Ügyvédek lapja, 1901 (18. évfolyam, 1-54. szám)
I Szám be s azok beváltása és esetleges kicserélése iránti intézkedést maga kérelmezze................................................................................................................ 4 Megállapíttatott a kártérítési kötelezettség, mert beigazoltatott, hogy az apja a fiának megöletése következtében kárt szenvedett, amennyiben fiában, habár csekély bel- és külgazdasága körül segélytől fosztatott meg. Való ugyan, hogy ha és amennyiben a haszonbérlőnek a haszonbérlemény nem a szerződésnek megfelelő terjedelemben adatik át, úgy a haszonbérlő a haszonbér összegének aránylagos leszállítására nyer követelési jogot, mind a mellett eme leszállítás csak akkor érvényesíthető, ha a perben az e czímen támasztott követelés kellőleg felszámíttatott és követelésbe vétetett. Habár általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér-összegnek késedelmes fizetése akkor is feljogosítja a haszonbérbe adót a szerződés felbontására, ha ez a fizetési késedelemnek következményeként szerződésileg kikötve nincs, azonban másrészről az érvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbe adó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette, anélkül, hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő................................................................... 8 A vaspályák által okozott halál, vagy testi sérülés iránti felelősségről szóló 1874: XVIII. t.-cz. 1. §-a szerint, ha valamely, habár a közforgalomnak még át nem adott, vaspálya üzemnél valaki életét veszti vagy testi sértést szenved: az ez által okozott károkért az illető vaspálya-vállalat felelős, kivéve, ha a vállalat bebizonyítja, hogy a halált vagy a testi sértést elháríthatja esemény (vis major) vagy egy harmadik személynek elháríthatlan cselekménye vagy a meghaltnak illetőleg sérültnek saját hibája okozta, amiből kétségtelen, hogy a kártérítési kötelezettség megállapítása szempontjából nem a sérült fél feladata a vasútvállalat részéről elkövetett valamely mulasztás vagy vétkes gondatlanságnak a bizonyítása, hanem a hivakozott törvény kifejezett rendelkezése szerint a vaspálya-vállalat tartozik bizonyítani, hogy a testi sértést vis major vagy egy harmadik személy elhárítlatlan cselekménye, avagy a sérültnek önhibája okozta. Az a körülmény, hogy a büntető bíróság a fenforgó körülményeket büntetőjogi szempontból miként mérlegelte, nem akadályozza a bíróságot abban, hogy azokat a ténykörülményeket polgári úton, a kártérítési igény elbírálásánál vizsgálat tárgyává tegye..................................................................................... 11 Sem a gyámügyi, sem más törvényben nincs kimondva az, hogy oly esetekben, amidőn a gyámhatóság a gyám számadásait megvizsgálván, az ellen már marasztaló határozatot hozott, a követelés megítélése, illetve behajtása iránt a bírói jogsegély igénybe nem vehető. ... 11 Általános elfogadott jogszabály az, hogy aki állatot tart, felelős a kárért, amelyet az állat másnak okoz, nemkülönben jogszabály az is, hogy a károsult nem követelhet kártérítést oly kárért, amely egyedül a saját vétkességéből keletkezett.............................................................. 11 A jelzálogos hitelezőknek perben nem állása, a tulajdonközösség megszüntetésére irányzott kereset érdemi megbírálására akadályul nem szolgál. A tulajdonközösség megszüntetésének czélja az, hogy a közös vagyonból a közös tulajdonosok, jutalékaiknak megfelelő értékben részesíttessenek. Ez a czél elérhető az által, hogy a közös vagyon vagy eladatik vagy testileg felosztatik ; előbbi esetben a közös tulajdonosok jutalékaiknak megfelelő értékben a vételárból, utóbbi esetben a vagyon aránylagos részének kizárólagos tulajdonukba bocsátása által részesülnek s a tulajdonközösség megszüntetésére, az általános gyakorlat elsősorban az utóbbi módot fogadta el s az előbbit csakis akkor, ha az utóbbi a közös birtokosok, érdekével ellenkeznék. 17 A rendszerint magánczélokra készült arczképnek a jogosult belegyezése nélkül bárminő módon, ha mindjárt attól különböző új mű előállítására való felhasználása, utánképzése, közzététele és fogalomba helyezése a megrendelőnek a fényképészi arczképre szerzett jogait sértő, tiltott cselekményt képez................................................. ............................................ ... 18 Kártérítési kötelettség megállapítása ügyvéd ellen annak vétkes mulasztása miatt. — Szakszerű készültséget igénylő foglalkozást hivatásszerűen folytató egyénnél a vétkes gondatlanság fogalma alá esik az a mulasztás, amely abból ered, hogy az illető egyén a tőle hivatásánál fogva megkívánható tudás ellenére cselekszik Ügyvédtől pedig épen e hivatása következtében feltétlenül megkívánható, hogy tudja azt, hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a 2. bekezdésének első része alapján perre utasított hitelező a pert az ellen tartozik megindítani, aki a követelést kifogásolta ......... ... ..................... ... ............... ......... 