Új Ember, 2020 (76. évfolyam, 1-52. szám)
2020-11-08 / 45. szám
t Szőjük együtt Szent Márton köpenyét! Szolidaritási nap Nigériáért - a Magyar Kurír és az Új Ember katolikus hetilap kiadójának felhívása Kedves Olvasóink! Kedves Barátaink! Fejezzük ki együttérzésünket a koronavírus-fertőzés következtében kialakult humanitárius katasztrófahelyzetben az éhínséggel küzdő nigériai emberekkel. Mindenkit arra hívunk, hogy Szent Márton ünnepén, november 11-én fejezzük ki nehéz helyzetbe került keresztény testvéreinkkel való szolidaritásunkat. Szent Márton, aki megosztotta köpenyét a didergő koldussal, Krisztust követte, aki kenyeret szaporított az éhező népnek, és önmagát adta az Eucharisztiában. Példájából jobban megértjük, hogy korunk nagy kihívásának csakis közösen vállalt szolidaritással felelhetünk meg. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ajándékba kapott előkészületi idejével élve feleljünk együtt az éhező emberek segélykiáltására. Használjuk fel jól a nekünk adott időt, tegyünk tanúságot Isten szeretetéről szavaink és tetteink által, hogy az eucharisztikus kongresszuson még felkészültebben ünnepelhessük az Oltáriszentségben velünk és bennünk élő Krisztust! (Folytatás a 2. oldalon.) ,^5. ■XA Részvétnyilvánítás a francia Egyháznak 3. oldal Gyermek utáni vágy és áldott megoldások Kerekasztal-beszélgetés a Párbeszéd Házában 8. oldal Milyen mesekönyv való az óvodába? Székely János szombathelyi püspök gondolatai 11. oldal 977013 205 Három missziós évtized Afrikában Az apostoli nuncius volt a Salkaházi esték első vendége Misszió és korrupció? Milyen szerepet töltenek be a nők a Katolikus Egyházban? Az ember megváltoztatására irányuló törekvések - többek között e kérdések mentén szerveződött annak az előadás- és párbeszédsorozatnak az első évada, amit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Szociális Testvérek Társasága hívott életre, Salkaházi esték címmel. A rendezvénysorozat nyitánya október 28-án, szerdán este volt Budapesten, a D50 kulturális központban (Damjanich utca 50.). A meghívott vendég Michael August Blume SVD érsek, apostoli nuncius volt, akinek magyar felmenői is vannak: egyik nagyanyja a rábaközi Himodon született, a család onnan vándorolt ki Amerikába. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntötte a megjelenteket. (Folytatás a 3. oldalon.) ISSN 0133-1205 Az értelem és a hit párbeszédének embere Búcsú Bolberitz Pál filozófiaprofesszortól Amint hírül adtuk, október 25-én elhunyt Bolberitz Pál (1941-2020), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora, Széchenyidíjas teológus, egyetemi tanár. Most kollégái, Puskás Attila dékán és Kránitz Mihály tanszékvezető emlékező írását olvashatják. A Hittudományi Kar megrendülve vette a hírt volt professzorának, kollégánknak haláláról. Tudtuk, hogy már hosszú ideje ágyban fekvő beteg, mégis váratlanul ért minket mindez, hiszen személye annyira 20045 hozzánőtt a Hittudományi Karhoz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez - korábban Hittudományi Akadémiához - és nem túlzás, de a magyar Egyházhoz is; egyénisége, személyisége, világos látásmódja, a hitet megmagyarázni és megvédeni képes magatartása nagyon sokfelé ismertté tette. Valójában a családból hozott kiváló képességek, adottságok és az okosság jellemezte Bolberitz professzor urat, aki kápláni időszaka után Rómában is tanulhatott, majd pedig az akkori Hittudományi Akadémián az 1. számú Keresztény Bölcseleti Tanszéken a következő filozófiai tárgyakat oktatta: metafizika, teodicea, logika, ismeretelmélet, kozmológia; de tartott kurzusokat az ateizmus és a filozófiai esztétika tárgykörében is. Nemzedékeket nevelt föl, a levelező tagozat indulásnál is jelen volt. Ő maga papi egyéniségével, egyháziasságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Hittudományi Kar hallgatói ebben a változó világban is - gondoljunk a régi rendszer vallásüldözésére - hűségesek maradjanak hitükhöz, és bátran meg is vallják, ne csak elbújva, hanem ha kell, hithű magatartásukkal, szavaikkal, filozófiai érvekkel fölvértezve. (Folytatás a 2. oldalon.) EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS BUDAPEST 2021. szeptember 5-12. Hivatás és hűség - szerzetesek a szétszóratás idején Beszélgetés Fejérdy András történésszel Hetven éve, 1950. szeptember 7-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely négy kivétellel megvonta a működési engedélyt a magyarországi szerzetesrendektől. Fejérdy András történészt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettesét kérdeztük. Magyarországon 1948 volt a fordulat éve, amikor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesült, és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. Ettől kezdve egyértelműen a hazánkat megszállás alatt tartó szovjetek által támogatott kommunisták kezébe került a vezetés, akik embertelen, totalitárius rendszert építettek ki. Az állam négy felekezeti - református, evangélikus, unitárius, izraelita - egyezményt kötött. A Katolikus Egyházzal miért nem? - Ennek két oka van. Az egyik, hogy 1948-ban a Katolikus Egyháznak Mindszenty József bíboros volt a vezetője, aki 1945-től kezdve következetesen vallotta: a Szovjetunió által megszállt Magyarország nem szuverén, burkoltan már megindult a kommunista hatalomátvétel, és ilyen körülmények között egy modus vivendi keresése a fennálló hatalommal nem feltétlenül célszerű. (Folytatás az 5. oldalon.)