Új Barázda, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
A Zftgyülés minden tagjának hazafias krizajgyijkedésére é's szives .. támogatására, a jó Isten áldását kérem működésünkre! (Élénk éljenzés és taps) — Ezeknek tiszteletteljes előrebocsájtása után a tárgyalás rendjét megnyitódnak nyilvánítom. (Zajos helyeslés, hosszantartó éljenzés és taps) Az elnök ezután a nemzetgyűlés háláját és köszönetét fejezte ki a korelnök iránt. (Felkiáltások: Eljen Apponyi!) —" A Gondviselésnek kegye — mondotta — hogy parlamentünk régi dísze, aki politikai pályáját éppen ötven évvel ezelőtt az 1972-ik országgyűlés képviselőházában mint körjegyző kezdte meg, ma, egy teljes félszázad múltán, testi és lelkierejének érintetlen ,fisseségében érvényesíthette, a nemzet pátriarchájának köztiszteletben álló magas tekintélyét, gazdag tapasztalatait és a parlamentarizmus igaz szellemének eszményi felfogásával párosult bölcsességét e nemzetgyűlés megalakulásának előkészítésével járó teendők teljesítésében és befejezésében. (Élénk éljenzés és taps.) Az elnök végül köszönetet mondott a közjegyzőknek munkájukért, majd bejelentette, hogy 244 választókerületben történt meg a választás. 232 képviselő 243 megbízólevelet nyújtott be, ezek közül 237-et igazoltak, kifogás alá esett hat mandátum. Akik több mandátumot kaptak Az elnök felolvasta azoknak a kép-,viselőknek a neveit, akire több mandátumot nyertek és felhívta örcét, hogy a házszabályok értelmében az igazolási eljárástól számított nyolcnapon belül nyilatkozzanak melyik mandátumot tartják meg. Megemlékezés IV. Károlyról Ezzel a nemzetgyűlést megalakultunk jelentette ki. Az elnök most felemelkeődett helyéről, az összes képviselők is felállottak és halotti csendben hallgatták az elnököt, aki ezeket mondotta: " Azalatt, mig a törvényhozás szünetelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából ez év április 1-én fiatal korában, idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából szent István soronájának egykori viselőjét, IV. Károly király őfelségét.. A váratlan elmúlás az őszinte megilletődésnek és a mélységes gyásznak igaz égzését keltette mindannyiunk szivében. Azország kormányzására, és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a kiájtóitt- gyűlés együttnemlétében kifejezésre jut-, tatták ugyan már a nemzet részvétei, mégis most, amidőn mint a nemkiép akaratának törvényesen megválasztott, képviselő munkánkhoz látnánk, hanlgot kell adnunk azoknak az érzéseknek, amelyeket gyászos elhunyta ’az ősi intézményekhez ragaszkodóország minden polgárának szivében ébresztett. Mint királynak tragikus és emberileg mélyén megindító sorsát. . történelmi távlatból tárgyilagosan méltatm . .^későbbi kor feladata leend. Amidőn a nemzet törvényesen megválasztott kép- viselői itt egybegyültüzik, ezt az első alkalmat megragadják 'arr.'^ fcögV a gyászbaborult család előtt a • nemzet-', gyűlés őszinte, mély részvéttsélnek 'adjunk kifejezést és tolmácsoljuk előttefájdalmának és megígetődésének:'azokat a meleg érzéseit, amelyek nemzetünk minden tagját láthatják. — Javaslom tehát a nemzetgyűlésnek, határozza el, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV. Károly király őfelsége elhunyta felett érzett mély gyászának jegyzőkönyveben ad kifejezést és bizassék meg a nemzetgyűlés elsőnöke, hogy erről az őszülte, mély részvétünk nyilvánítása mellett a hátramaradt gyászba borult családot meg-felelő módon értesítse. (Élénk helyeslés.) A nemzetgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Ezután az elnök meleg szavakkal emlékezett meg BernáthBélának, a múlt nemzetgyűlés köréig őkének elhunytáról. Javaslatára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Szünet után Héjj Imre jegyző felolvasta a miniszterelnök átiratát a kormány új tagjainak kinevezéséről. Az elnök bemutatta az athéniHarmadik nemzetgyűlés átiratát, amelyben a művelt nemzetek tudomására hozta, hogy Kemal pasa hadserege milyen kegyetlen. Bégeket követett el óriadai görög alattvalókkal szemben. * Bethlen István, gróf miniszterelnök in dítványozta, hogy a nemezetgyűlés válaszszon mlég kétjegyzőt, mert a képviselők száma megszaporodott. A Ház az indítványt elfogadta. Az elnök javasolta,, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken, délelőtt tíz órakatt...kiirtsa és a két -új jegyzőn kívül válasszák meg a bizottsági tagokat. (Helyeslés.) Azülés negyed két órakor ért véget. Megalakult a Debreceni Mezőgazdasági Kamara Óriási