Új Barázda, 1925. december (7. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
1095 decemberi, Kőéi * mnRSzni* Matlekovics Sándor meghalt A magyar közgazdasági életnek gyásza van: ma délután meghalt Matlekovics Sándor v. b. t. t. volt államtitkár. Matlekovics Sándor a magyar közgazdasági életnek egyik legkiemelkedőbbés legképzettebb egyénisége volt. Elmúlása súlyos veszteséget jelent közgazdasági életünkre, amelynek mindvégig vezető tényezője volt és amely még a legutóbbi időkben, gyengélkedése idején is, gyakran fordult tanácsért a 83 éves közgazdasági politikushoz. Mint gyakorlati közgazdász és mint közgazdasági író egyaránt eredményes munkát végzett és jelentős sikereket ért el. Hosszú időn át irányítója volt a magyar kereskedelmi- és vámpolitikának és vezető szerepet vitt az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi egyezmények tárgyalásainál. Kiváló vámpolitikai tanulmányai nevét a külföldön is ismertté tették. Másfél évtized óta az Országos Iparegyesület és a Magyar Közgazdasági Társaság élén működött közgazdasági elveinek megvalósításáért. A kisiparosok sokat köszönhetnek neki és emlékét hálával és kegyelettel fogják megőrizni. Matlekovics Sándor 1842. október 12-én született Budapesten, ahol középiskoláit is végezte. 1864-ben ügyvédi oklevelet kapott, majd közgazdasági pályára lépett. A fővárosnál mint tollnok működött. Ugyanekkor nevezték ki az egyetemre magántanárrá, ahol a nemzetgazdaságtant és pénzügytant adta elő. 1867-ben fogalmazó lett az akkor még fennálló földmivelésügyi, ipari és kereskedelemügyi minisztériumban. Az ipartörvény javaslatáról irt bírálatáért Gorove miniszter külföldi tanulmányútra küldte, visszatértekor pedig titkárrá nevezte ki. Már ekkor jelesebb műveket is irt, többek közt a Nemet gazdaságtan, Pénzügytan, Kereskedelemtörténet című könyveit. Munkásságáért az Akadémia 1873-ban levelező taggá választotta. A 70 es években az összes vámügyi tárgyalásokon részt vett és ekkor irta meg az Osztrák- Magyar Monarchia Vámpolitikája 1850- től napjainkig cmn könyvét. Az osztrákokkal való közgazdasági kiegyezés alatt miniszteri tanácsos, majd 1880-ban államtitkár lett.. 1881 -ben országgyűlési képviselővé választották. Az 1885-iki országos kiállítás megrendezője és elnöke volt, ekkor kapta a Szent Istvánrend középkeresztjét. 1889-ben megvált az államtitkárságtól, amikor a földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumot ketté választották. Nyugalomba vonulásaikor a király kinevezte valóságos belső titkos tanácsossá. Egy asszony megmérgezte két gyermekét és önmagát Ünneplőbe öltöztette, mirtusszal ékesítette fel gyermekeit Brassóból táviratozzák. Janesch Péter állástalan mozgóképszinházi operatőr felesége dankálival megmérgeztekét gyermekét és azután maga is ivott a méregből. A tragédiát Janeschné egy asszony ismerőse fedezte fel, aki látogatóba ment hozzá. Amikor benyitott a szobába, megdöbbentő látvány tárult eléje: a kis gyermekágyban fehérbe öltözve, fején mirtuszkoszorúval, megfeketedett arccal feküdt a kisleány, a nagy ágyban pedig ünneplőbe öltözve, holtan az anya és fia. A kisfiú kabátjának gomblyukába is mirtuszvirágot tűzött az édesanya. Az anya sörben itatta Ieg gyermekeivel a mérget. Az asztalon egypapírlap feküdt, melyen kusza írással a következő volt:Magamat és gyermekeimet megmérgeztem. Kérem, hagyjanak felöltözve. Férjemet táviratilag értesítettem.« A bátor lovasrendőr Megírtuk, hogy szombaton este egy dühöngő részeg utcaseprő hét embert szürkült össze a Teréz körút környékén. A megvadult ember egy rendőrt is súlyosan megsebesített, végül is egy bátor lovasrendőr, Nagy János vette üldözőbe s lováról leugorva, a hosszú birkózás után lefegyverezte és megkötözte a vértől csatakos utcaseprőt. A bátor rendőrt az összeverődött tömeg lelkesen megéljenezte Két testvér két szomszédos ablakból egyszerre leugrott a negyedik emeletről Mindakettő szörnyethalt — Az egyik hatvanegy, a másik hatvanhároméves volt — „Inkább válasszuk a fizikai halált, mint az erkölcsit!