Új Barázda, 1936. március (18. évfolyam, 7-13. szám)

1936-03-01 / 7-8. szám

1936 március 1. vasárnap t­­MBAIM Felelőségem teljes tudatában álltom, hogy a termelő egy fil­lérrel sem kap többet ma a ter­melési helyen, mint kapott ta­valy és évekkel ezelőtt, amikor is a kereskedelmi árak jóval alacsonyabbak voltak. Erről min­denki meggyőződhet, aki kimegy a falusi vásárokra, ahol a kereskede­lem tulajdonképen beszerzi a készle­teit. De jóval olcsóbbak az árak a vidéki nagy­városok piacán is, pedig ott már terheli az árut sok minden­féle, adó és illeték, meg egyebek — amelyekre oly szívesen hivatkozik a fővárosi kereskedelem, amikor a drágítás vádja ellen védekezik. Legyen szabad — ceglédi ember lé­vén — a mi piaci árainkkal hasonlí­tani össze a fővárosi árakat és meg vagyok győződve arról, hogy az ösz­­szehasonlítás döbbenetes eredmény­nyel fog járni és nyilvánvalóvá válik, hogy a drágaság oka nem a termelő haszonlesésében, hanem a fővá­rosi nagy- és kiskereskedelem mohóságában rejlik, párosulva természetesen a fővárosi vámok, illetékek és adók tarthatat­lan méreteivel. Nem akarom a zsírnál kezdeni, mert szokás szerint azzal torkolnak le, hogy a kivitel — amelynek követ­keztében a tavalyi 1,20-as árhoz vi­szonyított óriási áremelkedés előál­lott — fontosabb a fővárosi polgár gyomránál is. Én gazda vagyok, miért valljam be, hogy ezt az okosko­dást megérteni úgy sem fogom soha, mert tudom, hogy a kivitel bármi­lyen jó üzlet az állam számára, a nagy hasznot mégis az exportőrök fö­lözik le. Hogy ezeknek gyomra fon­tosabb-e, mint a pesti polgár gyomra — döntse el az, akit illet! A ceglédi piacon egy kilogramm marhahús, mi­nőség szerint (tehát gyengébb és prima minőség is) 0.88—1.12 pengő akkor, amikor a fővárosi hivatalos vásárcsarnoki jegyzés szerint 0.96— 2.20 pengő volt, azonban a 96-os mi­nőség nálunk nem igen képezi táplál­kozás tárgyát. A sertéshús nálunk minden részében 1.00—1.10 pengő, amikor Pesten 1.28—1.90 és a borjú­hús 1.00—2.80, amikor nálunk 1.00— 2.00 pengőért kapható. (2 pengő a legpompásabb része, a borjúdió). A tojás ára 5% és 6 fillér, a főváros­ban, mint olvasom, a lámpázott 8.0— 8.5 fillér, a gyengébb minőségű 7 fillér. Vegyes zöldség 12 fillér, Pes­ten 16—18 fillér, az alma nálunk 50 fülér, 1 pengő (ezért a legprímább Jonathan kapható), a fővárosban 80 fillérért hullott almát árulnak, vala­mire való alma 1.20, de nem ritka a 2 pengős Jonathan sem. (Megjegy­zem, amikor azt a pesti kereskedő ősz­szel vásárolta, nem adott érte többet, mint 70—80 fillért!) A burgonya mázsája minőségek szerint nálunk 6—15 pengő, ugyanakkor a burgonya­­kartellel súlyosbodott fővárosi pia­con 8—25 pengő. (A burgonyára azt szokták illetékesek mondani, hogy „néptáplálék"!) De itt fekszik előttem a kecske­méti piaci árjelentés és összehasonlí­tást végezhetnénk a szegedi piaci árakkal is. Az eredmény mindenütt ugyanaz: legalább 20, de maximáli­san 50 százalék különbség a termelői, illetőleg az első kéz és a fővárosi nagybani árak között. Tisztelettel kér­dem az Új Barázda útján az illetéke­seket, erre mi a tiszteletreméltó vá­laszuk? Ebben is a termelő a hibás? A „gazdavédelmezett", a sárga bé­lyeggel ellátott gazda, akinek legfel­jebb arra telik, ha jól megy, hogy megfejelje az elrongyolódott csizmát, hogy egyszer hetenként egyen húst és ha jól megy, szekéren menjen be a legközelebbi nagyobb városba, ahol egy gyereke egészen biztosan a kór­házban fekszik, ha ugyan felvették a „most újabban megfegyelmezett és ál­lamosított" körorvosok segítségével. Legyen egyszer már tiszta képe a főváros polgárságának arról, hogy ki drágít és kinek a jóvoltából kell csi­korgó fogakkal drágán vásárolni, ak­kor, amikor jóval olcsóbban is le­hetne. Itt nem ankét segít, az mind szófecsérlés. Álljon egyszer talpára a városi polgárság és keresse az ösz­­szeköttetést velünk, akiket eddig egy­szerűen „parasztok" jelzővel tisztel­tek meg. Mi meg fogjuk érteni egy­mást, akkor is, ha a kereskedelmi ka­marák és érdekképviseletek szakmány­­ra fogják teleüvölteni a drágaságban fuldokló polgárság fejét azzal, hogy lássátok emberek, a paraszt drágít, a paraszt a ti bőrötökön akar élős­­ködni, a paraszt gazdagszik, amikor ti szegényedtek és így tovább . . . értik már a módját ennek a tisztelt urak !• Se sajtónk, se szószólónk nincs, aki megmagyarázná élőszóval azt, amit én itt paraszti módon igyekeztem tisztázni. Most, hogy, amint látom, újra gazdalap lett az Új Barázda, azt hiszem, sok tízezer gazdatársam ne­vében nem indokolatlan kérés az, ha arra kérem, hogy ezt a pár sort kö­zölje, hogy ezzel is hozzájáruljon en­nek a „nagy pernek" eldöntéséhez. Bőrös András, magyar gazda. MI TÖRTÉNT E HÉTEN Bonyodalmak egy házasság körül Baj, ha a vőlegénynek hasonmása van Néhány nappal ezelőtt egyik biz­tosító társaság tisztviselője felesé­gül vette egy jónevű pesti kereske­dő leányát. A lakodalmi vacsorát egy budai vendéglőben nagyszerű han­gulatban tartották meg. Éjféltájban új vendég érkezett, akit kitörő örömmel fogadtak. Az újdonsült, fia­talasszony szombathelyi nagybácsija, gazdag öreg úr, akinek örököse az ifjú asszony lesz. Bemutatták az új férjet, aki bol­dogan üdvözölte az ismeretlen nagy­bácsit, de az utóbbi kezet se nyúj­tott, halálsápadtan nézett maga elé, megfordult távozni akart. Az öröm­apa kérdésére magából kitörve kiál­tott fel: — Tudjátok ki ez az ember? Zseb­tolvaj, aki engem is meglopott már. — Három évvel ezelőtt Miskolcról utaztam Budapestre. A vonaton el­aludtam, arra ébredtem fel, hogy va­laki a pénztárcámat a zsebemből emeli ki. Ez az ember volt az. Aztán rámutatott unokahúga férjére . Szóltam a kalauznak és Buda­pesten átadtuk a pályaudvari detek­­tívnek, aki a főkapitányságra vitte. Pár nap múlva felkereste a zsebtol­vaj édesanyja, sírva könyörgött, szív­bajára hivatkozva, vonjam vissza fel­jelentésemet. Felmentünk a tolvaj ügyvédjéhez, írásban adtam, hogy té­vedtem, feljelentésemet visszavontam. Azóta most láttam őt viszont, de a leghatározottabban állítom, hogy ő volt a tolvaj! A fiatal férj reszketve, magától­­kikelve kiáltotta: — Nem én voltam az, esküszöm, hogy ártatlan vagyok! A násznép szétoszlott, a fiatal asz­­szonyt ájultan vitték haza. Az örömapa, nagybácsi és a férj tanácstalanul állottak egymással szemben, míg a nagybácsinak eszébe jutott, hogy keressék fel hárman azt az ügyvédet, aki annak idején a fia­talember ügyvédje volt. Éjszaka taxiba ültek és robogtak az ügyvéd­hez. Az ügyvéd rámeredt a három szimokingos úrra, majd a fiatalem­ber felé fordulva felkiáltott: — Mi az, Feiler? Már megint va­lami baj van? — Itt valami tévedés van, én nem vagyok Feiler, — nyögte halálsápad­tan a fiatalember. Az ügyvéd előkeresett egy köröző­levelet. Feiler Imrét töbrendbeli lo­pás miatt körözi az ügyészség. A körözőlevél fényképpel volt ellátva. A fényképen az ott álló fiatal férj ar­cát ismerték fel, még az érdekelt is. Borzasztó jelenet következett. A