Új Barázda, 1931. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
2 meket és azután előterjesztjük azokat. A kisebbségek összeállították adataikat és megtették előterjesztéseiket, van szerencsém ezennel átnyújtani az utódállamokban élő magyarság sérelmeit. Beszédemben nem is foglalkozom ezekkel a számszerű adatokkal és statisztikákkal, azok indokolással együtt benne vannak ebben a munkában. Aki elolvassa, az látni fogja, hogy mindegyik utódállamban ugyanazzal a módszerrel dolgoznak és mindhárom utódállamban azonos szellem uralkodik. Meg akarják gyengíteni fajtánkat fizikailag és lelkileg, hogy azután megsemmisíthessenek. A módszer a következő: Az agrárreform címén elszegényítik a magyarokat, iskolareform címén megakadályozzák a faj kulturális fejlődését, és pénzügyi reform címén lehetetlenné teszik azt, hogy az elgyengített faj gazdaságilag összeszedhesse magát. Ez a megsemmisítés politikája. A cél mindenütt ugyanaz, egyik helyen kevésbé brutálisak az eszközök. S mint másutt, de piros fonalként végigvonul mindenütt az, hogy az utódállamok nemzeti államokat akarnak alakítani és ellenállásra képtelenné kívánják tenni azokat, akik ezzel a céllal szembenállnak. Tanulmányunkban csak biztos adatok vannak s azokat ezennel átnyújtjuk a nyilvánosságnak. Ez a tanulmány azt is igazolja, hogy a kormányok hogyan igyekeztek kibújni azok alól a kötelezettségek alól, amelyeket magukra vállaltak akkor, amikor aláírták a szerződést. Minden nemzet élő szervezet, amely bizonyos szempontból az emberi test szervezetéhez hasonlít. A beteg test gyógyításához néha operáció szükséges és elképzelhető olyan eset, mikor a beteget erőszakkal kell gyógyítani, szükséges azonban, hogy az orvosok mindig tudják, hogy mit akarnak és igazi orvosok legyenek, ne pedig kuruzslók. Ellenkező esetben a kés a kezükben nem gyógyeszköz, hanem fegyver és a műtét nem gyógyításra vezet, hanem újabb sebekre. Tizenhárom év alatt, amióta megnyíltak a levéltárak és nyilvánosak lettek a megegyezések és levelezések, a világnak be kellett látnia, hogy a trianoni, versaillesi szerződéseket nem azok létesítették, akik beteget akartak gyógyítani, hanem azok, akik bosszút akartak állani. Látja a világ, hogy a béke mindenütt csak bajt okozott és ezt legjobban megszenvedik a nemzeti kisebbségek. Trianon büntetleneket büntetett, mikor kényre-kedvre kiszolgáltatta őket az ellenség zsákmányául. A tévedések most megbosszulják magukat. Folyik a szabad szó elnyomása, a fajok gyengítése és kizsákmányolása, de letakarják ezt a demokrácia hazug zászlajával és így akarják a közvéleményt elkábítva eljárásukat igazolni. Ezt nem tűrhetjük szótlanul. Tiltakoznunk kell az ilyen visszaélések ellen és rá kell világítanunk erre az eljárásra. Ismételten kijelentem, hogy mi kisebbségek mindig küzdeni fogunk jogainkért és nem nyugszunk bele abba, hogy megsemmisítsenek. De kijelentem azt is, hogy tudatában vagyunk annak, hogy mint kisebbségeknek nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Kötelességünk államainkkal szemben a lojalitás. Alapelvünk: Hasonló jogok és hasonló kötelességek. Amint nem lehet megengedni azt, hogy az állam különbségeket tegyen állampolgárai között. Ahogy tűrhetetlen az, hogy az ál UJ BARÁZDA 1931 szeptember 1, kerd Be lam meg akarjon semmisíteni egyes állampolgárokat, épúgy megengedhetetlen, hogy állampolgárok törjenek az állam ellen. Mi nem ezt akarjuk, mi csak azt kívánjuk, hogy a mérleg serpenyője egyenlően álljon, az államok épúgy teljesítsék kötelességeiket velünk szemben, mint ahogy mi megtesszük a magunkét. Mert nem szabad elfelednünk, hogyha nem a jogszerűség lesz a társadalmi élet szabályozója, akkor a világ olyan katasztrófába juthat, amelyből nincsen többé feltámadás. A vasutasoknak is meg kell hozni az áldozatot, amikor