Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-07-18 / 29. szám

6 ti/ímée^Egyház 2021. július 18. Július 3-án Fehérvári­ Örs Jákó OSB rektor mutatta be a Sapientia Szerzetesi Hittudomá­nyi Főiskola tanév végi hálaadó szentmiséjét a Duna-parti Piarista Ká­polnában. Az intézmény oktatói, munkatársai, hallgatói, vég­zős diákjai és hozzátartozóik együtt imádkoztak és adtak hálát a tanév során kapott ke­gyelmekért. A Te Deum­­szentmisét követően diploma­­osztó ünnepséget tartottak a főiskola aulájában. A bevezető során a főiskola rektora arra hívta a jelenlévő­ket, hogy közösen adjanak há­lát: „Szent Tamás apostol ünne­pén azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük ennek a tanév­nek a lezárását a Sapientia Szer­zetesi Hittudományi Főiskolán, amit az ő kegyelméből együtt tanulással, tanítással, közös munkával eltölthettünk. Hálát adunk a Jóistennek, mert a hála az a legfontosabb emberi gesz­tus, ami élhetővé teszi az éle­tünket, ami ajándékként tudja fogadni mindazt, amit kapunk. A hála képessé tesz ben­nünket arra, hogy akkor is örömet találjunk az életben, amikor első látásra talán nem lenne okunk rá." Fehérváry Jákó szentbe­szédében Szent Pál apostol­nak az efezusiakhoz írt levelé­ből idézett: „Nem vagytok már idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten háza népe" (Ef 2,19). A szentírási részlet üzenetével bátorította a jelenlévőket: mindannyian Isten szeretett gyermekei vagyunk, és úgy fűz magához, mint ahogy egy gondos apa vagy figyelmes anya kötődik gyermekéhez. Ha ebben a tudatban élünk, és ezt az üzenetet tekintjük egyéni életünk és közösségi életünk vezércsillagának, az megvédhet attól, hogy na­gyon messzire eltévelyedjünk a Jóistentől, vagy ha mégis el­­tévelyedünk, támogat abban, hogy visszatérhessünk az atyai házba. Ugyanakkor figyeljünk, ne­hogy átadjuk magunkat a megszokás rutinjának, és azt gondoljuk, hogy ránk már nem vár semmilyen újdonság. Ne tartsuk szokványos dolog­nak az Istenhez tartozás cso­dálatos ajándékát! Legyünk éberek, és engedjük, hogy meglepjen bennünket az Is­ten! A pihenésben erőt merít­hetünk és visszatalálhatunk ahhoz az imához, amelyben újra és újra megízlelhetjük az Istenhez tartozásunkat. A szentmise a Te Deum el­­éneklésével zárult. Az ünnepélyes diplomaát­adás alkalmával egy mondást osztott meg útravalóul a főis­kola rektora az öreg szerzetes atyáktól, a Remete Szent An­tal nevéhez fűződő 17. apophthegmát az Apophtheg­­mata Patrum, az atyák mondá­sainak gyűjteményéből. Egyszer öregek jöttek An­tal abbéhoz, amikor József ab­ba is vele volt. Az öreg próbá­ra akarta őket tenni. Idézett egy szentírási verset, és kér­dezni kezdte őket, kezdve a legfiatalabbakon, hogy mit je­lent. És mindegyik megma­gyarázta, amennyire tőle tel­lett. Az öreg azonban minde­gyiknek ezt mondta: „Még nem találtad el." Végül azt mondta József abbának: „Vé­leményed szerint mit jelent ez a mondat?" Az így válaszolt: „Nem tudom." Erre így szólt Antal abba: Nos, József abba találta meg a megoldást, ami­kor azt mondta: »Nem tu­dom.«" Ez a történet nem azt jelen­ti, hogy nem tudunk semmit, hogy hiába tanulunk. Mind­annyian keressük a mondato­kat, értelmezéseket, hogy Is­tenről, a hittitkokról és Jézus tanításáról beszéljünk. A tör­ténetben is mindenki megpró­bálta megmagyarázni a példa­beszédet. Hosszú az út, amed­dig az ember eljut addig a mondatig, hogy „nem tu­dom". Ezt az utat végig kell járni, hosszú spirituális, tanu­lási, intellektuális és emberi úton juthatunk el, amelyet tá­mogat a teológiai tanulmá­nyok vállalása is. „A Sapientia Szerzetesi Hit­­tudományi Főiskola is ezen az úton jár: körben ülünk, mint Antal körül a szerzetestestvé­rek, és legjobb tudásunkat be­leadva keressük azokat a mondatokat, amelyek az ele­ven hagyomány értelmezésé­hez, életre váltásához visznek bennünket közelebb" - hang­súlyozta Fehérváry Jákó. A rektor köszönetet mon­dott minden hallgatónak, ok­tatónak, a könyvtárosoknak, különösen kitartásukért, erőfe­szítésükért, kreativitásukért a nehéz helyzetekben. Kifejezte megbecsülését a hallgatók fe­lé, akik család, gyermekneve­lés és munka mellett időt sza­kítottak arra, hogy pallérozzák magukat, és megköszönte a családtagoknak is a támogatá­sukat. A diplomákat a követ­kező gondolattal adta át: Az oklevél nem védettségi igazol­vány: nem fogja megvédeni Önöket a kérdésektől, a kísér­tésektől, a kihívásoktól, de utat nyit Önöknek, hogy azok­kal szembe tudjanak nézni." Az esemény a rektor áldá­sával és a himnusz eléneklésé­­vel ért véget. Forrás és fotó: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Te Deum és diplomaosztó a