Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-07 / 279. szám
M ma R hr*%»•*%*%exdecember^cwatdrtök #08* #8 VIHUl Ullil BudmyemU IV. évf. 8?». wam ELŐFIZETÉSI NÁK 1880.- korona. StEBEBSXTaSSC: IV. ker., Uuuum-ktrut 1. nlin egy nőnapra 100.— korona. Egyes pígánistáiu MaffUlanik ítélő kivételével mind Annán Telefon Iliül 55-40, Joanef 08-88, éjjel 140-71 óra 5. korona. Hirdetéseket meghatározott necseremit sieUO kivételével KIADÓHIVATAL: IV. ker.. Múzeum-karat I. szám milliméter dlámaMagaernnt vesz fel a kiadóhivatal Telefon: jezzel 55-40, Jezzel 08-88, éjjel 140-71 A föld ügye (*) Nagy a panasz, hogy a földreform végrehajtása lassan megy előre. A falvakban hónapok, itt-ott egy esztendő is elmúlt már, hogy a kérvény bement az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, de azóta semmi mozdulás nincs a föld ügyében. A gazdasági felügyelőkre panaszkodnak mások, hogy amerikáznak, de a gazdasági felügyelők beigazolják, hogy 3200 községből 3100 községben már elvégezték a rájuk bízott munkát A földreívelésügyi minisztérium tehát megtette a magáét. Most már csak a bíróság munkája van hátra. De ez megy lassan — hangzik az általános panasz. Van bíró, aki féléve nem folytatja ugyanabban a községben a tárgyalást. S mindezért a földmivelésügyi minisztert vonják kérdőre. A bíróság független, a miniszter nem rendelkezik vele. Mégis őt interpellálják. Bizony, úgy van, nagyon lassan halad a reform végrehajtása. Minden bírói eljárásnak ez a természete. De ebben a földreformnál nem lehet belenyugodni. A földbirtokos, a földhöz juttatható, de az egész mezőgazdaság nyugalma megköveteli, hogy a kormány és a bíróság kiküszöbölje a visszásságokat és biztosítsa a reform sima lebonyolítását. Nagyon örülünk, hogy a Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt tegnapi értekezletén oly határozottan nyilatkozott meg ez az elhatározás. Bethlen István miniszterelnök erélyes fellépése a reform gyors végrehajtása mellett elnémítja a kétkedőket. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszternek a dolog mélyébe tekintő vasakarata ugyancsak kizár minden jóhiszemű kétséget az iránt, hogy a kormány szilárdan áll elhatározása mellett. Megértettük, hogy a kormány új és erélyes intézkedésekkel jön a föld ügyének rendbehozására. Nem tudjuk, nem kell-e a törvényt módosítani, hogy a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat értékesíteni lehessen. Egy azonban bizonyos, hogy a bíróságot tehermentesíteni kell minden alól, ami nem megváltási ügy. Az elővásárlási, kisbéried és ingatlanfeldarabolási és hasonló ügyeket intézze el a földmivelésügyi minisztérium. De biztosítani kell a miniszternek befolyást a végrehajtás műszaki és pénzügyi lebonyolításánál is. Örülünk, hogy így dolgozik a kisgazdapárt és a kormány a föld ügyében. De tiltakozunk az ellen, hogy hozzá nem értő szakácsok a földreformot politikai ugródeszkának akarják felhasználni. A nemzet élete függ ettől a reformtól, félre az élősdiekkel tele. A Miklós-napi fáklyásmeneti pénzügyminiszter a kázadók kezeléséről beszélt a Házban A földadó nyolcvan százalékát fizették már be Hogyan védik a munkásfélevezetők a munkások érdekeit — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, december 6. Szvitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása után Rakovszky Iván belügyminiszter beterjesztette a közrend fokozottabb biztosítását célzó törvényjavaslatát. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter két javaslatot terjesztett be, az egyik a Budapesti Egyesített Villamosvasutak jogviszonyainak rendezéséről, a másik pedig a kivételes intézkedések hatályvesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szól. A tegnap tárgyalt javaslatok harmadszori olvasása után áttértek a közadók kezeléséről szóló javaslat újabb tárgyalására. Őrffy Imre előadó ismertette a javaslatot. Gaál Gaszton általánosságban elfogadja a javaslatot, de nem hagyhat szó nélkül egyes rendelkezéseket, amelyek az idézésekre és a könyvvizsgálatokra vonatkoznak. Ma háromszor annyi tisztviselőt kénytelen tartani az állam, mint amennyi szükséges és kétszer annyit, mint amennyit elbír. A kormány tartsa meg a legkiválóbb tisztviselőket és szakértőket, de fizesse meg őket úgy, hogy megélhessenek és hogy semmiféle mellékes jövedelemre ne legyen szükségük. Irszki Imre szociáldemokrata a követ,lkező felszólaló szintén olyan fizetést sürget az állami alkalmazottaknak, hogy tisztességesen megélhessenek. Saly Endre szociáldemokrata beszéde után az