Új Ember, 1986 (42. évfolyam, 1/2062-52/2113. szám)

1986-03-30 / 13. (2074.) szám

MÉG ÉLŐ SZEREPLŐK az élmény-szó ágán vallanak. Négyen (többen meghal­­ak már, vagy idegen országban laknak): Sajó Gézáné (szül. Bóza Erzsébet), aki jeruzsálemi lány, Claudia szerepét ját­­zotta, Tompíts Jánosné (szül. Rajcsányi Mária), ő Le­a volt, ugyanebben a kosz­­imben s az angyaléban is játszó Kol­li Károlyné (szül. Feketics Irma) és Winkler Anna, a passióbeli Eszter. Batóéknál beszélgetünk, a Kőhegy latt. A passió-szövegből töredékek ell­­enednek meg. Amikor Irma néni ke­­­p, Winkler Annához fordul: „Bekeve­sd, Lea, megjött Eszter és csodálatos olgokat mondott a názáreti Jézusról...” Hy „jön elő” a forgatókönyv-író és zen­­éző, a zseniális tanító, Bató Géza neve. Ők akkor 14—15 esztendős lányok vol­­ik! Kérdésemre: hogyan él még bennük passiós­ idő, azt felelik: „Láttuk a flmmúzeumban a Máté evangéliumát, cnak a régi passiónak csak visszfénye élt.” A szereplők közül (balról): ler Anna, Bató Gézáné és Tompíts Jánosné ÉS JÉZUS? — A későbbi sógorom ját­szotta, a tanító fia: Laci — feleli halkan Bató néni. Érettségiző volt, aztán meg színésznövendék. Az is lett: színész, Sze­geden, Pesten. Csöndes, visszahúzódó ember maradt élete végéig. A könyök­lést nem ismerte. Nagyon szerette testvérét, a férjemet. Egymás után men­tek el, négy éve. Laci a Bábszínház tag­ja volt. Magnó kerül elő, a temetés hangföl­vétele. Szentgyörgyvölgyi Zoltán plébá­nos méltató szavai az elhunyt színész­ről: „50 éve fölvetted a keresztet a pas­sióban, s azóta is tudtad az utat’’ — erő­sítik bennem a sejtést, aki egyszer Krisz­tus szerepére vállalkozik... De a „foly­tatás” már Bató Lászlóé, amikor a Nem­zeti Újság munkatársának nyilatkozott, 1934-ben: „A passiójátéknál — kivált az én szerepemnél — nem annyira a dikció a fontos, mint inkább a lélekből kiáradó bizonyos »­valami­«, amit nem lehet meg­tanulni, nem lehet elsajátítani..Szí­nész jóbarátja így búcsúzott tőle: „Te több vonatkozásban is utánoztad Jézust, viselted sorsodat, szenvedéseidet. Te nagy érdemeket szereztél." Ez volt hát a pá­lya: a tiszta emberség. S talán ez is vá­lasz lehet — Budaörsöt igazolni. Barátom kísér az autóbuszig, sőt to­vább jön velem. Arról gondolkodunk, milyen nagyszerű lenne felújítani a já­tékot — itt, Európa talán legalkalma­sabb, leglátványosabb passió-színterén. Író biztosan akadna, s ember is — sok­szorosan — a díszletsort megépíteni —, akár társadalmi munkában. Akkor az utakat legalább „felolajoz­nák”, mint 50 esztendeje, hogy ne po­rozzék, ne ragadjon a sártól... Tóth Sándor „Beteljesedett” (FOTO ÉS REPR.: SOHA ZSOLT) Zarándokainak 100 esztendő nem kevés Szabó Sándor, tudomásom szerint az ország legidősebb papja*, március idusán, 15-én — születésnapnak sem akármilyen — 101. életévét kezdte meg. A már-már ószövetségi kort megért hajdani sümegi plébános nem mindennapi jubileumát ott­honában, a sümegi egykori ferences ko­lostorbeli cellájában, csendesen szerette volna megünnepelni. Főpásztora, Szénás József és a sümgei hívek, valamint a gaz­dag történelmi múltú városka jelenlegi plébánosa, Békefi László kérésére azon­ban 16-án a tiszteletbeli kanonok nyil­vános ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be, és a fiatalokat is irigylésre késztető prédikációt mondott a Maulbertsch fres­kóktól „roskadozó” barokk plébániatemp­lomban. Szinte szerencsésnek mondható a mise időpontjának megválasztása is, tudniillik ugyanakkor közvetítette a tévé a