a haza érdeke azt minden polgárától megköveteli Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kijelentette a vasutasok küldöttsége előtt, hogy a mostani fizetéscsökkentést csak átmenetinek tekinti (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A vasutasok küldöttsége tisztelgett ma délelőtt Heeger Árpád főmérnök vezetésével Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternél. A küldöttség a vasutasok érdekeinek jóakaratú támogatását kérte és arra kérték a minisztert, hasson oda, hogy a Pénzintézeti Központnál levő MÁV-tisztviselői és alkalmazottai kölcsönök visszafizetésére egy évi moratóriumot kapjanak. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter igen nagy megértéssel fogadta a vasutasok kérését. Rajta lesz, — mondotta — hogy a kért halasztást a vasutasok megkapják. Ismeri a vasutastársadalom kötelességtudását és most, amikor a haza újabb áldozatot követel minden polgárától, számít a vasutasok hazafiságára és ügybuzgalmára. Mint Szolnoknak, a legnagyobb vasutaskerületnek képviselője, ismeri a vasutasok helyzetét. A mostani fizetéscsökkentést átmeneti rendelkezésnek tartja és úgy ő, mint az egész kormány azon lesz, hogy ezek a korlátozások mihamarabb megszűnjenek. Az az áldozat, amelyet a vasutasoknak is hozniuk kell, most tulajdonképpen arra szolgál, hogy a jövőben meglegyen a lehetősége annak, hogy ismét a száz százalékos fizetést kapják meg. A küldöttség nagy megnyugvással és örömmel vette tudomásul a miniszter válaszát. Baranya vármegye hármas ünnepsége Felavatták az új közgyűlési termet, leleplezték a Sjösi fiatalt fiak törvényhatósági bizottsági tagok emléktábláját és a szerb megszállás alóli felszabadulás tízéves évfordulóját Ünnepelték hétfőn Pécsett Pécsről jelenti az Új Barázda tudósítója. Hétfőn délelőtt hármas ünnepe volt Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának. A vármegye felavatta új közgyűlési termét, továbbá leleplezte a világháborúban hősi halált halt törvényhatósági bizottsági tagok emléktábláját és a szerb megszállás alól való felszabadulás tízéves fordulójának emlékművét Az ünnepség délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletekkel kezdődött. A székesegyházban Virág Ferenc megyéspüspök mondott szentmisét s a többi felekezet templomában is ünnepi istentisztelet volt. A díszközgyűlés 11 órakor kezdődött a vármegyeház új, kétszázezer pengő költséggel emelt dísztermében. Fischer Béla alispán lendületes elnöki megnyitójában üdvözölte a vármegye és a város megjelent előkelőségeit. Ezután Ottó István vármegyei főjegyző olvasta fel jelentését, amelynek végén a közgyűlés hozzájárult az alispán indítványához, hogy a miniszterelnököt táviratban üdvözöljék és fejezzék ki a vármegye közönségének tiltakozását az ország megcsonkítása ellen. Ezután került sor a hősi halottak emléktáblájának leleplezésére. Az ünnepi beszédet Virág Ferenc megyéspüspök mondotta és utána koszorút helyezett el az emlékműre. A felszabadulás emlékművének avatóbeszédét Benyovszky Móric gróf, nyugalmazott főispán mondotta. Utána a résztvevők visszatértek az uj közgyűlési terembe és Fischer Béla alispán bejelentette vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyiminiszterré történt kinevezését, majd felolvasták a belügyminiszternek a vármegye közönségéhez intézett búcsúleiratát Ennek kapcsán Szőts Ernő BE A szorult Ausztria lemond a vámunió tervéről, mert szüksége van Franciaország támogatására (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Londonból jelentik. A legtöbb angol lap feifejezi azt a meggyőződést, hogy , Ausztria nemsokára lemond a Németországgal tervezett vámunióról. Az osztrák kormány belátja, hogy a pénzügyi válság teljesen megköti kezelt és sürgős pénzügyi segítségre lévén szüksége, megérti, hogy nem bánthatja meg