Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-07 / 279. szám

M ma R hr*%»•*%*%ex­december^cwatdrtök #08* #8 V­IHUl Ullil BudmyemU IV. évf. 8?». wam ELŐFIZETÉSI N­ÁK 1­880.- korona. StEBEBSXTaSSC: IV. ker., Uuuum-ktrut 1. nlin egy nőnapra 100.— korona. Egyes pígánistáiu MaffUlanik ítél­­ő kivételével mind Annán Telefon Iliül 55-40, Joanef 08-88, éjjel 140-71 óra 5.­ korona.­­ Hirdetéseket meghatározott necseremit sieUO kivételével KIADÓHIVATAL: IV. ker.. Múzeum-karat I. szám milliméter dlámaMa­gaernnt vesz fel a kiadóhivatal Telefon: jezzel 55-40, Jezzel 08-88, éjjel 140-71 A föld ügye (*) Nagy a panasz, hogy a földre­form végrehajtása lassan megy előre. A falvakban hónapok, itt-ott egy esz­tendő is elmúlt már, hogy a kérvény bement az Országos Földbirtokren­dező Bírósághoz, de azóta semmi mozdulás nincs a föld ügyében. A gaz­dasági felügyelőkre panaszkodnak má­sok, hogy amerikáznak, de a gazda­sági felügyelők beigazolják, hogy 3200 községből 3100 községben már elvé­gezték a rájuk bízott munkát A föld­­reívelésügyi minisztérium tehát meg­tette a magáét. Most már csak a bíró­ság munkája van hátra. De ez megy lassan — hangzik az általános pa­nasz. Van bíró, aki féléve nem foly­tatja ugyanabban a községben a tár­gyalást. S mindezért a földmivelésügyi minisztert vonják kérdőre. A bíróság független, a miniszter nem rendelkezik vele. Mégis őt interpellálják. Bizony, úgy van, nagyon lassan halad a reform végrehajtása. Minden bírói eljárásnak ez a természete. De ebben a földreformnál nem lehet belenyugodni. A földbirtokos, a föld­höz juttatható, de az egész mező­­gazdaság nyugalma megköveteli, hogy a kormány és a bíróság kiküszöbölje a visszásságokat és biztosítsa a reform sima lebonyolítását. Nagyon örülünk, hogy a Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt tegnapi értekezletén oly határozottan nyilatkozott meg ez az elhatározás. Bethlen István minisz­terelnök erélyes fellépése a reform gyors végrehajtása mellett elnémítja a kétkedőket. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszternek a dolog mélyébe tekintő vasakarata ugyancsak kizár minden jóhiszemű kétséget az iránt, hogy a kormány szilárdan áll elhatározása mellett. Megértettük, hogy a kormány új és erélyes intézkedésekkel jön a föld ügyének rendbehozására. Nem tudjuk, nem kell-e a törvényt módosítani, hogy a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat értékesíteni lehessen. Egy azonban bizonyos, hogy a bíró­ságot tehermentesíteni kell minden alól, ami nem megváltási ügy. Az elővásárlási, kisbéried és ingatlan­­feldarabolási és hasonló ügyeket­ intézze el a földmivelésügyi minisztérium. De biztosítani kell a miniszternek be­folyást a végrehajtás műszaki és pénzügyi lebonyolításánál is. Örülünk, hogy így dolgozik a kis­gazdapárt és a kormány a föld ügyé­ben. De tiltakozunk az ellen, hogy hozzá nem értő szakácsok a földre­formot politikai ugródeszkának akarják felhasználni. A nemzet élete függ ettől a reformtól, félre az élősdiekkel tele. A Miklós-napi fáklyásm­enet­i pénzü­gyminiszter a kázadók kezeléséről beszélt a Házban A földadó nyolcvan százalékát fizették már be Hogyan védik a m­unkásfél­evezetők a munkások érdekeit — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, december 6. Szvitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása után Rakovszky Iván belügyminiszter beterjesztette a közrend fokozot­tabb biztosítását célzó törvény­­javaslatát. Wa­lkó Lajos kereske­delmi miniszter két javaslatot ter­jesztett be, az egyik a Budapesti Egyesített Villam­osvasutak jog­viszonyainak rendezéséről, a másik pedig a kivételes intézkedések hatályvesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezések­ről szól. A tegnap tárgyalt javaslatok harmad­szori olvasása után áttértek a közadók kezeléséről szóló javaslat újabb tárgyalására. Őrffy Imre előadó ismertette a javas­latot. G­aál Gaszton általánosságban elfogadja a javaslatot, de nem hagyhat szó nélkül egyes rendelkezéseket, amelyek az idézé­sekre és a könyvvizsgálatokra vonatkoz­nak. Ma háromszor annyi tisztviselőt kény­telen tartani az állam, mint amennyi szük­séges és kétszer annyit, mint amennyit elbír. A kormány tartsa meg a legkivá­lóbb tisztviselőket és szakértőket, de fizesse meg őket úgy, hogy megélhessenek és hogy semmiféle mellékes jövedelemre ne legyen szükségük. Irs­­zki Imre szociáldemokrata a követ­,­lkező felszólaló szintén olyan fizetést sür­get az állami alkalmazottaknak, hogy tisz­tességesen megélhessenek. Saly Endre szociáldemokrata beszéde után az elnök a