Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-15 / 16. szám
Szólásszabadság Dél - Amerikában Adolfo Mecchia, mexikói művész nagyon találósan lakattal a száján ábrázolja a Dél- Amerikába importált és az Egyesült Államok elképzeléseinek megfelelő szólásszabadságot. Tudvalévő, hogy Dél- Amerika népei, s különösen a benszülöttek, súlyos elnyomasztásnak vannak kitéve. ' A fiatal művészek gyakori témaköre az indiai nők szabadságjogai. Művészetük annyira erős és kifejező, hogy , a világ dolgozói I' jól megértik azt. ' Huszonöt éves a szoknya-nadrág háború Huszonöt évvel ezelőtt Hollywood egyik dédelgetett kedvence, férfi-munkaruhában — overallban — jelent meg a filmgyárban. A rendező elsápadt, a kollégák felszisszentek — és másnap egy másik filmnagyság, Marlene Dietrich is felhúzta a nadrágot ... Utánuk a többiek. Hiába dühöngött a filmtársaság, hiába fenyegetőzött azonnali szerződésfelbontással, új divat született, amely tüneményes gyorsasággal terjedt városról városra, országról országra. New York, London, Párizs és Berli, után 1933 márciusában a pesti Bécsi utcában is megjelent az első nadrágos nő: D. Joli, a Holzer-szalon manökenje. A hollywoodi nadrág Budapestre érkezett. Mosolyogva fogadták. De csak néhány napig. Aztán elemi erővel kitört a vihar... Megkezdődött a szoknya-nadrág háború, olyan szenvedélyességgel, amilyenre csak a nők képesek — ha divatról van szó. Érvek és ellenérvek harcoltak egymással, szóban és Viccek, a napilapok hasábjain. karikatúrák, sanzonok születtek pro és kontra. Nyilatkoztak hivatalnoknők és polgárasszonyok, diáklányok és nénikék. Kitörő lelkesedéssel és megbotránkozott pfujjal. Dekadens és csúnyás... Kényelmes és sikkes___Formátlan! ... Nem kövéreknek való__ Feltűnési viszketegség ... Nem nőies ...És így tovább ... Voltak meglepő érvek: „Szoknya mellett szól a történelem. Kleopátra szoknyában csókolózott. Pompadour márkiné is értett valamit a dologhoz és megfelelőnek tartotta a szoknyát" — jelentette ki az egyik levélíró „Az Est" ben. Szerényen és bölcs óvatossággal megszólaltak a férfiak is. „Mi lesz velünk?" — siránkozott egy férj a lap hasábjain. — „Hölgyeink leültek íróasztalaink elé, kivették szánkból a cigarettát, most pedig nadrágjainkba akarnak belebújni?" Hetekig tartott az elkeseredett harc, háttérbe szorítva olyan eseményeket, mint a német-lengyel konfliktus és Japán kilépése Népszövetségből. Győztek a nadrágellenesek, leszavazták a nadrágot. Eltűnt a nadrág a nőkről ... — De csak rövid időre — mondja az ismert divatszakértő, Rotschild Klári. — A nadrág végül is győzött és most éli fénykorát. Nem hiszem, hogy valaha is kimegy a divatból. Haladt a korral és huszonöt év alatt alaposan megváltozott. 1933. bő hajósnadrágjából szűk halásznadrág — külföldön teljesen lábra simuló trikónadrág lett. Nagyon elegáns, de csak kifogástalan alakon. Hát ez a nadrág és a nevezetes szoknya-nadrág háború története. Ma már csak kevesen emlékeznek rá. Régen volt... Huszonöt évvel ezelőtt... (ghó) Kultúrmozaik Április 9-én, fennállása óta először hangzott el szlovák szó a budapesti Nemzeti Színházban. A bratislavai Hviezdoslav Színház mutatta be vendégjátéka során Josef Kajetán Túl Vérbíróság című drámáját. Április 10- én a Windsor víg nőket, 11- én pedig Peter Zvon Sírva vigadunk című színművét adták elő nagy sikerrel. ★ ötven olasz filmvállalat került csődbe 1956 óta. Jelenleg három olyan olasz filmcég van, amelynek anyagi alapjai pillanatnyilag biztosnak tekinthetők: a Titanus, a Vides és a Rizzoli. Egyébként az olasz filmesek panasszal fordultak az illetékes