Sapientia Főiskolán Szaléziak a hátrányos helyzetű fiatalokért (Folytatás az 1. oldalról) Örömnapot ünneplünk - mondta a szalézi rendház ká­polnájában a házat és a benne munkálkodókat, a hátrányos helyzetű fiatalokért minden követ leleményesen megmoz­gató szerzeteseket, világiakat megáldó Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök (alsó képünkön). „Óh, óh, Don Bos­­co..." - hangzott fel a szent térben a rendalapító szellemi­ségét, alakját felidéző vidám dal, orgonakísérettel, lelkes taps kíséretében. Andrásfalvy János hangsú­lyozta, hogy a szalézi rend a fi­atalok javára működtet intéz­ményeket szerte a világban, ahogy itt, Kazincbarcikán is. Két évtizede működik a vá­rosban szalézi iskola, Ternyák Csaba egri érsek pedig a helyi plébániát is a szerzetesekre bízta, felépült a sportcsarnok, s mostanra a rendház is. Ahogy Don Bosco mondta, „kell egy ott­hon", a szaléziak nem magányos harcosok, közösségben dolgoznak, ez az életszentség út­ja számukra - tette hozzá a tartományfőnök. Ábrahám Béla rendházigazgató háláját fe­jezte ki a mindazoknak, akik a munkájukkal segítették a Szalézi Ház és környezete megújí­tását, köszönetet mondott az együttműködő partnereknek. A szerzetesház kápolnájában jelen volt töb­bek között Soltész Miklós, a Miniszterelnök­ség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért fe­lelős államtitkára is, aki beszédében rámuta­tott: igényesség jellemzi a felújított ház tereit, s ez az igényesség példa, amit tovább kell ad­ni. A házavató az épület bejáratánál a nemzeti színű szalag átvágásával folytatódott, majd a jelenlévők átvonultak a következő helyszínre, ahol megtartották a „Tedd képessé" program műhelycsarnokának bokrétaünnepségét. Az épülő csarnokban tanműhelyeket alakí­tanak ki, ahol többek közt varroda és gépész­műhely működik majd. A többfunkciós emeleti rész, ahol a bokréta­­ünnepségre sor került, a jövőben hegesztőmű­hely üzemeltetésére is alkalmas lesz. A kazincbarcikai Don Bosco Szakiskola „Tedd képessé" elnevezésű pilotprogramja a kormány támogatásával valósul meg, és a le­morzsolódás által fenyegetett, hátrányos hely­zetű iskolás fiatalok képzésben tartására irá­nyul; célja, hogy kevesebb mint két év alatt szakmát adjon számukra, odaadóan törődve velük, mester és tanítvány személyes kapcso­latán keresztül. Az épülő műhelycsarnok fémipari munkások, lakástextil­készítők, kőművesek, csőháló­zat-szerelők és szobafestők gya­korlati képzésének helyszíne lesz. Az ünnepségen Andrásfalvy János tarto­mányfőnök és Soltész Miklós államtitkár tette a bokrétát egy emelőszerkezeten állva a műhely­csarnok tetejére, s a rendezvény alkalmával időkapszulát is elhelyeztek az építményben. Az ünnepi program a továbbiakban a Don Bosco Sportcsarnokban folytatódott, ahol Pus­kás Balázs, a „Tedd képessé" pilotprogram szalézi rendtartományi felelőse ismertette a projekt részleteit. A fiatalok hatféle szakmából választhatnak a már jelenleg is működő műhelyiskolában. Az iskola egy-egy tanulója az ünnepi rendez­vény alkalmával video-összeállítás keretében beszélt a munkájáról, a tanulási folyamatról, kiemelték a mesterek (mentorok) részéről ér­kező dicséret fontosságát és azt, hogy a jól végzett munka büszkeséggel tölti el őket. Puskás Balázs, a program feleőse hangsú­lyozta, a műhelyekben a képzés rugalmas, a tanulók a mentorok (mesterek) példája nyo­mán és segítségével sajátítják el a szakmai fogásokat, és a munkájukért fizetést kap­nak, illetve ha szükséges, a személyes kép­zésüket pszichológus és fejlesztő pedagógus segíti. Örömmel jelentjük, hogy jól működik ez a képzési forma, a diákok szeretik a műhelyis­kolát - mondta Puskás Balázs, majd a sport­­csarnok rendezvénytermében az előadói pul­pitushoz szólította a részszakmát kitanult har­mincöt fiatalt, akik nagy tapsot kaptak. A rendezvényen a továbbiakban felszó­lalt többek között Szit­ka Péter, Kazincbarci­ka polgármestere, De­meter Zoltán reformá­tus lelkész, a térség parlamenti képviselő­je; Soltész Miklós ál­lamtitkár, valamint Pölöskei Gáborné he­lyettes államtitkár, aki elmondta, hogy „Tedd képessé" prog­­­ram példaértékű, a Szakképzés 4.0 orszá­gos stratégiájának is része lett, s ezzel a gyerekekkel való törődés, a lemorzsolódás fe­nyegette diákokra való odafigyelés, a nevelve tanítás szemlélete beépült az állami oktatási rendszerbe is. Az ünnep végén Ábrahám Béla szalézi rendházigazgató vetített képes előadásában bemutatta a Szalézi Ház kialakításának részle­teit, majd Andrásfalvy János mondott köszö­netet a jelenlévőknek, s mindazoknak, akik se­gítettek a fejlesztések megvalósításában. K. L. Fotó: Lambert Attila

Next