Uj idők, 1925 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1925-01-18 / 3. szám - Mozgóképszínház / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok - Színház / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok

— Színház Délibáb —4 Vígszínház ujdonsága. — Ez a Délibáb már esztendőik óta játszik a közönséggel. Megcáfolva minden természeti törvényt, feltűnik a hideg északon, a nagy városokban s még hozzá télviz idején. Bár vidék képét mutatja, éveken át magyar nem magyaroknak mutatta. Dánok, svédek, angolok, amerikaiak tapsoltak ez amanapi történetnek, amellyel hónapszámra nem tudtak betelni. A germán országok közönsége megtanulta a szrrző, Vajda Ernő nevét, aki Budapesten, mint Sidney Garrick nagyon népszerű ,4 szerelem vására nagy sikere óta. Minek köszönheti népszerűségét? Különös, ritka adománynak. Annak, hogy ismeri s még hozzá kitűnően a mai nagyközönséget. A közönség legszélesebb rétegeit. ízlésüket, gondolkodásukat, érzéseiket, képzelmüket, vávágyaikat és állmaikat. Tudja, mit várnak a színháztól, mi az, hogy ami érdekli őket, minek örülnek. És azt adja nekik, amit várnak, ami képzelmüket foglalkoztatja, aminek örülnek. B <>urget a férfiaknak azt fajtáját, amely a nők fantáziáját, gondolkodási módját, lelkizettségét kitűnően isimeri. isv berendenevezi: homme à femme. Vajda Ernőt ilyen értelemben a közönség emberének cikvezhetnéik. Paganiniről fennmaradt egy karrikatúra, amely őt úgy ábrázolja, hogy hegedű helyett egy emberi alakon játszik, s vonója épp az ember szíve fölött halad át. Vajda Ernő így hegedűl a tömegek idegrendszerének húrjain. A Vígszínház tökéletes előadásban mutatta be a Délibábot. A fő női szerepben Darvas Lili remekelt, a férjet Tanay Frigyes játszotta művésziesen s az ifjú amoroso nehéz figuráját Berczy Géza keltette életre sikerrel. A Városi Színház műsora magyar dalművel telit gazdagabb ezen a héten, a két Ábrányi Emil Monna Vaníliájával. Tizennyolc esztendő előtt játszották először ezt a dalművet az Operaházban. A zeneszerző akkor mindössze huszonnégy éves volt. Tizennyolc esztendő alatt sok minden történt. Strauss Richárd napja akkor volt a magyar fővárosban felkelőben. Stravinszkit még alig ismertük. Bartók Béla és Kodály Zoltán kedvelt tárgya volt a humoristáknak. Tizennyolc év nagy idő. Közben lezajlott a Balkán háború. A világháború alapjában rengette meg a világot. Forradalmak s ellenforradalmak lángoltak fel. De a Monna Vanna és zeneszerzője mit sem változtak. A dalmű szerencsésen őrizte meg a fiatalság illatát, varázsát s a zeneszerző ma is az a rajongó, lobogó hajú huszonnégy éves fiatalember, aki ilizennyolc év előtti volt. Ábrányi Emil zenéje készséggel, a hatás alapos ismeretével készült, folyamatos stíliusú ,színpadi muzsika, változatosan, színesen hírt, sőtt drámai erő is van benne. ,,Közönség ezt hallgatja örömmel." ,S az előadás még fokozta a dalmű hatását. Ez az előadás azért figyelemreméló, mert négy szereplője egészen fiatal ember — innen a harmincon. Kovács Dezső baritonista nemcsak friss, érces hangú énekes, de tehetséges színész is, aki nemcsak hangban, de tallékban is győzte szerepét szenvedéllyel, ami, akármilyen furcsán hangzik is, énekesek számára rendszerint a nehezebb feladat. HaJimas János tenorja érzelmes és férfias egyben s a megjelenés férfiassága dolgában sokan tanulhatnak e fiatal művésztől. Balla István