Új Barázda, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
/V * ' y f*· 19241 lak. s-- . j I9‘M márciusi 1, szombat Ára 300 korona „od«We,«.si . évf. 51. oom CTRAHÁIM KLOFIXETENI Alt Ali, neifyedévre 18.000 Kor., agj tUKUKSÍI'á Sífli »I, MerStec, «-ntw 1°. Megjelenik hétfő kivételével minden... ÍJ-? méter «1I)s*h»‚Ak *«erl»t vési föl » iil*~l›!I‡«vatal. T«l*l«n u«moki 48-40. 198—04, «IJei 140 ét Balmazújváros írta Madai Gyula nemzetgyűlési képviselő Balmazújváros nevét írtam ugyan cikkem fölé címnek, de azt hiszem, hogy amit erről a nagy magyar községről mondok, Magyarország sokszáz községére áll. A Hortobággyal szomszédos, délibábos határának végtelenségével és néptelenségével, lakóinak dacos, darabos jellemével Ázsiára emlékeztet, de ott van népének ereiben az az őserő is, amely Ázsiából elinduló őseinket hajdan egy új haza megalapítására képesítette ! Balmazújváros sorsában, mint egy feketetükörben, ott látjuk az egész alföldi fajmagyarság sorsát. A parlamentbe mindig függetlenségi követeket küldött, a régi osztrákbarát kormányok ezért örökös mellőztetéssel büntették. Az adót, katonát behajtották rajta, de a közvagyonból kulturális intézmények vagy egyéb szociális gondoskodás formájában ennek a népnek soha vissza nem adtak semmit. Birtokviszonyai az egészségtelen birtokmiegoszlásnak annyira klinikai példája, hogy a Társadalomtudományi Társaság 14 esztendővel ezelőtt különös tanulmány és megvitatás tárgyává tette. Határából 38.409 katasztrális hold uradalmi birtok, míg a tizenötezer főt számláló földmives lakosság mindössze 2857 hold szántót bir örök tulajdonul. Csak természetes, hogy erre a szík területre összezsúfolt s a legkegyetlenebb életküzdelemre kényszeriltt tömeg az örökös háborgás állapotában él. Téli hónapok alatt munkanélküli férfiak százai nyüzsögnek a község főterén. Acélkarok, melyekben a dolgozni akarás vágya feszül, tétlenül és csüggedten hullanak alá a munkanélküliség fülledt légkörében! A nép természetesen földet kér és fog is kapni a törvényszabta mérték keretei között. De a nép az élet és a dolgoznivágyás szent jogán még azoknál a földparcellákná is becsesebbkincset kér. Kéri az emberi boldogulásnak azt a legbiztosabb varázsszerét, amelynek a neve: munkaalkalom. A földjuttatás a magyar földmíves nép szociális talpreállításának csak első állomása. Ha Csonkamagyarország tizenhárom millió hold földjét mind felosztanánk az ország nyolc milliónyi népe közt, nem jutna két katasztrális hold se egészen egy főre. Nyilvánvaló tehet, hogy ennek az országnak a fenntartója a földön kívül csak a hozzá kapcsolódó munka. A munkára való alkalmat pedig a föld tulajdonosainak kell megteremteniük, mégpedig nem csupán mezőgazdasági foglalkoztatással hanem sokkal inkább a föld iparosításával, a föld termelvényeinek ipari feldolgozására való berendezkedéssel, gyárakkal. De nem Budapesten, hanem szerteszét az ország legkülönbözőbb vidékein. Erre kell a nagybirtokost rábírni vagy szükség esetén törvényhozási intézkedéssel rávezetni. Holnap az én beszámolómon részt vesz nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter úr is. Balmazújváros jó magyar népe hálásan fogja őt üdvözölni a fekete barázdák között. De én benne már a magyar mezőgazdaság ipari továbbfejlesztésének apostolát is üdvözölni kívánom, mert arra, hogy a birtokost valóban gazdaggá, dolgozni vágyó népünket pedig megelégedetté tegyük, Csonkamagyarországon, ez az egyetlen út A jövő héten megérkezik a Népszövetség pénzügyi ellenőrző bizottsága — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A jóvátételi bizottság határozata folytán a Népszövetség ellenőrző pénzügyi bizottságot küld Magyarországra, amelynek ideérkeztével megkezdődd a gazdasági talpraállítás nehéz munkája. A kormány napok óta sűrű tanácskozásokat folytat az új költségvetésről és a külföldi kölcsönnel kapcsolatosan szükségessé vált pénzügyi intézkedésekről, mert a Népszövetség ellenőrző pénzügyi bizottsága már a jövő hét elején Budapestre érkezik. A bizottság tagjai a legkiválóbb pénzügyi szakemberek, akik valu aktroikisekben nagy tekintélynek örvendenek. A belső kölcsönre jegyzett tőke nem vész el .A felajánlott összegeket valorizálják és kamatot fizetnek utána — A 12-es bizottság ülése - A Kisgazdapárt egységesen áll a koronamentő javaslat mögött — Az ÚJ BRÁZDA tudósítójától — A Kisgazdapárt tizenkettes külön bizottsága a nemzetgyűlés ma délelőtti ülése folyamán a helyettes pénzügyminiszter parlamenti szobádban ülést tartott. Az ülésen Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter is résztvettek. A mai ülésen főleg ,arról volt szó, hogy a jövedelem- és