Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-30 / 26. szám

2 új ifjúság A marxista filozófia és iroda­lomtörténet feladata kijelölni, hogy milyen hely, nagyságrend illeti meg d­e­a­n—P­a­u­l S­a­r­t­­r­e-t korunk szellemi áramla­taiban. Június 21-én ünnepelte hat­vanötödik születésnapját, és az École Normale Supérieure egy­kori diákja, a volt Le Havre-i tanár, századunk egyik leghe­vesebben és legtöbbször vita­tott egyénisége. 1933-ban Ber­linben került közel Husserl és Heidegger egzisztencialista fi­­lozófiájához, amelynek francia­­országi változata egy bizonyos időszakban haladó jellegű volt, mert a polgári értelmiség egy része ennek jegyében őrizte meg saját szellemi integritását a fasizmussal szemben. Sartre 1939-ben bevonult. 1940-ben német hadifogságba esett, de sikerült kiszabadulnia, majd Párizsban folytatta tanári mun­káját és részt vett az ellenál­lási mozgalomban. 1945-ben Pá­rizsban megalapította a Temps Modemes című folyóiratot, és azóta csak az alkotásainak él: öt nagy filozófiai mű, négy esszékötet, öt regény és nyolc dráma — ezek jelentősebb munkái. Tény, hogy az egzisztencialis­­ták közül a legbaloldalibb, legradikálisabb, de ennek elle­n­­ére minden szilárd logikai ke­retet szétroppantó ellentétektől feszül. Egész életének jellem­zője a folytonos változás, mert csak egyetlen törvényt ismer, azt „a gyönyörű parancsot, hogy ne legyek hű semmihez.“ Különös alkatát talán őseitől örökölte, a cselekvést és pózt egybekeverő protestáns elszá­­szi német nagyapától és az in­tellektuális volteriánus szelle­mű francia nagyanyától, akik­­ apja korai halála után nevelték. A nagyszülők házá­­­ban, ebben az elfogult környe­zetben erősítették azt a hitet, hogy „csodagyerek“, eleve nagyra hivatott, így lett belőle „cserépben tenyésztett virág“, és ez volt későbbi világnézete sok elemének eredője, ezért helyezte a képzeletbelit, az el­­vontat a konkrét és reális fö­lé, ezért vállalkozott arra a — véleményünk szerint reményte­len — kísérletre, hogy megte­remtse a marxizmus és az eg­zisztencializmus szintézisét. Nagyszerű tehetségét néhány olyan művével is bizonyíthat­juk, mint pl. A tisztességtudó utcalány, Temetetlen holtak, Vádirat az antiszemitizmus el­len, Föbelövendökt klubja, Egy vezér gyermekkora, A fal, Az ördög és a jóisten, A szavak, A szoba, Az altonai foglyok. Filozófiájának olyan kris­tálytiszta megállapításai van­nak­, hogy: „Az író nem hagy­hatja figyelmen kívül a való­ságot, a kor alapvető problé­máit“, és „Az írónak a többség, a kétmilliárd éhező oldalára kell állnia, ha azt akarja, hogy mindenkihez szólhasson...“ De ugyanakkor elválasztja egymástól az irodalom és a többi művészetek társadalmi funkcióját, megteremti az ab­szolút esztétikai szférát. Bár Sartre­­ak­ö kimondottan ag­­ziszteritenddalista korszakát az 1943-től az ötvenes évekig tar­tó avantgard-korszak, majd a hatvanas évek derekáig tartó és a Critique de la raison dia­­lectique (A­ dialektikus ész kri­tikája) című művével­­ fémjel­zett marxizáló korszak követ­te. a jelen­ emberét és különö­sen a­ lenini filozófia mércéjét alkalmazó esztétát megdöbben­ti. zavarja,­ hogy egyforma ér­vénnyel élnek benne homlok­egyenest ellentmondó elvek. Emellett tagadhatatlan pozi­tív társadalmi-politikai alapál­lása, határozott antiimperialis­­ta magatartása, a valóban ha­ladó eszmék iránti fogékonysá­ga. De filozófiája az elvont tár­sadalom-ontológia szintjén mo­zog és nem vezet a társadalom megváltoztatásának elméleté­hez. Péterfi Gyula Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetséga Központi Bizottságá­nak lapja • Megjelenik minden kedden • Idadö válallata Kiadja a SMENA • Szerke­ztő­­ség áa adminisztráció Brati­slava, Praeski 9. Telefon: 48.1- 41-4S. Portsflók 30 • Fóazer­­kasztű: dr. STRAIS2ER GYÖRGY, tűazerkasztőhel,vattci és kultúra: TÓTH EL­EMÉR. A riportrovat vezetője: PALA­­OYI LAJOS. Riporterek: ZA­­CSEK ERZSÉBET, RESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­­let-szlovákb­l azerkesztö éa sportrovatvezető B­ATT­A GYÖRGY. A melléklet rovat­­vezetője: HORVÁTH RUDOLF. Nyomja: Zépsdoelovenské dla­­c Ume 01 • Előfizetést díj egész évre 12.