érdeklődés mellett történt meg az amnepélyes felavatás — Almássy gróf elnök a kamarák feladatairól A földadó négy százaléka lesz a kamarai illeték — Az Új BARÁZDA kiküldött tudósítójának teleiinteratío __ Debrecen, június 22. A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, boldogult Rubiner Gyula évtizedes gondolata, a mai csütörtökön végre megtette az utolsó előtti lépést. Az érdekképviseletek felső tagját, Csonkamagyarország öt mezőgazdasági kamarája közül az elsőt, a tiszántúlit Debrecenben ma avatták fel ünnepélyesen. Szinte beláthatatlan jelentőségű, mélységesen demokratikus és gyökeréig közhasznú szervezet indul ezzel útjára. A hátralévő kamarák megalakulása után ugyanis csupán az Országos Mezőgazdasági Kamara megnyitása következik, amelynek bekövetkeztével az egész érdekképviseleti szervezet megindíthatja nagyszerű munkáját. Az első kamara megalakulása alkalmából lehetetlen nem hangsúlyom ennek a új törvényes létesítmény szerkesztőjének kidolgozója-nak, tulajdonképeni atyjának, Koós Mihály h. államtitkárnak érdemeit, aki egy egész élet reménységét, életprogramutját láthatja immár megvalósulva. Az ő nagyszerű akaratereje, lelkesedése, szakavatottsága tette lehetővé, hogy a szervezetből törvény lett. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ünnepélyes megnyitására igen sokan jöttek össze. A földmivelésügyi minisztériumot Koós Mihály dr. h. államtitkár és Parragh Gyula dr. miniszteri osztálytanácsos képviselték. Jelen voltak továbbá Gesztelyi Nagy Lászlódr., a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Hajdúvármegyét Ndbráczky Gyula főjegyző, Debrecenvárost pedig Csóka Sámuel polgármester képviselték. A Hajdúvármegyei Gazdasági Egyesület részéről ott voltak: Czeglédy Mihály, Szabó Elek, Rickl Antal, a Szatmármegyei részéről Jékey Sándor és Kölcsey Béla, a Bajar megyei megbízásából Gaszner Károly, Dankó Sándor, a Szabolcs vármegyei képviseletben Paulusz Márton, Szaldnczy Bertalan, Szikszay Sándor, Eszenyei Jenő, a Beregvármegyei képviseletében Gulácsy Dezső. A megalakulás a Vármegyeháza dísztermében folyt le, ahol a kamarai tagok teljes számban jelentek meg. Koós államtitkár ült ideiglenesen az elnöki székben és ő mondott megnyitó beszédet. Hosszasan ismertette a mező-, gazdasági érdekképviselet szervezet múltját, a rávonatkozó törvényes intézkedéseket, a kamarák lényegét és feladatait. Megállapította, hogy a miniszteri rendelet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ügykörébe utalta Jásznagykitiszolnok, Békés, Hajdú, Szabolcs, Bihar, Sereg vármegyéket és Debrecen városát. Egyben bejelentette azt, is, hogy a kormány Rácz János dr.-t nevezte ki a kamara igazgatójának. Majd igy folytatta: —■ A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet értékesíti mindazokat a tervezeteket, amelyeket más ország mutathat fel, azonban nem követi őket vakon. Ma az állami támogatás korszakát éljük, de megfigyeléseim szerint — úgymond Koós Mihály 2* azoknak az országoknak a gazdasági élete a legerősebb, amelyek nem az államra támaszkodnak, hanem önkezükről igyekeznek megközelíteni céljaikat. Jelenleg, amikor az öntudat annyira áthatotta a gazdatársadalom legszélesebb rétegeit, ma igenis meg kell mutatni, hogy a gazdák a maguk erejéből képesek megalkotni rendkívül fontos törvényes érdekképviseleti szerveiket. — Az eddigi szervezeteknek, közöttük Széchenyi István gróf nagy alkotásának, az volt a hibájuk, hogy kötelezően nem egyesítették a gazdatársadalmat. A mezőgazdasági érdekképviseletek most ezt a hiányt is pótolják. Kéri a kamara tagjait, hogy azzal a tudattal kezdjék meg munkájukat, hogy itt egy életképes szervezet kíván munkálkodni a haza javára. Isten áldását kéri az intézményre és üdvözli a közgyűlést. Rácz igazgató ezután kijelenti, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara arra fog törekedni, hogy a földmivelés fejlesztését minden erővel elősegítse. Igyekezni fognak továbbá arra, hogy amit a gazda munkaerejével megteremt, annak a hasznát is teljes mértékben ő maga lássa. Egységes akaratot és cselekvést kíván teremteni a kamara az egész gazdatársadalmi osztály részéről. Magyarország az első példát adó állam, amely a kisembereket, gazdasági munkásokat és cselédeket is érdekképviselethez juttatja. Törekedni fognak arra, hogy a magyar mezőgazdaságot megvédelmezzék minden olyan törekvés ellen, amelyeket vele szemben jogtalanul támasztanak. Koós államtitkár javaslatára azután elfogadták