Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-06 / 27. szám
2 új ifjúság Nemzedékem tragédiája, hogy igen gyakran , amikor egyegy alkotó, szellemi nagyság születésének évfordulójára emlékezem, az első pillanatban nem születésének ténye, hanem halálának borzalma jut az eszembe. Most is, amikor az 19‘H. július 4-én született Halász Gábornak, a kiváló magyar kritikusnak és irodalomtörténésznek az emlékét idézem, arra kell gondolnom, hogy 1944-ben Budapesten behívták munkaszolgálatra, majd Szerb Antal és Sárközi Györggyel Balfra hurcolták: sáncot ásni, ahol az éhezés, kínzás következtében, néhány nappal a felszabadító csapatok érkezése előtt meghalt. Olvastam Szerb Antal egyik levelét, amelyet a balfi pokolból írt a feleségének. ....Gábor ittléte persze nagyon sokat segít, de ő is többnyire fáradt és deprimált, még kevesebbet beszél, mint civilben. Amellett még nálam is ügyetlenebb és vigyáznom kell rá, igaz ez jól esik...“ Halász Gábor 1925-ben doktorált, utána ösztöndíjasként néhány hónapot töltött Olaszországban és Franciaországban, és mint a Napkelet kritikusa kezdte tollforgatói pályáját, 1931-ben jelent meg első tanulmánya a Nyugatban Jegyzetek Goethe-sorokhoz címmel, és ezt követték kiváló tanulmányai Széchenyi, Kazinczy, Batsányi, Bessenyei, Madách, Szalay, Csengery és Trefort életművéről. Különösen Kazinczy-tanulmánya jelentős, erről állapította meg Németh László már 1931-ben, hogy: „Tizenkilencedik századbeli kritikus sosem magyarázhatta volna ilyen közelről Kazinczyt.“ A negyvenes évek elején a magyar viktoriiánusokkal foglalkozott, később pedig magas színvonalú és hőfokú esszékben ismertette egy-egy irodalmi korszak jellemzőit. Kazinczy-tanulmányában fogalmazta meg saját erkölcsi jelmondatát: csak az igazság sorsa változik, az igazság nem. Az igazság sorsa Magyarországon a Horthy-söpredék, a veneretikus és szadista magyar arisztokrácia uralmának idejében — a kínzókamrákon át a vesztőhely felé vezetett. Halász Gábor látta az igazság sorsát, és ezzel saját és legjobb kortársainak sorsát is. 1944-ben ezért írta...4 meg utolsó cikkét, amelyben felhangzott a segélykiáltás, a riadó és a program: „Továbbjutni“! Nem jutott tovább. A darutollas, herelökéses szegedi ,,nemzeti gondolat“ megtette a maga törvényszerű útját, belenőtt a fasizmusba, a magyar uralkodó osztály alkotmányba iktatta, intézményesítette gyilkosságot, és kiadta a jela szót, a fasizmus legfontosabb törvényét: meg kell gyilkolni a magyar értelmiséget, el kell pusztítani a magyar alkotókat — tőrrel, gumibottal, akasztófával, golyóval, vasdoronggal, éhezéssel, fagyhalállal... A két barát — Halász Gábor és Szerb Antal — együtt menetelt Balf felé, és amikor Szerb Antalért hamisított paranccsal jelentkezett két becsületes katonatiszt barátja, hogy kiszabadítsa. Szerb azért nem ment velük, mert azt akarta, hogy szabadítsák ki Halász Gábort és Sárközi Györgyöt is. Halász Gábor 1945. január 31-én még — eddig ismeretlen úton — levelet juttatott el Weöres Sándorhoz. ....Velem volt Szerb Tóni is, de sajnos csak volt, tegnapelőtt temettük el... küldj nekünk valami pénzösszeget kölcsönképpen, amit alkalomadtán majd visszafizetünk... ne haragudj, hogy ilyen kéréssel zaklatlak, de igazán a legvégsőkről van szó...“ Tömegsírba temették. De itt él közöttünk, szívünkben, tudatunkban — halhatatlanul! Péteri Gyula Új Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja . Kiadja a Smena kiadóvállalata Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava. Pralská 9. Telefon- 485-41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő: dr. STRASSES GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské da Ciarna 61 • Előfizetési díj egész évre 52.- Kés, fél évre 26.- Kés • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál . Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza . A lapot külföldre a PNSZ Ostredná expediciatiace, Bratislava, Gottwaldovo nám. é. 48 útján lehet monrendelni. is Készülünk feladatainkra (Három kérdés Michal Kapcához, a SZISZ galántai járási bizottságának elnökéhez) — járásuk szempontjából mit tart az elmúlt időszak legfontosabb eseményének? — A legfontosabb esemény minden kétséget kizáróan a mi járásunk szempontjából is, a XIV. pártkongresszus volt. Egy nagyon nehéz és szövevényes korszakot zárt le s merész célokat tűzött ki az elkövetkező évekre. A kongresszus menetében elsősorban az bilincselt le, ahogy a fiatalok ügyét tárgyalta. Ez az esemény mindenképpen rendkívüli hatással lesz a szövetség életére. A Szocialista Ifjúsági Szövetségen belül a tagsági könyvek cseréjét tartom a legjelentősebb eseménynek. Ennek is, mint a fenti eseménynek, rendkívüli hatása lesz a szervezet életében, járásunkban 1970. december 15-én kezdtük meg tagkönyvcserét, s ez év április 25-én fejeztük be. Egyértelműen hangsúlyozhatjuk, hogy a tagkönyvcsere teljesítette azt a feladatot, amellyel felruháztuk, s nagyban hozzájárult az ifjúsági szövetség további megszilárdításához. tagkönyvcsere előtt járásunk.- ban 77 alapszervezetünk volt. Ez a szám április végére 89- re nőtt. A tagok száma ugyancsak megnövekedett. A taghoz április végéig 600 2501 úő csatlakozott. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy sikerült növelni járásunkban a munkásfiatalok létszámát, jelenleg, ezek a fiatalok képeseik járási ifjúsági szervezetünk legerősebb részét. Néhány szervezetünk kezdetben nem szentelt ennek a kérdésnek kellő figyelmet, s így a végén volt mit pótolniok. — Hogyan készültek túl a nyárra? — A nyári időszakot a sport- és turisztikai rendezvényeken kívül arra is ki szeretnénk használni, hogy iskolázást szervezzünk az alapszervezet funkcionáriusai részére. Ezt azért akarjuk megvalósítani, mert tudjuk, jön az őszi időszak, amikor a vezetőkre nehezebb feladatok várnak, s amikor nagyobb szükség lesz a jól képzett, szervezőképes vezetőkre, elnökökre. Ebben az időszakban kerül sor az alapszervezetek évzáró tagsági gyűléseire, s ha jól felkészítjük az alapszervezetek vezetőit, akkor remélhetjük, hogy a szervezetek munkája is jó lesz. Hangsúlyt fektetünk az iskolázások alatt a XIV. pártkongresszus Irányelveinek ismertetésére, mert szeretnénk, ha a mi járásunk is bekapcsolódna az országos mozgalomba. A pionírok járási sport- és turisztikai találkozójára készülünk. A szisz-tagok részére pedig országos találkozót készítünk elő a Rysyru Múlt héten fejeződött be járásunk fiataljainak a találkozója, amely rendkívül szép eredménnyel zárult, s amely egyben az Ifjúság kezdeményezésének és tetteinek stafétája elnevezésű mozgalom befejező ünnepsége is volt. A találkozót Tornócon (Trnovec nad Váhom) rendeztük, s ezzel is szerettük volna hangsúlyozni, hogy a mai fiatalság megbecsüli elődeink eredményeit, hagyományait. — Mit szeretne megvalósítani az elkövetkező időszakban? — Természetesen már most gondolunk az őszi időszakra, s azt szeretnénk, hogy ,a járási szervezetbe tartozó minden egyes helyi, üzemi, iskolai alapszervezet kellőképpen fel legyen erre készülve, hiszen komoly politikai feladatok várnak ránk. Az ideológiai nevelés terén már most megkezdjük a lektorok kiképzését s az SZLKP járási bizottságával közösen egyéves párttanfolyamot szeretnénk indítani a funkcionáriusok részére. Már most készülünk a választásokra, mert olyan funkcionáriusokat, jelölteket akarunk javasolni, akik a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul teljesítik, s akik kellőképpen képviselik majd fiataljainkat. Lejegyezte: M fi A fiataloké volt a hét vége Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hét vége a fiataloké volt. Június 24—26-án tartották a CSKP megalakulása 50. évének tiszteletére meghirdetett Az ifjúság kezdeményezésének és tetteinek stafétája c. mozgalom értékelését és záróünnepségét. A háromnapos ünnepség a SZISZ SZKB ünnepi ülésével kezdődött. A 21. ülés ünnepi része után került sor a mozgalomban részt vett járások értékelésére. .A jelentések azt bizonyítják, hogy bár a mozgalom győztesei a Povazská Bystrica-i járás fiataljai lettek, de lényegében maga a SZISZ, s tágabb értelemben pedig egész társadalmunk a győztes. A fiatalok a mozgalom keretén belül ingyenesen, a társadalom javára 5.711.176 munkaórát dolgoztak le. Falu- és környezetszépítés, elfekvő tartalékok feltárása és