Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)
2003-04-06 / 14. (2853.) szám
– 2003. április 6. Élő egyház Vácz Jenő SJ (1914 -2003) 1914. december 15-én született a Nógrád megyei Keszegen. A gimnáziumot a jezsuiták kalocsai gimnáziumában végezte, ahol nagy hatással voltak rá tanárai, különösen Búzna Viktor, Fábry Antal és Alaker György. Részben az ő hatásukra, érettségi után jelentkezett a rendbe, és 1933 augusztusában bevonult a budai Manrézába, ahol egy ideig Bangha Béla volt a novíciusmestere. 1935. augusztus 15-én, Budapesten egyszerű örökfogadalommal kötelezte el magát a Jóistennek a Jézus Társaságában. A renden belül folytatott szokásos tanulmányok mellett 1945-46-ban klasszika-filológiát tanult a pesti egyetemen, mert már tudta, hogy elöljárói teológiai tanárnak szánják, és ehhez jól kellett tudnia a görög nyelvet. (A Szentírást élete végéig görögül olvasta). Szegeden szentelték pappá 1943-ban. Római tanulmányai után hazatérve Szegeden, teológiai tanárként működött az egyházmegye Hittudományi Főiskoláján (1948-51). A szétszóratás éveiben (1951-90) különféle helyeken kántor, „zuglelkipásztor", gyári munkás és börtönlakó (1955-56, 1957, 1965- 68) volt, de mindez sem hitét, sem apostoli buzgóságát, sem fiatalos lelkesedését nem törte meg. Végül a Gondviselés Püspökszentlászlóra vezette, Német János jezsuita atya mellé, majd az ő halála után, 1983-tól egyedül folytatta a munkát: a nővérek lelkigondozása mellett lelkigyakorlatokat tart főleg fiatalok számára, majd lassan kibontakozik az Életrendezés Házának terve és az a közösség, mely az ő munkáját folytatja Isten nagyobb dicsőségére. 2003. március 22-én szólította magához az Úr. Április 5-én, szombaton 13 órakor mutatnak be érte szentmisét Püspökszentlászlón, az Életrendezés Háza kertjében, majd onnan kísérik utolsó útjára. Árva Püspökszentlászló Elment az életrendezés apostola. A hír mellbevágott. Utoljára alig három hónapja, szilveszterkor találkoztunk: jókedvű volt és bizakodó, mint mindig, egész életében. A derűre szüksége is volt: kanyargós életútjának utolsó szakaszában került Püspökszentlászlóra. Aki egyszer is megfordult az általa létrehozott Életrendezés Házában, aki egyszer is találkozott Jenő atyával, tudja, hogy az apró termetű emberben micsoda döbbenetes életerő, lelkesedés, tettvágy, energia, szent hevület, derű, humor és önirónia lakott. Akik ismertük és szerettük őt, tudjuk: miközben egyéni és csoportos lelkigyakorlatokat tartott, sokak lelki vezetőjeként élt, tele volt tervekkel, soha nem szűnt meg azon töprengeni, hogyan tudná még intenzívebben szolgálni az életrendezésre vágyókat. Az ő kitartásának és magával ragadó lendületének köszönhetően épült fel az Életrendezés Háza. „Nekem boldogságom ez az Életrendezés Háza. Nem győzök rácsodálkozni. Uram, vajon mivel érdemeltem ki, hogy ilyen gyönyörű házban, az Életrendezés Házában lakhatom? Ráadásul itt, Püspökszentlászlón, ahol csodálatosan tiszta levegő van, csönd, változatos munka, egyik csoport jön a másik után, mindig új és új arcok, ismeretségek, barátságok. Igen, a boldogságomnak nagyon komoly része ez a ház. Az életem koronája." Ezt a boldogságot fokozta, hogy tavaly pünkösdkor felszentelhették a házhoz csatolt kápolnát. Mindezt nem a saját dicsőségére, hanem az emberek szolgálatára tette Jenő atya. Ahogyan ő maga mondta: „Arra törekszem, hogy adjam magam, minél nyitottabban, mert az egész teremtésben is érzem ezt a csodálatos vonást, ezt az önárasztó, a több, a jobb felé beállítottságot." Így akart minél többeket