hatóságokhoz, hogy az amerikai filmek továbbra is elözönlik az olasz filmpiacot és az olasz cégekkel szerződést kötött amerikai vállalatok nem tesznek eleget a koprodukciós szerződéseknek. Az „Arrivederci Roma" és ,,Goya“ című filmeken kívül nem a készítettek tényleges koprodukciókat és az amerikaiak a megállapodással ellentétben a zárolt összegeket nem Olaszországban gyártandó filmek készítésére, hanem más célokra használták fel. ★ Amszterdamban, abban a házban, ahol Anna Frank lakott, Millie Perkins főszereplésével megkezdték az „Anna Frank naplója" című film forgatását. Anna Frank apját Joseph Schildkraut alakítja. Párizsban bemutatták a „Bolsoj Tyeatr Balettkara" című filmet, amely a szovjet művészek londoni vendégszerepléséről készült. Az Humanité megállapítja, hogy a film, amelyet Paul Czinner rendezett, nagyon szép és látványos. Ulanovova csodálatosan táncol. Hibájául rója fel Czinnernek, hogy nem élt mindenütt a filmfelvevőgép nagy lehetőségeivel. Miroszlav Krlezsa, a nagyszerű jugoszláv drámaíró befejezte új, háromfelvonásos fantasztikus a darabját, melynek első felvonása történelem előtti időkben, a második a római korban, s a harmadik a távoli jövőben játszódik. A darabot Zágrábban és Belgrádban mutatják be. Pekingben megtartották az „Ázsiai Országok I. Filmfesztiváljá"-t. A fesztiválon Kína, India, Japán, Libanon, Pakisztán, Tajföld és a Tadzsik Szocialista Szovjet Köztársaság játékfilmekkel, Ceylon, Vietnam és i, Mongólia pedig dokumentumfilm c 1 mekkel szerepelt. ★ Samuel Beckett angol író, A ■1 játék című darabjának előadását betiltották Angliában. A betiltás indító oka egy imajelenet, amelyik a következő mondattal végződik: „Isten nincs — ,most még nincs". Egy XVIII. századbeli angol törvény ugyanis megtiltja, hogy a színpadon érintsék az isten és a királynő személyét, valamint a homoszekszualitást. ★ i Moszkvában már most meg is kezdték az előkészületeket , Tolsztoj halála ötvenedik évfordulójának megünneplésére. Az évforduló 1960. november 120-án is lesz. Az ünnepségek programjában a következők szerepelnek: kiállítást rendeznek az író életével és műveivel kapcsolatos festményekből és szobrokból. ■ Pályázatot hirdetnek a főváros egyik terén felállítandó Tolsztoj- szoborra. Több színházban Tolsztoj darabjait új rendezésben viszik színre. A Moszfilm Stúdió jó háromrészes filmet készít az írók leghíresebb regényéből, a „Háború és béké‘‘-ből. ! s ★ ★ Az Egyesült Arab Köztársaságban turnézik a moszkvai Nagyszínház ötventagú baletttársulata. Kairóban, Alexandriában és Port Saidban adnak műsort a szovjet balettművészek. SBerliner SS Seituno [UNK] Japánban egy hónap alatt több, mint kétszázezren nézték meg a varsói felkelésről szóló és nálunk is hamarosan látható „Csatorna“ című lengyel filmet. ★ Xeistem mm WORLD NEWS című angol lap közli: Alfred Krupp német iparmágnás, a három megszálló nyugati hatalom és a nyugatnémet kormány között 1953-ban megegyezés jött létre, amelynek értelmében Krupp öt éven belül köteles eladni családi acél- és bányarészvényeit. Eddig mindössze két bánya került eladásra, az egyiket a Bochumer Verein acélvállalat vette meg 1956 decemberében. Amint kitűnt, egy bizonyos dr. Axel Wenner-Gren nagy értékű részvényeket vásárolt a Bochumer Verein-ben. Dr. Wenner-Gren pedig nem más, mint Krupp bizalmas barátja, s a részvényeket természetesen át is adta neki. Ilyen jó üzleteket tud kötni a rettegett nevű német fegyvergyáros. Saját magának adja el a részvényeit ! A szlovák zene és szlovák zene a múlt század második felében Bella (1834—1936) Ján Levoslav szerzeményeivel