Új Barázda, 1925. december (7. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

1095 decemberi, Kőéi * mnRSzni* Matlekovics Sándor meghalt A magyar közgazdasági életnek gyá­sza van: ma délután meghalt Matleko­­vics Sándor v. b. t. t. volt államtit­kár. Matlekovics Sándor a magyar köz­­gazdasági életnek egyik legkiemelkedőbb­­és legképzettebb egyénisége volt. Elmú­lása súlyos veszteséget jelent közgaz­dasági életünkre, amelynek mindvégig vezető tényezője volt és amely még a legutóbbi időkben, gyengélkedése ide­jén is, gyakran fordult tanácsért a 83 éves közgazdasági politikushoz. Mint gyakorlati közgazdász és mint közgazdasági író egyaránt eredményes m­unkát végzett és jelentős sikereket ért el. Hosszú időn át irányítója volt a ma­gyar ke­reske­de­lm­i- és vámpolitikának és vezető szerepet vitt az Ausztriával kö­tött vám- és kereskedelmi egyezmények tárgyalásainál. Kiváló vámpolitikai ta­nulmányai nevét a külföldön is is­mertté tették. Másfél évtized óta az Országos Iparegyesület és a Magyar Közgazdasági Társaság élén működött közgazdasági elveinek megvalósításáért. A kisiparosok sokat köszönhetnek neki és emlékét hálával és kegyelettel fogják megőrizni. Matlekovics Sándor 1842. október 12-én született Budapesten, ahol kö­zépiskoláit is végezte. 1864-ben ügy­védi oklevelet kapott, majd közgazda­­sági pályára lépett. A fővárosnál mint tollnok működött. Ugyanekkor nevezték ki az egyetemre magántanárrá, ahol a nemzetgazdaságtant és pénzügytant adta elő. 1867-ben fogalmazó lett az akkor még fennálló földmivelésügyi, ipari és kereskedelemügyi minisztérium­ban. Az ipartörvény javaslatáról irt bírálatáért Gorove miniszter külföldi tanulmányútra küldte, visszatértekor pedig titkárrá nevezte ki. Már ekkor jelesebb műveket is irt, többek közt a Ne­met gazdaságtan, Pénzügytan, Keres­­kedelemtörténet című könyveit. Munkásságáért az Akadémia 1873-ban levelező taggá választotta. A 70 es évek­ben az összes vámügyi tárgyalásokon részt vett és ekkor irta meg az Osztrák- Magyar Monarchia Vámpolitikája 1850- től napjainkig cmn könyvét. Az osztrá­kokkal való közgazdasági kiegyezés alatt miniszteri tanácsos, majd 1880-ban ál­lamtitkár lett.. 1881 -ben országgyűlési képviselővé választották. Az 1885-iki or­szágos kiállítás megrendezője és el­nöke volt, ekkor kapta a Szent István­­rend középkeresztjét. 1889-ben megvált az államtitkárságtól, amikor a földm­i­­velésügyi és kereskedelemügyi miniszté­riumot ketté választották. Nyugalomba vonulásaikor a király kinevezte valósá­gos belső titkos tanácsossá. Egy asszony megmérgezte két gyermekét és önmagát Ünneplőbe öltöztette, mirtusszal ékesítette fel gyermekeit Brassóból táviratozzák. Janesch Pé­ter állástalan mozgóképszin­házi opera­tőr felesége d­ankálival megmérgezte­­két gyermekét és azután maga is ivott a méregből. A tragédiát Janeschné egy asszony ismerőse fedezte fel, aki látoga­tóba ment hozzá. Amikor benyitott a szobába, megdöbbentő látvány tárult eléje: a kis gyermekágyban fehérbe öl­tözve, fején mirtuszkoszorúval, megfe­ketedett arccal feküdt a kisleány, a nagy ágyban pedig ünneplőbe öltözve, hol­tan az anya és fia. A kis­fiú kabát­jának gomblyukába is mirtuszvirágot tű­zött az édesanya. Az anya sörben itatta I­eg gyermekeivel a mérget. Az asz­talon egy­­papírlap­ feküdt, melyen kusza írással a következő volt:­­Magam­at és gyermekeimet megmérgeztem. Kérem, hagyjanak felöltözve. Férjemet távira­­­tilag értesítettem.« A bátor lovasrendőr Megírtuk, hogy szomba­ton este egy dü­höngő részeg utcaseprő hét embert szür­kült össze a Teréz­ körút környékén. A megvadult ember egy rendőrt is súlyosan megsebesített, végül is egy bátor lovas­rendőr, Nagy János vette üldözőbe s lováról leugorva, a hosszú birkózás után lefegyverezte és megkötözte a vértől csa­takos utcaseprőt. A bátor rendőrt az összeverődött tömeg lelkesen megéljenezte Két testvér két szomszédos ablakból egyszerre leugrott a negyedik emeletről Mindakettő szörnyethalt — Az egyik hatvanegy, a másik hatvanhároméves volt — „Inkább vá­lasszuk a fizikai halált, mint az erkölcsit!