hasonló hasznos tevékenység van ezek mögött az órák mögött. A szövetség taglétszáma is gyarapodott. Jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaságban 192 405 fiatal tagja a szervezetnek. Közülük kerültek ki azok is, akik bekapcsolódtak a szocialista munkabrigádok országos mozgalmába. Jelenleg 370 kollektíva már el is nyerte a megtisztelő címet, s további ötszáz kollektíva küzd a címért. A járási szervezetek közül az első helyet a Povazská Bystrica-i járás nyerte el, második a nyitrai járás, a harmadik a pedig Kassa város (Kosice) szervezete lett. A fiatalok, s főleg a győztes járások, arra törekedtek, hogy pártunk és a Csehszlovák Komszomol megalakulása 50. évének tiszteletére olyan tettekkel kapcsolódjanak be az ország szocialista építésébe, amelyek méltók az ifjúsági szervezet hagyományaihoz. A hivatalos értékelés után a Bratislavában összegyűlt fiatalok és a járásokból indult motorkerékpár-staféták a Slavínon találkoztak — összesen mintegy ezren — s megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Ezután a helyi szervezetek és a járások képviselői ünnepi fogadáson vettek részt a várban. A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői jelenlétében Otto Monoman, a SZISZ SZKB elnöke emlékplakettokat adott át a legjobb kollektívák képviselőinek. A fogadáson jelen volt Ján Janik, a SZIKP KB titkára is. Június 25-én délután ünnepi nagygyűlést tartottak a Jankó Král szlovák költőről elnevezett ligeti (Perzalka) parkban, s este pedig a K. Cohtwald Pionírház parkjában a fiatalokat a Lúcnica szórakoztatta. Az ifjúság kezdeményezésének és tetteinek stafétája befejező ünnepségeinek része volt a Slovensky Crobon megtartott mezőgazdasági a fiatalok I. országos találkozója is. A találkozón fiatalokat élményekben gazdag program várta. (n) Virágtengerben szorgoskodnak Az udvardi Dvory nad ZitavouI szövetkezet kertészete jó hírnévnek örvend. Mackó Ferenc bácsi irányítása alatt nőtt a kertészet igazi nagyüzemmé. A kiváló kertész a közeli napokban átlépi a hatodik évtized határát és a ,stafétabotot" lassanként teljes egészében átadja szakember fiának. Az a szólásmondás járja, hogy az udvarát kertészetben még kisördögöt is termesztenek. Az utóbbi években egyre nagyobb súlyt helyeznek a virágkertészet bővítésére, amely jelentős összeget hoz a házhoz. Rengeteg virág pompázik a kertészetet átszelő út mentén, virágtenger az üvegházakban. A virágok között sok „hajladozó rózsát" látunk, akiknek szorgalmas keze nyomán nő, fejlődik minden. Rozsnyó Marika, a mosolygós szemű, csinos szőke lány már harmadik éve dolgozik itt. — A dolgozik nem a legjobb kifejezés — jelentette ki Mackó bácsi gazdája az üvegháznak. Valójában így van, mert az ügyes kislány igyekezett mindent „ellopni", hogy aztán önállóan csinálhassa. — Mi volt a mai tennivaló? — érdeklődtem Marikától. — A barátnőmmel egész nap permeteztünk. Nem a legkellemesebb munka, de annál fontosabb. — S mit csinálnak aztán? — Hazakerekezünk. Egy kicsit segítünk otthon, majd szépítkezünk, és megyünk a klubba. Szeretünk összejárni esténként, táncolni, szórakozni. De sokszor ott olvassuk az újságokat és nézzük a televíziót. — Mit szeretnek legjobban a tévében? — A jó filmet, a tánc- és népdalokat. — Kik a kedvenc énekesei? — Harangozó Teri és Szécsi Pál. A népdalénekesek közül Madarász Katit kedvelem a legjobban. Kecskés Marka nevetve közbeszól. — Marika hangja hasonló, mint Madarászé. — És csinos fiúk is járnak a klubba? — Nekem már nem szabad véleményt mondani — mosolygott hamiskásan a fiatalasszony. — Marikának, a kék szemű, magas termetű legények tetszenek. — Mit árulkodsz? — pirult el a lány. — S nem éreznék jobban magukat valamelyik üzemben? — fia semmi pénzért nem mennék — jelenti ki a lány Marika. — Keresek itt annyit, vagy még többet is, mint egy gyárban. Tavaly 4000 prémiumot is kaptam. Meg aztán a sok szép virág között élvezet dolgozni. A kertészetben tevékenykedő ügyeskezű lányok, asszonyok második otthonuknak tartják a napsütésben fényesen ragyogó viráglllatos üvegházat. Marika az üvegházban A SZISZ SZKB figyelemre méltó kezdeményezése A szülészeti klinika