Ügyvédek lapja, 1901 (18. évfolyam, 1-54. szám)

I­ Szám be s azok beváltása és esetleges kicserélése iránti intézkedést maga kérelmezze................................................................................................................ 4 Megállapíttatott a kártérítési kötelezettség, mert beigazoltatott, hogy az apja a fiának megöletése következtében kárt szenvedett, a­mennyiben fiában, habár csekély bel- és külgazdasága körül segély­től fosztatott meg.­­ Való ugyan, hogy ha és amennyiben a haszonbérlőnek a haszonbérle­mény nem a szerződésnek megfelelő terjedelemben adatik át, úgy a haszonbérlő a haszonbér összegének aránylagos leszállítására nyer kö­vetelési jogot, mind a mellett eme leszállítás csak akkor érvényesít­hető, ha a perben az e czímen támasztott követelés kellőleg felszámít­­tatott és követelésbe vétetett.­­ Habár általánosan elfogadott jogsza­bály az, hogy a haszonbér-összegnek késedelmes fizetése akkor is fel­jogosítja a haszonbérbe adót a szerződés felbontására, ha ez a fize­tési késedelemnek következményeként szerződésileg kikötve nincs, azonban másrészről az érvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbe adó a fizetési késedelem után az esedé­kessé vált haszonbért felvette, a­nélkül, hogy a késedelemből a szer­ződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő................................................................... 8 A vaspályák által okozott halál, vagy testi sérülés iránti felelősségről szóló 1874: XVIII. t.-cz. 1. §-a szerint, ha valamely, habár a közfor­galomnak még át nem adott, vaspálya üzemnél valaki életét veszti vagy testi sértést szenved: az ez által okozott károkért az illető vas­pálya-vállalat felelős, kivéve, ha a vállalat bebizonyítja, hogy a halált vagy a testi sértést elháríthatj­a esemény (vis major) vagy egy har­madik személynek elháríthatlan cselekménye vagy a meghaltnak ille­tőleg sérültnek saját hibája okozta, a­miből kétségtelen, hogy a kár­térítési kötelezettség megállapítása szempontjából nem a sérült fél fel­adata a vasút­vállalat részéről elkövetett valamely mulasztás vagy vétkes gondatlanságnak a bizonyítása, hanem a hivakozott törvény kifejezett rendelkezése szerint a vaspálya-vállalat tartozik bizonyítani, hogy a testi sértést vis major vagy egy harmadik személy elhárítlatlan cselek­ménye, avagy a sérültnek önhibája okozta.­­ Az a körülmény, hogy a büntető bíróság a fenforgó körülményeket büntetőjogi szempontból miként mérlegelte, nem akadályozza a bíróságot abban, hogy azokat a ténykörülményeket polgári úton, a kártérítési igény elbírálásánál vizsgálat tárgyává tegye..................................................................................... 11 Sem a gyámügyi, sem más törvényben nincs kimondva az, hogy oly esetekben, a­midőn a gyámhatóság a gyám számadásait megvizsgál­ván, az ellen már marasztaló határozatot hozott, a követelés megíté­­­­lése, illetve behajtása iránt a bírói jogsegély igénybe nem vehető. ... 11 Általános elfogadott jogszabály az, hogy a­ki állatot tart, felelős a kárért, a­melyet az állat másnak okoz, nemkülönben jogszabály az is, hogy a károsult nem követelhet kártérítést oly kárért, a­mely egye­dül a saját vétkességéből keletkezett.............................................................. 