*­ A tőzsde új áldozatai — Az ÚJ BARAZPA tudósítójától — Hétfőn este nyolc óra tájban meg­rendítő kettős öngyilkosság történt a Lipótváros egyik csöndes, elhagyatott ut­cájában. A Katona József­ utca 41. számú ház negyedik emeletének két szom­szédos ablakából egyszerre ugrott ki Jassovítz Sámuel hatvanhárom éves tőzsdebizományos és hatvan­egyéves öccse, Jassovítz Gyula, aki üzlettársa volt. Mindketten a kövezetre zuhantak, majd onnan a hórakásra gurultak és kiömlő vérük nagy területen pirosra festette a havat. A sötét, néptelen utcában senki fé­rfi hallotta meg a zuhanás zaját és mert ember arra alig jár, jó , félórába telt,­­amíg egy arra haladó ember figyel­mes lett a két egymás mellett fekvő holttestre. Szólt a házmesternek, aki ré­mülten fedezte fel a hullák egyikében lakóját, Jassovítz Sámuelt, a másikban bán pedig annak öccsét, Gyulát. A kiszállott rendőri bizottság meg­állapította, hogy Jassovítz Sámuel öcs­­csével együtt este VIS-kor tért haza. Liften mentek fel a negyedik emeleti lakásba, ahol a szakácsnő nyitott ajtót nekik, majd bevonultak a dolgozószo­bába. 3:48-kor kinyitották a szoba két egymás­ mellett levő ablakát és levetet­ték­ magukat a kövezetre. A szakácsnő csak a rendőrség embereitől tudta meg gazdája végzetes tettét, addig "nyugod­tan "foglalatoskodott a konyhában. Jassovitz Gyula a kettős öngyilkos­ság végrehajtása előtt levelet írt a feleségének, melyben bejelentette mindkettőjük öngyil­kosságát. A levelet, melyet bátyja is aláírt, Bálvány­utca 2. számú lakására küldötte. Felesége, elolvasva a végzetes sorokat, ész nélkül rohant a Katona József­­utcába, de elkésett. Akkorára már a két testvér halott volt. Jassovitz Gyula hosszú ideig a Ma­gyar Általános Hitelbank igazgatója völt, 1920-ban kilépett a bank szolgá­latából , és tőzsdebizományi irodát ala­pított. Erre a célra a Pannonia­ utcában egy szobát és előszobát bérelt Székely Dezső ügyvédnél. Bátyja, Sámuel, va­lamikor a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank cégvezetője volt, aztán nyugalom­ba vonult és­­ bankjáradékából élt. Mi­kor aztán ,­ öccse bankirodát nyitott, társa lett. A két testvér a céget szo­lid alapokon vezette,, tőzsdei körökben nagy megbecsülésnek és jó hírnévnek örvendettek, sőt­ a­ konjunktúra idején divó kosztüzletet nem is vették fel üz­letkörükbe. Főként váltók leszámítolásá­val foglalkoztak. Soha nem volt semmi bajuk, még csak fennakadásuk sem. Az utóbbi idők gazdasági válsága azonban­­-úgy látszik-őket is összeroppantotta, hátrahagyott, levelük ugyanis arra vall, hogy anyagi zavarok­­ból menekültek a közös halálba. A levél egyik sora így hangzik: „Inkább a fizikai halált választjuk, mint az erkölcsi halált.” A rendőrség megindította a nyomozást a kettős öngyilkosság okának felderíté­sére. A két szerencsétlen testvér holttestét beszállították a törvényszéki orvostani in­tézetbe. A tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését a Kosztka-ügyben Mint emlékezetes, Kosztka István pénz­ügyi főtanácsos a múlt ősszel agyonlőtte Valérián Zsigmond alezredest, akire fél­tékeny volt. A bíróság Kosztkát négy évi fegyházra ítélte. Ügye ma került a tábla elé. Az ügyész a bizonyítás kiegészítését kérte. A védő a tárgyaláson olyan ki­jelentést tet, hogy Kosztka elitéltetésének napján felesége nagy vacsorát adott és a társaság reggelig mulatott. Erre nézve több tanút kért kihallgatni. A bíróság közben tíz percre zárt tárgyalást is rendelt el, majd nyílt tárgyaláson kihirdette, hogy el­rendeli a bizonyítás kiegészítését. A mezőberényi gazdakör felavatása Mezőberény község magyar, német és tót lakossága szép példáját adja annak, hogy a különböző anyanyelvű lakosság legbékésebb viszonyban élhet egy­mással, egyetértéssel és sikerrel in­tézheti közügyeit. A háromnyelvű lakosságnak