Uj Idők, 1928 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1928-11-04 / 45. szám - Cholnoky Jenő: A tornádóról / Társadalmi és ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
gyobb kiadása a forró égövi ciklon. A tornádó akkor keletkezik, ha a Föld felszínének meleg levegője fölé aránylag igen hideg levegő kerül. Mintha vizet töltöttünk volna az olajra, csak meg kell rázni edényt s a víz elsüllyed, az olaj fölemelkedik, az A könnyű, meleg levegő utat tör magának fölfelé s „fölfolyik" a hideg levegő fölé, mint ahogy a kádból kifolyik a víz lefelé. A feltörés forgássá alakul, még pedig olyan rettentő sebességű forgássá, hogy a tornádó embereket, állatokat, gerendákat képes a felhőkig fölragadni. Az 1912 május 12-i erdélyi tornádó Bálványosváralján 60 juhot kapott föl a levegőbe s a hegytetőn dobta le őket, persze elpusztultak. Ajtai földbirtokos fiát lekapta a lóról s egy magas kerítésen áthajítva ejtette le ájultan. A tornádó talán a leghevesebb, leggyorsabb mozgású ilyen tünemény, ellenállni neki emberi építmény nem képes. Területileg a forró égövi ciklon sokkal nagyobb a tornádónál, de a benne örvénylő szél sebessége mégsem akkora, bár ez is messze felülmúlja az emberi alkotások ellenállóképességét. Ezek a ciklonok a passzátszél övében keletkeznek, a kontinensek keleti partjain. Ázsia keleti partjain Tájfun (helyesebben tai-fung, annyi, mint igen nagy szél), Afrika délkeleti partján Mauritius-orkán s Észak-Amerika délkeleti partjain ciklon a nevük. Amerre ezek a ciklonok jelentkezni szoktak, azokon a tájakon soha sincs biztonságban az ember. Minden évszakban, mindenuntalan megjelenhetnek s útjukat pontosan előre tudni lehetetlen. A Kis-Antillák és Florida szenvednek tőlük legtöbbet. A Kis-Antillákon, különösen pedig Barbados szigetén annyira megszokták már, hogy csak aligalig a földből kilátszó kunyhókban szeretnek lakni az emberek. Barbados egészen fátlan, csak néhány gyorsan növő pálmatörzs merészkedik fejét kidugni az anyaföld köténye alól. Florida növényzetén is meglátszik, hogy durva fésűvel tépi meg üstökét a forgószél mostoha keze. Különösen Florida partjain és déli lapályain nem lakott sohasem sok ember, mert a megművelt földekről úgy kitépte a kukoricát, hogy nem maradt a földben semmi. És az amerikai senki hatalmasabbnak képzelte magát a természet erőinél s babonának, gyáva gyermekességnek mondta az intő szót, hogy Floridában nem lehet emeletes házakat építeni! Csak azért is felhőkarcolókat épített! Nahát megkapta a magáét! Mint ahogy az ember tenyerének egyetlen legyintésével összezúzza a szúnyogot, éppen úgy zúzta össze a ciklon egyetlen lehelletével Miami minden épületét, többezer emberrel együtt. Amerikában sokkal több a mozgósítható tőke, mint Európában, mert hisz a természettől dúsgazdagon felszerelt Unió területén csak egy annyi ember lakik, mint a vele majdnem negyedrész egyenlő területű Európában. De hiányzik Amerikában az európai művelt népek lelkiismeretessége, igazi humanizmusa, otthonszeretete s ezért az a túlzott önérzet, amellyel Amerika ma magát az emberiség vezetőjének hirdeti, nem csekély elbizakodottság tünete. Hatalma nagy, de elbizakodottsága még nagyobb s a természet erői ezt rettenetesen meg szokták bosszulni! Tornádó Texasban (USA). Sötét felhőkből pergő, felszívó, tömlőszerű képződmény nyúlik le. Ahol a földet éri, mindent elpusztít Prochnow: Erdball u. Westall című munkájából A tornádó. Egy rockfordi garázs, amelyet pillanatok alatt tört rommá a szélvihar •551