Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-14 / 42. szám
Az érsekújvári Kárpátia nemzeti vállalat paprikaőrlő malmai már teljes ütemben dolgoznak. Külföldi megrendelés is van bőven. Nyugat-Németországba, Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államokba Angliába, és még több országba is szállítunk paprikát. Képünkön Balog Mária munka közben. INNEN-ONNAN • Hollandiában mér por alakban is gyártják a legjobb minőségű sajtokat. A sajtpor 5 százaléknál kevesebb vizet tartalmaz, ha helyesen tárolják rendkívül tartós, nem változtatja meg a színét és legalább egy évig nem penészedik meg. • Lett biológusok új agronómiai módszert dolgoztak ki a len termelésére. A vetőmagot molibdén, bőr vagy mangán oldattal permetezik. A terméshozam 15-18 százalékkal emelkedett. • A legújabb kísérletek bebizonyították, hogyha a baromfit levágás előtt 30 percre szénsavval telített helyiségbe tesszük, akkor a levágás után minden vére kifolyik. • A pelhrimovi Agrostroj új silókombájnt hoz forgalomba. A kombájnt a száraz és zöldtakarmány betakarítására használják. • A szerpuhovi műanyagüzemben a gyapothulladékokból selymet készítenek. Ez a selyemanyag rendkívül könnyű, jó hőtartó és emellett átengedi az ultraibolya sugarakat. A selyemanyag ellenáll a savaknak, kiválóan alkalmas halászhálók készítésére. Ezenkívül reuma- és idegbetegek számára fehérneműt készítenek belőle. • A leningrádi mezőgazdasági kutatóintézetben olyan traktortípust szerkesztettek, melyet fénysugarakkal távolról irányítanak. A sugarak fotócellára esnek és a traktort nemcsak irányítják, de megszabják gyorsaságát is. 7alárho^dao^v a foakfawwil Gimnazista voltam. Az igazat megvallva, semmi örömet nem találtam egynéhány tantárgyban, melyeknek gyakorlati értékében már akkor igen erősen kételkedtem. Úgy gondoltam, hogy az anteapudot is csak azért tanították, hogy a latinszakos fizetést adhassanak. tanároknak Nem állítom, hogy a fizetést nem érdemelték meg. Erre alaposan rászolgáltak. Nem volt könnyű dolog a keményfejű avar koponyákba beleverni nemcsak a sok prepozíciót, hanem még a végen elhúnyt Livm írásainak fordítását is. Mi sokkal szívesebben és nagyobb lelkesedéssel tanultuk volna például a hurokvetést, a céllövészetet, vagy a halászati ősmesterség minden fortélyát. Valószínűleg többet is hozott volna a konyhára, mint Marcus Tullius harci beszélyeinek magyarra való átültetése. ___ Tanították a logikát is, mintha mi nem tudtunk volna logikusan gondolkozni. A mi életünk csupa logika volt. Hogyha az ember történetesen szegény, akkor gyenge az ebéd, vagy ha neked nincs és a másiknak túlságosan sok van, akkor minden gondolkodás nélkül vedd el. Ezzel a természetes logikával arra az elhatározásra jutottam, hogy praktikus dolgok tanulásával foglalkozom. Megtanulom a traktorvezetést. Abban az időben a losonci járás területén még csak két traktor volt. Mindkettő Zacher „nagyságos úr" birtokán, Amerikából hozatta. Egy verőfényes tavaszi nap délutánján hazatérőben voltam az iskolából. Anyám, amennyire lehetett, igyekezett szebben járatni. Rám adta az ünneplő ruhámat. — Az én fiam ne legyen alábbvaló, mint a többi — mondogatta. — De kíméld meg, mert ezzel az eggyel van egy ... Ezzel aztán mindent megmondott. Kíméltem is, ahogyan tudtam, amikor Az előbb említett napon, hazafelé igyekeztem, meghallottam a traktor dübörgését. Túlharsogta még a nyitrai gejzír huhogását is. Elhatároztam, hogy a könyveimet leteszem és megnézem ezt a csodabogarat, amelyről még akkor igen keveset hallottam. Látni meg egyáltalán nem láttam, mert még nem volt szerencsém találkozni vele. Bekaptam a könnyű ebédet és neki toronyirányt a Havasi pusztának. Még anyámnak sem mondtam meg hova megyek. A traktor a kétszáz holdas táblán szántott. Micsoda véletlen, Laci, az én legjobb barátom vezette. Igaz, volt ilyen több is, de a jelen pillanatban csak ő. Körülbelül hat évvel volt idősebb nálam. Rábízta az uraság a traktor vezetését és gondozását. Tette ezt