— Két, fél évre 28.— Kőé, negyedévre 13.— Kőé • Terjeszti a Poéta Hir­­lapszolgálata. előfizethető min­den postakézbesítőnél vagy postahivatelnál • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza 41 A lapot kül­földre a PNs Ostredná axpe­­diels tiace, Bratislava, Gott­­waldovo nám S. 48 útján le­h­et megrendelni. Visszapillantás valóság januárt, mint a hibák Idjavitásának lehetőségét. Dub­­?ek vezetése idején azon­ban lehetőség nyílt arra, hogy támadást intézzenek az egységes ifjúsági szövetség el­len. Jól tudták, hogy aki után az ifjúság megy , an­nál az erő! A szocialistaellenes erők kihasználták, fel­nagyították a hibákat. Ebben a harcban, ha átmeneti­leg is, mi vesztettünk. — Milyen volt a sajtó szerepe a bomlasztásban? OTTO MONOMAN, a SZSZISZ KB elnöke: — Látnunk kell, hogy az egységes ifjúsági szövet­ség ellen fellépő erők már január előtt is léteztek és bomlasztották a CSISZ-t. Az V. kongresszus előtt, fő­ként a főiskolások között, nagy viták voltak. .Az úgy­nevezett „prágai központ" tagjai: Miller, Holecek és más egyetemi funkcionáriusok jártak ebben az élen. Az ifjúság többsége kedvezően fogadta januárt, azt, hogy hozzáfogunk a bajok orvoslásához. Ezzel szemben televízió s az ifjúsági lapok, különösen a Mladá Fron­­a­ta, a Smena, az Echo és a Student, valamint az ifjúsá­gi vezetők közül Vokrouhn­cky, Raška, Jelinek, Kristo­­fek és Harendár „trójai falóként“ bomlasztották a CSISZ-t. .A pártban pedig Smrkovsky, Císaf, Kriegel,­­Spacek és társaik felülről segítettek szétverni CSISZ-t. Meg kell mondanom, hogy a jobboldal nagyon a megfontoltan dolgozott. Egyes ifjúsági vezetők például megrendeltek cikkeket a Mladá Frontá­nál olyan ifjú­sági szervezetektől, amelyek a jobboldal hangján be­széltek. Csak azokat engedték szóhoz jutni a tévében és rádióban is, akik a CSISZ szétverését támogatták. Ezt végül sokan elhitték. A járási bizottságok és az alapszervezetek nagy része azonban az alapszabályok­ra hivatkozva védte a CSISZ-szervezeteket. — Kirajzolódik a kép arról, hogy a CSISZ fogyaté­kosságait a jobboldali erők az egységes szervezet lik­vidálására használták fel, s közben egymás után hoz­ták létre a legkülönbözőbb ifjúsági szervezeteket. JCRAJ VARHOLIK: —­­Amikor Císar visszatért egyik külföldi útjáról, ki­jelentette, hogy szociális rétegek szerint kell kialakíta­ni az ifjúsági szervezeteket. Ez a revizionista felfogás győzött a párt 1968 áprilisi „akcióprogramjában“, amely azt állította, hogy elavult az ifjúsági szövetség régeb­ben kialakult felfogása. Már nem volt szó a hibák ki­javításáról, hanem az egységes CSISZ ideológiai, poli­tikai és szervezeti szétverése lett a cél. Olyan sokféle ifjúsági szervezet keletkezett, hogy számát eddig még nem sikerült pontosan megállapítanunk. Megalakultak a katolikus CYMC.A, YWC.A) és más vallási szervezetek, a szociáldemokrata párt ifjúsági szövetsége, a fiatal re­pülők, bányászok ifjúsági szövetsége. Csupán a had­seregben 11-féle ifjúsági szervezet működött. .Az álla­mi szervek 18 ifjúsági szövetséget ismertek el hiva­talosan! OTTO MONOMAN: — Rafinált módszerekkel dolgozott a jobboldal. .A televízióban például huligánokat állított példaként a fiatalok elé. Főként a cserkészekhez és a különböző „politikamentes“ szervezetekbe toboroztak tagokat, o­­lyan módon, hogy feltették a kérdést: „Miért mentek a CSISZ-be? — Inkább gyertek velünk a természetbe, utazni!