Új Barázda, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
2 vette fel. A gazdasági bíróság egyébként feloszthatja, sőt el is engedheti a tartozást. Kéri, hogy a válaszát a távollevő kereskedelmi miniszter részéről is vegyék tudomásul. (Élénk helyeslés.) Az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök Bihari Szabó József az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök beváltása ügyében interpellált. Hegedűs Lóránt azt feleli, hogy csak az ingatlan vagyonváltság megszavazása után lesz abban a helyzetben, hogy az erre vonatkozó rendeletet kiadhassa. Reméli, ez a rendelet legkésőbb szeptemberben meg fog jelenhetni. A rendelet ki fogja mondani, hogy mindenki mutassa be az ezer koronánál kisebb kényszerkölcsönről szóló bonját. Abban az esetben, ha az illetőnek adóhátraléka van, a visszafizetendő összeg megfelelő részét az adó törlesztésére fordítják. Ha nincs adóhátraléka, az egész összeget kifizetik. Mindenki megkapja a pénzét a legrövidebb időn belül. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés mind a négy választ tudomásul vette. Az ülés negyed két órakor ért véget. Budapest, Julius 21. Kétféle mérték. Az ingatlan vagyonváltság kérdésében nagy küzdelmek folynak s ezekben a küzdelmekben az agrárérdeknek egyik leghatalmasabb balnoga kétségen kívül Gaál Gasztor, Ezm. férfiú egész lélekkel, tökéletes meggyőződéssel teljesíti a kötelességét, jelszava nem az, hogy a gazda ne fizessen. Ellenkezően, elfogadja a legsúlyosabb adójavaslatot is, de csak az egyenlő teherviselés alapján. Ám éppen az a kifogása a Hegedűs javaslata ellen, hogy ez a gazdáknak meg a bankoknak és részvénytársaságoknak nem egyformán mér. A gazdának egy hold föld után átlag a föld békebeli értékének kétszeresét kellene dézsmaként fizetnie. A békében ötszáz koronára értékelt föld ezer koronát fizetne. Ezzel szemben a részvénytársaság a banktőke másfélszeres békebeli értékének 15 százalékát fizetné. Ez tűrhetetlen aránytalanság. Gaál Gaszton azt kívánja, hogy a részvénytársaságok is a gazdákra alkalmazott kulcs szerint fizessenek. Bontsák hát fel elemeire a banktőkét s fizessen a bank is a föld, felszerelés, áru, ház és készpénz után annyit, mint a gazda fizet, ha ugyanezen értékeknek a birtokosa. Gaál Gasztonnak az egyenlő teherviselést illető kívánsága feltétlenül jogos és helyes. Felfogását a nemzetgyűlésen is bizonyára sokan fogják osztani. És ha a kormány megnyugtatásra akarja elintézni a kérdést, csak két választása lehet. Vagy a bankokra kivetett enyhe adókulcsot alkalmazza a mezőgazdákra is, vagy pedig a gazdákra alkalmazott súlyos kulccsal terheli meg a bankvagyonokat is. Megoldás lehetséges a kettő között is, de az igazsághoz csak egyik vagy másik út vezet. A vagyonváltság-javaslat bizottsági tárgyalása — Az Új BARÁZDA tudósítójátólA nemzetgyűlés pénzügyi és földmivelésügyi bizottsága ma délután tartott ülésében folytatólag tárgyalta a szőlő-, erdőbirtok- és ház-vagyonváltságot. Valamennyi szakasznál, különösen pedig a házak vagyonváltságánál nagy vita fejlődött ki, amelynek eredményeképpen a vagyonváltság kulcsa mindegyik kategóriánál változást fog szenvedni. Az együttes bizottság legközelebbi ülését holnap délután tartja, amelyen folytatólag tárgyalják az ingatlan vagyonváltság törvényjavaslatának részleteit. A közgazdasági és igazságügyi bizottság ma délután együttes ülést tartott, amelyen Hermann Miksa előadó ismertetése után letárgyalták a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot néhány pont kivételével, amelyeket holnap fognak tárgyalni. ÚJ BARÁZDA 91A. hivatott aas ország vezeíéséF©44 Setala lapja nagyatája Szabó István és a kisgazdapárt szerepéről — Szabóky Jenő felszólalásának J visszhangja — Az új BARÁZDA tudósítójául — Helsinki jula havában. Finnország volt karmutatásügyi miniszterének, aki legutóbb diplomáciai küldetésben hosszabb ideig tartózkodott Budapesten, Selály Emilnek a lapja, Uusi Suomi, hosszabb cikket közöl Magyarországról és ebben a legmelegebb hangon foglalkozik a kisgazdapárttal és annak vezérével, nagyatádi Szabó