azért is, mert az apja kovács volt az uradalomban. Ildár messziről integetett. En ■L’* meg beálltam eléje a barázdába. Tovább egy tapodtat sem, csak a testemen keresztül. Nem kellett neki sok bíztatás. Megállt. Már hogyne állt volna meg, amikor reggeltől a nyeregben ült. Kellett, hogy kiegyenesítse egy kissé a lábát, derekát. Megbámultam én ezt a szörnyeteget. Ő, mármint Laci, szépen sorjában elmagyarázta az olajos gép szerkezetét, a gyertyákat és mindent. Gyertyát én ugyan nem láttam rajta, se miligyertyát, se faggyúgyertyát, de még viaszgyertyát sem. Ezt azonban még neki sem árultam el. Fontos csak az volt, hogy én erre az olajjal etetett paripára felülhessek. Laci jóvoltából megtanultam a gázleverést, a gázfeltevést, a gáz-erősítést, sőt majdnem a gázolást is. Ezer szerencse, hogy Laci idejében elugrott a bakkecske módjára nekilódult gép elöl. Egyszóval megtanultam mindent, amit a barátom fontosnak tartott ahhoz, hogy célját elérje. Az oktatás tárgya továbbá az indítás és a megállás volt. A latint én ugyan nehezen tanultam, de a praktikus ismereteket fejem könnyen felfogta. Tíz perc múlva már nyargalásztam vele a szántáson. Utána befogtam a barázdába, s oda se neki. Szántottam napestig, mint valami vérbeli traktoros. Laci barátom pedig lement a domb peremére és onnan leste, nem jön-e az uraság. Estére már lekanyarítottam egy jókora földdarabot, és boldogan álltam meg a barátom előtt. Leugrottam a gépről. Ha lány lett volna, meg is csókolom örömömben, annyira örültem az elvégzett munkának és annak a nagy kegynek, amit irányomban tanúsított. Pucolni kezdtem magam. — jóságos ég! — kiáltottam fel ijedtemben. A ruhámon tenyérnyi olajfoltok. Az én egyetlen ruhámon, amelynek óvását az anyám még a szemem fényénél is jobban a telkemre kötötte. A foltokat belepte a por. Eleinte csak úgy tenyérrel igyekeztem lekefélni róla az bűnjeleket. Sehogy sem ment. Hazafelé mentemben a kispatak vizével még egy elkeseredett kísérletet tettem, hogy eltüntessem a tárgyi bizonyítékot. Már nem a traktor zúgását hallottam, hanem megrettent szívem kétségbeesett lüktetése járta át minden porcikámat. Hazaértem. Otthon már vártak rám. Elmaradtam a legeltetésről. Ez volt a várva-várás oka. Szegény anyám elsírta magát ijedtében, amikor meglátta rajtam az olajos ruhát. Apám figyelmét se kerülte el anyám jajgatása. — Mi az fiatalúr? — kérdezte. — Képzeld, csupa olajfolt a ruhája. — Mutasd magad — szólt és vizsgálgatott, mint valamikor Krisztus a bélpoklost . — Hol voltál? — kérdezte keményen. Nem volt szívem hazudni. Lesz, ami lesz! — Miskei Lacinál voltam. Megmutatta a traktor részeit, a gázszekrényt és azt is, hogyan kell a gázt levenni a traktor kapcsolásánál. — Igen? — mondotta vésztjóslóm, csendesen az apám. Aztán minden sietség nélkül lekanyarította a nadrágszíját. — Akkor nem veszed zokon, ha én is megfenyegetem a gázszekrényedet — mondotta és minden szívfájdalom nélkül elpáholt. Nem sírtam. Bömböltem. Utána láttam be annak a mondásnak az igazát, hogy semmit sem adnak ingyen, mindenért, még a traktorvezetés tudományáért is szenvedni kell. GALIK JÁNOS iiimiiimimimmiiiimiiiiiiiiiimimiiiiiimmimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii A Tátra alján is bőséges káposztatermés volt. LOMBHULLÁSKOR ESSZ, re Sárgul a falevél. Az egyre gyakoribb hajnali dér bizony már érezteti hatását. A fák alatti levélszőnyeg egyre vastagodik. A szőlőligetek lassan megtelnek jókedvű szüretelőkkel. A nap még olykor-olykor uralja az égboltot, de az ég kertjét már csak itt-ott tarkítja egy-két elkésett, délre húzó madársereg. Az erdő, a füzes sem oly hangos már, mint még nem is olyan régen. Ritkább a madárdal, de annál inkább több károgást hoz magával az északi szél. Varjúseregek veszik át a határ feletti uralmat. Egy év zárul le lassan. A csűrök megtelnek és aszerint kinek hogyan, egyúttal figyelmeztetnek is. Ezen a gazdag őszön is, mint mindig, egyre gyakrabban halljuk a legények megszokott énekét. A picike