kilencedik emeletének egyik ablakában áll és mélyen néz a mélybe. Tegnap hozta világra első gyermekét, és most felelevenedik emlékezetében az egész, a fájdalmak, a megkönnyebbülés, a gyereksírás. Még csak tizenhét éves... Ki tudja, hányszor kerül még ide? Hiába mond majd nemet, a pólóban senki sem kérdi, akarod, nem akarod, muszáj. A tegnapi emlékek még csak ma elevenek és fájdalmasak igazán... — Férfit látni se akarok — mondja szobatársnőinek. Ők azonban oda sem figyelnek. Lenézően — de lehet titkolt Irigységgel — nézik a csinos cigánylányt, szép hullámos haját, rugalmas alakját, mintha nem is tegnap szült volna, úgy néz ki. Az ápolónő egy kosárka epret hozott neki. — Ki küldte? — Nem törődve a kórházi előírásokkal, tilalmakkal, rohan az ajtóhoz, de könnyes szemmel tér vissza. Nem engedték ki. Szabadulni akar a szülészetről, a csecsemő akár ott is maradhat, de ő szabadulni akar, élvezni a szabadságot, az életet. A kismamák közül megkérdezi valamelyik: — Ki volt a látogatód, a kicsi apja? — Hogyan tudjam, ha egy tucat férfival voltam? — Visszafordul az ablakhoz, és az alacsonyabb háztetőkön merengve nézi a napsugarak játékát. — A gyereket nem akarom, hallják, nem akarom, engedjenek haza! — kiabálja, amikor a kicsit szoptatni hozzák. Ez a fiatal teremtés, anya, egyike azoknak, akikben szilárdan élnek még a cigány hagyományok. —O— A statisztikai adatok szerint Szlovákiában az 1969- ben született gyermekek közül 7,6 százalékot tesz ki a cigány származású gyerekek száma. Ha a cigány származású lakosok között a szaporulat olyan ütemben fog haladni, mint eddig, 1980-ban Szlovákiában kb. 220 ezer cigány származású lakos lesz. Természetesen ehhez járul egy egész sor nem kívánatos jelenség: pl. a cigány származású gyerekek rendszertelenül látogatják az iskolát, ennek következtében sok közöttük az írástudatlan, alacsony az alkalmazottak száma, sok a bűnözés stb. Ez az állapot elgondolkoztató, ha figyelembe vesszük, hogy a 167 ezer cigány származású lakos közül több mint 13 ezer az írástudatlan, hogy 90 ezren élnek nyomorúságos kunyhókban. Szlovákiában az összlakosságnak 3,7 százaléka cigány származású, ugyanakkor a fiataloknak már az 5,3 százaléka az. A cigány származású lakosoknak a 29,5 százaléka van csak állandó vagy átmeneti munkaviszonyban. Csak kevésnek sikerült közülük alkalmazkodni a társadalom új követelményeihez. Túlnyomó többségük még mindig olyan életfeltételek között él, mint elődjeik. A felsoroltakból kitűnik, hogy a velük összefüggő problémák nemcsak szociális és kulturális jellegűek, hanem komoly társadalmi problémákká nőttek. Ezeknek a megoldása sürgős, elhanyaglásukkal néhány év múlva társadalmunk szinte megoldhatatlan kérdésekbe ütközik. Hogy a cigányok saját problémáik megoldásán érdekeltek legyenek, a Nemzeti Front talaján megalakult a Roma Szövetség. Tény és való, hogy egymagában ez a szövetség sem képes megoldani a problémákat. Ezek megoldása komplex intézkedéseket igényel. Méghozzá az állami szervek és a társadalmi szervezetek közös, céltudatos összefogására van szükség. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága, mert felelősséget érez és a társadalom problémáinak megoldásából részt akar vállalni, kidolgozta a cigány származású fiatalokkal való munka elveit. A SZISZ arra fogja összpontosítani figyelmét, hogy lehetőséget teremtsen a cigány származású fiataloknak bekapcsolódni a SZISZ tevékenységébe. Az alapszervezetek a cigány származású fiatalokat hozzájuk közelálló tevékenységgel akarják vezetni, hogy azok leszokjanak nem kívánatos hagyományaikról és életfelfogásukról. A nevelő-formáló hatást érdektevékenységgel, kulturális és sporttevékenységgel szeretnék elérni. Az érdektevékenységre fektetik a fő hangsúlyt. A klubokban, különböző érdektevékenységekbe bevonva akarja a SZISZ a cigány származású fiatalok érdeklődését kielégíteni és helyes irányba terelni. Egészségügyi, esztétikai és más egyéb előadások; a munkaszeretetre való nevelés, a család nevelésére és az anyaságra való felkészítés olyan témakörök, amelyek a SZISZ alajaszervezetei és klubjai tevékenységének lényeges részét fogják alkotni. —fa —