19 Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint olyan esetben, ha a szerződésszerű teljesítés ideje kikötve vagy egyébként meghatározva nincs, a jogosított a teljesítést azonnal követelheti ugyan, azonban a késedelem törvényes következménye csak a kereset beadásával áll be, tehát olyan esetben a készpénzben kötelezett teljesítésnél a késedelemnek törvényes következménye vagyis a törvényes késedelmi kamat csak a kereset megindításától kezdve jár, következésképen korábbi időre ama kamathoz való jog elismerése jogilag ki van zárva, hanem korábbi időre a kamat csak akkor és abban a mérvben igényelhető, ha és a minő mérvben az iránt a kötelezettség külön is kifejezetten elvállaltatik................................................................................................................ 19 Ha az ügyvéd valamely kölcsön közvetítése, valamint a kötvény kiállítása és a megszavazott kölcsönösszeg felvétele körül a kölcsönt kérőnek meghatalmazottjaként járt el, a takarékpénztár irányában felelősséggel tartozik az iránt, hogy a kölcsönt kérőnek személye a jelzálogul szolgálandott ingatlan tulajdonosával azonos............................. 20 Az egyetemi tanárok előadása oly szellemi termék, mely az Írói jogról szóló 1884 : XVI. t.-cz. oltalma alatt áll, alperesnek az a ténye tehát, hogy a felperes tanári előadásai után készült jegyzeteket kőnyomás és írógép segélyével többszörözte, közzétette s forgalomba helyezte, a felperes szerzői joga bitorlásának tekintendő................................... ... ... 21 Jogszabály az, hogy a visszavásárlási jog oly személyek részére, kik az eladott ingatlannak nem tulajdonosai, ki nem köthető. ..................... 22 Közpolgári ügyekben a kötbér, ha az ahhoz az érdekhez mérten, melynek biztosítására szolgál, túl magas, az mérsékelhető. ... ... .............. 22 A bérleti szerződésre az a jogszabály áll, hogy ha a bérfizetés elmulasztatik, a meghatározott időre kötött bérleti szerződés is felbontható, ha csak a szerződés erre nézve világos lemondást nem tartalmaz. ... 23 Jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelős az eladott dologi jogoknak szerződésszerű szolgáltatásáért, e szerint tehát az inszámgatlan eladója is, aki azt meghatározott térfogatban adta el, a kikötött térfogat terjedelméért rendszerint szavatol, hacsak a felek az ellenkezőt ki nem kötötték................ ............................................. ... ... ... 26 A szigorú magyarázatot igénylő 1881. évi LX. t.-cz. 72. §. ama rendelkezése következtében, hogy a bérbeadót csak félévi bérösszeg erejéig illeti törvényes zálogjog, a bérbeadót a bérösszeg kamatai és az annak bírói után való érvényesítése körül felmerült költség erejéig elsőbbségi igénye czimén meg nem illeti. ......... ........................................ 26 A függő termés előáll már akkor is, ha a mag az erre gazdászatilag kellően elkészített talajba akként vettetik el vagy ültettetik be, hogy a föld a következő termés meghozatalára alkalmassá vált, következően a kisajátított területnek a vállalat által történt birtokba vételekor már létezett búza- és luczerna-vetés oly függő termést képez, a mely az 1881. évi XLI. t.-cz. 24. §-a szerint kárpótolandó. ... ........................... 26 A gyárosnak nem szabad megengedni, hogy a munkás az előirt védőkészülék használatát munka közben mellőzze, hanem tartozik felügyelni, hogy ilyesmi elő ne forduljon, mely felügyelet kötelezettsége alól fel nem menti a gyárost, hogy a munkások a gyárban kifüggesztett írásbeli figyelmeztetéssel a gépek védőkészülékének használatára vannak utasítva........................................................................................ 29 Általános elfogadott jogszabály, hogy a haszonbéri összeg, habár az részletenként fizetendő is, csak az egész gazdasági év használatának egyenértéke fejében követelhető és ennélfogva annak helye nincsen, hogy felmondás esetén a haszonbérlet a gazdasági év bevégzése előtt megszüntethető legyen, mivel a haszonbéri összeg nem osztható akként, hogy a gazdasági év be nem fejezhetése esetén csupán az év bizonyos idejére, például egy negyedévre vagy félévre eső használat fejében a haszonbéri összegnek erre eső része legyen követelhető, vagy viszont a haszonbérlő csupán azt fizesse, következik mindezekből, hogy amennyiben a haszonbérlet felmondás útján czéloztatik megszüntettetni, ha az az 1881: XVII. t.