Istvánnal. A cikkíró egész terjedelmében idézi Szabóky Jenőnek a nemzetgyűlésen elmondott beszédét a magyar-finn barátkozásról. Ezzel a beszéddel kapcsolatban az említett lap azt írja, hogy a kisgazdapárt vezére, a bölcs és nagytehetségű nagyatádi Szabó István igen lelkes barátja Finnországnak. Az a nyilatkozat, amely Szabóky Jenő részéről Finnország mellett történt, fedi nagyatádi Szabó véleményét és ezért nagy a jelentősége. Az Uusi Suomi leírja, hogy a kisgazdapárt a magyar parlamentnek jelenleg a legnagyobb pártja, de még sokkal nagyobb szerep vár erre a pártra, mint amit ma betölt, mert Magyarország mai helyzete és legközelebbi jövője a kisgazdapártot tünteti fel, mint olyan alakulást, amely az ország vezetésire hivatott. Kívánatos — végzi a cikkíró — hogy ezt a vezetőszerepet a körültekintő és a parlamenti életben régóta jártas Szabó István vezér tartsa tovább is kezében. Nem lesz versenyképes az idei bor Túl magasak a termelési költségek A napszámosok felét a szőlő fartja el - Az 1/ BARÁZDA indoévódtól - A szokatlan időjárás, a j®verés és egyéb elemi csapások egyes vidékeken teljesen tönkretették a szőlős- gazdák idei reménységét. A dunánttúli bortermelő vidék szőlőit aHluli hetekben teljesen elverte a jég és a balatonvidéki szőlőket ért veszteség milliós károkat okozott az országnak. A szőlőknek jelenlegi állásáról és az idei várható szüretről Dicenly Gyula, a Magyar Kir. Szőlészeti Intézet vezetője a következő felvilágosítást nyújtotta: — A magyarországi szőlészetet a megszállás tetemesen sújtotta ugyan, de szerencsére tönkre nem tette. A háború előtt Magyarország szőlőterülete négyszázhatvanezerkatasztrális holdat tett ki, jelenleg sajnos csak háromszázezer katasztrális hold. — Az elmúlt évben a napszámok értéke három milliárd korona volt.Ugyanis egy katasztrális hold szőlő megmunkálásához átlagos számítás szerint évente száz napszám szükséges. Csonkamagyarország megmaradt háromszázezer katasztrális holdjához ezek szerint egy évben harminc millió napszám szükséges. Egy napszám átlagos ára tavaly 100 korona volt. A harminc millió napszám ára tehát három milliárd. Azaz a napszámosok a szőlőmunkából három milliárdot kerestek, ugyanynyira, hogy a magyar napszámosok felét évről-évre a szőlő tartja el. Tavalyi bortermésünk három millió hektoliterre rúgott, ami hat milliárd korona értéket képvisel. Az idei termésjelentések szerint szintén várhatunk két és féltől három millió hektoliter termést, azonban értéke, sajnos, nem lesz hat milliárd. —A bor árára nagy befolyással van a túl magas munkabér és az, hogy a rendellenes időjárás következtében nagyon sokat kell permetezni, ami rendkívül költséges. A magas termelési költség és a túl nagy befektetés folytán nagy veszély fenyegeti a magyar bortermelést. Egy katasztrális hold szőlőre a mai árviszonyok mellett tizenötezer korona a befektetési tőke. Egy katasztrális szőlő értéke pedig 22 ezer korona. A nyereség tehát hétezer korona lehetne jó termés esetén. Azonban a napszám még most is nagyon magas, dacára, hogy az árak minden vonalon estek. A termelési költség felemészti a termés jövedelmét. A magas termelési költségek miatt a magyar bor nem lesz versenyképes. Az osztrák piacot az olcsóbb spafyol és olasz borok miatt már el is vesztettük. Feltétlenül le kell számtani a termelési költségeket, mert különben el fogjuk veszíteni teljesen a külföldi borpiacot. Ami a szőlők jelenlegi helyzetét illeti, a szőlő nagy általánosságban egész Magyarországon jól áll. Igaz ugyan, hogy a Balatonvidéket a katasztrofális jégverés teljesen tönkretette, az összes kísérleti telepek elpusztultak : Sümeg, Zalaszentgotthárd, Füred, Csopak és környéke az idén egyáltalán nem fog szüretelni. Az ország más szőlőtermelő vidékein azonban szépen áll a szőlő. Különösen Budapest környékén ígérkezik nagyon jó termés, dacára annak, hogy a virágzás későn kezdődött, a fejlődés teljesen megakadt, a fürtképződés rossz volt; a homoki szőlőkben sokat pusztít a fürtperonoszpora és a lisztharmat. A bajokat még csak növeli az, hogy nem kapható megfelelő