fia­talember — annak dacára, hogy a képről önmagára ismert — ereje megfeszítésével védekezett és ártat­lanságát bizonyítgatta. Tanácstalanul álltak mind a négyen, míg az ügy­véd a végső megoldásra jutott. — Feiler úr, vagy nem tudom, hogy is hívják önt, vetkőzzön le! A fiatalember maga se tudta már mit csinál, levetkőzött. — Nem azonos Feuerrel, — szólt diadalmasan az ügyvéd. — A köröző­­levélben az áll, hogy mellén és kar­ján négy kétpengős nagyságú forra­dás van, ez az ismertető jel. Ezen víz után semmi sebhely nincs. Az ügyvéd még a magasságát is megmérte a fiatalembernek, de az nem egyezett. Összetörve az izgal­maktól érkezett haza a három szmo­­kingos úr, de az izgalmaknak csak akkor lett vége, mikor az ügyészségen megtudták, hogy a körözött Feiler Imre már négy hét óta a Markó­ utcai fogház vendége. A megtévesztésig való hasonlatosság volt az oka a kellemetlenségeknek. Elferdült orrért — 150 pengő A múlt év júliusában a balatonszen­­­mesi Vigadó terraszán Govrik Tiva­dar egyetemi hallgató és Fuchs Gá­bor karmester összeszólalkoztak. A szóváltás során a fiatal karmester rá­kiáltott az egyetemi hallgatóra: — Maga örült, idióta! Govrik Tivadar se rest, odaugrott, jobbról-balról puffogtatta le a pofo­nokat, de mielőtt még visszaült volna helyére, gondolta, „még egy orrütés hiányzik neki". Jól belevágta öklét a karmester orrába, aki lebukott a föld­re és csak úgy jutott el onnan, hogy a mentők jöttek és vitték a kórház­ba. Fuchs Gábor felépülése után kárté­rítési pert indított Govrik ellen, 5000 pengő erkölcsi és anyagi kártérítést követelt. A tárgyaláson Fuchs azt adta elő, hogy az ütés következtében az orra elferdült és ebből­ anyagi kára is van, mert az orr annyira el­torzítja az arcát, hogy így nem áll­hat ki a női közönség elé. A törvényszék a napokban hozott ebben az ügyben ítéletet, melyben Govrik Tivadart az enyhítő körülmé­­nyekre való tekintettel 150 pengő pénzbüntetésre ítélte. Meggyik­olta házastársát a tizenegy évi fegyhiáz Schüssler Ferenc nyugalmazott tüzérszertári főtisztviselő, a múlt év szeptemberében agyonlőtte fe­leségét, Stern Zsuzsannát. Az ügyészség Schüssler ellen szándé­kos emberölés bűntette miatt emelt vádat. A vádlott kijelentette, hogy bű­nösnek érzi magát, de mentsége az, hogy ittas állapotban, felhe­­vülve követte el tettét. Majd igy fejezte be vallomását: — Nagyon megbántam tette­met, feleségemet nagyon szeret­tem, kérem felmentésemet. A törvényszék bűnösnek mond­ta ki a főtisztviselőt házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért tizenegy évi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Kétéltű betörő Richweiss János 22 éves békés­csabai fiatalember hónapok óta Gyulán, az egyik vidéki lap mun­katársaként szerepelt. A fiatal­ember kettős életet élt, nappal új­ságíró volt, éjjel betörő. Múlt va­sárnap éjjel Hegedűs Gyula Ka­­zinczy­ utcai italmérő lakásába tört be és az ablakon keresztül 200 pengőt emelt el. Kedden este bál­ba készült, amikor detektívek lép­tek hozzá és előállították. A rend­őrségen Richweiss bevallotta, hogy ő követte el a betörést, ezen­kívül még három helyen tört be. Vallomása után a békéscsabai rendőrség letartóztatásba helyezte és átvitték a gyulai fogházba. Ügyében a nyomozást folytatják. 3 .4. RÓZSÁK FENYŐK DÍSZFÁK DÍSZCSERJÉK GYÜMÖLCSFÁK BOGYÓS-GYÜMÖLCSÜEK GYÜMÖLCS - VADCSEMETÉK SZEGÉLY- ÉS FUTÓNÖVÉNYEK GYÖKERES ÉS SIMA SZŐLŐVESSZŐK LOMB- ÉS TŰLEVELŰEK MAGCSEMETÉI KOL AUCH m FAISKOLA, SZEGED

Next