Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
A porosz választások (1.) Vasárnap zajlottak le a porosz tartományi választások. Mondhatjuk, hogy az egész világ szeme Poroszország felé irányult ezen a napon. A szociális forradalom sorsa függött a választások kimenetelétől. Az orosz rubel rettenetes erőfeszítéssel dolgozott a polgári pártok ellen. Az orosz szovjet minden reményét a porosz szélső szocialista pártokba vetette. Ha ezek győznek, akkor az egész német birodalom a romboló forradalom és Európát a két nagy szövetséges elárasztja a vörös lávával. Poroszországban a frontok öszszeomlása után a szélső szociáldemokraták kezébe került a hatalom. Két évig tartott a misztvirzsaft (piszkos gazdálkodás), ahogyan a választási harcban hallottuk s ez a két év elég volt arra, hogy fölébressze a német nép nemzeti öntudatát. A német nemzeti pártok teljes erővel indultak harcba a vörös nemzetköziség ellen. A német nemzeti pártok Stinnes és Westarp vezetése alatt a keresztény irányzat és a királyság lobogóját bontották ki az ántantbarát szociáldemokrata köztársasággal szemben. A német nép megunta a nem keresztény hatalmasok ügyefogyott s pazarló uralmát. Hitét, nemzeti életét s a porosz királyi koronát követelte vissza. Az eredmény: a nemzeti pártok győzelme s a szélső szocialisták csúfos bukása. A szélső szocialista párt, mely szinte legnagyobb volt a múlt tartománygyűlésen, most a legkisebbek közé szorult. A kommunisták rengeteg orosz pénz elköltése s a legvadabb izgatás árán is törpe pártot tudtak csak behozni. A polgári pártok 209 mandátumával szemben az eddig hatalmasabb szocialisták csak 134 mandátumot kaptak s ebből is 93 a mérsékelteké. A polgári pártok között legerősebb lett a német nemzeti, mely a keresztény néppárttal együtt a királyság jelszavával jön. Az antant szenvedett vereséget Poroszországban. De vereséget szenvedett a romboló szellem is, mely — mikor Magyarországban a földmíves és nemzeti keresztény pártok kerültek fölényes diadalra — abban reménykedett, hogy magunkra maradunk az agrárius és keresztény irányzattal. Azóta a bomlasztó irányzattól való elfordulást mutatták a svájci, a francia, a lengyel, a svéd, az osztrák és a bolgár választások is. Most rátette a becsületes nemzeti irányzat győzelmére a koronát — a porosz nép. Most már a radikális körök bizonyára feladják reményüket a tavaszi vörös előnyomulásban. Mi magyarok pedig büszkék vagyunk, hogy az irányváltozásban elsők voltunk egész Európában. Most már nem vagyunk egyedül. Egész Európa követni fog... "V |.'iw ! v\._ lj§Plg 8 ly gr^n^Éga"" III. évfolyam, 43. szám Szerda, 1921. február 23. főszerkesztő^JMeskó Pál W Előfizetési ára: Famimkatán: Buday Barna |j|j W lj| Jjl|| Ölt'; | Ilii llifpif llillk Negyedévre .. .. - 70 K Felelős szerkesztő: llj llj fc WR&k IM JE# li IwiM Egy hónapra ~ - 25 K Schandl Károly dr. 1 | ^ — Szerkesztőség: v Jm MWWBa És| JSl.___ 'WjJSsS MwWmgii Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-kBm |jgSF ME| -. Mfi'Wm&W Jjj 1 Budapest, IV., Muzemn-kurut 1 J József 55—40 József 55—40 Telefon: Józseff68-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVELEK POLITIKAI NAPILAPJA Tejef0n: Éjfelet 40—7? f Pestvármegye közgyűlése állást foglalt a destruktív sajtó ellen — Az „Új Barázda” tudósítójától — Budapest, február 22. Pestvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor öszszegyűlt a vármegyeházán, hogy tiltakozását fejezze ki a tervezett vármegyei reform ellen. Preszly Elemér dr. főispán nyitotta meg a gyűlést. A vármegye főjegyzője határozati javaslatot terjesztett be, mely kimondja, js