vitát bezárta és Hi­llay Tibor pén­zügyminiszter emelkedett szó­lásra. fa pénzü­gyminiszter fel­szólalása Ez a javaslat — úgymond — nem újítást, hanem bizonyos egységesítést visz keresztül, amely a régi törvényben még nem volt meg. A javaslat elké­szítésénél a legfontosabb szempont az adminisztráció egyszerűsítése volt. Az új adótörvények végrehajtása szépen halad előre. A földadó befizetésénél igen szép eredményeket értünk el. Az első negyedévben a kedvezményes be­fizetésekkel együtt a földadó nyolcvan százalékát fizették be. Remélem, hog­y a házadó tekintetében is ilyen eredményeket tudunk felmutatni. A jövedelmi adóra nézve a kivetés már megtörtént az 1920—21-ik évre és köz­szemlére teszik ki az íveket. Az elhangzott észrevételekre vála­szolva, a miniszter kijelentette, hogy az adózók beidézésére vonatkozólag nem zárkózik el az elől, hogy az illető adózó csak a községházára legyen be­idézhető. Hiszen "egyébként úgyis mód­jában lesz a pénzügyigazgatósággal is érintkezésbe lépni. (Élénk helyeslés.) Nincs kifogása az ellen sem, hogy a családi viszonyok felől való vallatást tiltsa meg a törvény. Szükségesnek tartja, hogy minden­ütt legyen egy adóügyi jegyző s ahol pedig még nincs, legyen egy közeg, aki csak ezzel foglalkozik. A községi adózásokra vonatkozó tör­vénybe olyan rendelkezéseket óhajt be­levenni, hogy a kormány és községi háztartások között teljes össze­űködés legyen. A tisztviselőkre nézve az a véle­ménye, hogy a tisztviselőket olyan mértékben kell javadalmazni, hogy félre­tehessenek minden más díjazást, amelyben ez idő szerint részesülnek. A legkisebb emelés is azonban óriási terhet jelentene az államra nézve. Az egész kérdést a nemzetgyűlés elé óhajtja, hozni és megfontolás tárgyá­vá teszi, váljon a tisztviselőlétszám apasztásával ez a nehéz kérdés meg­oldható-e. A tanügyi alkalmazottak, a tanítók és más tanerők apasztására vo­natkozólag a költségvetés tárgyalása alkalmával fog javaslatot tenni. A köz­­igazgatási alkalmazottaknál is lehet létszámapasztásról szó. A miniszter ezután kérte a javasla­tának elfogadását. (Éljenzés.) Az elnök indítványára a Ház elhatá­rozta, hogy legközelebbi illését hol­nap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja. Szünet után áttértek az interpellációkra. Szabó József a bányamunkások vissza­tartott illetményei tárgyában interpellált. A szociáldemokraták, akik a­­nak idején felléptek a pótműszakok ellen, most kívánták, hogy egy negyedik pótmű­­szakot vegyenek be és ennek jövedel­mét vonják le a munkásoktól. Ezt az összeget a szociáldemokrata szaks­er­e­­zetbe szállítják egy bányászotthon lé­tesítésére. Patacsi Dénes: Ebből akarnak meg­élni! (Zaj a szociáldemokratáknál.) Szabó József: A sztrájkok miatt százmillió koronát veszítettek el a bányászok és tizen­kétezer vagon szenet a közönség. Nincs kifogása az ellen, hogy bá­nyászotthont építsenek, de ezt saját pénzükből tegyék, önkéntes adományok ellen sincs kifogása, de ne vonják le. Peyer Károly Salgótarjánban aláírást gyűjtött a munkásotthon létesítésére. Tagdíjakat a keresztényszocialistáknál sohasem vontak le. (Zai a szociálde­mokraták padsorán.) Nem szakszerve­zeti kenyéririgységből mondja ezt, ha­nem azért, hogy a munkások munka­bérükkel rendelkezhessenek. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a visszatartott munkadíjakat utalják ki azoknak, akiktől elvették. A munkások népgyűlést tartottak az összes bánya­telepeken és határozati javaslatban til­takoztak a pótműszakok díjának le­vonása ellen. Interpellációjában kérdi a minaisztert, van-e tudomása arról, hogy itt a keresztény eszmék helyett a szo­cializmus szellemében akarják nevelni a munkásságot és tudja-e a pénzügyminiszter, hogy mióta a munkabéreket vissza­tar­tották, a termelőmunka csökkent. Szabó tiltakozik az ellen, hogy Bu­dapesten, ahol nincs bányász, b­ányász­­otthont állítsanak fel. Peyer Károly személyes megtámad­­tatás címen kér szót és kijelenti, hogy minden munkásnak joga van pénzét arra fordítani, amire akarja. Mi történik a szakszervezetben? Szabó József viszontválaszában kétségbe­vonja Peyer Károly állítását, mintha ő volna egyedül szakember. A szénkor­mánybiztos nyilatkozatában kimutatja, hogy a termelés valóban csökkent. Majd rátér a bányászszakszervezetekben ural­kodó viszonyok ismertetésére. Szavait a szociáldemokraták állandó közbeszólá­sokkal kísérik. Peyer a múltkor azt mondotta, hogy őt külön fogja elintézni. Ezért szüksé­gesnek tartja, hogy megvilágítsa a bá­nyász­szövetség ügyét. Peyer Károly egy titkárt becsületes szolgálat után

Next