külön-kü­­lön iskolái és társadalmi körei vannak, de valamennyi a magyar hazaszeretetet ápolja, a békés együttélést és zavarta­lan együttműködést szolgálja. A lakos­ság egyértelműleg beszéli a magyar nyelvet és emellett fajiságában rejlő szép szo­kásokat és jellegzetes lelki tulajdonsá­gait megőrzi és fejleszti. A lakosság többsége tót, mely evan­gélikus vallású és Jeszenszky Károly evangélikus lelkész, kormányfőtanácsos vezetése alatt a nemzeti körben tömö­rül, hangyaszorgalmánál és fáradhatat­lan munkásságánál fogva gazdaságilag és kulturailag nagyon szépen gyarap­szik. A német lakosság evangélikus val­lású, Bárdy Ernő evangélikus és Win­­ter József tekintélyes gazda vezetése alatt a gazdakörben egyesült. Példát mutat, hogy a belterjes gazdálkodás vívmányait miként lehet szakképzettség­gel, becsületes munkával, szívós kitar­tással és páratlan szorgalommal a ki­sebb gazdaságokban is megvalósítani. A katolikus és református lakosság is hathatós tényezője a község gazda­sági és kulturális haladásának. A különböző társadalmi körök, vala­­mint a felekezetek lelkészei ritka szép egyetértéssel dolgoznak. Ezt a követésre méltó közérdekű tár­sadalmi munkát jelentékenyen előmoz­dítja Elekes Sándor, a község érdemes főjegyzője, a tanítói kar, az állami pol­gári iskola tanári kara, valamint a köz­ség egész intelligenciája, de főleg Mol­­doványi János, a békési járás fáradha­tatlan főszolgabirája. A társadalmi és közéleti együttműkö­dés ritka szép harmóniája mellett a közéleti alkotások egész sorozata meg­indult. Bevezették a villanyvilágítást. A község utcáit, a községi téglagyár út­ján kikövezték. Az állami polgári is­kola közhasznú működést fejt ki. A Hangya és a hitelszövetkezetek áldásos működést fejtenek ki. A község 660 házhelyet 300 négy­szögöl terjedelemben igen mél­tányos áron átengedett a hadirokkantaknak, hadiözve­gyeknek, hadiárváknak, nincstelenek és házhelyre szorulóknak. A munkások saját erejükből 560 házat fel is építettek. A gazdakör helyisége kicsinek bizo­nyult és ezért azt az áldozatkész német gazdák 400 millió korona költséggel újjáépítették. A ritka szép gazdaköri helyiséget november hó 29-én avatták fel. Az avatóünnepélyen az ünnepi be­szédet Moldoványi János járási fő­szolgabíró tartotta, aki rámutatott arra a nagy gazdasági és kulturális mun­kára, melyet a három nemzetiségű lakosság a község fellendülése érdekében hazafias szellemben kifejtett. Winter József, a gazdakör elnöke, a gazdák tömörülésének és együttmű­ködésének szükségéről, valamint a gaz­dakör nagy feladatáról beszélt. Je­szenszky Károly evangélikus lelkész, kormányfőtanácsos a nemzeti kör ne­vében üdvözölte a gazdakört. Steuer György dr. kormánybiztos, államtitkár a gazdakör feladatkörének ismertetésekor rámutatott arra, hogy a magyar nemzet erejét a termő szántó­földnek minél belterjesebben megmivelt barázdáiban, az arany búzakalászokban, a mezőgazdasági nyerstermények ipar­­szerű feldolgozásában kell keresnünk. Minden talpalatnyi földnek hasznot kell hoznia és minden épkézláb embernek dolgoznia kell. --------jfTtEgfl Figyelem! W9T MM­OfiMSfl LEHET SOFFŐRI­­JRf Figyelem, .Viktória Soffőrisk­ola Vezeti jf­.Vcv. T I j .g­fi, j Magyarországon egyetlen szakiskola van, melyet felelősség mellen ajánlhatunk, mert legmodernebbül felszerelt autójavító műhelyben e növendékek rJ L—gépészmérnökök szakszerű oktatása mellett az autókat szétszedik, beállítják, szembehelyezik, azonkívül a vállalat legmodernebb saját Mercedes, Benz, anindl­és &i8& W Jetéivel történik a vezetési gyakorlat és minden tanítvány addig vezet, amíg tökéletesen nem tud, hogy a hatóság előtt sikeresen levizsgálhasson. Nappali és esti tanfolyamok. T.V­.V " WW W Tandíj részletekben fizethető. Levizsgázott növendékek elhelyezése elősegítjük. Mielőtt bárhol érdeklődne, forduljon díjtalan felvilágosításért .VIKTÓRIA1 CV AUTÓSEAXZ8XOI.A városi irodájához, VÓED3MARÍ Y-­UTCA 53. Telefon *3-90.

Next