Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)
2002-01-06 / 1. (2788.) szám
Hivatásunk a ránk bízott élet Családi lelkinap Veszprémben Hivatásunk a ránk bízott élet - ez a mottója a Veszprémi Főegyházmegye családjainak az új egyházi évben. Ennek jegyében tartották azt az adventi családi lelkinapot, melyen csaknem kétszázan vettek részt Veszprémben, a Hittudományi Főiskolán. A nap fő előadója, Sallai János klinikai gyermek-szakpszichológus, az önállóságra nevelésről tartott előadást. Az egyes életkori szakaszok fontosabb jellemzőit elemezve kiemelte a kritikus pontokat, ahol a szülő könynyen hibát követhet el az önállóságra nevelésben. Ilyen az étkezés, az alvás, a szobatisztaságra nevelés, az öltözködés, később a zsebpénz kérdése, a tanulás, majd a párválasztás. Az önállóságra nevelés egyik fontos eleme - az előadó szavai szerint - „az egészségesen elhanyagolt gyermek". Ez annyit jelent, amit a gyermek maga meg tud csinálni, azt a szülő ne végezze el helyette. A nevelés egyik célja, hogy a szülő egyre inkább feleslegessé tegye magát, és a gyermek egyre önállóbb legyen, és egyre több dologban ő hozza meg a döntést. A párközpontú családban lehet igazán önállóságra nevelni. A gyermekközpontú családban ez sokkal nehezebb. Akinek a gyermeke az életcélja, az nem fogja tudni igazán önállóságra nevelni, és csak nehezen fogja tudni elengedni gyermekét, mikor családot alapít. Az elhangzott gondolatokról kisebb csoportokban beszélgettek tovább a házaspárok, míg gyermekeik, a délelőttöt adventi készülődéssel töltötték. Az előadást megelőzően Mód Miklós, az egyházmegye családokért felelős papja beszámolt az elmúlt év előrelépéseiről, ismertette a „Boldogabb családokért" című körlevél pontjait, s hogy mit sikerült ezekből megvalósítani. Az őszi Országos Családkongresszusról beszámolva elmondta, hogy egyre nagyobb szerepet kell kapnia a családi életre nevelésnek. A délután programjaként Mészáros Róza iparművész népdalokon keresztül mutatta be, hogy régen hogyan váltak el a szülők a gyermekeiktől. A nap zárásaként Márfi Gyula érsek tartott szentmisét, ahol beszédében kitért arra, hogy a házastársak közti egység a család egységét is jelenti. A Biblia is a családokról szól, a családokat helyezi előtérbe, s a Szentírás segíti ennek az egységnek a megteremtését, amennyiben olvassuk és életre váltjuk azt. C. Körösi Edina Papszentelés Délvidéken Egyre több helyen kell szerbül misézni Szeplőtelen fogantatás napján, december 8-án, a délvidéki Csóka község Szentháromság-templomában ritka esemény történt. A pécsi szemináriumban végzett Jasura Tivadart pappá szentelte a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke, Huzsvár László. Jasura Tivadar csókai születésű, s az ottani hagyományoknak megfelelően szülőfalujában szentelték. Both István esperes-plébános egyházközösségében örömmel és közös készülődéssel várták a nagy napot és a vendégeket. A szentelési liturgiában kevés kivétellel részt vettek az egyházmegye papjai, akik a püspök után egyenként kézrátétellel imádkoztak kis közösségük új tagjáért. A szentmise végén került sor az ajándékok átadására. Versek és köszöntések hangzottak el. Végül az újonnan felszentelt pap egyenként megáldotta paptársait, szüleit, testvérét és nagyszüleit, akik letérdeltek előtte, majd az áldás utáni öleléskor az alázat kifejezéseként kezet csókoltak neki. A szertartás áhítatát a helybeli Pro Musica Sacra vegyeskar Both Kornélia nővér által vezetett éneke emelte. Az ünnepet, amelyen a Háló Mozgalom munkatársai is részt vettek, a pápai és a magyar himnusz közös éneklése zárta. Csóka Zentával egy földrajzi magasságban fekszik, körülbelül 35 km-re a magyar határtól, Bánátban, amely a Vajdaság tiszántúli része. Magyar szempontból szórványterület. 