került az európai zene történetébe. Zenei kiképzését Bécsben nyerte, majd Erdélybe került, ahol negyven évet töltött. Az új romantikus stílusban komponált. Nagy sikert aratott a Sors és eszménykép című szimfonikus költeménye és a tánosok lakodalma című műve. Mikulás Moyzes (1872 — 1944). Főleg egyházi zenét komponált. Mikulás Schneider — Trnavsky (1881 — ). A szlovák népdalkutatásra helyezte súlyt, de vannak a legnagyobb más szerzeményei is. Viliam Figus-Bystry (1875— ‘ 1937). Szintén népdalgyűjtő volt. * Andrej Sládkovic szövegére írta ’ a Detvan című operáját. ^ Frantisek Babusok (1905— 1954). Egyik jó szerzeménye a Szlovák Rapszódia, amely külföldön is elismerésben részesült. ® Alexander Moyzes (1906 — ). Mikulás Moyzes fia, alapos tanulmányok után nagy zenei szaktudással kezdte meg zeneszerzői pályáját. Prágában Viktozlav Nováknál tanult. Eddig hét szimfóniát komponált. Kamarazenéje és instrumentális szerzeményei nagy sikert arattak külföldön is. * . Eugen Suchon (1908-). A szlovák nemzeti opera megalapította. A bratislavai zeneiskolában s Kafenda tanárnál tanult. Suchon témái plasztikusan is kifejezők. Partitúrái a polifon zene alapos ismeretével tanúskodnak. Művei közül megemlítjük a „Metamor k forák“-at, s legsikerültebb alakotása a Krúmava című opera, h Suchon műveiben maradandó értéket adott a szlovák zenének, e Ján Cikker (1911 — ). Zeneműveire jellemző az impresszionist Leopold Mendez: Illusztráció Pablo Neruda Ébredj favágó című költeményéhez. mn •• van 'A..___ közölte, hogy Angliában jelenleg egy millió tonna cukor megy tönkre. Egy milió tonna cukor az olyan mennyiséget jelent, amely egy milliós város élelmezésére 42 éven keresztül elég volna. Angliában a munkanélküliek számára a legnagyobb fényűzést jelentené a cukor, de az angol kormány ezzel mit sem törődik. A kormány ezt a cukrot „stratégiai raktár“-nak szánta. A stratégiai fegyverek mellett stratégiai cukor is létezik, különbség csak az, hogy az an agol kormány jobban helyezi el stratégiai fegyvereket, az atombombákat és a rakétákat, mert „bombabiztos“ raktárakkal rendelkezik. A cukor azonban vászonzacskókba csomagolva a repülőtéren szabad ég alatt ázik. Az angol népnek megvan a maga véleménye erről a „stratégiai politikáról“. ta stílusban eredő színgazdagság. A zeneszerzést Vitézslav Nováknál tanulta. Legnagyobb sikerét a Jánosík című operájával érte el. A fiatal szlovák zeneszerzők közül megemlítjük Andrej Ocenás, Simon Jurovsky, Dezider Kardos nevét, akik mind Alexander Moyzes tanítványai. Bár egyforma iskolán mentek keresztül, mindegyik más irányban halad. . Mindazt, ami gyermek- vagy ifjúkorunkban kedves, szép, egészséges, rendkívüli, különös, nem hétköznapi, exotikus vagy színes élmény volt, a „romantika“ szóban foglaljuk össze. Azért kezdjük ilyen tételesen, hogy elébevágjunk a nyárspolgári félreértésnek. Meg kell ugyanis értenünk, hogy a gyermek és az ifjú a maga rendkívül érzékeny lelkiségével, tudatosan vagy legtöbbször öntudatlanul az emberiség összes fejlődési korszakait, így tehát a romantikát is, újra átéli. Ugyancsak igen hosszú biológiai fejlődésen megy keresztül az ember, míg egyáltalán megszületik, továbbá míg harmonikus férfivé vagy nővé serdül. Az élőlények tárasadalmában az ember fejlődése leghosszabb. Vitathatatlan biológiai tény, hogy már a fogamzás pillanatától indul meg ez a fejlődési folyamat, mégpedig az egysejtű lénytől kezdve az állatvilág összes fokozatain keresztül. Darwin fejlődéselmélete: természeti törvény, s ez a hosszú és bonyolult fejlődés az emberré levés fokozatáig nemhogy levonna valamit