11 A jelzálogos hitelezőknek perben nem állása, a tulajdonközösség meg­szüntetésére irányzott kereset érdemi megbírálására akadályul nem szolgál. A tulajdonközösség megszüntetésének czélja az, hogy a közös vagyonból a közös tulajdonosok, jutalékaiknak megfelelő értékben részesíttessenek. Ez a czél elérhető az által, hogy a kö­zös vagyon vagy eladatik vagy testileg felosztatik ; előbbi esetben a közös tulajdonosok jutalékaiknak megfelelő értékben a vételárból, utóbbi esetben a vagyon aránylagos részének kizárólagos tulajdonukba bocsátása által részesülnek s a tulajdonközösség megszüntetésére, az általános gyakorlat első­sorban az utóbbi módot fogadta el s az előbbit csakis akkor, ha az utóbbi a közös birtokosok, érdekével ellenkeznék. 17 A rendszerint magánczélokra készült arczképnek a jogosult belegyezése nélkül bárminő módon, ha mindjárt attól különböző új mű előállítására való felhasználása, utánképzése, közzététele és fogalomba helyezése a megrendelőnek a fényképészi arczképre szerzett jogait sértő, tiltott cse­lekményt képez................................................. ............................................ ... 18 Kártérítési kötelettség megállapítása ügyvéd ellen annak vétkes mulasz­tása miatt. — Szakszerű készültséget igénylő foglalkozást hivatássze­rűen folytató egyénnél a vétkes gondatlanság fogalma alá esik az a mulasztás, a­mely abból ered, hogy az illető egyén a tőle hivatásánál fogva megkívánható tudás ellenére cselekszik Ügyvédtől pedig épen e hivatása következtében feltétlenül megkívánható, hogy tudja azt, hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a 2. bekezdésének első része alap­ján perre utasított hitelező a pert az ellen tartozik megindítani, a­ki a követelést kifogásolta ......... ... ..................... ... ............... ......... 19 Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint olyan esetben, ha a szer­ződésszerű teljesítés ideje kikötve vagy egyébként meghatározva nincs, a jogosított a teljesítést azonnal követelheti ugyan, azonban a kése­delem törvényes következménye csak a kereset beadásával áll be, tehát olyan esetben a készpénzben kötelezett teljesítésnél a késede­lemnek törvényes következménye vagyis a törvényes késedelmi ka­mat csak a kereset megindításától kezdve jár, következésképen korábbi időre ama kamathoz való jog elismerése jogilag ki van zárva, hanem korábbi időre a kamat csak akkor és abban a mérvben igényelhető, ha és a minő mérvben az iránt a kötelezettség külön is kifejezetten elvállaltatik................................................................................................................ 19 Ha az ügyvéd valamely kölcsön közvetítése, valamint a kötvény kiállí­tása és a megszavazott kölcsönösszeg felvétele körül a kölcsönt ké­rőnek meghatalmazottjaként járt el, a takarékpénztár irányában fele­lősséggel tartozik az iránt, hogy a kölcsönt kérőnek személye a jelzá­logul szolgálandott ingatlan tulajdonosával azonos............................. 20 Az egyetemi tanárok előadása oly szellemi termék, mely az Írói jogról szóló 1884 : XVI. t.-cz. oltalma alatt áll, alperesnek az a ténye tehát, hogy a felperes tanári előadásai után készült jegyzeteket kőnyomás és írógép segélyével többszörözte, közzétette s forgalomba helyezte, a felperes szerzői joga bitorlásának tekintendő................................... ... ... 21 Jogszabály az, hogy a visszavásárlási jog oly személyek részére, kik az eladott ingatlannak nem tulajdonosai, ki nem köthető. ..................... 22 Közpolgári ügyekben a kötbér, ha az ahhoz az érdekhez mérten, mely­nek biztosítására szolgál, túl magas, az mérsékelhető. ... ... .............. 22 A bérleti szerződésre az a jogszabály áll, hogy ha a bérfizetés elmu­­lasztatik, a meghatározott időre kötött bérleti szerződés is felbontható, ha csak a szerződés erre nézve világos lemondást nem tartalmaz. ... 