­nak azon a területén, melyen az osztr. polgári törvénykönyv egész Szám terjedelmében nincs hatályban, mint ilyen végrehajtási foglalás tár­gyát nem képezheti, következőleg arra készpénzbeli követelés behaj­tása czéljából a végrehajtás sem rendelhető el. Mi sem gátolja azon­ban azt, hogy a végrehajtást szenvedő birlalatában lévő hagyatéki ingóság vagy a hagyatékba tartozó, de még valamely örököstárs bir­lalatában lévő hagyatéki ingóságnak a végrehajtást szenvedőt meg­illető jutaléka az 1881 : LX. t.-cz. 48. §-a értelmében le legyen fog­lalható s a czél elérésére elegendő, ha a biró a végrehajtást általá­ban véve a végrehajtást szenvedő ingóira rendeli el ................ 29 A kiküldött végrehajtónak az 1871 : LI. t.-cz. 17. § a alapján vitatott ér­dekeltsége az általa foganatosított árverési cselekmény megsemmisí­tésére alapul nem szolgálhat. Az 1881 : LX t.-cz. 169. §-ában fog­lalt az a tilalom, hogy a végrehajtást szenvedő az árverésen mint ár­­verező részt nem vehet, nem terjed ki a végrehajtást szenvedőre ab­ban az esetben, ha ellene nem saját adóssága, hanem mint az elhalt adós örököse ellen vezettetik a végrehajtás.­­ Abban az esetben, ha az árverési hirdetmény a végrehajtási törvény 167. § a értelmében több végrehajtató érdekében együttesen bocsáttatik ki, ha a kitűzött árverési határnapon csupán egyik végrehajtató jelenik meg, a meny­nyiben az 1881 : LX­­.-cz 172. §. utolsó bekezdésében foglalt előfel­tételek megvannak, vagyis a már elért vételárból a megjelent végre­­hajtatónak követelése a telekkönyvi állás figyelembe vételével és az előnyös tételek valószínű összegére való tekintettel kétségtelenül fe­dezve van, a többi jószágtestekre a további árverés felfüggesztendő, tekintet nélkül arra, hogy a meg nem jelent végrehajtatók követelé­seitől eltért vételárral fedeztetnek-e vagy sem .....................................31 A birói kiküldöttnek a végrehajtást szenvedőre czimezve postán érke­zett levél felbontása, kikutatása s az abban foglalt pénzküldeménynek lefoglalása jogában nem áll . . .............................................................. . 41 Büntető ügyekben. Hivatalból üldözendő vétségek és kihágások eseteiben a járásbíróság felmentő ítéletének ama rendelkezése ellen, melylyel a panaszló fél a felmerült tanudíjak viselésére köteleztetett, a kir. ügyész nem élhet felebbezéssel......................... ...................................................... 30 Azokban a bűnügyekben, a melyekben a kir. járásbíróságok az 1883 : VI. t.-cz. 1. §-ában felsorolt vétségekkel és kihágásokkal anyagi hal­­mazatban levő olyan kihágások felett is ítélnek, a­melyek az 1880 : XXXVII. t.-cz. 41. §-a szerint első fokban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez vannak utalva és az 1883: VI. t.-cz. 1. §-ában fel nem soroltattak, a másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek gyako­rolják . . . . . ............................................. . . . 30 Abban az esetben, ha ugyanazon szeszfőző edényre vagy műeszközre a szükséghez képest egynél több hivatalos zár alkalmaztatott is, azok megsértése miatt az 1888 : XXIV. t.-cz. 89. §-a alapján nem a meg­sértett hivatalos zárak számának megfelelő külön-külön, hanem együtt­véve csak egy pénzbüntetés állapítandó meg . .... . 32 Azok, a kiknek az 1888 : XXIV. t-czikk 5. §-a alapján megengedtetett, hogy öntermesztette anyagokból legfeljebb 50 fokú pálinkát adómen­tesen főzhessenek, ha s pálinkát öntermesztette, de más anyagokból főzik, mint a­milyenre a bejelentés és a kiállított vizsgálati iv szól, az 1888 : XXIV. t.-cz. 88. §-a alapján az adó sokszorosával büntethe­tők ugyan, de csak abban az esetben, ha terhekre egyébként az ál­lamkincstár megrövidítésére irányuló szándék megállapítható . . 48 Az esetben, ha szeszjövedéki kihágás miatt folytatott ügyben az 1888 : XXIV. t.-cz. 88. §-ában irt kihágás a kincstár megrövidítésére irány­zott szándék hiánya miatt meg nem állapítható, de szabálytalan el­járás fenforog, ez az 1888 : XXIV. t.-cz. 87. §-ában irt szabályellenes­ségnek tekintendő.....................................................................................................50 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A) Dologi jog. Más beltelkére gyakorolt átjárás használatába való visszahelyezési per­ben a szolgalmi jog kimutatása nem szükséges, mert a czél az előbbeni állapot visszaállítása, a­mire a dologbani jog befolyással nem bír . . . Az ingatlan tulajdonosa annak birtokát mindaddig követelheti, míg a telekkönyvi állapot meg nem változtatik, ez pedig csak megfelelő vi­­szonkeresettel eszközölhető, a tulajdonjogra alapított kifogás tehát res vindicationalis perben tekintetbe nem vehető ........................................ 12 A birtokvédelem nemcsak a birtokában megháborított birtokost, hanem megilleti azt is, a­mi valamely dolgot a tulajdonos beleegyezésével vagy ha­ósági intézkedés folytán saját nevében kezel és használ . . 24 Visszahelyezési perben csakis e birtokháborítással okozott kár és besze­dett gyümölcs megtérítése, de nem követelhető egyszersmind az el­vont haszonvétel..................................... .................................. . . 38 Birói határozat alapján birtokban volt fél, jóhiszemű lévén, tőle elvont haszon nem követelhe­t.............................................................................. 45 A község, mint erkölcsi személy, mely közvetlenül tettleges legeltetést B) Királyi táblák.

Next