Ügyvédek lapja, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-08 / 14. szám

XVI. évfolyam b­udu­pest, 1891­. április 8. 14. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Teréz-körút 22. szám. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre...............frt 6.— Félévre ....... „ 3.— Negyedévre .... „ 1.50 * MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. TARTALOM. Előfizetési felhívás. — Az egyetemi tanárok fizetésemeléseinek és kárpótlékainak megadóztatása. Irta: dr. Lintner Gusztáv kolozsvári egyetemi jogtanár. — Az ügyvédi díjszabás. Irta : dr. Szilágyi Arthur Károly budapesti ügyvéd. — Követési és csatornázási járulékok­ jogi ter­mészete. Irta : dr. Kovács Marcel budapesti kir. albiró. — Határjelhami­­sitás. Irta: dr. Raffay Ferencz győri kir. törvényszéki albiró. — Furcsa­ságok a házasság­bontó perek gyakorlatában. Irta: dr. Virág Gyula. — Vegyes. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. — Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csőd­ügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás. Április hó 1-én új évnegyed kezdődvén, tisztelettel kérjük előfizetőinket a megrendelések mielőbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne legyen. Az „Ügyvédek Lapja" mint eddig, úgy a jövőben is gazdag, változatos, élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre . . . . 6 frt. —­kr. Félévre.......................3 Negyedévre .... 1 „ 50 „ Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapja" kiadó­­hivatalába (Teréz­ körút 22. sz.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok- vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapoil díjmentes értesítést adunk Az egyetemi tanárok fizetésemeléseinek és kárpótlékainak megadóztatása. Irta: dr. Kintner Gusztáv kolozsvári egyetemi jogtanár. A m. kir. közigazgatási biróságnak 16435/P. 1897. sz. a. hozott elvi jelentőségű határozata elég érekes közigazgatási jogvitás kérdésre vonatkozik, melynek az ítéletből átvett tény­­álladéka és megokolása a következő: „K. Gy. budapesti lakos azt kéri, hogy 1893., 1894. és 1895. években élvezett egyetemi tanári fizetése ezen 12 havi időszakokra, a melyek alatt annak egy része kincstári dij le­vonásával volt terhelve, ne csak terhelt részére nézve, de egészben mondassák ki mentesnek a IV. osztályú kereseti adó alól s a levont, illetőleg beszedett adó részére téríttessék meg. Ennek a kérésnek helyt kellett adni, mert az törvényes alapon nyugszik. Ugyanis az 1893 : IV. t.-cz. 14. §-a azt rendeli, hogy „a kereseti adóról szóló 1875 : XXIX. t.-cz. 5. §-ának az adó­­mentességre vonatkozó határozmányai mindazokra a fizetés­­többletekre nézve, a­melyek azon törvény hatálybalépte után tétetnek folyóvá, oda módosíttatnak, hogy adómentesnek csakis a fizetésnek az a része tekintendő, a­mely a szolgálati díj alá vonatik." A törvénynek e rendelkezéséből következik egyrészről az, hogy addig a szolgálati vagy kincstári díjjal terhelt állam­­­tiszti fizetések nemcsak terhelt részekben, de egész összegük­ben mentesek voltak a szabályszerű 12 havi levonási időszak tartamára, a­mint ez különben a gyakorlatban is így volt; de bizonyos másrészről az, hogy az a módosítás, mely szerint az adómentesség a fizetésnek csak kincstári dij levonásával ter­helt részére szoríttatott, ennek az 1893. évi 4. 1.-czikknek a ha­­tározmánya. Ámde ennek a törvényczikknek 21-ik §-a egészen általánosságban minden kivétel nélkül kimondja, hogy jelen törvény határozmányai alá nem tartoznak s külön intézkedés alá esnek . . . e) „a vallás- és közoktatásügyi tárcza körében az egyetemi tanárok", a miből ismét következik, hogy az egye­temi tanárokra nézve a 14. §-beli módosítás sem vonatkozván, miután az ügynek idáig lefolytatott tárgyalása közben nem is állíttatott, hogy az egyetemi tanárokra nézve valamely külön intézkedés állana fenn, a­mely reájuk nézve az 1875 : 29. t.-cz. 5. §-ának 3. d) pontját akként módosította volna, mint azt az 1893. évi 4. t.-cz. 14. §-a a 21. §-ban fel nem soroltakra nézve egyébként módosította, ebből az okból ki kellett mondani, hogy panaszlónak a panasz tárgyává tett 1893—1895. években élvezett egyetemi tanári fizetése a kincstári dij levonásának szabályszerű időszakai tartamára az 1875 . 29. t.-cz. 5. §-a 3. d) pontjának reá nézve nem módosított értelméhez képest adó alá vont egész összegében mentes a IV. osztálya kereseti adó alól. Ennek a kir. bíróságnak ezekben kifejezett bírói meg­győződéséből következik, hogy támaszkodva az 1896. évi 26. t.-cz. 134. §-ában biztosított jogára, erre az esetre nem tar­totta alkalmazhatónak a m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi május 20-án 1336. sz. a. kelt a „Pénzügyi Közlöny" 1893. évi folyamának 14-ik, a magyarországi rendeletek tárának ugyan­ezen évi folyamában 129. sz. a. közzétett, a székesfővárosi kir. adófelügyelőnek a székesfővárosi közigazgatási bizottság által fentartott végzésében és hivatkozott körrendeletét, a­mely ellentétben a fennebb kifejtettekkel, azt az álláspontot foglalja el, hogy az 1893. évi 4. t.-cz. 14. §-a általános érvényű és még azokra is kiterjed, a­kikről a 21. §. kimondja, hogy ama törvény határozmányai alá nem tartoznak." Az elmondottak szerint a közigazgatási bíróságnak kér­désben forgó elvi jelentőségű döntvénye főleg két mozzanatra támaszkodik, u. m. 1. arra, hogy a kereseti adóról szóló 1875. évi 29. t.-cz. 5. §-ának 3. d) pontja értelmében keresetadó alá nem tartoz­nak : kincstári dijak levonásával terhelt államtiszti fizetések a szabályszerű 12 havi levonási időszak tartamára s 2. arra, hogy az 1893. évi 4. t.-cz. 14. §-ának határoz­mányai azért nem alkalmazhatók a t. k. az egyetemi taná­rokra, mert az idézett törvény 21. §-a azokat határozottan ki­vette e törvény rendelkezése alól. A­mi mindenekelőtt a közigazgatási biróságnak azon állí­tását illeti, hogy az 1875 : 29. t.-cz. 5. §-ának 3. d) pontja a fenforgó esetre minden nehézség nélkül alkalmazható, az kv- Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next