Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-29 / 22. szám
pMvnMflpi május 29. A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIL évfolyam — 1373. Ara 1.— KCs AZ EURÖPsti NÉPEK BÉKÉJÉÉRT ÉS BOLDOGULÁSÁÉRT Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának látogatását a Német Szövetségi Köztársaságban méltán nevezhetjük a háború utáni Európa egyik legnagyobb jelentőségű eseményének. A látogatás mérföldkő a két ország kapcsolatainak és az egész európai politikának az alakulásában. A látogatás nem tisztázhat természetesen minden kérdést, amely a két ország és az európai népek társadalmi, gazdasági berendezkedésének és világképének, egész ideológiájának különbözőségéből adódhat, de nagy mértékben segítheti, és hisszük, elő is mozdíthatja az európai biztonság és együttműködés megteremtését a békés egymás mellett élés szellemében. L. I. Brezsnyev útja természetesen nem vonatkoztatható el attól a folyamattól, amely az elmúlt esztendőkben az európai és az egész nemzetközi életben végbement. E folyamatnak lendítőereje a Szovjetunió békepolitikája, összhangban a többi szocialista ország törekvéseivel, és földrészünkön a II. világháború maradványainak végső felszámolására és a kialakult helyzet biztosítására irányul a nemzetközi jog értelmében. Az új korszak kezdetét a két állam kapcsolataiban a szovjet-nyugatnémet szerződés jelentette, amelyet 1970 augusztusában írt alá Moszkvában Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, valamint Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügyminiszter. A ratifikálásra azonban 1972. május 27-ig várni kellett, amíg a Brandt-Scheel kormány megvívta a maga belső harcát az ellenzékbe szorult kereszténydemokrata CDU, CSU-val. De még akkor sem érvényesült átütő erővel a keleti politika. Idő előtti választásokra volt szükség, hogy a lakosság abszolút többséggel jóváhagyja és megerősítse azt a fordulatot, amely Nyugat-Németországban bekövetkezett, és megteremtette a megfelelő feltételeket Brezsnyev elvtárs bonni látogatásához. Az SZKP főtitkára rendkívül érdekes tv-nyilatkozatban összegezte látogatása eredményeit. Kijelentette, hogy nem volt olyan könnyű megnyitni a kapcsolatuknak ezt az új fejezetét. A szovjet emberek millióiban még túlságosan elevenek az emlékek az elmúlt háborúról, a súlyos áldozatokról, az iszonyú rombolásról, amelyet a hitleri agresszió vitt a Szovjetunióra. „Az önök országához fűződő kapcsolatokban azért tudtuk túltenni magunkat a múlton — mondotta Brezsnyev — mert nem akarjuk annak viszatérését.“ Brezsnyev elvtárs kifejtette azt a véleményét is, hogy tudja, Brandt kancellárnak sem volt egyszerű eljutnia ehhez a szerződéshez. A hidegháborúnak megvan a maga tehetetlenségi nyomatéka, amelynek leküzdése bizonyos erőfeszítéseket követel, sőt mi több, a két világ veszélyes konfrontációjának hívei, még távolról sem tűntek el a politikai küzdőtérről — folytatta Leonyid Brezsnyev. A békés egymás mellett élés politikája, amelyet a Szovjetunió az ellentétes társadalmi rendszerű államok irányában folytat, a legteljesebben kifejezésre jutott a ma már széleskörűen ismert békeprogramban. Ezt a programot az SZKP XXIV. kongresszusa hagyta jóvá, az SZKP KB ez év áprilisában megtartott ülése pedig tovább fejlesztette. Az ott kiadott határozatban az is olvasható, hogy a Szovjetunió sálul tűzi ki maga elé a gyökeres fordulatot az európai szárazföldön az enyhülésért és a békéért. A látogatás alkalmából a következő, a kétoldalú kapcsolatok további bővítését és elmélyítését elősegíteni hivatott megállapodásokat írták alá: — a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló megállapodást, — a kulturális együttműködésről szóló megállapodást. A kiadott közös közleménynek van egy része, amely hazánk szempontjából különösen fontos. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt egyetértettek abban, hogy az NSZK és Csehszlovákia kormánya között folyó tárgyalások sikeres befejezése nagy jelentőségű lenne az európai feszültség további enyhülésének szempontjából. A befejezett találkozót igazán sikeresnek mondhatjuk, mert nemcsak újabb lépés a jól alakuló szovjet-nyugatnémet kapcsolatokban, hanem megteremti a feltételeket, hogy az NSZK valamennyi szocialista országgal rendezze viszonyát, és hosszú távon valamennyi európai nép érdekét, békéjét és boldogulását szolgálja. —3.— TÓTH ELEMÉR: Vers a szépről A jég elverte a szolom, hordóim üresen kongnak. Csendes éjszakákon felsír a gyerek, lerúgja takaróját. Anyja az ágy szélén ülve teregeti szárnyát fölötte. A jég elverte a szőlőm, hordóim üresen kongnak. Házam tele aggodalommal. Ez szép, így szép. umhin Ii- i \ Immi'W'*»''V* . ....