elvezetni az életrendezés eszményi céljához: „Teljes meggyőződésem, hogy az emberi élet legdöntőbb mozzanata az életünk rendezése. Végső soron minden lelkigyakorlatos ház életrendezés háza. Szent Ignác is ebből magyarázza a lelkigyakorlat lényegét: a gyakorlatok arra valók, hogy az ember elhagyja mindazt, ami rendezetlen az életében, keresse és megtalálja Isten akaratát, és aszerint rendezze az életét." Jenő atya megtalálta a célját. S készült a végső találkozásra. „Énnekem a Jóisten a tékozló fiú történetében mutatta meg magát legteljesebben. Felfedeztem, hogy valamiért nem szóról szóra fordították a történetét. Nem csupán arról van szó, hogy az apa messziről meglátta a fiát és elébe sietett, hanem szinte eszét vesztve rohant elébe. És nem megölelte, hanem nyakába esett, nem megcsókolta, hanem összevissza csókolta, ahol érte. Ilyennek gondolom én a találkozásunkat a Mennyei Atyával, ahol bizonyára akarattal örökítette meg így magát az evangéliumban. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ne fordítsuk el a figyelmünket meg a vágyainkat másfelé. Ennyi az egész." Ennyi az egész... Jenő atya nyolcvannyolc évet élt. De vajon lesz-e, aki folytatja a művét? Balázs István Kisközösségi kommunikátorok képzése A HÁLÓ által indított tanfolyam a vajdasági Tótfaluban folytatódott szervezővé is válik egyben. A Tavaly novemberben a HÁLÓ mozgalom kommunikációs műhelye és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanfolyamot indított Kárpát-medencei fiatalok számára, melynek keretében újságírást és a kommunikáció különféle tudnivalóit tanulják a közösségi lapok munkatársai. Nem csupán újságírásról szól ez a képzés - mondja Kosik Júlia, a HÁLÓ médiacsoportjának vezetője, a program kidolgozója, a tanfolyam szervezője - a képzés meghirdetésével a HÁLÓ vallási közösségeit szólítottuk meg az egész Kárpát-medencében. Aki elvégzi tanfolyamunkat, az nemcsak az újságírás, szerkesztés alapvető szakmai követelményeit sajátítja el, hanem reményeink szerint jó kommunikátorrá, kisközösségi újságíró feladata ugyanis az, hogy közösséget építsen. A tanfolyam célja tehát a lapkészítés szakmai tudnivalói mellett az újságíró cselekvő- és kezdeményezőkészségének fejlesztése, átgondolása annak, hogy miképpen képes hatni egy adott kommunikációs közegben. Döntő az újságíró kommunikációs hatékonysága, tudatossága, hiszen az adott körülmények között kell hangsúlyoznia a vállalt értékeket, és mindezt szervezetten, közösen megteremtett együttműködési keretek között kell tennie. Az animátori feladat helyes gyakorlatát többek közt az önismereti képzés során, valamint a csoport és közösségpszichológia tanulmányozása révén sajátíthatják el a hallgatók. A kétéves képzés során a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói tanítják a tanfolyamon részt vevő félszáz hallgatót. A március 28. és 30. között soron következő előadás-sorozatot a vajdasági Tótfaluban tartották, a helyi római katolikus plébánián. Ide tizenöten jöttek el a Vajdaságból, valamint húsz fő Erdélyből, nyolcan a Felvidékről, négyen Kárpátaljáról és hatan az anyaországból. Az előadás-sorozatot Csermák Zoltán, a Duna Televízió kereskedelmi igazgatója nyitotta meg. A Duna Televízió „Szóra magyar" díját a tanfolyam keretében március 29- én, szombaton adták át Tótfaluban. -ki- Mindszenty-csarnok Esztergomban Esztergomban március 28-án adták át a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola sportcsarnokát. Orbán Viktor volt miniszterelnök mondta az avatóbeszédet, majd Puskás László bíboros áldotta meg az