Franciaországot, az egyetlen hatalmat, amelytől pénzügyi segítséget várhat. A francia sajtó a hágai bíróság döntése előtt az Anschluss kérdésével foglalkozik. A Temps szerint az osztrák kormáynak minden oka megvan arra, hogy megtegye azt a lépést, amelyet tőle várnak. Válságos pénzügyi helyzetében a kormánynak tudnia kell, hogy a Népszövetségtől támogatást csak Franciaország beleegyezésével várna. A lap nézete szerint a Népszövetség ülésszaka után Ausztriában feltétlenül részleges kormányátalakítás lesz. Azok a miniszterek, akik a vámunió kérdésében túlságosan exponálták magukat, vissza fognak vonulni A Németországhoz való csatlakozás politikája Ausztriának az utóbbi hónapokban csak keserű csalódásokat okozott. Az osztrák kormány meggyőződhetett arról, hogy csatlakozási politikája az országot katasztrófába sodorná. dr ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag azt indítványozta, hogy a vármegye festesse meg volt főispánjának arcképét. A törvényhatósági bizottság az indítványt egyhangúan magáévá tette. Patacsi Dénes országgyűlési képviselő, ■mint a kisgazdatársadalom támogatóját és barátját üdvözölte az új belügyminisztert. Délután háromnegyed egy órakor fejeződött be a szép ünnepség. A debreceni református nagyhét (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Debrecenből jelentik: Vasárnap ért el csúcspontjára a debreceni református nagyhét. Ekkor leplezték le a Zwingli Ulrik, a svájci előreformátor halálának 400. évfordulója alkalmából a kollégium főbejáratánál felállított emléktáblát s tartották meg a negyedik országos presbiteri nagygyűlést. Itt is lelkesen ünnepelték a jubiláló Baltazár Dezső püspököt. A nagygyűlés ünnepélyes fogadalmat tett, hogy egy talpalatnyi földről sem mond le, melyet ezer esztendő óta magyar vér áztatott. Határozatot hoztak a református telepítések, a világban szétszórt magyarok, a szegények felkarolása, valamint a tőke és a munka kötelességei ügyében is. Hétfőn az Országos Református Lelkészegyesület tartotta meg közgyűlését, amelyen számosan üdvözölték Baltazár Dezsőt. A jubiláló püspök megköszönte a feléje sugárzó szeretetet, majd elmondta megnyitó beszédét. A közgyűlés ezután a belső ügyeket tárgyalta meg. Délben a kollégium dísztermében a debreceni református egyház ebédet adott. A forradalmár portugál tiszteket kizárják a hadseregből (Az „Ujj Barázda“ tudósítójától.) Lisszabonból jelentik. Arendőrség letartóztatta Ribeiro volt minisztert, aki résztvett a legutóbbi forradalmi mozgalomban. Azokat a tiszteket és altiszteket, akik a forradalomban résztvettek, kizárják a hadsereg és a haditengerészet kebeléből. A beludsisztári földrengés borzalmai Londonból jelentik. A beludsi sztárt földrengés alkalmával három nap alatt több mint kétszáz lökést észleltek. A föld úgy reszketett, mint a kocsonya. Hegyek omlottak össze és városok tűntek el a föld színéről. Abigurn, Pamir és Irudi városok romokban hevernek. A halottak száma az eddigi becslés szerint harminc, a sebesülteké többszáz. Muchban az összeomlott börtönből ötszáz fogoly kiszabadult, miután két börtönőrt megöltek. A katasztrófa által sújtott vidék felett repülőgépek cirkálnak élelmiszereket és gyógyszereket dobva le a lakosság számára. Buzarekvirálás Oroszországban — ágyútűz mellett (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Kisenevből jelentik: A Dnyeszter melletti falvak lakosai több éjjelen át erős ágyútüzelést hallottak Tiraszpol, Ovidispol, Kamenyevszk és Podolszk orosz városok irányából. A határszélről érkezett híreik szerint a szovjet hatóságok Ukrajnában megkezdték a búzakészletek lefoglalását. A lakosság fellázadt és több helyütt véres események történtek. Az ellenforradalom leverésére a szovjet nemcsak gyalogsági és lovassági csapatokat küldött ki, hanem tüzérséget .