* A tőzsde új áldozatai — Az ÚJ BARAZPA tudósítójától — Hétfőn este nyolc óra tájban megrendítő kettős öngyilkosság történt a Lipótváros egyik csöndes, elhagyatott utcájában. A Katona József utca 41. számú ház negyedik emeletének két szomszédos ablakából egyszerre ugrott ki Jassovítz Sámuel hatvanhárom éves tőzsdebizományos és hatvanegyéves öccse, Jassovítz Gyula, aki üzlettársa volt. Mindketten a kövezetre zuhantak, majd onnan a hórakásra gurultak és kiömlő vérük nagy területen pirosra festette a havat. A sötét, néptelen utcában senki férfi hallotta meg a zuhanás zaját és mert ember arra alig jár, jó , félórába telt,amíg egy arra haladó ember figyelmes lett a két egymás mellett fekvő holttestre. Szólt a házmesternek, aki rémülten fedezte fel a hullák egyikében lakóját, Jassovítz Sámuelt, a másikban bán pedig annak öccsét, Gyulát. A kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy Jassovítz Sámuel öcscsével együtt este VIS-kor tért haza. Liften mentek fel a negyedik emeleti lakásba, ahol a szakácsnő nyitott ajtót nekik, majd bevonultak a dolgozószobába. 3:48-kor kinyitották a szoba két egymás mellett levő ablakát és levetették magukat a kövezetre. A szakácsnő csak a rendőrség embereitől tudta meg gazdája végzetes tettét, addig "nyugodtan "foglalatoskodott a konyhában. Jassovitz Gyula a kettős öngyilkosság végrehajtása előtt levelet írt a feleségének, melyben bejelentette mindkettőjük öngyilkosságát. A levelet, melyet bátyja is aláírt, Bálványutca 2. számú lakására küldötte. Felesége, elolvasva a végzetes sorokat, ész nélkül rohant a Katona Józsefutcába, de elkésett. Akkorára már a két testvér halott volt. Jassovitz Gyula hosszú ideig a Magyar Általános Hitelbank igazgatója völt, 1920-ban kilépett a bank szolgálatából , és tőzsdebizományi irodát alapított. Erre a célra a Pannonia utcában egy szobát és előszobát bérelt Székely Dezső ügyvédnél. Bátyja, Sámuel, valamikor a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank cégvezetője volt, aztán nyugalomba vonult és bankjáradékából élt. Mikor aztán , öccse bankirodát nyitott, társa lett. A két testvér a céget szolid alapokon vezette,, tőzsdei körökben nagy megbecsülésnek és jó hírnévnek örvendettek, sőt a konjunktúra idején divó kosztüzletet nem is vették fel üzletkörükbe. Főként váltók leszámítolásával foglalkoztak. Soha nem volt semmi bajuk, még csak fennakadásuk sem. Az utóbbi idők gazdasági válsága azonban-úgy látszik-őket is összeroppantotta, hátrahagyott, levelük ugyanis arra vall, hogy anyagi zavarokból menekültek a közös halálba. A levél egyik sora így hangzik: „Inkább a fizikai halált választjuk, mint az erkölcsi halált.” A rendőrség megindította a nyomozást a kettős öngyilkosság okának felderítésére. A két szerencsétlen testvér holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. A tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését a Kosztka-ügyben Mint emlékezetes, Kosztka István pénzügyi főtanácsos a múlt ősszel agyonlőtte Valérián Zsigmond alezredest, akire féltékeny volt. A bíróság Kosztkát négy évi fegyházra ítélte. Ügye ma került a tábla elé. Az ügyész a bizonyítás kiegészítését kérte. A védő a tárgyaláson olyan kijelentést tet, hogy Kosztka elitéltetésének napján felesége nagy vacsorát adott és a társaság reggelig mulatott. Erre nézve több tanút kért kihallgatni. A bíróság közben tíz percre zárt tárgyalást is rendelt el, majd nyílt tárgyaláson kihirdette, hogy elrendeli a bizonyítás kiegészítését. A mezőberényi gazdakör felavatása Mezőberény község magyar, német és tót lakossága szép példáját adja annak, hogy a különböző anyanyelvű lakosság legbékésebb viszonyban élhet egymással, egyetértéssel és sikerrel intézheti közügyeit. A háromnyelvű lakosságnak