épületegyüttest. A csarnokot helybeli építész, Karácsony Tamás tervezte, az új létesítmény statikai és gépészeti terveit is helybeli szakemberek készítették. A régebbi szárnyakhoz kapcsolódó impozáns csarnok több sportágat képes kiszolgálni. Megépítését egy 2001-es ISM-pályázat elnyerése alapozta meg; ekkor tizennyolcmillió forintot kaptak az építkezés elkezdéséhez. Nemcsak egy iskola épült újjá, nemcsak egy sportcsarnok nőtt ki a földből. A Szent Anna-plébánia felügyelete alá tartozó Mindszenty-iskola egyben a plébánia pasztorális központja is. Tevékenységük középpontjában a városrész fejlesztése áll. Hathatós segítséget nyújt mindehhez a Rudnay Sándor Alapítvány. Munkájuk összekapcsolódik a városrész romanegyedében működő Mária Iskolatestvérekével: néhány éve a Spanyolországból érkező marista szerzetesek segítik munkájukat. A csarnok természetesen nemcsak az iskola gyermekeit és pedagógusait fogja szolgálni, hanem nyitva áll a Szent Anna-plébánia körzetében élők előtt is. (24 Óra/MK) A prímás és a főrabbi előadása a húsvétról A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének, Vizi E. Szilveszternek a felkérésére Erdő Péter prímás érsek és Schweitzer József főrabbi is szívesen vállalta, hogy a Mindentudás Egyetemének április 14-i előadásán közösen vegyenek részt. Mint Schweitzer József kifejtette, Vizi E. Szilveszter gesztusát örömmel fogadta, és azért vállalta el az előadást, mert úgy gondolja, hogy ezzel is az egyházak közötti dialógust segíti elő. Az Esztergom-budapesti Érseki Hivatal tájékoztatása szerint Erdő Péter is örömmel mondott igent a felkérésre, amit megtisztelőnek tart. A prímás és a főrabbi előadásának címe: Húsvét: a szabadság ünnepe - a feltámadás ünnepe. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást ünnepli pészach napján. A keresztény hit szerint ezen a napon támadt föl Jeruzsálemben Jézus Krisztus. A két esemény jelentőségét és az ünneplés módját ismerhetjük meg e két főpap előadásából. Az előadást az MTV kettes csatornája élőben közvetíti, de az érdeklődők a Duna TV műsorán is figyelemmel kísérhetik, illetve meghallgathatják a Petőfi rádióban. (MR) „Tudunk-e a szeretet nyelvén szólni?" Konferencia egyházról és médiáról Hogyan tájékoztat a média - egyház és politika a közbeszédben címmel rendezett konferenciát a Protestáns Fórum, a Concentratum Stadtschlaining és a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviselete március közepén, a Budapesti Német ajkú Református Gyülekezet helyiségeiben. Lehet-e és milyen válasza az egyháznak a médiával kapcsolatos etikai kérdésekre? Ez volt a tanácskozás egyik központi kérdése, amelyre ismert hazai és külföldi médiaszakértők keresték a választ. Köztük Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke azt vizsgálta, hogy „Tudunk-e a szeretet nyelvén szólni?". Elek István, a Heti Válasz főszerkesztője szerint a hazai médiát a baloldali liberális erők uralják, a múlt rendszerben elért erőfölényük, illetve az ennek alapján végrehajtott privatizáció alapján. Úgy vélte, hogy mivel az egyenlőtlen versenyben az értékközvetítésre vállalkozó média nem számíthat sem a hirdetők, sem a közhatalom támogatására, a civil szervezeteknek, egyházaknak is erőfeszítéseket kell tenniük a médiavilág egyensúlyának helyreállításáért. Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung munkatársa úgy látja, hogy a sajtópiac telített Magyarországon, sőt, túl sok az újság, túl sok tévécsatorna működik. Mint mondotta, „a szabad és független sajtó fogalma korábban nem létezhetett a magyar közönség számára, s mivel a rendszerváltoztatást követően is meghatározó maradt a pártoknak a sajtó utalására irányuló szándéka, a mai napig nem jöhetett létre jelentős, független, a saját lábán megállni képes polgári sajtó". A konferencia nyilatkozatot adott ki a három szervező intézmény vezetőinek aláírásával. Ebben felhívják a figyelmet a médiával való visszaélés veszélyére, tehát hogy a műsorok, cikkek által mellékes témák válhatnak uralkodóvá, miközben lényeges dolgok nem jutnak szóhoz. Szorgalmazzák a médiumok demokratikus ellenőrzését, finanszírozásuk átláthatóságát, a közönség elé tárt ügyekhez és a bemutatott személyekhez való felelősségteljes viszonyulást. Mint Balog Zoltán, a Protestáns Fórum vezetője elmondta, a konferencia résztvevői Európa jövője szempontjából is elengedhetetlennek tartják az egyház részvételét a közbeszédben, a média által is. Az egyház tagjai között számosan képesek egy teljes emberkép és az emberek életét, önálló, felelős döntéseiket segítő értékek megfogalmazására és átadására. Élni kell ezzel az adottsággal, segíteni kell a médiát - az egyház számára biztosított adásidőn és lapfelületen túl is -, hogy a média ne veszítse el valóságérzékét, ne távolodjon el végzetesen az embertől. Sz. J. Nem úsznak együtt az árral... Cserkészek országos találkozója Közel száz cserkészvezető részvételével március 21. és 23. között tartották a Táborkereszt Összekötők XIII. Országos Találkozóját. A fiatalok mintegy tízezer katolikus cserkész nevében jöttek össze Budapesten, a Szent Gellért Katolikus Gimnáziumban, hogy felkészüljenek Mécs László Pisztrángok példája című verséből ez alkalomra vett jelmondatuk mindennapi életükben való megerősítésére (A pisztrángoktól azt tanultam: sohasem úsznak ők együtt az árral.). A találkozó előkészítője, Paulini Levente emlékeztetett a Szentatyának a közelgő Ifjúsági Világnapra kiadott felhívására, melyben a fiatalokat arra buzdítja: „Ne szégyelljétek azt, hogy a szentolvasót imádkozzátok. ...Ez az imádság segítséget nyújt abban, hogy erősek legyetek a hitben és állhatatosak a szeretetben..." A nyitó szertartás után a cserkészek a másnapi „szembeszállások" témáit foglalták imáikba Brückner Ákos Előd cserkész-lelkipásztor, a Táborkereszt országos elnöke vezetésével. Másnap a fiatal cserkészvezetők irányításával gyakorolták őrsi megbeszéléseken a lelki „szembeszállást" a szekularizált világ kísértéseivel, a televízió és az internet ontotta hamis példaképekkel és lélekromboló magatartásmintákkal, amelyek a cserkészek lelkiségét is kikezdhetik. A beszélgető őrsök „együttgondolkodását" Arató László, a Táborkereszt főszerkesztője vezette. Az itt kialakított véleményeket és döntéseket írásban rögzítették, hogy parancsnokuk irányításával segítsék azokat minél jobban életre kelteni a cserkészek mindennapi életében. Vasárnap reggel a Vigassy Mihály által bemutatott szentmisén vettek részt a Táborkereszt Összekötők. Délelőtt Arató László a jelen lévő cserkészvezetők gyakorlati feladatairól, lehetőségeiről szólott, amellyel a társadalom nyomasztó s elvallástalanodó hatásai ellensegíthetik elő a hitéletre alapozott jellemnevelő cserkészet megerősödését. Miskolczy János a világban szétszóródva élő magyar cserkészeket átfogó Magyar Cserkészszövetségek Fórumának időszerű kérdéseiről tájékoztatta a jelenlévőket. Csepeli Korina a thaiföldi világdzsemboriról tartott beszámolót, amelyen hetvennyolc magyar cserkész vett részt, kiemelkedő elismerést vívva ki magának a világ cserkészei közt. (Táborkereszt Sajtószolgálat)