23 Jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelős az eladott do­logi jogoknak szerződésszerű szolgáltatásáért, e szerint tehát az in­szám­gatlan eladója is, a­ki azt meghatározott térfogatban adta el, a kikö­tött térfogat terjedelméért rendszerint szavatol, hacsak a felek az el­lenkezőt ki nem kötötték................ ............................................. ... ... ... 26 A szigorú magyarázatot igénylő 1881. évi LX. t.-cz. 72. §. ama rendel­kezése következtében, hogy a bérbeadót csak félévi bérösszeg erejéig illeti törvényes zálogjog, a bérbeadót a bérösszeg kamatai és az an­nak bírói után való érvényesítése körül felmerült költség erejéig el­sőbbségi igénye czimén meg nem illeti. ......... ........................................ 26 A függő termés előáll már akkor is, ha a mag az erre gazdászatilag kellően elkészített talajba akként vettetik el vagy ültettetik be, hogy a föld a következő termés meghozatalára alkalmassá vált, következően a kisajátított területnek a vállalat által történt birtokba vételekor már létezett búza- és luczerna-vetés oly függő termést képez, a mely az 1881. évi XLI. t.-cz. 24. §-a szerint kárpótolandó. ... ........................... 26 A gyárosnak nem szabad megengedni, hogy a munkás az előirt védő­készülék használatát munka közben mellőzze, hanem tartozik felü­gyelni, hogy ilyesmi elő ne forduljon, mely felügyelet kötelezettsége alól fel nem menti a gyárost, hogy a munkások a gyárban kifüg­gesztett írásbeli figyelmeztetéssel a gépek védőkészülékének haszná­latára vannak utasítva...............................................­......................................... 29 Általános elfogadott jogszabály, hogy a haszonbéri összeg, habár az részletenként fizetendő is, csak az egész gazdasági év használatának egyenértéke fejében követelhető és ennélfogva annak helye nincsen, hogy felmondás esetén a haszonbérlet a gazdasági év bevégzése előtt megszüntethető legyen, mivel a haszonbéri összeg nem osztható ak­ként, hogy a gazdasági év be nem fejezhetése esetén csupán az év bizonyos idejére, például egy negyed­évre vagy félévre eső haszná­lat fejében a haszonbéri összegnek erre eső része legyen követelhető, vagy viszont a haszonbérlő csupán azt fizesse, következik mindezek­ből, hogy a­mennyiben a haszonbérlet felmondás útján czéloztatik meg­­szüntettetni, ha az az 1881: XVII. t.-cz. 22. §-ára alapittatik és csak a gazdasági év végére eszközölhető joghatályosan. — Egy egész gaz­daságra vonatkozó haszonbérlet felmondása mindig előlegesen a gaz­dasági év lejárata előtt, ez pedig megfelelő idő előrebocsátása mellett teljesítendő, melyre nézve, tekintettel a haszonbéri viszony megszűn­tével beállani szokott teendők lebonyolítására szükséges időre, még a gazdasági év megszűntét megelőzőleg előrebocsátott egy negyed­évi felmondás sem elegendő, annál kevésbé pedig arra, hogy egy negyed­évi felmondás után a haszonbérlet a gazdasági év folyama közben megszüntethető lenne. ... ... ......... ................................. ......... ... ... 33 Á m. korona országainak gyáraiban készült avagy dohányáru-raktárai­ból származó dohán­nyal és dohánygyártmán­nyal csak az keres­­kedhetik illetőleg ily árukat csak az adhat el, a­ki az eladásra az illetékes pénzügyi hatóságtól engedélyt nyert; továbbá a dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosául tekintendő és az engedély személyes jogosítványt képez, a­melyet csak az engedé­lyes személyesen gyakorolhat és annak más által kezeltetése, annak más részére való bármely ürügy alatti átengedése vagy bérbeadása, a do­­hányárulási engedélytől való elmozdítást vonja maga után. A dohány­­elárusítási engedélynek gyakorlását tehát az erre vonatkozó szabá­lyok tilalma miatt bérlő nem adhat, ilyen szerződés turpis causa. ... 