Ügyvédek Lapja, 1904 (21. évfolyam, 1-53. szám)

1904-10-01 / 40. szám

XXI. évfolyam. Budapest, 1904. október 1. , 40. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS I KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI. Eötvös­ utcza 24. szám.­­ — A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON.— Előfizetési ár: Egész évre...............12.— kor. Félévre ........ 6.—­­ Negyedévre..............3.— „ TARTALOM Előfizetési felhívás. — Egyetemek, jogakadémiák. — Igazságszolgál­tatásunk a gyakorlati életben. — Visszahívás a bontóper folyama alatt­ Irta : dr. V­i­r­á­g Gyula budapesti ügyvéd. — A brassói fogadások. Irta: dr. Glück Lipót ügyvéd Kassán. — Vasúti díjszabások joghatálya. Irta: dr. K­o­h­n Jakab budapesti ügyvéd. — Inkvizitórius irány polgári perben. Irta : dr. Kubovich Géza beregszászi ügyvéd. — A jogi személyek mi­benléte. Irta : ifj. C­s­i­k­y Kálmán dr. Budapesten. — Téves törvénymagya­rázat. Irta: dr. Lichtenberg Emil huszti ügyvéd. — Vegyes. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csőd­ügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás. Október hó 1-én új évnegyed kezdődvén, tisztelet­tel kérjük előfizetőinket a megrendelések mielőbbi meg­újítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Az „Ügyvédek Lapja“ mint eddig, úgy a jövőben is gazdag, változatos, élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre.......................12 korona Félévre.............................6 Negyedévre . . . . . 3 „ Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapja“ kiadó­­hivatalába (Eötvös­ utcza 24. SZ.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok­ vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést adunk. Egyetemek, jogakadémiák. i­. (—s­zó.) Kérdés hogy miképpen kell segíteni az egyik, a legégetőbb bajon: a budapesti egyetem túlzsúfolt­ságán, a­mely a rossz tanárnak is kitűnő és elfogadást joggal követelő mentsége? Lássunk mindenekelőtt néhány számbeli adatot. Az 1901/902. tanévben*) a budapesti egyetem jog- és államtudományi karán 16 rendes, 8 rendkívüli és 16 magán­tanár működött, ezek hallgatóinak száma pedig a téli félévben 3854, a nyári félévben pedig 5387 volt. Mivel pedig a kötelező tárgyakat a nyilvános tanártól kell hallgatni, 24 nyilvános tanár közt oszlik meg ez az óriás szám, persze nem egyenle­tesen, hiszen van tanár 500—800—1000 hallgatóval is. A ko­lozsvári egyetem jog- és államtudományi karán az arány sok­kal kedvezőbb: 1085, ill. 950 hallgató jutott 13 rendes, 1 rend­kívüli tanárra (még 2 magántanár működött a jelzett idő­ben). Átlag tehát (igaz, hogy ez az átlag tényleges viszonyok­kal nem egyezik) Budapesten 166, ill. 141, Kolozsvárit 77, ill. 68 hallgató jutott egy-egy nyilvános tanárra. Az alapvizs­gálatok száma az említett tanévben volt: Budapesten 2887, Kolozsvárit 607, az államvizsgálatoké pedig ,a­melyeknél külső tagok is működnek) Budapesten 185, Kolozsvárott 115. A szigorlatok összes száma ugyanebben a tanévben volt: Bu­dapesten 1565, Kolozsvárit 2191 (ebből a számból az elfo­gadott szigorlatok hányada volt Budapesten : 50'8°/o, Kolozs­várit: 66'5°/o). Ezekkel a számokkal szemben, alább következő javasla­taim megokolásaképpen, hadd álljanak a jogakadémiákra vo­natkozó megfelelő számadatok. A tíz jogakadémia közül a kassai, nagyváradi és pozsonyi kir. akadémiákon volt 8, 7, ill. 10 rendes, 0, 1, 0 rendkívüli, 3, 4, 0 magántanár (a tanítókat és előadókat itt sem számí­tom), a hallgatók száma pedig a téli félévben 172, 191, 248,­ a nyári félévben 194, 166, 219 — a tanárok és a hallgatók arányszáma tehát, az egyetemekéhez viszonyítva, fölötte ked­vező. Az egri érseki joglyceumon 2 rendes, 6 rendkívüli, 1 helyettes és 2 magántanár működött 102, ill. 96 hallgató mel­lett, a pécsi püspöki joglyceumon pedig 5 r., 3 rk., 2 m. tan., 132, ill. 131 hallgató mellett — az arány eme két főiskolán is fölötte kedvező. Az eperjesi ág. ev. jogakadémián 6 r., 2 rk. és 4 m. tanárnak 197, ill. 183 hallgatója volt. A debreczeni, kecskeméti, máramarosszigeti és sárospataki ref. jogakadé­miákon, végül, 12, 7, 5, 9 r., 0, 1, 1, 0 rk., 0, 0, 1, 0 helyet­tes és 0, 9, 7, 1 magántanár működött (Kecskeméten több a magántanár [7] mint­­ a budapesti [16] és máramarosszigeti [7] facultás kivételével, a többi jogi facultáson együttvéve és a máramarosszigeti record [7] sem megvetendő Kolozsvár 2 magántanárával szemben). A hallgatók száma pedig ezeken az akadémiákon: 245, 151, 131, 78, ill. (a nyári félévben) 211, 127, 113, 76. A legideálisabb állapotok tehát Sárospatakon vannak, a­hol 9 rendes és 1 magántanárra 78, ill. 76 hallgató jutott! Az összes akadémiákon 123 tanárnak volt télen 1647, nyáron 1516 hallgatója — a­mi szintén ideális átlagot (134, ill. 12­4) eredményez. Az alapvizsgálatok száma volt az aka­démiákon a fenti sorrendben : 144, 148, 226, 86, 95, 199, 230, 110, 96, 69; az állam­vizsgálatoké pedig 43, 34, 44, 24, 28, 26, 42, 33, 36, 11 — összesen 1404 alapvizsgálat és 321 állam­vizsgálat. Ezek az adatok — a­melyek az utolsó két évben csak lényegtelenül módosultak, akár emelkedő, akár csökkenő irány­zatban — nyilvánvalóvá teszik, hogy két egyetemünkön a tanári kart a vizsgálatok száma oly óriás mértékben veszi igénybe, hogy valóban nem csodálhatni, ha a vizsgálat diab­­lonossá lesz, a kevésbé képzett és fegyelmezett tanár pedig idegessé és kényelmessé, a­mely utóbbi ok magyarázza meg egyes tanároknak évek, sőt évtizedek óta megdöbbentően cse­kély, némelyiknél e mellett is csekély irodalmi működését. *) A statisztikai adatokat a m. kir. kormánynak az 1904. évi költség­­vetés kapcsán az országgyűlés elé terjesztett évi jelentésből meritem, a mely az 1902. évvel záródik le. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next