“ stb. Ezek első hallásra vonzónak tűntek, s a CSISZ nem volt felkészülve, hogy az ilyen jellegű bur­kolt támadásokra választ adjon. A cserkészszövetség kifelé elismerte a párt vezetését, nevelőmunkája azon­ban szocialistaellenes volt! A rétegszervezetek meg­alakítása olcsó demagógiát szolgált, céljuk az volt, hogy megnyerjék, aztán saját politikai érdekükben felhasz­nálják a szétforgácsolt ifjúságot. Ha nyíltan szocialis­­taellenes célokat hangoztattak volna, akkor lelepleződ­nek, és nem fordulnak feléjük a tömegek. — Már tavaly hallottuk, hogy megalakult a Lenini If­júsági Szövetség, majd a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség. Az utóbbinak áprilisban létrejött a szlovákiai ve­zető szerve is. JURAJ VARHOLIK: — Tavaly tavasszal alakult meg a Lenini Ifjúsági Szövetség (LISZ), amely elismerte a párt vezető sze­repét, és marxista alapokon elfogadta az egységet, a barátságot a Szovjetunió és a szocialista országok if­júsági szövetségeivel. Abban az időben azonban Dub­­cek még a legfelső pártvezetőség tagja volt. A párt nem segítette a LISZ-t, amely így védekezésbe szo­rult. Az áprilisi plénum után (amelyen Gustav Husákot a CSKP KB első titkárává választották), a májusban ho­zott realizációs határozat már kimondta: harcolni kell az ifjúsági szövetségek vezető pozícióit elfoglaló szo­cialistaellenes és ellenforradalmi erők ellen. 1969. no­vember 15-én azután határozat született az egységes, belsőleg differenciált ifjúsági tömegszervezet létreho­zásáról. OTTO MONOMAN: __ — A Szocialista Ifjúsági Szövetség elvei nem valami bombasztikusan új elvek. Az új szervezet inkább gyakorlatban akarja megvalósítani az ifjúsági szövet­­­ségről szóló lenini tanításokat. Szlovákiában már lét­rejött a SZISZ. • Ebben az időszakban bizonyára sok szó esik CSISZ-ról, s az úgynevezett átmeneti időszak ifjúsági a szövetségeiről abban az értelemben is, hogy milyen ta­nulságokkal szolgált a működésük? JURAJ VARHOLIK: —­­Azt hiszem, erről is hosszasan beszélhetnénk. Nem akarunk „papírtagokat“, formális tagságot... Figyelmün­ket a munkásifjúságra fordítjuk, amely a SZISZ gerin­ce kell, hogy legyen. .Az alapszervezetekből egymásnak segítő, jó kollektívákat akarunk szervezni, és nagyon fontosnak tekintjük az ideológiai-politikai nevelőmun­­kát, hogy a fiatalok helyesen értékeljék a világ esemé­nyeit. Felhasználjuk a CSISZ pozitív tapasztalatait, igyekszünk tanulni a hibáiból. A párt vezetésével, de módszereinek másolása nélkül akarunk dolgozni. OTTO MONOMAN: — Mint az új szövetség neve is mutatja, eszmei jel­legét szocialistává kell tennünk, s ez meghatározza alapelveit is. A CSISZ munkájában sok volt a formaliz­mus, de meg kell mondanom, hogy Szlovákiában nagyon sok helyen egészen a SZISZ létrejöttéig jól dolgozó CSISZ-szervezetek voltak. Sőt, számos szervezet mind­végig jó kapcsolatokat tartott fenn például a határ túlsó oldalán dolgozó magyar KISZ-szervezetekkel is. Most arra törekszünk, hogy a testvéri szocialista orszá­gok ifjúsági szövetségeivel igazi baráti kapcsolatokat teremtsünk. — Az ifjúsági szövetségünk, mint ismeretes, ismét szívélyes és baráti kapcsolatokat tart fenn a szocia­lista országok ifjúságii szövetségeivel. A legutóbb ifjú­sági küldöttség vett részt a szovjet Komszomol XVI. kongresszusán. Itt további alkalom nyílott a kapcso­latok elmélyítésére. JURAJ VARHOLIK; — A Komszomol XVI. kongresszusán 80 külföldi kül­döttség vett részt. Döntő többségük határozottan tá­mogatja Csehszlovákia ifjúsági mozgalmának konszoli­dációs folyamatát. Néhány küldöttség konkrét kérdé­sekről is tárgyalt velünk. Az NDK-beli elvtársak fel­ajánlották, hogy központi iskolájukban 15 ifjúsági szö­vetségi funkcionárius tanulhat. A magyar küldöttség 200 aktivistánkat hívott meg tanulmányútra. Konkrét meg­beszéléseket folytattunk a mongol, a koreai, román és lengyel küldöttségekkel is, pl. az ifjúsági építkezések­re