1989 óta önálló egyházmegye, a katolikusok száma körülbelül nyolcvanezer. Nagyobb részük magyar, (vagy magyar származású) a több százezres idegen tengerben. Már egyre több helyen kell a magyar papoknak szerbül misézniük és hittant tartaniuk. Egyre kevesebb iskolában oktatnak magyar nyelven, felgyorsult nemcsak az önazonosság, de a magyar nyelv elvesztése is. Az egyházmegye központja Nagybecskerek (Zrenjanin), a régi Torontál vármegye székhelye, itt indult 1909-ben a magyarországi cserkészet. A majdnem Magyarországnyi szélességű egyházmegyében húsz-egynéhány felszentelt pap szolgál megfeszített erővel. A negyvenes években még nyolcvanan voltak, sokukat bebörtönözték, internálták, s többen vértanúk is lettek. Az utóbbi időben itt is elkezdtek működni a lelkiségi mozgalmak, cserkészet, kórusok és más, nemcsak vallási, hanem kulturális közösségek, amelyek tevékenysége igen figyelemreméltó. Vajon tudják-e ezek a közösségek az egyház egységét építeni? Tudják-e segíteni papjaik munkáját? Nagy felelősség ez, sok támogatást, segítséget érdemelnek, akik vállalják. És sok imát. Amint a papszentelésre egybegyűltek imája szólt - és bizonyára szól ezután is - Jasura Tivadarért, a bánáti papokért, a jövőért, az egyházért. Schön György A segítő szándékú kapcsolatkeresés céljából közlünk két internetcímet: A Bánáti Egyházmegye: www.catholic-za.org.hu. Délvidéki magyar szervezetek: www.vajdasag.lap.hu. Élő egyház 2002. január 6. A szemükkel hallgatják a misét Karácsony másnapján immár hagyományos karácsonyi szentmisére gyülekeztek az ország minden részéből a hallássérültek a budapesti piarista gimnázium kápolnájába. A fővároson kívül több vidéki nagyvárosban - Miskolcon, Győrött, Szombathelyen és Pécsett - is jól szervezett lelkipásztori munka folyik a nagyothallók körében. Az ő közösségeik képviseletében megjelentek zsúfolásig megtöltötték a Mikszáth téri kápolnát, ahol Paskai László bíboros prímás mutatta be a szentmisét. A hagyományos kifejezés: „a szentmise bemutatása" ebben az esetben különösen is találó, hiszen a hallássérültek jelekből értenek, a szemükkel hallanak, vagyis a szemükkel „hallgatják" a szentmisét. Bizony, itt nem kalandoztak el erre arra a tekintetek, hanem minden szempár az oltárra szegeződött, illetve az ambó mögött álló szerzetesnőre, aki kézjelekkel és arcának mimikájával tette érthetővé a liturgikus szövegeket. Két kedves nővér, akik egymásnak vér szerinti nővérei is, a hallássérült pasztoráció lelkei. Otthonról hozták a siketek iránti szeretetüket, hiszen mindkét szülőjük e betegségben szenvedett. Az idősebb korosztályt képviselve jól emlékeznek, hogy a háború előtt milyen erős egyházi szervezete volt a hallássérülteknek, amelyet a kommunista rendszer szétrombolt. Szilágyi Izabella és Vilma, a kalocsai Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek kongregáció tagjai, amint lehetett, bekapcsolódtak a hetvenes években újjászülető hallássérült-pasztorációba. 