Ügyvédek lapja, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

■ 5*868 TÁRGYMUTATÓ a „JOGESETEK“nek mint az „ÜGYVÉDEK LAPJA“ mellékletének 1909. évi folyamához. Szám­­uk­ai döntvények. Polgári ügyekben. Az 1896. V. t.-cz. alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsönösszeg erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásának az eldöntése a rendes b­róság hatáskörébe nem tartozik !27­­ Az u. n. «Bánsági Urbér» (Urbárium Banaticum) hatályosságának terüle­tén (Brassó, Temes és Torontál vármegyék) az említett úrbéri szabály­zat III. fejezete 1. §-ának 1. pontjában a jobbágyok r­észére megálla­pított száraz hulladékfelszedési kedvezmény urbé­r elkülönítés elrendelésé­­sének jogi alapját nem állapítja meg 5­2 Polgári törvénykezés­i Anyagi magánjog. A kegyur és a kegyurasága alatt álló egyházak hivei közötti jogviszonyt az 1802. évi január 15-én kelt Királyi Resolutio, a kir. helytartó­­tanácsnak 1797. évi szeptember 12-én 18,414. sz. a. a kir. udvari kamarának 1841. évi 43,­219. sz. a., valamint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1873. évi junius 6-án 31,937. sz. a. kelt ren­deletet s az ezeknek megfelelően kifejlődött birói gyakorlat (kir. Curia 4396/1890. sz. ítélete) akként szabályozzák, hogy a kegyurat terhelő építkezésekhez szükséges igás és kézi napszámot az egyház hivei ingyen szolgáltatni tartoznak. Ezen általános jogszabály alól kivételnek csak abban az esetben van helye, ha a hívek az egyházlátogatási okiratok­ban (canonica visitatiok) vagy szerződés által a fentjelzett kötelezett­ség alól kifejezetten felmentettek . Templomi székek használati joga ingó dolog fogalma alá esik ; ingó dol­gokra vonatkozó tulajdonjog szóbeli átruhá­z­ása pedig a tulajdonszerzés­nek jogi kellékét az képezi, hogy az ügylet tárgya a jogszerzőnek tényleg átadassák, ami a székekre vonatkozó igazoló okiratok átadásával, avagy az átruházásnak a hitközségnél való bejelentésével is helyettesíthető .­­ Cselekvényeiért és mulasztásaiért az ügyvéd az általa képviselt félnek felelős­séggel tartozik, akár mint közvetlenül megbízott, akár mint­ helyettesített ügyvéd járt el , amiből következik, hogy a fél a netán fenforgó ügy­védi kötelességszegés miatt nemcsak a közvetlenül megbízott, hanem a helyettesített ügyvéd ellen is jogosítva van panaszt emelni . ‘ A képzőművészet alkotásainál a jogosulatlan áruba bocsátás is, ha az szándéko­an vagy gondatlanságból történt, megállapítja a bitorlást . A fordítónak a maga fordításán, mint saját szellemi alkotásán ép oly szerzői joga van, mint az eredeti mű szerzőjének az eredeti művön és így a fordítót a védelem a bitorlással szemben a fordítás jogosultságának kérdésétől függetlenül megilleti, annyival inkább, mert az 1884. évi XVI.­­t.-cz. 8. §-a nem tesz megkülönböztetést arra nézve, váljon az eredeti műnek fordítása jogosultan vagy jogosulatlanul eszközöltetett-e. A fordító joga összeütközésbe jöhet ugyan a szerző jogával, ha a fordító ennek beleegyezését a fordításhoz meg nem szerezte, azonban a jogoknak ez az összeütközése a fordító önálló jogát nem érinti, ő tehát fordításának általa meg nem engedett többszörözését bíróilag önállóan üldözheti . A vészen átment sertés vétele esetén is, hacsak ez irányban a felek között kifejezetten egyéb megállapodás nem létesült, az utóbb fellépő sertésv­ész a vevő részére az eladó irányában támasztott kárigény alap­jául rendszerint nem szolgálhat . Valamely képzőművészeti alkotásról készített másolat elkészültnek mái­akkor tekinthető, ha az eerdeti alkotás vezéreszméje (motívuma) a másolaton annyira kifejezésre jutott, hogy azt maga annak elkészítője forgalomba helyezése már alkalmasnak tartja .­­ A tisztességtelen versenyzésből támasztható igények törvényhozásilag sza­bályozva nincsenek, ennélfogva azok elbírálásánál csakis azt lehet szem előtt tartani, hogy az alperes a felperessel szemben követett-e el a fennálló törvények által tiltott olyan cselekményt, a­mely a felperes­nek kárt okozott 11 A bikának egyik helyről a másik helyre való átvezetése az azzal meg­bízott egyénre nézve veszélyes foglalkozást képezvén, az abból szár­mazó balesetért a munkaadó akkor is felelős, ha a baleset előidézésé­ben őt kimutatható gondatlanság nem terheli, ha csak nem bizonyítja, hogy a baleset a sérült gondatlanságára vezethető vissza 13 Engedmény alatt az a jogügylet értendő, mely által a hitelező követelé­sét másra, az engedményesre ruházza s ekkép ennek javára a követe­­lésnek az adós ellen való érvényesítéséről lemond, engedmény létesülé­­séhez tehát szükséges ugyan, hogy a hitelező részéről, ki ebben a vonatkozásban engedményezőnek neveztetik, a követelés átruházásának a szándéka nyilvánuljon, ellenben a jogügylet jellegén az, hogy az át­engedett követelés összegének behajtás után való hovafordítása iránt az engedményes és az engedményező között mily megállapodás léte­sült, és oly kevéssé változtat, mint az, hogy az átruházásnak az engedményező és engedményes közti viszonyban oka mi volt, vagy hogy visszteherrel vagy e nélkül történt-e ? 