elnök a vitát bezárta és Hillay Tibor pénzügyminiszter emelkedett szólásra. fa pénzügyminiszter felszólalása Ez a javaslat — úgymond — nem újítást, hanem bizonyos egységesítést visz keresztül, amely a régi törvényben még nem volt meg. A javaslat elkészítésénél a legfontosabb szempont az adminisztráció egyszerűsítése volt. Az új adótörvények végrehajtása szépen halad előre. A földadó befizetésénél igen szép eredményeket értünk el. Az első negyedévben a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó nyolcvan százalékát fizették be. Remélem, hogy a házadó tekintetében is ilyen eredményeket tudunk felmutatni. A jövedelmi adóra nézve a kivetés már megtörtént az 1920—21-ik évre és közszemlére teszik ki az íveket. Az elhangzott észrevételekre válaszolva, a miniszter kijelentette, hogy az adózók beidézésére vonatkozólag nem zárkózik el az elől, hogy az illető adózó csak a községházára legyen beidézhető. Hiszen "egyébként úgyis módjában lesz a pénzügyigazgatósággal is érintkezésbe lépni. (Élénk helyeslés.) Nincs kifogása az ellen sem, hogy a családi viszonyok felől való vallatást tiltsa meg a törvény. Szükségesnek tartja, hogy mindenütt legyen egy adóügyi jegyző s ahol pedig még nincs, legyen egy közeg, aki csak ezzel foglalkozik. A községi adózásokra vonatkozó törvénybe olyan rendelkezéseket óhajt belevenni, hogy a kormány és községi háztartások között teljes összeűködés legyen. A tisztviselőkre nézve az a véleménye, hogy a tisztviselőket olyan mértékben kell javadalmazni, hogy félretehessenek minden más díjazást, amelyben ez idő szerint részesülnek. A legkisebb emelés is azonban óriási terhet jelentene az államra nézve. Az egész kérdést a nemzetgyűlés elé óhajtja, hozni és megfontolás tárgyává teszi, váljon a tisztviselőlétszám apasztásával ez a nehéz kérdés megoldható-e. A tanügyi alkalmazottak, a tanítók és más tanerők apasztására vonatkozólag a költségvetés tárgyalása alkalmával fog javaslatot tenni. A közigazgatási alkalmazottaknál is lehet létszámapasztásról szó. A miniszter ezután kérte a javaslatának elfogadását. (Éljenzés.) Az elnök indítványára a Ház elhatározta, hogy legközelebbi illését holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja. Szünet után áttértek az interpellációkra. Szabó József a bányamunkások visszatartott illetményei tárgyában interpellált. A szociáldemokraták, akik anak idején felléptek a pótműszakok ellen, most kívánták, hogy egy negyedik pótműszakot vegyenek be és ennek jövedelmét vonják le a munkásoktól. Ezt az összeget a szociáldemokrata szakserezetbe szállítják egy bányászotthon létesítésére. Patacsi Dénes: Ebből akarnak megélni! (Zaj a szociáldemokratáknál.) Szabó József: A sztrájkok miatt százmillió koronát veszítettek el a bányászok és tizenkétezer vagon szenet a közönség. Nincs kifogása az ellen, hogy bányászotthont építsenek, de ezt saját pénzükből tegyék, önkéntes adományok ellen sincs kifogása, de ne vonják le. Peyer Károly Salgótarjánban aláírást gyűjtött a munkásotthon létesítésére. Tagdíjakat a keresztényszocialistáknál sohasem vontak le. (Zai a szociáldemokraták padsorán.) Nem szakszervezeti kenyéririgységből mondja ezt, hanem azért, hogy a munkások munkabérükkel rendelkezhessenek. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a visszatartott munkadíjakat utalják ki azoknak, akiktől elvették. A munkások népgyűlést tartottak az összes bányatelepeken és határozati javaslatban tiltakoztak a pótműszakok díjának levonása ellen. Interpellációjában kérdi a minaisztert, van-e tudomása arról, hogy itt a keresztény eszmék helyett a szocializmus szellemében akarják nevelni a munkásságot és tudja-e a pénzügyminiszter, hogy mióta a munkabéreket visszatartották, a termelőmunka csökkent. Szabó tiltakozik az ellen, hogy Budapesten, ahol nincs bányász, bányászotthont állítsanak fel. Peyer Károly személyes megtámadtatás címen kér szót és kijelenti, hogy minden munkásnak joga van pénzét arra fordítani, amire akarja. Mi történik a szakszervezetben? Szabó József viszontválaszában kétségbevonja Peyer Károly állítását, mintha ő volna egyedül szakember. A szénkormánybiztos nyilatkozatában kimutatja, hogy a termelés valóban csökkent. Majd rátér a bányászszakszervezetekben uralkodó viszonyok ismertetésére. Szavait a szociáldemokraták állandó közbeszólásokkal kísérik. Peyer a múltkor azt mondotta, hogy őt külön fogja elintézni. Ezért szükségesnek tartja, hogy megvilágítsa a bányászszövetség ügyét. Peyer Károly egy titkárt becsületes szolgálat után