1973. december 8-án tartották jelbeszéd segédlettel az első „újkori" szentmisét hallássérülteknek, a pesti Tömő utcai kápolnában. Lékai László bíboros 1976 karácsonyán misézett először e közösségnek. Ma már minden hónap második vasárnapján és karácsonykor a Mikszáth téri kápolna, a hónap negyedik vasárnapján pedig a VI. kerületi Vörösmarty utcai plébániatemplom ad otthont e szentmiséknek. Ez utóbbi templom plébánosa, Suló Lajos, az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében a hallássérült-pasztoráció vezetője, aki, felnőttkori megbetegedés következtében maga is sérült hallású. A hallássérült katolikusok szeretnek zarándokolni. Európa nagy kegyhelyeinek többségét már bejárták, Rómába és a Szentföldre is eljutottak. „Nagyon érdekes, hogy más anyanyelvű sorstársakkal a jelbeszéd segítségével néhány perc után kiválóan megértik egymást a hallássérültek" mondta Izabella nővér. S mi az, amitől leginkább szenvednek az ilyen életállapotú embertársaink? „Ha nem veszik őket emberszámba. Ha a családban, a munkahelyeken környezetük nem veszi a fáradságot, hogy tájékoztassa őket..." A karácsonyi szentmisét követően a piarista gimnázium tornatermében a hallássérültek színjátszó csoportja előadta Lázár történetét. A szép előadás után pedig a kórus következett. A Mennyből az angyalt énekelték, Izabella nővér vezényletével. Ezt a nem könnyű feladatot is szépen megoldották. Ne felejtsük, ők nem hallják, vagy csak alig hallják a hangot, amely elhagyja ajkukat. Tudják azonban, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik... Szerdahelyi Csongor Paskai László bíboros a szereplőkkel Krízisközpont Budapesten Személyes tanácsadás fogyatékkal élő embereknek 2000. október 1-jén nyitotta A következő területeken meg kapuit a XII. kerületben tudják információval segíteni az Egyenlő Esélyek Informá- a hozzájuk fordulókatuciós Iroda. A Magyarországi személysegítő szolgálat Krízisintervenciós Központ - családsegítés Egyesület - egy modellprog- - utazó-fejlesztő szolgálat ram keretében - nyitotta meg - szállító szolgálat információs irodáját az érin- - sportolási lehetőségek tettek előtt, azzal a céllal, gyógyászati segédeszközök hogy helyi szinten - a jelenleg kölcsönzése, beszerzése és ellátórendszerekkel együtt- -jeltolmács-közvetítés intézműködve - támogassa azokat tényeknek (14 éves korbea jogos igényeket, amelyeket tett) az Esélyegyenlőségi törvény - szemészeti vizsgálat, szemmegfogalmaz és deklarál a só-üveg felírása, rültek és a társadalom viszo- - keret választása az intéznyárel. ményben Az információs iroda sze- -családtagok munkaerőpiacmélyre szabott tanácsadással ra történő visszajuttatása szeretne segítséget nyújtani Eu- - munkaközvetítésdapesten, elsősorban a XII., illet- - munkahelyteremtés elősegítse az I. és II. kerületben lakó sétésérült, fogyatékkal élő embereknek, - jogi tanácsadás családtagjaiknak, illetve segítőik- - befektetési tanácsadásnak, - speciális ingatlanközvetítés - v Az Egyenlő Esélyek Információs Iroda címe: 1123 Budapest, Zalai út 2. (Megközelíthető a Moszkva térről a 158-as autóbusszal) Az iroda nyitva tartása: hétfő, péntek: 08-12 óra, kedd, szerda, csütörtök: 13-17 óra Telefonifax száma: 200-0807, E-mail címe: krizis@freemail.hu Szeretettel várják az iroda munkatársai személyesen, üzenetrögzítős telefonon jelentkezésüket, illetve faxon, e-mail-en küldött leveleiket._________________________________________________________________________/ Péter bácsira emlékeztek a Zeneakadémián A száz esztendeje született tudósra, néprajz- és dalkutatóra, Domokos Pál Péterre emlékeztek hangverseny keretében a Zeneakadémia nagytermében, december 15-én. Régi magyar zene régi hangszereken szólalt meg a Kecskés Együttes, a Musica Profana, a Szeretet Együttes, a Budapesti Ifjúsági Gitárzenekar és a ciszterci Szent Imre-templom