állomások, az autóbuszmegállók nótaszótól hangosak. Egyesek mennek, mások jönnek. A katonakoffer már ugyan divatját múlta, de a nótaszó és a ki tudja honnan előkerülő borosüveg nagyon is emlékeztet. Két esztendő. Kinek előtte, kinek utána van már. Mindegy. Ez már inkább szokás, mint elsőrendű kötelesség. Gyakran azonban úgy tűnik, mintha a természet törvénye lenne. Sok esetben a vézna, csikótermészetű 19-20 éves legényt a két év teltarcú, izmos, edzett férfivé avatja. Igen férfivé. Ilyenkor már a szülő is más hangot üt meg legényfiával szemben, no meg a lányok is kedvesebbek. Az igazi élet csak ezután mutatja meg valódi énjét. — Nézdd csak csupa férfi lett — mondogatják a szomszédok is ilyenkor — használt neki a katonaság. És aszerint, hogy ki milyen volt a bevonulás előtt, latolgatják a jövőjét, ha azonban a Laci vagy a Pista magatartásában, életmódjában változást reméltek a két év alatt, úgy nagyon is figyelemmel kísérik első lépéseiket is. — Ennek is használt a két év — mondogatják ilyenkor, ha igazán szájuk íze szerinti változást tapasztalnak a koma vagy a szomszéd fiánál. Hiába, így van ez már. Évről évre újból és újból útrabocsátjuk az újoncokat, hogy két év múlva ismét fogadhassuk őket. — Nem a világ ez a három esztendő — mondja a régi nóta. Igen, nem a világ, de mégis egy darab új, egészen más világ. Két esztendő nem sok, de mégis sokat jelenthet egy ember életében. Aki élni tudott a két év lehetőségeivel, annak nagyon sokat jelentett és adott is a két esztendő. Ifjúsági szervezeteink az utóbbi évek folyamán egyre nagyobb gondot fordítanak nemcsak a CSISZ-tagok, de minden fiatal nevelésére, problémáira. Hogyan végzik el a rájuk bízott feladatokat? Helyesen használják-e ki az ifjúkor adta lehetőségeiket? Szeretik-e szakmájukat, tanulnak-e becsületesen? Nincsenek-e nehézségeik a magánéletben, hogyan szórakoznak stb. Ez mind, mind nagyon is érdekli a CSISZ-szervezeteket. De az igazi CSISZ funkcionárius nemcsak addig érdeklődik szervezete tagjainak élete iránt, míg azok odahaza vannak. Amikor egyikmásik katonai szolgálatát teljesíti, levelez vele, s nemcsak barátságból, de szervezete nevében is, kötelességből. így azután a barátság tovább is fennmarad és bizonyos, hogy meghozza a maga gyümölcsét mind a két félnek. Igen, ezen az őszön is várjuk azokat, akiket, két év előtt talán az állomásra is elkísértünk. Várjuk őket, hogy minél előbb elfoglalhassák helyüket a munkapad mellett, az építőállványon, a traktoron, az irodában és mindenütt, ahol fiatal kézre van szükség. Várjuk őket, hogy új tapasztalatokkal gyarapodva újabb lendületet vigyenek CSISZ-szervezeteink életébe. -nyd- SZERETNÉNK Va>it* ztyidelék! A bratislavai kerületben a fiatalok 33 000 köbméter komposztot készítettek. • Mire vár még Malacka, Galánta és Myjava? Ezekben a napokban a bratislavai kerület ifjai és leányai között nagy versengés folyik. A CSISZ III. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 90 000 köbméter komposztot készítenek. Most az a cél hevíti a fiatalokat, hogy minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű komposztot állítsanak elő. A szövetkezetek és az állami gazdaságok földjein nagy sürgés-forgás. A fiatalok buragonyát szednek f"és a földeken összegyűjtik a növények leveleit, indáit, hogy mindezt a komposztkészítésnél felhasználják. Az idei ősz jó feltételeket nyújt a komposztkészítésre. Nemcsak azért, mert sok anyagot lehet összegyűjteni, hanem az időjárás is kedvező. A bratislavai kerületben a CSISZ- szervezetek eddig már 35 000 köbméter komposztot készítettek. A szenei, dunaszerdahelyi, somorjai, nagymegyeri és pezinoki fiatalok különösen kitettek magukért. Egyes járásokban, mint például Malackán, Galántán, Myjaván még hozzá sem fogtak a komposztkészítéshez, pedig a talaj igen kevés televényföldet tartalmaz és ezeken a helyeken a talaj feljavítása igen fontos feladat. A legszomorúbb az, hogy az ifjúság tevékenysége elé az egyes EFSZ-ek vezetőségei és az állami