az ember értékéből, hanem éppen kiemeli, mint a fejlődés csúcsteljesítményét. Ezt a főképp biológiai értelemben vett evolúciós igazságot még jobban alátámasztja az a tapasztalati tény, mely szerint a gyermek és az állatok szorosabb kapcsolatban és szeretetteljesebb megértésben élnek egymással, mint a felnőtt ember. Az a szeretet, mellyel a gyermek viseltetik a kutya, macska, nyúl vagy a ló iránt, arra készteti a megértő szülőt, hogy a vonzalom gyakorlását bizonyos mértékig lehetővé is tegye a gyermeknek. Hiszen maga is visszaemlékezik, mennyire szeretett volna egy hű kutya barátot, vagy egy még hűségesebb lovon lovagolni a tágas réteken. Ez az állatok iránti szeretet a romantika és a nemzetgazdaság kezdete. Sajnos, a gyermek élete sem csupa szeretet. Hamar meg kell értenie a fajok és egyének könyörtelen harcának vaskos igazságát. A gyermek érzékenységét és igazságérzetét sértő sok tapasztalat után minden igyekezete: erősnek, ügyesnek, bátornak lenni, hogy kiállhasson minden fáradalmat, minden veszélyt. Ekkor éli a gyermek az ősember kőkorszakát, amennyiben igen gyakran ő is a kőhöz, mint védelmi adottsághoz folyamodik. Persze a szeretetre nevelés ezt a vadságot nagy mértékben ellensúlyozza, aljasnak minősíti a kőütést, és ez még szerencsés mozzanat gyermek életében, mert enélkül a tragédiák történnének, így az történik, hogy csak az ő fejét törik be, de legalább alkalma nyílik férfias nyugalommal viselkedni az orvosnál, ki a csípős és fájdalmas műtét közben csodálkozva kérdezi: ,,Nem fáj, kisfiam?“ — „Egy indián tűz" — hangzik a komoly válasz. A kő, ha nem is töri be a más fejét, mindenkor megmarad az emelésben, dobálásban és a különféle játékokban. Ez megy kb. nyolc éves korig, amikor is kőkorszak kísérőjelenségei mellett egyre inkább fejlődik a gyermek a finomabb, bonyolultabb eszközök megismerése és kedvelése terén. Fizikai fejlődését szellemi fejlődéssel, olvasmányai színes reminiszcenciáival kezdi alátámasztani és fokozni. Kezd erőteljesebben működni az egyéni élmény és a fantázia világa. A szép mesevilág mellett megismeri Robinsont. 8 is egy lakatlan szigetre képzeli magát, és saját biztonságát most már nemcsak kővel, de parittyával, sőt nyíllal alapozza meg. Ez a fantázia működés sokszor bámulatos ügyességre neveli. Persze néhány ablak adja meg az árát. Van úgy, hogy nem történik semmi, de a házak tömbje közti lövöldözés a felnőttek ismételt és érthető beavatkozásához vezet. Érthető, hogy a gyermek ezután még inkább kivágyik a maga néptelen szigetére, ahol gátlás nélkül játszhat és nyilazhat. Ha szülei megértik őt, akkor takarékosságra nevelik, és a pénzen sátort, felfújható gumimatracot és egyéb tábori felszerelést vesznek neki, a vakációban kimegy az egész család táborozni, hogy a gyermek kissé Robinsonnak érezhesse magát. Ekkor szereti meg a gyermek a természetet, amelyben nyugodt otthonra és ideális játékterületre talál. Persze kezdetben, néhány évvel ezelőtt, a táborozásnak is megvolt a maga nehéz időszaka ... Azóta, szerencsére, már felülről propagálják a turisztikát és a szabadban való üdülést, mert már rájöttünk, hogy munkabíró és egészséges nép csak jó levegőn és a természetben töltött élet primitív örömein keresztül nevelhető ki. Így jutunk el Rousseauhoz, az ősszocializmus és a természethez való visszatérés apostolához, a romantika első irodalmi képviselőjéhez. Aki már a természetnél és a táborozásnál tart, az már jó úton halad. A természetben az egyén fokozott mértékben szorul más egyén segítségére: közös harccal könnyebb vívni a természet erői ellen, így leghamarább