33 Az el­adó fél a jogügylet megkötését megelőző időből származó tényei­ért a vevővel szemben felelősséggel csak akkor tartozik, ha tényke­dése azzal a czélzattal történt, hogy az abból származható hátrányt egy kötendő szerződéssel a vevőre fogja hárítani, vagy pedig, ha az eladott tárgy minőségére nézve a szerződés megkötésekor a vevővel szemben felelősséget vállalt . A malomjog mint kisebb kir. haszon­vétel, a volt földesúri jogok közé tartozván, az mint ilyen, tekintet nélkül arra, hogy maga az az épület, a­melyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona, külön telekkönyvbe jegyezte­tett-e be vagy sem ? a volt nemesi jószág tartozékát képezi, az tehát, a­mennyiben a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy a tulajdonos akaratából attól már előzően el nem választatott, ma­gával az ingatlannal együtt eladottnak tekintendő.­­ Az átvételnek nem szükségkép feltétele az, hogy annál az átadó közreműködjék, hanem az átadás jogi hatál­lyal megtörténtnek tekintendő, a­mint a szerződő felek az átruházásra megegyeznek és a vevő a megvett dolgot birto­kába vevén, azzal mint sajátjával rendelkezik. — Általánosan elfoga­dott jogszabály lévén az, hogy más helyett teljesített fizetés czímén az eredeti kötelezettől megtérítés jogszerűen csak akkor követelhető, ha az adós helyett a tartozás tényleg kifizettetett vagy a fizetési kö­telezettség akként hárult a megtérítést igénylőre, hogy az által az eredeti kötelezett a fizetés alól menekült. ................................. ......... ... 35 A kikötött haszonbér a haszonbérbe adott ingatlan haszonélvezetének ellenértékét képezi, következően a haszonbérlő annak fizetésére csak akkor köteles, ha viszont az ingatlan haszonvételében nem akadá­­lyoztatik.­­ A gyámsági törvény 113. §-a csak a közönséges gyámra nyer alkalmazást, ellenben az anyára, mint t. t. gyámra nézve a 35. §. szerint a 20. § rendelkezései az irányadók, e szerin pedig a ha­szonbérbe adáshoz gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges.... ......... 35 A jogellenes cselekmény vagy mulasztás egymagában még nem foglalja magában a rosszhiszeműséget és rosszhiszemű birtokosnak csak az tekinthető, a­ki tudva azt, hogy a birtok nem őt, hanem egy harma­dikat illeti, a birtokot ennek felhívása ellenére sem bocsátja át. ... ... 35 A gazdatiszti szolgálati szerződés természetéből következik, hogy a gazdatiszt a szolgálatadónak a szolgálatra vonatkozó meghagyását külön kikötés nélkül is teljesíteni köteles; ezt a kötelezettséget tehát a gazdatiszt már azzal, hogy azt a szolgálati szerződést megköti, ma­gára vállalja, következésképen a gazdatiszt az­által, hogy annak a meghagyásnak teljesítését egyenesen megtagadja, a szerződéssel el­vállalt kötelezettségének eleget nem tesz.­­ Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, a gazdatiszt azonnal, tehát felmondás és minden kártérítési igényre jogosultság nélkül elbocsájtható, ha a szolgálat­adónak a szolgálatra vonatkozó meghagyása teljesítését megtagadja, vagyis a szerződéssel elvállalt eme kötelezettségének eleget nem tesz. 36 A bé­rbeadó és az albérlő között szerződéses jogviszony nem keletkezik. 44 Abból, hogy a kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt albéreseket illeti meg, jogszerűen következik, hogy az az után járó kamat is a volt úrbéresek tulajdonát képezi.­­ Az úrbéri italmérési jognak jö­vedelmét helyettesítő kártalanítási összeg kamata nem egyénenként illeti a volt úrbéreseket, hanem azok egyetemének czéljaira fordítandó. 47

Next