énekkarának előadásában, neves szólisták közreműködésével. A műsor repertoárját Kájoni János XVII. századi ferences orgonatabulatúrás és más énekeskönyveinek lapjairól válogatták. Székely és csángó népzenét is hallhatott a nagyszámú közönség. A „koncertmester" szervező L. Kecskés András lantművész szándéka: méltó emléket állítani a XX. század egyik legnevesebb kutatójának, székelymagyarjának, a mindig lelkiismeretét követő embernek magas szinten teljesült, s bizonyságát adta, hogy az új nemzedék lélekkel követiszolgálja a Magyarországért vállalt felelősséget: megmutatni Európának kincsesházunkat, amely sokszázados értékkel rendelkezik. Olcsvai Imre zenetudós méltatta Domokos Pál Péter életművét, Turcsány Péter költő verssel emlékezett a tudósra, székely, csángó népére; lapunk munkatársa, Tóth Sándor a magyarságra, kereszténységre tanító emberről szólt, aki az ugyancsak száz esztendeje született Rajeczky Benjáminnal nem akart mást, mint „édes hazáját" szolgálni. (t) Magyar Keresztény Portál az interneten Napjainkban egyre több és több keresztény honlapot találunk az interneten. Sok gyülekezet, keresztény közösség és alapítvány fedezi fel, milyen nagy segítséget nyújt a modern technika ahhoz, hogy hírt adjanak magukról. A honlapokat a világhálón bárki megtalálhatja, a nap 24 órájában elérhetőek, a világ minden tájáról. Mégis, éppen a honlapok szaporodása miatt nem is olyan egyszerű megtalálni, amit keresünk. Ezen a helyzeten igyekeznek segíteni az internetes portálok, amelyek kiindulópontot jelentenek, segítenek a tájékozódásban. Az internet magyar szegletében van már jó néhány portál: az Origó, Index, Korridor és társai, melyeket több százezer ember látogat meg naponta. Immár működik a Magyar Keresztény Portál, melyet a Magyar Keresztény Internet Egyesület és a Katolikus Ifjúsági Mozgalom hozott létre a http://www.kereszteny.hu cím alatt. A portál szolgáltatásai közé tartozik a Keresztény Kereső, melybe összegyűjtötték és folyamatosan bővítik a magyar nyelvű keresztény honlapokat. Kategóriákba rendezve találunk itt több mint félezer címet, egyházak és gyülekezetek lapjait, oktatási és kulturális oldalakat, és a lelki elmélyülést segítő olvasmányokat is. Lehetőség van keresésre felekezetek szerint, hiszen a kereső mindegyik felekezet lapjait nyilvántartja. Mindezen túl a félezer lap teljes szövegében is végezhetünk kutatásokat, és olvashatunk heti honlapajánlatot, illetve a legnépszerűbb oldalak listáját is. Egy másik, régóta népszerű szolgáltatás a Napi Keresztény Lapszemle. Nap mint nap válogatásra kerülnek az egyházakkal, hittel, vallással kapcsolatos cikkek az interneten elérhető világi sajtó anyagából. Akár a portálon olvashatjuk ezeket a cikkeket, akár pedig megrendelhetjük ingyenes napi elektronikus hírlevélben. Önkéntes gyűjtés alapján hírek és információk is olvashatók naptárba rendezve, az események dátuma szerint. Lehetőség nyílik különböző témákban fórumbeszélgetéseken való részvételre is. Az egyházakkal ritkán találkozó emberek felé missziós szerepet tölthet be a portál, hiszen innen kiindulva mindenféle keresztény információ elérhető. Szeretnénk bátorítani a kedves Olvasót, hogy nézzen körül a portálon, és vegye hasznát a szolgáltatásoknak. Legyen segítségünkre, küldjön be híreket, vegyen részt a fórumokon. Hiszen éppen azzal éri el a célját a keresztény internetes munka, ha minél többen bekapcsolódnak és közösen alakítjuk ki a világháló keresztény arcát. Bogdányi Gábor Magyar Keresztény Internet Egyesület