magyar—brazil mérkőzést. Így csak azok jöttek el, akik nagyon akartak, de olyan sokan, hogy többen már be sem fértek volna a kicsinek semmiképpen nem nevezhető templomba. Az ünnepi misén részt vettek főpásztorai, Szénás József és Tóth László püspökök, valamint Szakos Gyula fehérvári püspök, az egykori szom­szédos zalaerdődi plébános, volt káplánjai, és a paptestvérek vagy negyvenen. II. János Pál pápa áldásában részesítette a jubilánst, amelyről Sándor atyának ma­gyar nyelvű levél szolgál emlékeztetőül, remélhetőleg még jó néhány esztendeig. A városi tanács és népfrontbizottság is felköszöntötte az ünnepeltet, aki 1936 és 1961 között vezette a város plébániáját. Szabó Sándorral két évvel ezelőtt talál­koztam először. A már akkor sem fiatal pap a sümegi kegytemplomban misézett éppen. Hétköznap reggel fél kilenc lehe­tett. Hívő csak egy-kettő, de a templom­ban zengett az orgona, énekelt a kántor és Szabin testvér, az utolsó sümegi feren­ces minisztrált. Azóta is emlékezetes számomra ez a mise. A szálegyenes tar­­tású, érces hangú Sándor atya megadja a módját. Végül is a szentmise hívek nélkül is szentmise, s a szépen mondott, illetve énekelt liturgia és az orgonaszó az Urat dicséri, tehát csak túlságosan praktikus agyunk ítélheti luxusnak e felemelő szer­tartást. Az Úr azonban nem, és Sándor atya sem. Minden reggel ő mondta egé­szen tavaly őszig a reggeli szentmisét a kegytemplomban. Most, a 100. születésnap jubileumi mi­séje előtt kicsit félve mentem fel a feren­ces kolostornak az egyház számára meg­maradt részébe, amely az utóbbi húsz­egynéhány esztendőben otthont ad neki. Féltem, ahogy az ember fél, ha egy idős, szeretett ismerőst látogat. Vajon milyen állapotban van? Ahogy azonban benyi­tottam hozzá, azonnal megnyugodtam. Ép­pen az ablaknál állt, várta a püspököt, s ahogy meglátott,­ bot nélkül, fürgén jött (FOTÓ: BEDŐ SÁNDOR) elém. Hallása már nem tökéletes, de egyébként nincs oka a panaszra. És nem is panaszkodott. Ma már leginkább csak a cellájában tartózkodik, ősz óta itt is misézik, az unalmat ma sem ismeri. Ren­geteget olvas, a természettudományok és a történelem érdekli leginkább, és a mű­vészeti kérdésekben is naprakész a tájé­kozottsága. Csak azt sajnálja, hogy már nem hódolhat hajdani kedvenc időtöltései közül az úszásnak, a síelésnek, a szánkó­zásnak és természetjárásnak. Kérésemre szívesen emlékezik vissza és tesz összehasonlítást fiatalkora és napjaink között. De mindezt nem túlzott nosztal­giával s egyáltalán nem önsajnálattal. Életét mindig is zarándokútnak tekintette, s ebből — szerinte — 100 esztendő éppen elég. Nagy nyugalommal és belső béké­vel, de ma is aktív élettel várja az „aj­tónyitást” amikor e zarándokút végetér. „Mondhatom, ha visszagondolok a régi világra, amikor még fiatal voltam, a mos­tani papság sokkal buzgóbb, mint a múlt századiak voltak. Arról is meg vagyok győződve, hogy akik gondolkodnak a maiak közül, azok sokkal mélyebben val­lásosak lesznek, mint az én gyermekko­romban” — vallja. Szerdahelyi Csongor Szabó Sándor, az ország legidősebb papja, aki még Ferenc Ferdinánd trónörökössel is találkozott . 