való kölcsönös kiküldetésekkel kapcsolatban. így mi a Tusimice II. villanyerőmű építkezésére hívunk meg a baráti országokból fiatalokat Ugyancsak lehetővé tesszük egyetemistáinknak a nemzetközi építőjellegű táborokban való részvételt. .A bolgár elvtársak nyári tanfolyamra hívnak meg középiskolai ifjúsági szövetsé­gi funkcionáriusokat. JURAJ VARHOLIK távlatok (Befejezés az 1. oldalról) OTTO MONCMAN Megírásra vár­ ­ok, gondolatban már kész művem vár megírásra. Sze­retnék írni egy művet ki*­marakvartettre és orgonára. Igaz, ez egyelőre csak terv, holmi vázlatok vannak csak, nem több. Ha zenét szer­zek, arra törekszem, hogy meghatározzam a magam számára a zenei anyag fel­építésének bizonyos alapel­veit. Ma ez még nem kön­­­nyű nekem. Nem akarok el­maradni az új zenei törek­vésektől, ugyanakkor nagyon nehéz helyesen értékelni, eligazodni közötük. Azon kí­vül a modern zeneszerzők olyan lehetőségeket tártak fel a régi mesterek zenei intonációinak felhasználásá­ban, hogy valamilyen módon ezen a területen is szeret­ném kipróbálni erőimet. Sze­retném megtalálni, kitapo­gatni azt az utat, amelyen megvalósítható a régi és az új legszervesebb összefonó­dása. Nemrégen fejeztem be egy kétrészes szimfóniát­ vonós­­zenekarra. Szeretném kon­certteremben hallgatni. Elő­adása határozza meg tervei­met erre az évre. Énekes mű megírására is készülök. A közeljövőben tartják Kazányban a zene­szerző-hallgatók versenyét. Jó lenne részt venni ra­j­­ta. V­lagyimír Holcsavnikov, a Gorkiji Konzervatórium­ zeneszerzői szakának III. éves hallgatója Fiatalok vallomásai Ismerjük eléggé a szovjet fiatalokat? Nem mindig, pedig jó lenne, hisz sok olyan gond, elképzelés foglalkoztatja őket, ami minket is foglalkoztat, vagy amit mi ép­penséggel nem tudunk megoldani. 14 Szovjetunió című folyóirat megpróbálta őket testközelbe hozni azáltal, hogy néhá­­nyukat felkérte, nyilatkozzanak, valljanak önmagukról, munkájukról, személyes, min­dennapi gondjaikról, életük mozgató rugóiról. A fiatalok szívesen megtették, a lap pe­dig közölte nyilatkozataikat. És mi? — Mi pedig érdekesnek találtuk a vallomásokat, ezért néhányat kiválasztot­tunk, hogy lapunk olvasóinak is bemutassuk. Sőt, mi is szívesen helyet adnánk a csehszlovákiai magyar fiatalok vallomásainak. Aki úgy gondolja, hogy élete, tervei, gondjai közérdekűek, vesse papírra és küldje el címünkre. Kérjük, mellékeljetek fényképet is a vallomás mellé. Örömmel vennénk, ha főleg szervezetetekről. Ifjúsági klubotokról, a falu és a város fiataljainak társadalmi, közösségi életéről is írnátok. Azt hittem, mindennek véc­e... Megláttam a felhívást az újságban, és elhatározt­am, hogy írok magamról, az életemről, arról, milyen fon­tos, hogy legyen az embernek valamilyen terve, álma. Tavaly fejeztem be az iskolát, jelentkeztem egyetem­re, de nem vettek fel. Képzelhetitek, milyen csapás volt ez számomra. A hangulatom a rosszabbat elképzelni se lehetne. Szeptember óta a gorkiji kohóműben dolgozom, harmadik üzemrészben. Munkalapokat állítok ki a mun­a­kások számára. Közgazdász szeretnék lenni. Korábban, egy évvel ezelőtt csak szétfolyó és határozatlan elkép­zeléseim voltak erről a pályáról, de most az üzemi élet alapján már látom, mennyire nagy szükség van a ter­melésben a közgazdászokra. Vágyam napról napra erősebb lesz. Erősíti önbizal­mamat két ismerősöm is. Az egyik Viktor Vidovszkij, a berendezési üzemrész vezetőjének helyettese, nagyon derék, figyelmes ember, aki mindig érdeklődik mun­kám, sikereim iránt, mindig segít, amikor valami ne­hézségem támad. A másik „gyámom“ Valentyina Krup­nova mérnöknő. Jószívű embernek ismertem meg, aki­nek életútja, munkához való viszonya szerintem mél­tó arra, hogy követendő példa legyen. Egyszóval vannak barátaim és elvtársaim, akikre szeretnék hasonlítani. Ludmilla Milenykaja

Next