-cz. 22. §-ára alapittatik és csak a gazdasági év végére eszközölhető joghatályosan. — Egy egész gazdaságra vonatkozó haszonbérlet felmondása mindig előlegesen a gazdasági év lejárata előtt, ez pedig megfelelő idő előrebocsátása mellett teljesítendő, melyre nézve, tekintettel a haszonbéri viszony megszűntével beállani szokott teendők lebonyolítására szükséges időre, még a gazdasági év megszűntét megelőzőleg előrebocsátott egy negyedévi felmondás sem elegendő, annál kevésbé pedig arra, hogy egy negyedévi felmondás után a haszonbérlet a gazdasági év folyama közben megszüntethető lenne. ... ... ......... ................................. ......... ... ... 33 Á m. korona országainak gyáraiban készült avagy dohányáru-raktáraiból származó dohánnyal és dohánygyártmánnyal csak az kereskedhetik illetőleg ily árukat csak az adhat el, aki az eladásra az illetékes pénzügyi hatóságtól engedélyt nyert; továbbá a dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosául tekintendő és az engedély személyes jogosítványt képez, amelyet csak az engedélyes személyesen gyakorolhat és annak más által kezeltetése, annak más részére való bármely ürügy alatti átengedése vagy bérbeadása, a dohányárulási engedélytől való elmozdítást vonja maga után. A dohányelárusítási engedélynek gyakorlását tehát az erre vonatkozó szabályok tilalma miatt bérlő nem adhat, ilyen szerződés turpis causa. ... 33 Az eladó fél a jogügylet megkötését megelőző időből származó tényeiért a vevővel szemben felelősséggel csak akkor tartozik, ha ténykedése azzal a czélzattal történt, hogy az abból származható hátrányt egy kötendő szerződéssel a vevőre fogja hárítani, vagy pedig, ha az eladott tárgy minőségére nézve a szerződés megkötésekor a vevővel szemben felelősséget vállalt . A malomjog mint kisebb kir. haszonvétel, a volt földesúri jogok közé tartozván, az mint ilyen, tekintet nélkül arra, hogy maga az az épület, amelyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona, külön telekkönyvbe jegyeztetett-e be vagy sem ? a volt nemesi jószág tartozékát képezi, az tehát, amennyiben a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy a tulajdonos akaratából attól már előzően el nem választatott, magával az ingatlannal együtt eladottnak tekintendő. Az átvételnek nem szükségkép feltétele az, hogy annál az átadó közreműködjék, hanem az átadás jogi hatállyal megtörténtnek tekintendő, amint a szerződő felek az átruházásra megegyeznek és a vevő a megvett dolgot birtokába vevén, azzal mint sajátjával rendelkezik. — Általánosan elfogadott jogszabály lévén az, hogy más helyett teljesített fizetés czímén az eredeti kötelezettől megtérítés jogszerűen csak akkor követelhető, ha az adós helyett a tartozás tényleg kifizettetett vagy a fizetési kötelezettség akként hárult a megtérítést igénylőre, hogy az által az eredeti kötelezett a fizetés alól menekült. ................................. ......... ... 35 A kikötött haszonbér a haszonbérbe adott ingatlan haszonélvezetének ellenértékét képezi, következően a haszonbérlő annak fizetésére csak akkor köteles, ha viszont az ingatlan haszonvételében nem akadályoztatik. A gyámsági törvény 113. §-a csak a közönséges gyámra nyer alkalmazást, ellenben az anyára, mint t. t. gyámra nézve a 35. §. szerint a 20. § rendelkezései az irányadók, e szerin pedig a haszonbérbe adáshoz gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges.... ......... 35 A jogellenes cselekmény vagy mulasztás egymagában még nem foglalja magában a rosszhiszeműséget és rosszhiszemű birtokosnak csak az tekinthető, aki tudva azt, hogy a birtok nem őt, hanem egy harmadikat illeti, a birtokot ennek felhívása ellenére sem bocsátja át. ... ... 35 A gazdatiszti szolgálati szerződés természetéből következik, hogy a gazdatiszt a szolgálatadónak a szolgálatra vonatkozó meghagyását külön kikötés nélkül is teljesíteni köteles; ezt a kötelezettséget tehát a gazdatiszt már azzal, hogy azt a szolgálati szerződést megköti, magára vállalja, következésképen a gazdatiszt azáltal, hogy annak a meghagyásnak teljesítését egyenesen megtagadja, a szerződéssel elvállalt kötelezettségének eleget nem tesz. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, a gazdatiszt azonnal, tehát felmondás és minden kártérítési igényre jogosultság nélkül elbocsájtható, ha a szolgálatadónak a szolgálatra vonatkozó meghagyása teljesítését megtagadja, vagyis a szerződéssel elvállalt eme kötelezettségének eleget nem tesz. 36 A bérbeadó és az albérlő között szerződéses jogviszony nem keletkezik. 44 Abból, hogy a kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt albéreseket illeti meg, jogszerűen következik, hogy az az után járó kamat is a volt úrbéresek tulajdonát képezi. Az úrbéri italmérési jognak jövedelmét helyettesítő kártalanítási összeg kamata nem egyénenként illeti a volt úrbéreseket, hanem azok egyetemének czéljaira fordítandó. 47