14 Az életjáradéki szerződésben foglalt megállapodás alatt, hogy az alperes az átruházott ingatlanjutalék ellenértékképen kötelezett életjáradék ki­szolgáltatásáért ,összes ingó és ingatlan vagyonával felelősséget vál­laló, csak az lehet a helyes értelme, hogy alperes a visszteherként kötelezett életjáradék biztosítására jelölte ki általánosságban összes ingó és ingatlan vagyonát. E kikötés alapján a felperes az alperestől kése­delem avagy veszély kimutatása nélkül is jogosítva van megfelelő bizto­sítékot követelni 14 A földmives népnél a 13—14 éves fiuk az értelmi fejlettségnek már oly fokán állanak, hogy játékuk felügyelet nélkül való megengedése, vagy oly gazdasági eszközöknek, milyen a vasvilla, mely által a baleset tör­tént s­­melyet az ily korú földmives fiuk a gazdaság körüli munkában már használnak s melynek a testi sértés előidézésére alkalmas voltát is ismerik, a fiuk elől a játéktérről eltávolítása oly mulasztásnak, mely alperesnek a balesetért való vagyoni felelősségét megállapítaná, nem tekinthető 15 A képviselőjelölt a képviselőválasztás idejében és szavazatok megnyerése végett a választók kezére adott előnyt nem ezeknek, hanem az egyház­nak s igy közczélnak elősegítésére szánta ; az ily adományozás önmagá­ban nem minősíthető az 1878 : V. t.-cz. 185. §-ában meghatározott büntetendő cselekménynek, a melynél fogva a szóban forgó ügylet minden vonatkozásban s így a felperes egyházat illetőleg is semmis és érvénytelen volna. Ebben az esetben harmadik előnyére kötött szer­ződésről van szó, a­mely harmadikra nézve, az előnyére szerződő két fél hibássága ki nem hit és hibát a megállapított tényállás szerint két­ségtelen, hogy a képviselőjelölt, a választások idején, az egyház ja­vára abból a czélból adakozott, hogy a szavazatokat a maga részére biztosítsa, az ily adományozás a választók kifejezett megvesztegetésének s a szavazatok megvásárlásának körülményeiről tudomással nem biró s abban nem részes felperes egyház irányában erkölcsi szempontból sem tartható oly hibás tényal­apnak, a mely ép ez okból a felperes egyház, mint jóhiszemű harmadik személy ellenében is az erkölcstelen ügylet (turpis causa) hatását vonná maga után és kizárná az egyház keresetének érvényesithetését 15 felperes több alkalmazottal sztrájkba lépvén, szolgálati teendőit el nem látta s alperes szolgálatából több napig elmaradt. Arra nézve, hogy szolgálatának abbanhagyására a sztrájkban résztvett munkástársai által kényszeríttetett, tehát szolgálatának abbanhagyása nem az ő szabad akaratelhatározására vezethető vissza, bizonyítani tartozik. 16 Az állat által okozott kárért felelős az, a­ki az állat megőrzése körül elkövetett gondatlanságával lehetővé tette az állat által okozott kár­tételt. 16 Ha az üzlet átruházója és átvevője a vételárra nézve akként szerződtek, hogy a vételár meghatározott része fejében az átvevő az átvállalt tartozásokat fizeti ki, akkor a vételárnak erre szükséges ,része az átvevő követelésként nem illetheti az­­átadót olykép, hogy ezt az átadó az átvevőtől a magánkép s a maga részére keresettel érvényesíthesse s nem illeti az átadót olyan követelésként sem, hogy arra az átadónak más hitelezője, kinek követelését az átvevő át nem vállalta, a végre­hajtási törvény 82. §-ának utolsó bekezdésében irt joghatályával ve­zethessen úgy, hogy ha a letiltás mégis megtörtént, az átvevő a még ki nem fizetett vételárrészt az átvállalt követelésekre felelősség nél­kül ne fordíthatná s ennek megtörténtét a végrehajtatóval szem­ben a behajtási perben sikeresen nem érvényesíthetné. 17 Az, vájjon bizonyos szerződésileg szetni kötelezett összeg foglalónak te­kintessék-e ? nem a szerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglaló­nak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartama szerint bir-e valóban az az összeg foglaló minőségével s így oly összeg, mely a szerződésben foglalónak neveztetik ugyan, de mely nagyságánál fogva az egyik vételárnak túlnyomó részét teszi ki, az ügylet megkötésekor azonnal le sem fizettetett és a melyről még e mellett alperes fedezeti váltót is adott, foglalónak nem tekinthető, miért is a foglalóra nézve fennálló jogszabályok ily esetben nem alkal­mazhatók. 17 Az ingatlan eladásával megbízott ügynök közvetítési díjat jogosan kö­vetelhet, ha az eladót és vevőt összehozva, azok közt az adásvételi szerződés létrejött. Ez megtörtént, mert a felperes által hozott vevő alperessel, az eladás tárgyát képező ingatlanra, joghatályos adásvételi szerződést kötött. Nem szolgálhat a közvetítési díj fizetésének meg­tagadására az a körülmény, hogy az ideiglenesnek mondott szerződéstől a vevő kötbér fizetése ellenében visszaléphetett és tényleg vissza is lépett, mert a visszalépési jog gyakorolhatás feltételének szerződéses Szám

Next