Új Barázda, 1931. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

2 meket és azután előterjesztjük azo­kat. A kisebbségek összeállították adataikat és megtették előterjeszté­seiket, van szerencsém ezennel átnyúj­tani az utódállamokban élő ma­gyarság sérelmeit. Beszédemben nem is foglalkozom ezekkel a számszerű adatokkal és statisztikákkal, azok indokolással együtt benne vannak ebben a mun­kában. Aki elolvassa, az látni fogja, hogy mindegyik utódállamban ugyan­azzal a módszerrel dolgoznak és mindhárom utódállamban azo­nos szellem uralkodik. Meg akarják gyengíteni fajtánkat fizikailag és lelkileg, hogy azután megsemmisíthessenek. A módszer a következő: Az agrár­reform címén elszegényítik a magya­rokat, iskolareform címén megakadá­lyozzák a faj kulturális fejlődését, és pénzügyi reform címén lehetetlenné teszik azt, hogy az elgyengített faj gazdaságilag összeszedhesse magát. Ez a megsemmisítés politikája. A cél mindenütt ugyanaz, egyik he­lyen kevésbé brutálisak az eszközök. S mint másutt, de piros fonalként vé­gigvonul mindenütt az, hogy az utód­államok nemzeti államokat akarnak alakítani és ellenállásra képtelenné kívánják tenni azokat, akik ezzel a céllal szembenállnak. Tanulmányunkban csak biztos ada­tok vannak s azokat ezennel átnyújt­juk a nyilvánosságnak. Ez­ a tanul­mány azt is igazolja, hogy a kormányok hogyan igyekez­tek kibújni azok alól a kötele­zettségek alól, amelyeket magukra vállaltak akkor, amikor aláírták a szerződést. Minden nemzet élő szervezet, amely bizonyos szempontból az emberi test szerveze­téhez hasonlít. A beteg test gyógyí­tásához néha operáció szükséges és elképzelhető olyan eset, mikor a be­teget erőszakkal kell gyógyítani, szük­séges azonban, hogy az orvosok min­dig tudják, hogy mit akarnak és igazi orvosok legyenek, ne pedig kuruzslók. Ellenkező esetben a kés a kezükben nem gyógyeszköz, hanem fegyver és a műtét nem gyógyításra vezet, hanem újabb sebekre. Tizenhárom év alatt, amióta meg­nyíltak a levéltárak és nyilvánosak lettek a megegyezések és levelezések, a világnak be kellett látnia, hogy a trianoni, versaillesi szer­ződéseket nem azok létesítették, akik beteget akartak gyógyítani, hanem azok, akik bosszút akar­tak állani. Látja a világ, hogy a béke mindenütt csak bajt okozott és ezt legjobban megszenvedik a nemzeti kisebbségek. Trianon büntetleneket büntetett, mi­kor kényre-kedvre kiszolgáltatta őket az ellenség zsákmányául. A tévedések most megbosszulják magukat. Folyik a szabad szó elnyomása, a fajok gyen­gítése és kizsákmányolása, de letakar­ják ezt a demokrácia hazug zászlajá­val és így akarják a közvéleményt el­­kábítva eljárásukat igazolni. Ezt nem tűrhetjük szótlanul. Til­takoznunk kell az ilyen visszaélések ellen és rá kell világítanunk erre az eljárásra. Ismételten kijelentem, hogy mi kisebbségek mindig küzdeni fogunk jogainkért és nem nyug­szunk bele abba, hogy megsem­misítsenek. De kijelentem azt is, hogy tudatában vagyunk annak, hogy mint kisebbsé­geknek nemcsak jogaink, hanem kö­telességeink is vannak. Kötelességünk államainkkal szemben a lojalitás. Alapelvünk: Hasonló jogok és ha­sonló kötelességek. Amint nem lehet megengedni azt, hogy az állam kü­lönbségeket tegyen állampolgárai kö­zött. Ahogy tűrhetetlen az, hogy az ál­ UJ BARÁZDA 1931 szeptember 1, ker­d Be­ lam meg akarjon semmisíteni egyes állampolgárokat, épúgy megengedhe­tetlen, hogy állampolgárok törjenek az állam ellen. Mi nem ezt akarjuk, mi csak azt kívánjuk, hogy a mérleg serpenyője egyenlően álljon, az álla­mok épúgy teljesítsék kötelességeiket velünk szemben, mint ahogy mi meg­tesszük a magunkét. Mert nem szabad elfelednünk, hogyha nem a jogszerű­ség lesz a társadalmi élet szabályozója, akkor a világ olyan katasztrófába juthat, amelyből nincsen többé feltá­madás. A vasutasoknak is meg kell hozni az