Új Élet, 1973 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1973-02-10 / 3. szám
Petőfi eszményeihez méltóan Byukarest egyik legközismertebb utcája a Zalomit: egyesek azért tudnak róla, mert közelében van Caragiale hajdani vendéglője, a Gambrinus, mások a Cişmigiu park miatt emlegetik, sokan pedig azért fordulnak meg itt, mert az utcában van a Petőfi Sándor Művelődési Ház, a főváros magyar közművelődési életének központja. ★ A hótalan, rideg decemberi estben a csupafény bukaresti utcákon én is oda tartok. Plakátok, falragaszok, hirdetések a bejáratnál. A ma esti műsor változatosnak ígérkezik: egy régi Janovics-filmet vetítenek, Jordáky Lajos tudományos kutató előadást tart, az egyik teremben modern tánc est, egy másik helyiségben a népitánccsoport próbál. Az előcsarnokban kimenős katonák, egyetemisták, háztartási alkalmazottak, újságírók, képzőművészek, tanárok, középiskolás tanulók, nyugdíjasok diskurálnak-vitatkoznak. A falakon, körben, Csutak Levente (a Brassói Lapok belső munkatársa), a tehetséges fiatal grafikusművész alkotásai. Csutak egyik munkája előtt képzőművész beszél-magyaráz egy lakatos barátjának, amott, a sarokban pedig az egyik írót fogja közre néhány lángoló tekintetű iskolás fiú. Itt nincsenek különbségek: aki tanít-oktat másokat, az egyben tanulja a közösségi élet szeretet-törvényeit. * r/'»' kell várnom, hogy — bár /V rövid időre — elbeszélgethessék a Petőfi Sándor eszményeit e művelődési ház keretei között olyan igaz-szépen ápoló emberekkel: Meggyesikén igazgatónővel, Váradi Elvira szakirányítóval és Czakó Ádám zeneszerzővel, aki egyben ugyancsak szakirányító. Leülünk egy szűk kis helyiségben. (Hadd jegyezzem meg, hogy ilyen parányi igazgatói irodában még nem jártam. Viszont az is igaz, hogy kevés igazgatói irodában éreztem az emberi szeretetnek és a kölcsönös tiszteletnek hasonló meghittségét.) — Egy fi nap műsora: Jordáky Lajos előadása, filmvetítés, képzőművészeti kiállítás megnyitója, modern, illetve népi tánc. — Azzal az elgondolással kezdtünk dolgozni — mondja Meggyesi Irén igazgató - , hogy a Művelődési Ház programjával kielégíthessük az általános kulturális igényeket, s emellett a különböző kategóriájú emberek követelményeinek is megfeleljünk. Persze, föltétlen szükséges a tudatos és célszerű irányítás, ezért kapcsoljuk egybe a szórakoztató jellegű műsorokat előadásokkal, filmvetítésekkel stb. Máskor pedig egy-egy olyan tudományos, irodalmi vagy képzőművészeti jelenséget, kérdést tűztünk napirendre, amely egyébként csak szűk körökben ismeretes, és keveseket érdekel, mivel kevesen tudnak róla. — Egy művelődési ház életében és munkájában elsődleges tényező, hogy falai között mindenki otthonosan érezze magát, felszabadultan beszélgessen, társalogjon, művelődjék és szórakozzék, de az önfegyelem és a közösségi etika határain belül. Ezt, úgy érzem, sikerült megvalósítanunk. Jó előre szeretném hangsúlyozni, hogy eredményeink elérésében oroszlánrésze van Czakó Ádám és Váradi Elvira munkatársaimnak, akik sokszor reggeltől késő estig rohangálnak, szerveznek, ellenőriznek, szóval mi hárman valójában egyek vagyunk; anélkül, hogy előzetesen ne beszélnénk meg minden tervet, elgondolást, egyikünk sem tesz semmit, s mindhárman arányosan kivesszük részünket a munkából. A kollektív vezetés és ellenőrzés mellett még milyen tényezők játszanak közre abban, hogy a művelődési ház a közművelődés igazi hajlékává válhatott ? — Az emberek fölismerték: a Petőfi Sándor Művelődési Ház ügye közügy, s ezért minden segítséget megkapunk. A munkásoktól az írókig, a diákoktól az egyetemi tanárokig, az újságíróktól a képzőművészekig és zeneszerzőkig, mindenki istápolja tevékenységünket, segít, támogat munkánkban. S mindig, minden vonatkozásban kikérjük a szakemberek véleményét is. Mert úgy kell dolgoznunk, hogy eredményeink egyre fokozódjanak. Tevékenységünket a szórakozási, önművelési követelmények -igények nagymértékben befolyásolják, de nem mondhatjuk azt, hogy meghatározzák. Tekintettel arra, hogy „majdnem" önellátó intézmény vagyunk, bevételre is szükségünk van. Ezt a célt is szolgják a táncestek, a bálok és ma, hasonló jellegű összejövetelek. Igyekszünk azonban a „beléptidíjas“ műsoroknak is megfelelő színvonalat biztosítani. Munkánknak különben az irodalom, a zene, a képzőművészet, a tudomány kölcsönöz sokszínűséget. Állandó jellegűek az író-olvasó találkozók és irodalmi vitaestek, s gyakoriak a zenei audíciók Czakó Ádám vezetésével. Kéthetenként váltjuk a képzőművészeti kiállításokat, szoros kapcsolatot alakítottunk ki a színházakkal, elsősorban a sepsiszentgyörgyi művészekkel. Továbbá állandó jellegű előadássorozatokat szerveztünk, mint „Zene és képzőművészet", Jordáky Lajos sorozatának címe: „A huszadik század civilizációja", Halász Anna és Mezei József a filmművészet rendszeres „oktatását" vállalta, dr. Demény Lajos „Románok és magyarok közös harca" címmel eleveníti föl a két nép múltját, dr. Lőrincz László viszont az időszerű politikai kérdéseket taglalja. Sok hallgatója van „A korszerűség időszerű kérdései" című tanfolyamnak is; hasonló érdeklődéssel látogatják a filmklubot, amelyet Andrei Bleier és Kovács Károly vezet, a „Szőnyi István" képzőművészeti kört, valamint a Bartók Béla zenei klubot, amelyet Czakó Ádám irányít. — Érdekes és örvendetes jelenség — veszi át a szót a zeneszerző — , hogy a fővárosban élő zenészek, zeneművészek, akikkel valamikor együtt indultunk, rendszeresen ellátogatnak hozzánk, azok is, akik már bejárták Európát, vagy már világszerte ismerik nevüket. A közös ügy összeköti az embereket. . — Amint tudom, a népi egyetem keretén belül tanfolyamot és szakköröket szerveztek. — Tanfolyamaink — mondja az igazgatónő — részben elméleti, részben gyakorlati célokat szolgálnak. Szabászat, tv- és rádiószakkörünk, gyors- és gépíró-tanfolyamunk van, idegen nyelveket oktatunk, a gyermekek pedig a balett-körbe járhatnak. ★ A Művelődési Ház 1973-as tevé■eXkenységének fő vonulata a Petőfi-évhez kapcsolódik. Irodalmi esteken, előadásokon, zenés öszszeállításokon emlékeznek a névadó költőre. A sorozatot valószínűleg Banner Zoltán Petőfi-műsora nyitja meg. Az emlékestek szervezésébe és kivitelezésébe több írót, költőt, színművészt és zeneszerzőt is bevonnak. Természetesen tovább működnek a különböző szakkörök és tanfolyamok, folytatódnak az előadássorozatok és újak indulnak, jeles képzőművészek állítnak ki munkájuk legjavából: Vida Géza, Gy. Szabó Béla, Kusztos Endre, Ambrus Imre, Barabás Éva, Márton Árpád, Gaál András, Kocsis Béla, Zsigmond Attila, Mohr Lajos és mások. Vitadélutánokat és sajtómegbeszéléseket is szerveznek a közeljövőben, s a zenekarok, a tánc- és színjátszó csoportok is folyamatosan dolgoznak. A Művelődési Ház megállapodott a Filmforgalmazó Vállalattal, hogy minden magyar filmet legelőször itt vetítenek le, s az archívumból régieket is kikölcsönöznek. Tehát a hetvenhármas évben még sokszínűbb, tartalmasabb lesz tevékenységük. ★ Későre jár már. Lassan-lassan eloszlik a közönség, mindenki azzal a gondolattal, hogy holnap holnapután újra találkozik ismerőseivel, barátjaival a Petőfi Sándor nevét viselő Művelődési Házban. BARTIS FERENC Meggye»! Irén, a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatónője kiállítás megnyitó»* Képzőa művészeti MEGHÍVÓ A Petőfi Sándor Művelődési Ház és a pitesk-i kultúrpalota vezetősége szeretettel meghívja önt a budapesti Erkel Ferenc vegyeskar bukarest ringversenyére november 21-én délután 6 órakor a Petőfi Sándor Műveldési Ház szekha/ában (Zalomit utca 6 szám alatt, a Cismigm park mellett) MATINEU DUMINICAL. .. VASARNAPI MATINÉ NÉZZ VISSZA NEVETVE.. .■IVISTS ÎNAPOI RIZIND... Recitit poetic-muzicii de VARSA VILMOS Irodalmi műsora TV-flm*k Varsa Vilmossal Mm TV cm Varga Vilmos I —thlt Cartat latnántftr: LOllICZI tiszti) I kiállítást tiponit la vi fi disditoi de MAJTÉNYI ERIK nyitja meg Expoziţia do tcolplura BENCZÉDI SÁNDOR zsoborkléf tóvá CASA DE CULTURA PETŐFI SÁNDOR művelődési ház INVITATIE MEGHÍVÓ PETŐFI matiné le71 MÁJUS 11 17