Új Barázda, 1920. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-29 / 25. szám

2 Budapest VI. és Cinkota Friedrich István. Zalabaksa Fandler Béla. Budapest, XV. Kovács Emil. Budapest, V. Kontra Aladár. Szolnok Kenéz Béla. Sopron Klebelsberg Kuno gróf. Vác Hornyánszky Zoltán. Pomáz Schwessl Henrik. Felsőőr Ambrózy-Migazzi István. Bia Eberhardt Antal. Öttevény Czakó János. Budapest XVI. Lipták Pál. Kőszeg Lingauer Albin. Budapest XVIII. Mahunka Imre. Salgótarján Mikoványi Jenő. Esztergom Mátéffy Viktor. Eger Nagy János. Újpest Oláh Dániel. Kecskemét I. Pekár Gyula. Szeged II. Pálffy Dániel. Miskolc II. Róbert Emil. Keszthely Reischl Richárd. Budapest IV. Rassay Károly. Székesfehérvár Prohászka Ottokár. Veszprém Rakovszky István. Körmend Sigray Antal gróf. Budapest XII. Szabó József. Hatvan Somogyi István. Kiskunfélegyháza Sallay János dr. Nagymarton Schortz Ödön. Zalaegerszeg Szmrecsányi György. Kismarton Sabel János. Pápa Szűcs Dezső. Alsólendva Tan Béla. Szeged I. Teleki Pál gróf. Zalaszentgrót Tarányi Ferenc dr. Kispest Tassler Béla. Vasvár Vass József. Budapest III. Vitter László dr. Budapest XVII. Weiss Konrád. Győr II. Weigand Antal. Budapest XXI. Usetti György. Tapolca Zákány Gyula. Nemzeti demokrata­­ Budapest, XIII. Bárczy István. Budapest, X. Pető Sándor. Budapest, VII. Sándor Pál. Budapest, IX. Válzsonyi Vilmos. Pártonkivüli Miskolc, I. Andrássy Gyula gróf. Jászberény, Apponyi Albert gróf. Keresztény Szocialista Gazda­sági Párt Magyaróvár, Giesswein Sándor. Pótválasztások Kisgazda- és Földmivespárti jelöltek Adony Csörgedy Gyula — Hirt György. Csurgó Ehn Kálmán dr. — Kovács István. Enying Kovács J. István — Szabó István. Kaposmérő Berkenyei István — Tan­­kovich János. Lovasberény Cserty József — Reichen­­bach Béla. Moór Széchenyi Viktor gróf — Simon András. Medgyaszó Fazekas Endre —­Forgács Miklós.. Pécsvárad Schneider János — Perlaky György. Nagyvázsony Iklódi-Szabó János — Kerényi Andor. Sárbogárd Horthy Jenő — Czeglédy Endre. A többi kerületben * Abony Fábián István (kg.) — Kassai Károly (ke.) Budapest VIII. Szemere György (ke.) — Szterényi József báró (pártonkivüli.) Budapest XI. Ambrus Gyula (ke.) — Bródy Ernő (dem) Budapest XIV. Száva János (ke.) — Ugrón Gábor (dem.) Csepreg Ruprecht Olivér (ke.) — Hor­váth János (ke.), Dorog Német Pál - Szilárd Béla (ke.) Garbóczbogdány Szadeczky Lajos­­ (ka) — Ferdinándy Gyula (kg.) Ipolyszalka Karafiáth Jenő dr. (ke.)­­ miniszterelnökségi államtitkár—Pongrácz I Jenő gróf (kg.) Kalocsa Szabóky Jenő (kg.) és Székely János (ke.) közt. Marcali Seprényi Imre (ke.) és Ma­darász Zsigmond (kg.) közt. Nagykanizsa Ujváry Géza és Krátky (ke.) közt. Monor Förster Aurél (ke.) és Rubinek István (kg.) közt. Mezőkövesd Simonyi Semadam Sán­dor (ke.) és Gálosy István (kg.) közt. Nagykőrös Bakó József (ke.) és Ma­gyar Kázmér (kg.) közt. Pacsa Drózdy Győző (kg.) - - Bosnyák Géza (ke.) Sátoraljaújhely Görgey István (kö­zéppárt) és Kutkafalvy Miklós (ke.) közt. Szirák Gunda Jenő (ke.) és Bartos János szociáldemokrata közt. Rétság Mikszáth Kálmán (középpárt) és Huszár Elemér (kg.) közt. Tata Henzer István (kg.) és Kocsán Károly (ke.) közt, Gyöngyös Bozsik Pál (ke.) és Bog­­dány Ferenc (kg.) közt. Az országgyűlési pártok megalakulása A Kisgazda- és Földmivespárt kép­viselői majdnem mind megérkeztek már a fővárosba. Rubinek Gyulán kí­vül megjelent a pártkörben nagyatádi Szabó István is, aki erélyesen meg­cáfolta a pártszakadásról terjesztett híreket. Ma este érkezett meg sokoró­­pátkai Szabó István is, akit két ke­rületben választottak meg. A párt kép­viselői péntek este jönnek össze az első pártvacsorára s előreláthatólag csak a jövő héten történik meg az országgyűlési párt megalakulása. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában szintén nagy megelégedés­sel szemlélik a választások eredmé­nyét. A párt új képvise­ői holnap, csütörtök este tartanak ismerkedési estélyt, melyen megjelenik József fő­herceg is. A pártban felülkerekedett az a vélemény, hogy a Kisgazda- és Földmivespárttal továbbra is fönn kell tartani a szoros szövetséget. A párt vezetői itt is megcáfolták a párt kettéválasztásáról elterjedt híreket. A nemzetgyűlés korelnöke Az újonnan összeülő képviselőházban az elnöki tisztséget mindaddig, amíg a képviselők maguk közül elnököt nem választanak, a korban legidősebb a hon­atya, a korelnök tölti be. A most össze­ülő nemzetgyűlésen Apponyi Albert grófra vár a korelnöki tisztség. A pártok erre már fel is kérték Apponyi grófot, aki azonban csak akkor vállalhatja a felkérést, ha a békedelegáció február 16-dika előtt nem utazik el Neuillybe. Korányi miniszter a békeszerződés pénz­ügyi feltételeiről Báró Korányi Frigyes pénzügymi­niszter vasárnap Komáromban át­vette választóitól mandátumát. Ez al­kalommal szólt a békeszerződési ter­vezet pénzügyi feltételeiről, melyeket teljesíthetetleneknek jelzett. Ezeket a feltételeket nem az antant szakértői készítették. Nem vette magának senki azt a fáradságot, hogy átgondolja, micsoda gazdasági és pénzügyi hely­zetet teremtenének ezek a feltételek. Ez az okmány egy szégyenteljes bi­zonyítéka a tudatlanságnak és rossz­akaratnak. Még az sem fordult elő a történelemben, hogy a szövetséges ország a legyőzetést arra használja fel, hogy el­enségeitől fegyvertársá­nak kirablására könyörögjön enge­délyt, amint ezt Ausztria tette. Érthető, hogy szomszédaink Ma­gyarország részéről a vad kétségbe­esés politikájától tartanak és szövet­ségeket kötnek egymással. A miniszter ezután óvatosságra in­tette választóit, azokkal a nyilatkoza­tokkal és ténykedésekkel szemben, amelyekkel egyes pénzügyi kérdések­ben izgatják folyton a közvéleményt olyanok, akiket ezen tettükért fele­lősség nem terhel. Az Országos Kisgazda- és Föld­­mívespárt, mint a mai jelentésekből is kitűnik, hatalmas irammal hódit tört a vidék választókerületeiben és a helyzet ma már az, hogy a pártnak 68 mandátuma van. Tekintettel azon­ban arra, hogy a 12 pótválasztás alá eső nemzetgyűlési választói ke­rület közül tízben a kisgazdaszava­zók óriási túlsúlyban vannak, bizton remélhető, ho­gy ebből a 12 kerület­ből is 10 kerület az Országos Kis­gazda- és Földművespárté lesz, ami azt jelenti, hogy a 163 választói ke­rületből 78 kerület kisgazdaképviselőt küld az új parlamentbe. Igen nagy győzelemhez fog jutni az Országos Kisgazda- és Földműves­­párt a március elején oláh megszál­lás alól felszabaduló Tiszántúlon, ahol minden valószínűség szerint április első napjaiban tartják meg a nemzetgyűlési választásokat. Itt 59 kerületben lesz szavazás és már előre megmondhatjuk, hogy a Tiszán­túlnak választói az Országos Kis­gazda- és Földmivespártot a parla­menti többség pártjává fogják tenni. Az eddig ismert választási eredmé­nyekről, valamint az Országos Kis­gazda- és Földmivespárt várható esé­lyeiről Rubinek Gyula földművelés­ügyi miniszter munkatársunknak a következőket mondotta: — A Kisgazda és Földmivespárt a választások második napján magához ragadta a vezetést, amit előre jelez­tünk és a mi pártunk, mint a legtöbb mandátummal bíró párt, kerül ki a választásból. A helyzet ma délelőtt az, hogy 59 képviselője van a párt­nak és a 22 pótválasztás alá kerülő mandátumból , biztosan a párté, amennyiben ezekben a kerületekben csak kisgazdajelölt áll szemben egy­mással, ez tehát 68 mandátum. A megmaradó 12 pótválasztás alá eső kerület közül legalább tízre jog­gal számíthatunk, mert a kisgazda­szavazók­­száma sokezerrel múlja felül a keresztény nemzeti egyesülés szavazatainak számát, így tehát eddig 78 mandátumra számítha­tunk a már ismert választási ered­mények révén, de bizonyos, hogy a még hiányzó, körülbelül 10 kerület­ből szintén jut még egy-két man­dátum a kisgazdapárt részére.