külön-külön iskolái és társadalmi körei vannak, de valamennyi a magyar hazaszeretetet ápolja, a békés együttélést és zavartalan együttműködést szolgálja. A lakosság egyértelműleg beszéli a magyar nyelvet és emellett fajiságában rejlő szép szokásokat és jellegzetes lelki tulajdonságait megőrzi és fejleszti. A lakosság többsége tót, mely evangélikus vallású és Jeszenszky Károly evangélikus lelkész, kormányfőtanácsos vezetése alatt a nemzeti körben tömörül, hangyaszorgalmánál és fáradhatatlan munkásságánál fogva gazdaságilag és kulturailag nagyon szépen gyarapszik. A német lakosság evangélikus vallású, Bárdy Ernő evangélikus és Winter József tekintélyes gazda vezetése alatt a gazdakörben egyesült. Példát mutat, hogy a belterjes gazdálkodás vívmányait miként lehet szakképzettséggel, becsületes munkával, szívós kitartással és páratlan szorgalommal a kisebb gazdaságokban is megvalósítani. A katolikus és református lakosság is hathatós tényezője a község gazdasági és kulturális haladásának. A különböző társadalmi körök, valamint a felekezetek lelkészei ritka szép egyetértéssel dolgoznak. Ezt a követésre méltó közérdekű társadalmi munkát jelentékenyen előmozdítja Elekes Sándor, a község érdemes főjegyzője, a tanítói kar, az állami polgári iskola tanári kara, valamint a község egész intelligenciája, de főleg Moldoványi János, a békési járás fáradhatatlan főszolgabirája. A társadalmi és közéleti együttműködés ritka szép harmóniája mellett a közéleti alkotások egész sorozata megindult. Bevezették a villanyvilágítást. A község utcáit, a községi téglagyár útján kikövezték. Az állami polgári iskola közhasznú működést fejt ki. A Hangya és a hitelszövetkezetek áldásos működést fejtenek ki. A község 660 házhelyet 300 négyszögöl terjedelemben igen méltányos áron átengedett a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak, nincstelenek és házhelyre szorulóknak. A munkások saját erejükből 560 házat fel is építettek. A gazdakör helyisége kicsinek bizonyult és ezért azt az áldozatkész német gazdák 400 millió korona költséggel újjáépítették. A ritka szép gazdaköri helyiséget november hó 29-én avatták fel. Az avatóünnepélyen az ünnepi beszédet Moldoványi János járási főszolgabíró tartotta, aki rámutatott arra a nagy gazdasági és kulturális munkára, melyet a három nemzetiségű lakosság a község fellendülése érdekében hazafias szellemben kifejtett. Winter József, a gazdakör elnöke, a gazdák tömörülésének és együttműködésének szükségéről, valamint a gazdakör nagy feladatáról beszélt. Jeszenszky Károly evangélikus lelkész, kormányfőtanácsos a nemzeti kör nevében üdvözölte a gazdakört. Steuer György dr. kormánybiztos, államtitkár a gazdakör feladatkörének ismertetésekor rámutatott arra, hogy a magyar nemzet erejét a termő szántóföldnek minél belterjesebben megmivelt barázdáiban, az arany búzakalászokban, a mezőgazdasági nyerstermények iparszerű feldolgozásában kell keresnünk. Minden talpalatnyi földnek hasznot kell hoznia és minden épkézláb embernek dolgoznia kell. --------jfTtEgfl Figyelem! W9T MMOfiMSfl LEHET SOFFŐRIJRf Figyelem, .Viktória Soffőriskola Vezeti jf.Vcv. T I j .gfi, j Magyarországon egyetlen szakiskola van, melyet felelősség mellen ajánlhatunk, mert legmodernebbül felszerelt autójavító műhelyben e növendékek rJ L—gépészmérnökök szakszerű oktatása mellett az autókat szétszedik, beállítják, szembehelyezik, azonkívül a vállalat legmodernebb saját Mercedes, Benz, anindlés &i8& W Jetéivel történik a vezetési gyakorlat és minden tanítvány addig vezet, amíg tökéletesen nem tud, hogy a hatóság előtt sikeresen levizsgálhasson. Nappali és esti tanfolyamok. T.V.V " WW W Tandíj részletekben fizethető. Levizsgázott növendékek elhelyezése elősegítjük. Mielőtt bárhol érdeklődne, forduljon díjtalan felvilágosításért .VIKTÓRIA1 CV AUTÓSEAXZ8XOI.A városi irodájához, VÓED3MARÍ Y-UTCA 53. Telefon *3-90.