az alapszabályokat, majd elnökké közfelkiáltással Almássy Imre grófot választották meg. ■ •- *0 Almássy Imre gróf elnöki székfoglalójában kijelentette, hogy a legnagyobb örömmel veszi vállaira azokat a terheket, amelyek az elnökség vállalásával együtt járnak. — Hosszú évek óhajtása teljesedik a mezőgazdasági érdekképviseletek megalkotásával — úgymond — amelyek meg fognak hallgatni minden jogos panaszt és amennyiben lehet, orvosolni fogják azokat. A mezőgazdasági kamarák a többtermelés hathatós eszközei kívánnak lenni. Ha gazdasági értékességünk emelkedik, akkor kilátásunk nyílik arra, hogy visszakívánkozzanak a leszakadt országrészek. Almássy Imre gróf elnök indítványára ezután első alelnökül megválasztották Czeglédy Mihály dr. vármegyei főügyészt, második alelnökül pedig Paulusi Márton kisgazdát. Ezután a kültagok és az igazgató-választmány kijelölése következett. Morvay Mihály, Gazdag Szilveszter és Fehér István hozzászólása után Koós államtitkár adta meg a szükséges felvilágosításokat. A szakosztályi és albizottsági választásokat későbbre halasztották, hogy az összes igények, tehát a megjelenésükben akadályozott kisemberek is tökéletesen kielégüljenek. A négy százalékos kegnarai illeték kivetésének kérdésénél hosszú vita támadt. Többek felszólalása után Koós államtitkár kijelentette, ebben az ügyben legközelebb dönteni fognak. Végül az országos kamarába jelöltek 15 rendes és 10 póttagot. Itt különösen Csapó Zsigmond hajdúhadházi kisgazda felszólalása keltett igen jó benyomást. Almássy Imre gróf javaslatára végül elhatározták, hogy Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István gróf miniszterelnököt és Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert az első mezőgazdasági kamara ünnepélyes megalakulása alkalmából táviratilag köszöntik. Este azArany Bika szállóban díszvacsora volt, amelyen az első felköszöntőt Almássy gróf mondotta Horthy Miklós kormányzóra. Farkas Sándor 1922. június 23. píoier . A belügyminiszter a modern élethez alkalmazza a vármegyét A főispáni kar tisztelgett Rakovszky Ivánnál — Preszly Elemér a főispánok nevében búcsút vett Klebelsberg Kunó gróftól — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A főispáni kar ma délben 12 órakor az Országházban búcsúzott Klebelsberg Kunó gróf volt belügyminisztertől és üdvözölte Rakovszky Iván uj belügyminisztert. A főispánok nevében Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja mondott beszédet. Klebelsberg Kunó gróf volt belügyminiszter megköszönte Preszly szavait és válaszában a többi között ezt mondotta: — Az a félévi idő, mely alatt együtt dolgoztunk, igaz, őszinte barátság szálaival kötött össze bennlünket. Köszönöm közületek azoknak, akiket már a főispáni székben találtam, hogy ezt a terhes megbízatást a választások küszöbén is megtartották, de köszönetet mondok azoknak is, akik hívásomra jöttek, magánviszonyaiktól elszakadva, a választások küszöbén ezen tövises után velem megindultak. A ti rendkívül értékes közreműködésiek mellett igazolását látom azoknak a választójogi rendeleteknek is, amelyeket a kormány kibocsátott. A ti hozzáértő működéstekkel a forradalmak és a diktatúra idején kétségtelenül sokat szenvedett magyar közigazgatás is nagy lépéssel haladt előre a megerősödés útján. — Reám most a népnevelés terén óriási feladatok várnak, amelyeknek csak akkor tudok igazán megfelelni, ha a tanügyi szakigazgatást az általános közigazgatás a legerősebben támogatja. A főispánok a volt belügyminisztert megéljenezték, majd Rakovszky Iván új belügyminisztert keresték fel, akit szinte Preszly Elemér üdvözölt. Rakovszky Iván belügyminiszter a következőképpen válaszolt: bűrömmel tölt elez az üdvözlés, mert egy helyről, jöttünk valamennyien. Ti tegnap indultatok el a vármegyéből, hogy ide jöjjetek, én pedig tizekkét évvel ezelőtt. Ez a tizenkét év azonban nem jelenti azt, hogy a vármegye iránt érzett ragaszkodásomat elvesztettem, hogy meglazultak azok az erős kapcsok, amelyek a vármegyéhez kötöttek. Szónokotok mondotta, hogy ti a kormányhatalom képviselői vagytok, de csak fele részben, mert szigetek másik fele a vármegyéhez köt benneteket, így állok én is. Én csak felerészben érzem magamat a belügyminisztérium vezetőjének, míg másrészt úgy érzem, hogy hivatalomnak nagyobbik és fontosabbik feladata és munkaköre a törvényhatóság, ahol éppen annyit, ha nem többet kell dolgoznom. Nézetem szerint mi az Ősi vármegyének és az ebben lefektetett hazafias.