hogy Pestvármegye a vármegyék szervezetének megbolygatását resze S delemnek tartja és állást foglal a jogfolytonosság egyedüli őreinek, a vármegyéknek megreformálásával szemben. A közgyűlés végre is egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. A társadalmi egyesületek szövetsége február hó 22-én Bethlen István gróf elnökletével ülést tartott, amelyen a sajtó ügyének halaszthatatlan rendezésére irányuló mozgalommal foglalkozott. A társadalmi egyesületek kebelébe tömörülő egyesületek: az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Magyar NemzetiSzövetség, Magyarországi Területi Épségének Védelmi Ligája, Magyar Országos Véderő Egyesület, Védő Ligák Szövetsége, Ébredő Magyarok Egyesülete, Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Magyar Gazda Szövetség stb. stb. elhatározták, hogy a sajtókérdésben elfoglalt álláspontjukat emlékiratban terjesztik a kormányzó, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke elé. A közgyűlés ezután ugyancsak Patay indítványára megkeresi a kormányt, hogy a szabadkőműves páholyok további betiltása tekintetében elfoglalt álláspontját őrizze meg. Ezután az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ismert átirata kerül tárgyalás alá, amelyben a liga a forradalmakban bűnös destruktív sajtó felelősségtrevonását és pártatlan sajtóbíróság felállítását követeli. Rákóczi Horváth István egyhangú elfogadásra ajánlja az átiratot. A vármegye közönsége egyhangúlag csatlakozott a liga átiratához. Az emlékirat főbb pontjai a következők : A társadalmi egyesületek szövetsége követeli valamennyi lap ellen a szigorú és pártatlan vizsgálat azonnali megindítását a forradalom felidézésében való bűnösségük megállapítása végett. A szövetség ezenkívül a destruktív lapok ellen, hatásos társadalmi bojkottot is indít. Felszólítja a keresztény minisztereket, politikusokat és vezető egyéniségeket, hogy a destruktív sajtó részére adandó mindennemű közléstől a legszigorúbban tartózkodjanak. A memorandum egyhangú elfogadása után elhatározták, hogy legközelebb Budapesten s a vidék nagyobb városaiban sajtó népgyűléseket tartanak. A társadalmi egyesületek szövetsége a forradalomban bűnös lapok ellen vizsgálatot követel Andrássy bejelentette a keresztény táborhoz való csatlakozását A keresztény jelszavak bukása a vörös reakciót vonná maga után — Szijj Bálint a szabadforgalomról Andrássy Gyula nagy beszéde a kormányprogramra vitája során — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, február 22. Hakovsztey István elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Őrffy Imre, a pénzügyi és igazságügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését több törvényjavaslatról s azután folytatták a kormányprogram vitáját. Riesswein Sándor: Nem elég a keresztény gondolat, hanem keresztény tettekre valt szükség. Ha úgy dolgoztunk volna, mint a Galilei-kör, akkor nem jött volna ránk a bolsevizmus. Kosza István: Azok romboló munkát végeztek. Nem dolgoztak. (Nagy zaj.) Ciesswein Sándor: Mi követeljük elsősorban a sajtószabadságot. Magam is ellensége vagyok annak a liberalizmusnak, mely az erősek szabadsága a gyöngék ellen. A zsidó kérdés gazdasági kérdés és ennek nemcsak a zsidók az okai, hanem a keresztények is, akik bizonyos életpályákat elhanyagoltak. Ezután foglalkozik a munkáskérdéssel. A munkásoknak meg kell adni a gazdasági szervezkedés szabadságát. Nálunk szükség van a demokratikus szabado sságra, mert a küföldön éppen a demokrata és műunkáskörök azok, amelyek a trianoni béke igazságtalanságát hirdetik. " Demokratikus alkotmánnyal vissza tudjuk