hangja szép Ígérete, sőt már A címszerepet majdnem betelejtesedés. Bodó Erzsébet alakította. Szopránja csengő, tiszta, mívelt. A négy új, Hazai művész alakításához csatlakozott Pajorr Ödön, deklaimálásában tiszta, emberábrázolás dolgában kiváló Galoriája. A négy fiatal művészen nem értett meg, hogy pályájuk kezdetén állanak. Pajor Ödön hangján viszont nem hagyott nyomot az a két évtized, amelyet a magyar zenés színpad szolgálatában töltött el. A Monna Vanna előadását Ábrányi Emil vezényli és Peremezi Frigyes, rendezte. Mozgóképszínház A Kamara mozgó műsora. A csata. Claude Farrére világhírű regénye filmen, 8 fejezetben. Rendezte: E. Violet. Gaumont.Star-film. A főszerepekben: Sessue Hayakmvcc és Tsuru Aoki. Nagyiszikiban, Japán egyik városaiban, a nép diadalittasan nagyobb ünnepli az oroszokon aratott első győzelmet. Yorisaka márkinő, akinek férje titkos diplomáciai küldetésben Parisban tartózkodik, európai és amerikai barátainak látogatását fogadja. Mrs. Hockley, a dús,gazdag amerikai özvegy ráveszi a márkinőt, hogy japán öltözékét cserélje fel európai toilettekkel. A márkinő örömmel egyezik bele, annál is inkább, mert tudja, hogy férje az európai kultúrának nagy tisztelője. Mrs. Hockley a naiv márkinőt kioktatja a modern életfelfogásra és a japán hajlék rövid időn belül átalakul európaivá. A szomszédban lakik Hirata vicomte, aki nem jó szemmel nézi ezt a változást, különösen a márkinőnek Fergan Herbert angol altaché iránt táplált túlzott szimpátiája szúr szemet az ortodox japán vicomtensik és mikor Yoricaka máirki Páriából hazaérkezik, szenvedelmes hangon figyelmezteti a márkit arra, hogy távollétében nem kívánatos változások következtek be otthonában. Yorisaika megtiltja Hiratának, hogy rossz színben tüntesse fel feleségét és emlékezteti az ősi tanításra, hogy a japánnak türelmesnek és ravasznak kell lennie a fehér emberrel szemben, mert a haditudományt tőle sajátíthatja el és ő is — Yorisaka — ezért tűri el az angol tiszt szabad viselkedését. Egyébként is Herbert Fergan olyan nagyszerű katona, hogy vele szemben fokozottabban türelmesnek kell lennie, mert kiravaszkodhatja belőle a győzelem titkát. Történik egy este, hogy Fergan Herbert együtt maradt a márkinővel és egy alkonyi hangulatban a gyönyörű dalokat éneklő márkinőt megcsókolja a haján. Mitsuko — így hívják a márkinőt — első pillanatra megdöbben, de talán azért, mert naiv lelke azt hiszi, hogy ez csupán európai udvariassági formalitásnál nem egyéb, vagy talán inkább azért, mert megérzi, hogy ezt a férje kedvéért el kell néznie, szemet huny az eset fölött. A márki hazatérőben az ajtó előtt hallja felesége énekét, a bizalmas hangulatot is észreveszik első felindulásában megragadja a tőr markolatát, de eszébe jut, hogy nemsokára tengeri ütközetre kerül a sor Japán és Oroszország között és nem akarván az angol liszt barátságát kockáztatni, lemond a bosszúállásról és erőltetett nyugalommal lép a szobába és úgy üdvözli Herbert Fergant, mintha mit sem vett volna észre. Általános mozgósítás. Mindenki siet a japán zászló alá és Yorisaka márki is elbúcsúzik feleségétől és a „Nikko" nevű a Monna Vanna .4 Városi Színház bemutatója — Darvas Lili és Bérczy Géza a Délibáb-ban Aigelo fényképe A Monna Vanna címszereplője: Bodó Erzsébet Stoiisky-fiók fényképe A Püspöki Uradalmi Borpince borai a legjobbak. Központi iroda: IV. Városháza. 4.