vagyonadón kívül, melyek még azok az erőforrások, amelyek a belső kölcsön tekintetésnen még igénybevehetők. E termetben különböző tervek, merültek fel. Ezeket a pénzügyi kormányzat megfontolás tárgyává tezi és minden egyes felmerült tervre vonatkozólag egy bizonyos ,pénzügyi eredményt fog kiszámítani és amikor ezeknek birtokában lesz, akkor fog a bizottság csak az egyes felmerülő javaslatok tekintetében érdemlegesen dönteni. A bizottság magáévá tette azt a gondolatot, hogy a négyszeres jövedelem és a hatszoros vagyonadó befizetésén kívül semmi mással ne terheljék a közönséget, hanem önkéntes bejelentések alapján fedezzék a még hátralevő összeget. A bizottság külön súlyt helyez arra, hogy megfelelő propaganda útján a közvélemény meggyőződést szerezzen arról, hogy a belső kölcsön jegyzésével a befektetett tőkéje nem fog elveszni, hanem olyan kölcsönt jegyez, ami valorizált értéket képvisel és kamatot is hoz. Hogy a létminimum kérdésében milyen határig lehet elmenni, arról a bizottság csak a következő ülésen fog határozni, tekintettel arra, hogy még számszerűleg nem láthatók a különböző felmerült tervezetek pénzügyi eredménye. A pénteki reggeli lapok egy részben egyébként olyan hírek jelentek meg, mintha a kisgazdapártban elégedetlenség mutatkozna a kényszerkölcsön észzel kapcsolatban a valorizáció kérdésével szemben. Illetékes helyen a pártvezetőség részéről azt a kijelentést kaptuk, hogy az ilyen elégedetlenségre vonatkozó hírek a valóságnak nem felelnek meg. A gazdaiskolák ügye Az OMCE irodalmi és tanügyi szakosztályának ülése a „ Barna » kisbirtokosok számára gazdasági középiskolák létesítését sürgeti . Ma Délután az OMCE irodalmi és tanügyi szakosztálya Bernet Istán enöklésével, ülést tartott. A szavát iy elhatározta, hogy a Cserháti Sándor, meghalt tudós professzor emléké e alapi ott aranyérmet vele él :;a láb n már ez évben ki fogja adni azoknak, akika növény e me'és em ne fob m kiti ntek. Az érdzme e et a gazd'közönsé ajánlása alapján jelik ki. Állást foglalt a szakosztály az ellen a terv ellen, hogy a Földtani Intézetet és a Meteorológiai Intézetet a földmivelésügyi tárcából kikapcsolják s felkéri a földművelésügyi minisztert, hogy ne egyezzen bele tárcájának indokolatlan megcsonkításába. Kisgazdaiskolik A kis- és kisközépbirtokosok és bérfók számára szükséges gazdasági középiskolák létesítése érdekében Ráday Barna a következő javaslatot terjesztette be: A gazdasági tanintézetek átszervezése óta mezőgazdasági szakoktatásunknak középfokú tagozata nincs. Azok között, akik középbirtokok vagy nagybirtokok kezelésére lesznek hivatva, az iskolai képzés szempontjából nem is volt indokolt különbséget tenni. Ám az újabb időben egyre nagyobb jelentőségre jutnak azok a kis- és kisközépbirtokosok és bérlők, akiknek igényeit az elemi iskolai ismeretekre alapított földmívesiskolai tanítás nem elégíti ki többé, mert hiszen a művelődési igények szükségszerűen fokozódnak, a gazdasági akadémiák pedig túlhaladják szükségletük és erőbeírásuk határát és már ez utóbbiakkal járó iskoláztatási költségeket sem bírják, vagy pedig fiaikat huzamosabb ideig nem akarják nélkülözni. Azok a középiskolákba nagy számmal beiratkozott gazdafiúk, akik tanulmányaikat megszakítják, mert felső iskolába nem készülnek, egyáltalán nem találnak lehetőséget arra, hogy élethivatásuknak megfelelő szakképzettséget nyerhessenek. A magyar termőföld nagyobb része kisgazdák kezén van, már csak ezért is mérhetetlenül fontos érdekünk, hogy a kis- és kisközépbirtokosságnak, gyakorlati igényeinek és társadalmi becsvágyainak megfelelő gazdasági iskolákat bocsássunk rendelkezésére s amelyekben az okszerű gazdálkodáshoz szükséges ismeretek megszerzése mellett műveltségi színvonalát is emelvén, beleilleszkedhessek a vezető társadalomba, ahol méltán helyet követel. Múlhatatlanul szükséges tehát a kisgazdák és bérlők fiai számára a középfokú szakiskolák létesítése és erre a célra a középiskola IV. osztálya fölé emelt négyéves tanfolyam ígérkezik legcélszerűbbnek. Az iskola célja: 1. Gyakorlati gazdanevelés kis- és kisközépbirtokok vezetésére. 2. Az általános ismereti tárgyaknak oly mértékben való tanítása, hogy a tanulók a polgári műveltség alapelemeit megszerezhessék. A sikeres oktatás érdekében feltétlenül négy éves tanfolyam szervez se óhajtandó, úgy, hogy az első évfolyam mintegy átmenet legyen a középiskola és a szakiskola között s a tanítás rendjében a közismereti tárgyak is bennfoglaltassanak. Ilyen iskolák céljára azokat a feldmive iskolákat , kell átalakítani, amelyek tanításukba s aség szedni a középiskolai tanszéket is belekapcsolhatják. Ai