1903-ban Szabó Sándorral együtt 10 papot szenteltek a veszprémi­­egyházanegyében, 1985- ben mindössze egyet. A jubiláns után az egy­házmegye legidősebb pa­pja Ferenczy Zoltán, akit tizenhárom évvel később, 1921-ben szen­teltek. Az 1922-es, 1924-es és az 1925-ös szente­lés­ű lelkipásztorok már mind eltávoztak kö­rünkből. Foley érsek felszólalása az TOP ülésén A Nemzetközi Katolikus Sajtóegyesület, az UCIP Tanácsa március első felében Madridban ülésezett. A nyitóülésen fel­szólalt Foley érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Bizottsága elnöke. Az amerikai fő­pásztor beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a technikai képzésen túl gondoskodni kell a tömegtájékoztatás katolikus szakembereinek teológiai és lelki fejlődéséről. Azt javasolta, hogy az UCIP égisze alatt rendezzenek a világ kü­lönböző területein többhetes továbbképző tanfolyamokat, amelyek során a katolikus újságírók között testvéri közösség alakul­hat ki. Majd arra kérte a tömegtájékoz­tatás katolikus szakembereit, hogy fordít­sanak nagyobb figyelmet az egyház hite­les tanításának terjesztésére és tegyenek meg mindent az evangéliumi jó hír ter­jesztése érdekében. Napjainkban, amikor a Fülöp-szigeteken és Haitiban olyan bé­kés változásoknak lehettünk tanúi, ame­lyekben az egyház nagy szerepet játszott, amikor olyan kiváló személyiségek életé­ben figyelhetjük meg a szeretet működé­sét, mint Kalkuttai Teréz Anya, akkor megállapíthatjuk, hogy az evangéliumi jó hír mindig új és az emberek mindig szomjaznak rá. Felvétel a Levelező Tagozatra A budapesti Pázmány Péter Római Ka­tolikus Hittudományi Akadémia Levelező Tagozata felvételt hirdet világi hívők — férfiak és nők — számára, hogy lehető­vé tegye teológiai ismeretek megszerzését. A Levelező Tagozatra rendes hallgató­ként beiratkozhatnak mindazok, akik be­töltötték 18. életévüket, középiskolai vég­zettségük van, a felvételi bizottság előtt sikeres vizsgát tettek, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, egyházi ajánlással ren­delkeznek és jelenleg nem hallgatói más főiskolának. A Levelező Tagozat tanulmányi anyaga hat félévre oszlik. Az oktatáshoz fél­évenként három — szombat-vasárnap tar­tott — konzultáció tartozik, amely a szaktanárok előadásának meghallgatásából és a tananyag csoportos vagy egyéni megbeszéléséből áll. A hallgatók az in­dexbe felvett tárgyakból félévenként vizs­gát tesznek. Akik mind a hat félévet elvégezték, er­ről végbizonyítványt kapnak. A felvételi vizsga díja 150,—Ft. A beiratkozás: 300,— Ft. A tandíj félévenként 600,— Ft. A felvételi kérelmeket az alábbi címre kérjük eljuttatni: Pázmány Péter Hittudo­mányi Akadémia Levelező Tagozat igaz­gatója, dr. Nyíri Tamás, Budapest, Eöt­vös L. u. 7. 1053. Jelentkezési határidő 1986. április 18. A felvételi vizsgák május hónapban lesznek. Sokszínű világegyház vatikáni közvetítési kísérlet Silvestrini érsek az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára Libanonban tárgyalásokat folytatott muzul­mán vezetőkkel, majd Damaszkuszban találkozott a Szíriai külügyminiszterrel és Asszad államfővel. Sil­vestrini érsek damaszkuszi útjától azt remélik, hogy helyreállítja a párbeszédet Szíria és Libanon állam­fői között. Tárgyalásait a libanoni lapok az „utolsó esélynek” minősítik. Az érseket diplomáciai útjára elkísérte asszisztense, Mgr. Jean Louis Tauran, aki szakértője a libanoni helyzetnek. (A tavaly hazánk­ban megrendezett Európai Kulturális Fórumon ő is tagja volt a vatikáni küldöttségnek.) The Universe APÁBÓL ATYA a A portugáliai Oportóban pappá szenteltek egy öz­vegyembert, akinek két kisfia van. Az idén 43. élet­évét betöltő Candido Gomes da Silva fiatalkorában papnak készült, de 1971-ben megnősült. Felesége 1979-ben bekövetkezett halála után azonban folytat­ta szemináriumi tanulmányait, és most Oporto püs­pöke szentelte pappá. Catholic