áldozatot, amikor a haza érdeke azt minden polgárától megköveteli Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kijelentette a vasutasok küldöttsége előtt, hogy a mostani fizetéscsökkentést csak átmenetinek tekinti (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A vasutasok küldöttsége tisztelgett ma délelőtt Heeger Árpád főmérnök vezetésével Kenéz Béla kereskedelem­ügyi miniszternél. A küldöttség a vas­utasok érdekeinek jóakaratú támoga­tását kérte és arra kérték a minisz­tert, hasson oda, hogy a Pénzintézeti Központnál levő MÁV-tisztviselői és alkalmazottai kölcsönök visszafizeté­sére egy évi moratóriumot kapjanak. Kenéz Béla kereskedelemügyi mi­niszter igen nagy megértéssel fogadta a vasutasok kérését. Rajta lesz, — mondotta — hogy a kért halasztást a vasuta­sok megkapják. Ismeri a vasutastársadalom köteles­ségtudását és most, amikor a haza újabb áldozatot követel minden polgá­rától, számít a vasutasok hazafiságára és ügybuzgalmára. Mint Szolnoknak, a legnagyobb vas­utaskerületnek képviselője, ismeri a vasutasok helyzetét. A mostani fize­téscsökkentést átmeneti rendelkezés­nek tartja és úgy ő, mint az egész kormány azon lesz, hogy ezek a korláto­zások mihamarabb megszűnje­nek. Az az áldozat, amelyet a vasutasoknak is hozniuk kell, most tulajdonképpen arra szolgál, hogy a jövőben megle­gyen a lehetősége annak, hogy ismét a száz százalékos fizetést kapják meg. A küldöttség nagy megnyugvással és örömmel vette tudomásul a minisz­ter válaszát. Baranya vármegye hármas ünnepsége Felavatták­ az új közgyűlési termet, lelep­­lezték a Sjösi fiatalt fiak­ törvényhatósági bizottsági tagok­ emléktábláját és a szerb megszállás alóli felszabadulás tízéves év­fordulóját Ünnepelték hétfőn Pécsett Pécsről jelenti az Új Barázda tudósí­tója. Hétfőn délelőtt hármas ünnepe volt Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának. A vármegye felavatta új közgyűlési termét, továbbá leleplezte a világháborúban hősi halált halt törvény­­hatósági bizottsági tagok emléktábláját és a szerb megszállás alól való felszaba­dulás tízéves fordulójának emlékművét Az ünnepség délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletekkel kezdődött. A székes­­egyházban Virág Ferenc megyéspüspök mondott szentmisét s a többi felekezet templomában is ünnepi istentisztelet volt. A díszközgyűlés 11 órakor kezdődött a vármegyeház új, kétszázezer pengő költ­séggel emelt dísztermében. Fischer Béla alispán lendületes elnöki megnyitójában üdvözölte a vármegye és a város megje­lent előkelőségeit. Ezután Ottó István vármegyei főjegyző olvasta fel jelentését, amelynek végén a közgyűlés hozzájárult az alispán indítványához, hogy a miniszterelnököt táviratban üdvözöljék és fejezzék ki a vármegye közönségének tiltakozását az ország megcsonkítása ellen. Ezután került sor a hősi halottak em­léktáblájának leleplezésére. Az ünnepi be­szédet Virág Ferenc megyéspüspök mon­dotta és utána koszorút helyezett el az emlékműre. A felszabadulás emlékművének avató­beszédét Benyovszky Móric gróf, nyugal­mazott főispán mondotta. Utána a résztvevők visszatértek az uj közgyűlési terembe és Fischer Béla al­ispán bejelentette vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyiminiszterré történt kineve­zését, majd felolvasták a belügyminiszter­nek a vármegye közönségéhez intézett búcsúleiratát Ennek kapcsán Szőts Ernő BE A szorult Ausztria lemond a vám­unió tervéről, mert szüksége van Franciaország támogatására (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Londonból jelentik. A legtöbb angol lap feifejezi azt a meggyőződést, hogy , Ausztria nemsokára lemond a Német­országgal tervezett vámunióról. Az osztrák kormány belátja, hogy a pénz­ügyi válság teljesen megköti kezelt és sürgős pénzügyi segítségre lévén szük­sége, megérti, hogy nem bánthatja meg Franciaországot, az