­­ A keresztény blokkban egye­sült két párt úgy áll majd egymás mellett, hogy tekintettel a pártonkí­­vüliekre és egyáltalán a blokkon kí­vül álló mandátumok számára, alig egy vagy két mandátum-különbség lesz a két párt között.­­ A választásból levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a Kisgazdapárt fegyelmet nem ismer, sok önjelölt lépett fel, a központ jelölését nem respektálta és ha mandátum veszen­dőbe megy, ennek kizáróan ez az oka. Az összes vidéki pótválasztás alá kerülő kerületekben, egyet kivéve, a Kisgazda- és Földmivespárt győ­zött volna és így nem kellene most pótválasztásba belemenni és a vá­lasztókat feleslegesen újra a válasz­tás izgalmainak kitenni.­­ Az Országos Kisgazda- és Föld­mívespárt teljes nyugalommal néz a jövő elé, mert a még megszállás alatt levő területeken nemcsak feltétlen többsége van, hanem az ott megejtendő választásokon más párt kombinációba sem jöhet így a 222 mandátumból a párt legalább 140 mandátumra tarthat számot. Ez már egy olyan többség, amely mellett a párt önállóan is váll­­alkozhatik kormányzásra, anélkül, hogy a parlamentben bármely meg­lepetésnek legyen kitéve. Nagy előnye a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt­jának, hogy Budapesten a Közép­pártot, amelynek paktumszerűen 10 kerületet biztosított, teljesen kiszorí­totta és így ez a párt teljesen meg­semmisült. Ha a fővárosi kerületek­től teljesen eltekintünk, akkor a Kis­gazda- és Földmivespárt győzelme a vidéken fölényesnek mondható. Nagyatádi Szabó István közélel­mezőminiszter a választások ered­ményéről az Új Barázda munka­társának a következőket mondta: — A vidéki kerületek kétharmada kisgazdapárti képviselőt küldött a parlamentbe, amely rendkívüli ered­ményt főleg akkor tudjuk kellően méltányolni, ha meggondoljuk, hogy az Országos Kisgazda- és Földmű­vespárttal szemben mennyire korlá­tozott volt a választások szabadsága. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a városi kerületekben győzött, így Czegléden és Szolnokon is, ahol pedig a párt jelöltjeinek nagyon erős talaja volt. A tiszai vármegyékben a választások pártunk győzelmével fognak végződni. Az Új Barázda értesülése szerint Bar­anya vármegyében az Országos Kisgazda- és Földmivespártnak négy biztos kerülete van, a Bácskában pedig egy kerületre számít a párt I­ ­Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István miniszterek a választásokról 78 mandátumra számítunk — A Tiszántúl felszabadulásával a Kisgazda- és Földmivespártnak 140 mandátuma lesz A kisgazdák győzelme — Az Új Barázda munkatársától — U] BARÁZDA Csütörtök, 1920. január 29. ­Kormányválság )Romániában A hódítók veszedelme Szegedről jelentik: Bukarestből érkező megbízható jelentések szerint a román kormány helyzete rendkívül súlyos. A kormánynak nagy gondot okoz a bolsevizmus, amely az el­nyomott és agyonsanyargatott olá­h parasztság között egyre terjed. Illeté­kes körökben már kormányválságról is beszélnek. Bolsevista agitátorok utazzák be az egész országot lázító beszédeket tartanak, aminek hatása a földmunkások sűrű sztrájkmozgal­maiban nyilatkozik meg. Attól félnek, hogy az orosz bolsevisták offenzívája nem fog elegendő ellentállásra találni Romániában.

Next