jön rá a szocialista életközösség előnyeire. Ebben van pionírmozgalmunk jelentősége is: az önállóvá és egyben kollektívvá nevelődés gondolata. Csak az a kár, hogy a zárt és sokszor szellőzetlen helyiségekben való gyűlésezés megmérgezi a gyermek kedvét, tönkreteszi a gyermek egészséges lelkiségét, a romantikát. A gyermekből koravén, fásult, figyelmetlen és érdeklődés nélküli, rossz tanuló lesz. Ezek a gyermekek sokszor nem ismerik Robinsont, sem Coopert. Pedig ez még csak a kezdet lenne az ifjúság gyönyörű, színes élete felé. Az ilyen olvasmány nélküli, sápadt és passzív viselkedésű tanulóknak nincsen szép ifjúsági életük, nincsenek felemelő élményeik, iskolai érdeklődésük is minimális, következésképpen nem tudják magukat igazán kiélni a pionírmozgalomban sem. A szocializmus komoly és nehéz tételeit ebben a zsenge korban nem lehet az egészséges romantikus hajlam rovására művelni, mert ez testi-szellemi szempontból egyformán komoly és végzetes következményekkel jár. Tartsuk be a gyermekek és ifjak életében a társadalmi fejlődés komoly irányvonalát: romantika, népiség és kritikai realizmus után, mint végső konklúzió és szintézis jön a szocialista realizmus. Beteg, szomorú, passzív lelkületű ifjúság nem fogja tudni építeni a szocializmust. Amikor csak az időjárás megengedi, menjünk ki a természetbe, még hogyha csak a közeli rétre is, üssünk sátort, gyújtsuk meg a tábortüzet, s annak bajtársias fénye és melege mellett tárgyaljuk meg röviden az ideológiát, vigyázva, hogy unalmassá ne váljék, majd vidám nótaszó és zene mellett tegyük emlékezetessé az összejövetelt. Melyik fiú ne szeretne ilyet? Vagy melyik fiú ne menne el szívesen a szünidei táborba? Melyik fiú ne venne részt szívesen az érdekes harci játékokban? Hiszen a sokan ismerik Gajdart. De ha pionírmozgalom keretében gém élhetik Gajdart, megpróbálják a maguk megrendezésében. Bunkert ásnak a telek elhagyott sarkában és csatároznak. A háztömb egyes felnőttei persze ezen megbotránkoznak, mozgósítják a házbizottságot, csendőrt hívnak, a szomszédasszony hisztérikusan veszekszik, mintha valami borzasztóan hallatlan dolog történt volna, az iskola igazgatósága is közbelép, és úgy beszélnek a gyermekekről, mintha valami forradalmi bandát lepleztek volna le. Ilyen kellemetlenséget csak úgy kerülhetünk el, ha a pionírmozgalom számol az ifjúság romantikus hajlamaival és azok levezetésére kellő alkalmat nyújt, i—i Hasonlóképpen vagyunk a sporttal és a bábszínházzal is. Különösen ez utóbbi igen értékes lehetőséget nyújt az esztétikai és művészi nevelés terén. Sok köze van ugyanis a rögtönzés művészetéhez. A pionírotthonban, vagy valamely kölcsönkért helyiségben kitakarítunk, színpadot csinálunk egy nagyobb asztalon, szépen feldíszítjük az egész termet, megszólal a gramofon, majd a gyermekek feszült figyelemmel hallgatják Jánosík, Ludas Matyi és egyéb népi hősök történetét. Amellett, hogy művészi tevékenységet folytatunk, a bábszínház kollektív-nevelő hatása páratlan. II. Sokat hangoztatjuk a művésziesztétikai nevelést. Nos, a pionírmozgalom ezen a téren is nagy segítségére lehet az iskolának. Az iskolában ugyanis gyöngén állunk az esztétikai nevelés terén: néhány ének- és rajzóra, évente egyszer néhány gyermek szavalóversenyre készül, részt vesz a rajzkiállításon, esetleg táncol vagy színdarabot játszik. Itt-ott talán a magyar órák is nyújtanak valamit, ennyi az egész. Még szerencsés dolog, hogyha az irodalmi érdekkör szakvezetés alá kerül Ehhez se fűzzünk azonban túl nagy reményeket. (Folytatjuk) A romantika szerepe az ifjúság életében Irta: DIÓSI KORNÉL