mennyiségben a védekezéshez szükséges rézkenpor s nagy hiány van szénkénegben s nikotinban. A szüret ideje, dacára a rendellenes időjárásnak, rendes időre, októberre várható. A külföldi szőlőterméskilátások Olaszországban a szőlőközép termést ígérnek. Piemontban asztali borokat 180 -200 óráért (2000-2400 korona)lehet vásárolni. Franciaország délvidékén jó termés mutatkozik. A 9—11 fokos borokért 25—30 frankkal magasabb árat fizetnek. A fagyok, a jég, a peronoszpora és a szőlőmoly tekintélyes károkat okoztak az egész országban. Spanyolországban szép termést várnak. Az olasz és jugoszláv tárgyalások megszakadtak Bitl, július 21. Jugoszlávia és Olaszorrszág között megszakadtak a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások. A tanácskozásokat a jugoszláv kormány hozzájárulásával csak szeptemberben folytatják. He ceak olvassuk au 'Uj Barázdát,:! {j d» terjesszük be 9SSSC38SSSSBSSSSSSI Péntek, 1921. július 22. Anglia sietteti a felsosziléziai kirdás megoldását Ellentét Anglia és Franciaország között Paris, július 21. Az anlgol ügyvivő Briand miniszterelnöknek átadta a hivatalos választ az e hói 16-án kelt francia jegyzékre. Az angoll kormány e válaszában annak a nézetének ad kifejezést, hogy a felsősziléziai helyzet gyors megoldást igényel és kéri, hogy a legfelső tanács értekezlete július 25-ike és 30-ika közt tartassák meg. Megbízható forrásból származó közlés szerint Briand új jegyzéket intéz Angliához, amely szerint Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy Felsősziléziába csapaterősítéseket küldjön, mégpedig hír szerint 10.000 embert. Egyik francia lap a jegyzékváltás alapján vázolja a felsőszlviai kérdés jelenlegi helyzetét. Az angolok, úgy látszik — írja a lap — azt a felfogást képviselik, hogy a kérdést már éppen eléggé megvizsgálták. A francia kormány Felsőszilézia felosztását nem akarja halogatni, inkább az az óhaja, hogy a megoldás mielőbb következzék be és ha a szövetségesek meghozták a döntést, azt mind Németország, mind pedig a lengyelek tartsák tiszteletben. Ez okból elengedhetetlennek tartja csapaterősítések kiküldését, hogy mindenféle új felkelés veszélyével szembe lehessen szállani A felsősziléziai csapatok nem elégségesek arra, hogy tekintélyüket a népszavazási területen fenntartsák. Briand miniszterelnök kétségtelenül ragaszkodni fog legalább egy francia hadosztály útnak indításához. Megalakult a hajdúmegyei vitézi szék Debrecen, július 21. Horthy Miklós kormányzó a hajdúmegyei vitézi szék kapitányává Vitéz Nagy Pál ezredest nevezte ki. Nagy Pál ezredes elnökletével tegnap délelőtt a vármegyeházán értekezlet volt, melyen megjelentek Miskolczy Lajos és Szomjas Gusztáv főispánok, Csóka Sámuel h. polgármester, Pákozdy Sándor alispán, Czeglédy Mihály dr. megyei főügyész, Boros Bertalan alezredes lelkész, tábori esperes, Jóna István, a Gazdasági Egyesület elnöke, Surgoth megyei gazdasági főfelügyelő, Losonczy Álmos dr. megyei és Varga Emil dr. városi tiszti főorvosok. Nagy Pál ezredes elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd kijelentette, hogy a Hajduvármegyei vitézi széket ezennel megalakította és a megjelenteket a Hajduvármegyei vitézi szék polgári tagjainak jelentette ki. Ezután az értekezlet üdvözlő táviratot küldött Horthy Miklós kormányzónak, a vitézi rend főkapitányának. Az első vitéz avatása Zala megyében Folyó hó 24-én lesz Zala megyében az első vitézzé avatás. Látár Károly vasmegyei illetőségű tiszthelyettest fogják vitézzé avatni, aki a Batthyányi-Szaltmann herceg által adományozott mikeházai vitézi birtokot kapja. A vitézzé avató ünnepségen részt vesz Hegyessy őrnagy, a vitézi szék főszéktartója, valamint a vármegye részéről Kolbenschldg Béla, a főispáni teendők ideiglenes ellátásával megbízott alispánja, valamint a fővárosból számos vendég. Tizennégy napon belül ki kell nevezni a határmegállapító bizottság tagjait A Nemzeti Sajtótudósító iroda jelenti bécsi forrásból: A nagykövetek tanácsa felszólította a magyar kormányt, hogy tizennégy napon belül nevezze ki képviselőit a határmegállapító bizottságba.