egyetlen hatalmat, amelytől pénzügyi segítséget várhat. A francia sajtó a hágai bíróság dön­tése előtt az Anschluss kérdésével foglal­kozik. A Temps szerint az osztrák kor­­máynak minden oka megvan arra, hogy megtegye azt a lépést, amelyet tőle vár­nak. Válságos pénzügyi helyzetében a kormánynak tudnia kell, hogy a Népszövetségtől támogatást csak Franciaország beleegyezésével várn­a. A lap nézete szerint a Népszövetség ülés­szaka után Ausztriában feltétlenül rész­leges kormányátalakítás lesz. Azok a mi­niszterek, akik a vámunió kérdésében túl­ságosan exponálták magukat, vissza fog­nak vonulni A Németországhoz való csat­lakozás politikája Ausztriának az utóbbi hónapokban csak keserű csalódásokat okozott. Az osztrák kormány meggyőződ­hetett arról, hogy csatlakozási politikája az országot katasztrófába sodorná. dr ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag azt indítványozta, hogy a vármegye fes­tesse meg volt főispánjának arcképét. A törvényhatósági bizottság az indítványt egyhangúan magáévá tette. Patacsi Dénes országgyűlési képviselő, ■mint a kisgazdatársadalom támogatóját és barátját üdvözölte az új belügyminisz­tert. Délután háromnegyed egy órakor feje­ződött be a szép ünnepség. A debreceni református nagyhét (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Debrecenből jelentik: Vasárnap ért el csúcspontjára a debreceni református nagyhét. Ekkor leplezték le a Zwingli Ulrik, a svájci előreformátor halálá­nak 400. évfordulója alkalmából a kollégium főbejáratánál felállított em­léktáblát s tartották meg a negyedik országos presbiteri nagygyűlést. Itt is lelkesen ünnepelték a jubiláló Bal­tazár Dezső püspököt. A nagygyűlés ünnepélyes fogadalmat tett, hogy egy talpalatnyi földről sem mond le, me­lyet ezer esztendő óta magyar vér áz­tatott. Határozatot hoztak a reformá­tus telepítések, a világban szétszórt magyarok, a szegények felkarolása, valamint a tőke és a munka kötelessé­gei ügyében is. Hétfőn az Országos Református Lelkészegyesület tartotta meg közgyű­lését, amelyen számosan üdvözölték Baltazár Dezsőt. A jubiláló püspök megköszönte a feléje sugárzó szere­­tetet, majd elmondta megnyitó beszé­dét. A közgyűlés ezután a belső ügye­ket tárgyalta meg. Délben a kollé­gium dísztermében a debreceni refor­mátus egyház ebédet adott. A forradalmár portugál tiszteket kizárják a hadseregből (Az „Ujj Barázda“ tudósítójától.) Lisszabonból jelentik. A­­rendőrség le­tartóztatta Ribeiro volt minisztert, aki résztvett a legutóbbi forradalmi mozga­lomban. Azokat a tiszteket és altiszteket, akik a forradalomban résztvettek, kizár­ják a hadsereg és a haditengerészet ke­beléből. A beludsisztári földrengés borzalmai Londonból jelentik. A beludsi sztárt­ földrengés alkalmával három nap alatt több mint kétszáz lökést észleltek. A föld úgy reszketett, mint a kocsonya. Hegyek omlottak össze és városok tűntek el a föld színéről. Abigurn, Pam­ir és Irudi váro­sok romokban hevernek. A halottak száma az eddigi becslés szerint harminc, a se­besülteké többszáz. Muchban az össze­omlott börtönből ötszáz fogoly kiszaba­dult, miután két börtönőrt megöltek. A katasztrófa által sújtott vidék felett re­pülőgépek cirkálnak élelmiszereket és gyógyszereket dobva le a lakosság szá­mára. Buzarekvirálás Oroszországban — ágyú­­tűz mellett (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Kisenevből jelentik: A Dnyeszter melletti falvak lakosai több éjjelen át erős ágyú­­tüzelést hallottak Tiraszpol, Ovidispol, Kamenyevszk és Podolszk orosz városok irányából. A határszélről érkezett híreik szerint a szovjet hatóságok Ukrajnában megkezdték a búzakészletek lefoglalását. A lakosság fellázadt és több helyütt véres események történtek. Az ellenforradalom leverésére a szovjet nemcsak gyalogsági és lovassági csapatokat küldött ki, ha­nem tüzérséget .

Next