Herald SZÍNDARAB ROMERÓRÓL A belgiumi Ottignies kulturális centrumában feb­ruár 22-én színdarabot mutattak be Oscar Arnulfo Romero érsekről, amely a meggyilkolt főpap utolsó három évének eseményeit eleveníti fel. A nagy si­kert aratott színdarabban az érsek úgy szerepel, mint az Evangélium hirdetője, egyházának elkötelezett ta­­núságtevője és mint az emberi jogok védelmezője. Vida Nueva A PÁPA ELLÁTOGAT EGY RÓMAI ZSINAGÓGÁBA A keresztény—zsidó kapcsolatokban feltehetőleg új szakasz kezdődik azzal, hogy április 13-án délután II. János Pál pápa ellátogat a Róma központjában lévő zsinagógába. Vatikáni források szerint az eddig példa nélküli látogatás nem módosítja a Szentszék Izraelhez való viszonyát. A Vatikán, amely támogatja Izraelnek a létezéshez való jogát, a diplomáciai kap­csolatokat addig nem hajlandó rendezni, amíg a kö­zel-keleti kérdés mindegyik érintett fél számára meg­nyugtatóan nem rendeződik. The Times PERUI FŐPAPOK GYANÚS HALÁLA Autóbaleset áldozata lett hazájában a perui Juli egyházmegye apostoli adminisztrátora, Mgr. Alberto Koenigsknicht. A nyolcvanas években ő a negyedik főpap, aki a dél-amerikai országban „baleset” áldo­zata lett. Mgr. Koenigsknicht a szerencsétlenség nap­ján a megyei közigazgatási központban volt, hogy közbenjárjon két világi katolikus férfi érdekében, akiket a földesurak azzal vádoltak, hogy kegytárgya­kat loptak egy templomból. Az ügy hátterében a fő­pap szerint a földesurak manipulációja van, akik ki akarják forgatni a vidék parasztságát kis földtulajdo­naikból. Az egyház azonban a parasztok oldalán áll, bátran védi a szegények érdekeit. Az apostoli admi­nisztrátort már korábban is több támadás érte. Most, a két férfi tárgyalásáról hazatérőben az országúton autószerencsétlenség áldozata lett. Mgr. Koenigsknicht egyike volt annak a hat fő­papnak, akik a hetvenes és nyolcvanas években egy a felszabadítás teológiáját védő csoportot alkottak a perui püspöki karon belül. Ma már hátuk közül csak ketten élnek. Luis Dalle püspök szintén autóbaleset áldozata lett 1982-ben, s egy hónappal később ugyan­ez történt Luis Vallejo érsekkel. Idén januárban szin­tén az országúton lelte halálát Julio Gonzalez püs­pök. Mgr. Albano Quinn apostoli adminisztrátor, a csoport vezéregyénisége még életben van, de halálos fenyegetéseket néhányszor már ő is kapott. Az 1981-es sikertelen merénylet után Mgr. Koe­nigsknicht kijelentette: Egymásba karolva akarunk haladni az elnyomottakkal harcuk során, hogy fel­számoljuk ezt a bűnös társadalmi berendezkedést és hogy megalkothassunk egy új társadalmat.” Catholic Herald KÖSZÖNÖ-KÖRÚT Az etiópiai egyházak 9 tagú küldöttsége az Egye­sült Államokba érkezett, hogy megköszönje az USA kormányának, egyházi és más jótékonysági szerve­zeteknek az éhező lakosság megmentésére küldött se­gítségét. A küldöttség legfontosabb tagjai az etiópiai kopt ortodox egyház érseke, a római katolikus érsek és az evangélikus egyház elnöke A küldöttség to­vább utazik majd Kanadába, Svájcba, Svédországba és Olaszországba, és II. János Pál pápa is fogadja. A JAPÁN BUDDHISTÁK IS RÉSZT VESZNEK Assisiben a béke imanapon. A „Rissho Kosei-Kai” buddhista világi szervezet. Japán egyik „új vallása” elfogadta a pápai meghívást. Hat millió hívőt kép­viselnek és szervezetük egyik alapítója, a 79 éves Nikkyo Niwao Rómában nyilatkozott a részvételük­ről, február végén. Az idős vallási vezető volt a II. Vatikáni Zsinaton az egyetlen nem-keresztény meg­figyelő. Kathpress új rep. 5

Next