szerelni elveszett országunkat, de ha lemondunk Széchényi és Kossuth alkotmányosságáról, akkor nem remélhetjük a régi Magyarország feltámadását. A mostani kormányt hajlandó támogatni, ha a köz és a haza érdekében cselekszik. Ezután Andrássy Gyula gróf emelkedett szólásra és általános figyelem közepette kezdette beszédét. Andrássy Gyula gróf: Ha saját egyéni érdekeimet tekinteném, legszívesebben azt jelenteném be a nemzetgyűlésnek, hogy visszavonulok a politikai élettől. A nemzet sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint ma. Ilyen körülmények között senkinek sem szabad a saját sérelmét nézni, hanem félretéve minden más tekintetet, ezt a veszélyben levő nemzetet kell szolgálnia. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ez a meggyőződés vezetett engem arra, hogy ellenére ízlésemnek és kívánságomnak, elhatároztam azt, hogy az eddiginél behatóbban vegyek részt a közéletben és amennyire erőmtől és tehetségemtől felik, mindent elkövessek a haza érdekében. Egyúttal elhatároztam azt is, hogy csatlakozom azokhoz a jelszavakhoz, melyeket a nemzet óriási nagy többsége, csaknem az egész Ház vallott és csatlakozom a keresztény és nemzeti alapon álló párthoz, melynek meggyőződése legközelebb áll az enyémhez. (Lelkes éljenzés.) Ez a nemzeti jelszó nem ül előttem. A magyar nemzet belátja azt is, hogy szüksége van jobban kifejlődött nemzetközi érintkezésre, mert ez a nemzetköziség nincsen ellentétben a nemzeti érzéssel és gondolattal. Mi a jövőben nem akarjuk elkövetni azokat az óriási hibákat, melyeket a múltban a nemzetiségi politika terén elkövettünk. Olyan nemzetet akarunk teremteni, melyben minden nyelven beszélő honfitársunk megtalálja a maga érdekét. A keresztény jelszó régi meggyőződésemből ered, mert ha ez a múlt szerencsétlenségének az egyik legnagyobb forrása az erkölcsök lesigyedése és leromlása volt. Nekünk fel kell emelkedni arra a magaslatra, mely felette áll a múlt erkölcstelenségének. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nem keresztény társadalom nagyobb része hagyta cserbe a nemzetet a kemény megpróbáltatások, a veszélyek idejében, mint azt hittük. A forradalmi eszme a nem keresztény világban nagyobb arányban hódított. Andrássy csalódott a liberalizmusban A keresztény társadalomnak önérzetre kell ébredni. Mindez természetesen kizárja a felélzeti gyűlölködést, mely alapában ellentétes a keresztény erkölcstannal. A nemzeti erő kifejlődéséhez célzatos munka kell. Legyen e magyar ember kereskedő, iparos, tanuljon és művelje magát gazdasági téren is, ne csak mezőgazdasági téren. Megvallom, hogy a múltban csalódtam, mert azt hittem, hogy a liberális politika jobban magához tudja hódítani azokat az elemeket,amelyek nem tagjai a keresztény társadalomnak. Ennek a tapasztalatnak következményeit le kellett vonnom s akkor én határoztam, hogy belépek a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjába, mert a meg vagyok győződve, hogy irtózatos veszedelem volna, ha a nemzed és keresztény jelszavak megbuknának. Ha a kereszt lejárja magát, akkor jó ujtiz a vörös reakció és jön a fol.odah.'d szellem, amely eldobálta a fegyvereit é's prédára vetette az országot. félénk helyeslés.) A kormánynak első feladata, hogy erős legyen és összetartó A katonaság ne politizáljon. A rendőrség teljesítse a maga kötelességét. A cenzúra nem maradhat állandóan fenn, de nagy hibának tartanám, ha egyik napról a másikra megszűnnék. Szükségesnek tartom, hogy egy miniszter és egy államtitkár a cenzúra ügyeiben felelősséggel tartozzék. Az új sajtótörvénynek új tilalmakat kell felállítani.