gazdaságok, valamint a GTA-k dolgozói nehézségeket gördítenek. Nincsenek tisztában azzal, hogy a termés emelése szempontjából mennyire fontos a komposztok készítése. Az országos ifjúsági műszak napjaiban egyes szövetkezetekben a fiatalok csak azért nem mehettek brigádmunkára, mert ezt az EFSZ-ek vezetősége lehetetlenné tette, sőt helyenként meg is tiltotta, így például Bzincén az EFSZ elnöke az udvart sepertette a fiatalokkal, ahelyett hogy alkalmat nyújtott volna a komposzt készítésre. Beckovba is azzal a szándékkal jött el a fiatalok brigádja, hogy majd a komposzt készítésben segítenek, és más munkabeosztást kaptak - burgonyát szedtek. A Nové Meston/Váhom-i EFSZ- ben azzal fogadták a brigádmunkásokat, hogy „léteznek a komposzt készítésnél még fontosabb munkák is“. Ezek az elvtársak tanulhatnának a csatai (szenei járás) szövetkezet elnökétől, zony gyakran összejön aki kia fiatalokkal és mindent megtesz, hogy a terméshozam emelése érdekében vállalt kötelezettségeket a fiatalok teljesíthessék. Az ő érdeme, hogy a szövetkezetben már 1200 köbméter komposztot készítettek. Anna Klucíková, a pezinoki GTA ag- KUBRA példát mutat Ma már bátran mondhatjuk, hogy Szlovákiában nincs olyan üzemi szervezet, ahol ne ismernék a Trencsén-kubrai fiatalok kezdeményezését. De még sok olyan szervezet van, ahol a felhívással kapcsolatban beszéden és a latolgatáson kíül semmi mást nem tettek. A CSISZ bratislavai kerületi vezetősége kezdettől fogva szívén viseli a kezdeményezés továbbfejlesztését. Ennek érdekében a múlt héten értekezletre hívta össze a kerület üzemeinek és nagyobb iparral rendelkező járásainak titkárait a kezdeményezés színhelyére, a kubrai üzembe. Az egybegyűlteknek Zeman Miroslav mérnök elvtárs, CSISZ üzemi vezetőségének elnöke és Samuel elvtárs, a CSISZ üzemi szervezetének titkára aprólékosan elmagyarázta, hogy miképpen született meg az „Irány: 1958 december” kezdeményezés. Elmondták hogy mi mindent tettek annak érdekében, hogy elősegítsék a munkatermelékenység emelkedését és így tervüket határidő előtt teljesítsék. Az értekezlet résztvevői ezután az üzemben az 526-os ifjúsági részlegen személyesen láthatták, mit jelent a jó munkaszervezés és az, ha a fiatalok minden nap előre tudják hogy mit kell elvégezniük , milyen jutalomban részesülnek munkájukért. A jelenlevők a délutáni vitában kifejtették véleményük, és elmondták, hogyan szándékoznak üzemeikben megszervezni a terv határidő előtti teljesítését és a takarékossági versenyt. Az igaz, hogy nem lehet mindenütt ugyanolyan formába alkalmazni, mint a Kubrákat de az itt jól bevált formák közül egyet-egyet mindenütt fe lehet használni és a helyi körülményekhez alkalmazni. Az üzemi szervezetek vezetőinek nagyobb gondot ke fordítani az „ifjúság millióién mozgalom kiszélesítésére. Külön-külön beszélni kell minden egyes fiatallal, főleg azokkal, akik nem teljesítik rendszeresen tervüket. El kell éri hogy minden fiatal felelősség érezzen az üzem tervének tejesítéséért, ne termeljen selejtet, és kapcsolódjon be a „Irány 1958 decemberi mozgalomba. A Kubrában szerzett tapaszalatok felhasználása a bratilávai kerület üzemeiben bizonyosan elősegíti az „ifjús millióiért" mozgalom kiszélsedését. — s . Újdonságot jelentek majd számunkra a duplafedlű konzervdobozok. A kéz i közé olyan vegyszert helyenek el, amely vízzel felold meleget fejt ki. Néhány cső vizet kell belekeverni és a kozervdoboz tartalma felmeleszik tőle. • Érdekes kísérleteket veztek méhekkel. Megállajtották, hogy a méhek megklönböztetik a sós, ecetes tiszta vizet. A legjobban a vizet szeretik. rolaboránsnője is segíti a fiatokat, és a komposztkészítnél szaktanácsokat ad. A CSISZ az ifjúság elé azt megtisztelő feladatot tűzte hogy segítsen a termésház emelésében s ezért az időst elvtársak felelőtlenül járnak amikor nem támogatják a fiatok kezdeményezését és nértik meg, hogy milyen nai jelentőségű a komposzt késése. GUSTAV SED1, a CSISZ bratislava kerületinek titkára,vezetéséj