Új Kelet, 2005. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

2005-07-07 / 27. szám

z. oVaL Hétről hétre: A replika replikája? • Június 27-én a román Parlament két háza együttes ülésen elfogadta a román közszolgálati televíziót (TVR) és a köz­­szolgálati rádiót működtető­ vezetőtaná­­csok elnökeinek a kinevezését. A TVR é­­lére Tudor Giurgiu került, a rádiónál pedig Maria Toghină lett az elnök, mind­ketten fiatalok. Szavazatarány: 332-62, illetve 292-53. • Június 27-én a képviselő­ház állan­dó bürója jóváhagyta egy illetékes e­­gyeztető tanács megalakítását a sajtó­replika joga törvénytervezetének újra­tárgyalására. A „Pascu-törvény" néven ismertté vált tervezetet 2001-ben iktat­ták a parlamentben, és annak idején nagy port kavart, politikai- és sajtókö­rökben is tiltakozást, felháborodást ger­jesztett. A törvénytervezet lényege az, hogy amennyiben a sajtóban megjelent (elhangzott) állításokra az érintettek válaszolni óhajtanak, esetleg valamit cá­folni akarnak, a kiadó, illetve a szer­kesztőség köteles helyet adni a repliká­nak. A replika lehetőségének megtaga­dása tetemes pénzbírságot vonna maga után, emellett az érintettek (a rágalma­­zottak, sértettek, megkárosítottak) bíró­sági úton erkölcsi kártérítést követelhet­nének, kaphatnának. A sajtóból, bizo­nyos politikai körökből és a civil szerve­zetektől fakadó nyomás hatására a Szo­ciáldemokrata Párt (PSD) „jegelte" a ter­vezetet. (Egyelőre korai kommentálni a tervezet újbóli napirendre tűzését. Any­­nyi azonban hozzáfűzhető, hogy egészé­ben véve az erdélyi magyar sajtó sem jeleskedik a jogos replika közlésében, vannak heti- és napilapjaink, amelyek vagy egyáltalán nem közlik, vagy erő­sen cenzúrázzák a válaszokat, kiigazítá­sokat. A törvénytervezet ellenzői szerint viszont a jogszabály érvénybe lépése e­­setén végeérhetetlen pengeváltások kez­dődnének, a replika replikája replikájá­nak replikáját is közölni kellene...) • Június 28-án a România Liberă napi­lap hasábjain Ovidiu Ohanesian (a lap belső munkatársa) nagyon érdekes visz­­szaemlékezéseket közölt az iraki túsz­ügyről, melynek szenvedője volt. Mint írja, a fogság első napjaiban meglehető­sen laza őrizetben voltak, televíziót néz­hettek, társaloghattak és őrzőik fegyve­reihez is könnyen hozzáférhettek volna. Sőt még szökésre is adódott volna alkal­muk, de féltek éjszaka kimenni, kiro­hanni a bagdadi utcákra. Helyzetük ak­kor vált drámaibbá, amikor az első he­lyiségből a másikba szállították őket, más személyek őrizetébe kerültek. (Az újabb vallomás erősíti azokat a feltétele­zéseket, miszerint a túszejtés az Omar Hayssam, a Mohammad Munaf és társa­ik műve volt, ám nem az elképzelt módon sikerült, és a negyedik nap után tényleg veszélybe kerültek a túszok. A szövegkönyv szerint „hős szabadítóik­­nak" köszönhetően már 5-10 nap után vissza kellett volna térniük Bukarestbe.) • Június 29-én és 30-án, Bukarestben, a Főügyészségen jelentkezett kihall­gatásra Marie-Jeanne Ion, a volt iraki tú­szok egyike. Az ügyészek tanúként hall­gatták ki, hivatalosan nem merült fel, nem fogalmazódott meg a cinkosság gyanúja vagy vádja, ilyesmit csak a sajtó és bizonyos elemzők feltételeznek az idegenvezető Munaf rokonsága vallo­másainak és más adatoknak az alapján. Marie-Jeanne Ionnak és volt túsztársai­nak lehetőségük van arra is, hogy áldo­zati minőségükben pert indítsanak, er­kölcsi és anyagi kártérítést követeljenek. (Csak két kérdést, legalább kettőt kell tisztázni: ki fizetné a kártérítést és meny­nyit?) • Június 29-én a Gandul napilap ter­jedelmes, adatdús cikket közölt arról, hogy a hivatalos nyilvántartásokban olyan iraki telefonbeszélgetés vagy hí­vás (sikertelen beszélgetés) szerepel, a­­melyek a túszejtés előtt, alatt vagy után zajlottak le, és melyek zöméről a volt túszok nem nyilatkoztak. Időpont-elté­rések is vannak. Egyik hívott szám egy bagdadi arab cégvezetőé, akit az állítóla­gos túszejtés (a segélykérő üzenet buka­resti megjelenése) előtt 10 perccel hívott Marie-Jeanne vagy valamelyik társa. • Június 30-án a Bukaresti Fellebb­­viteli Bíróság törvénytelennek ítélte a vasutassztrájk folytatását. • Július 1-jén hivatalosan forgalomba került az új lej - úgynevezett erős, nehéz lej -, amely az előző, és még másfél évig forgalomban maradó névértékek ezred része (például a 10 000 lejes 1 lejes lett). • Július 1-jétől hivatalosan (a szakér­tői számítások és nyilvántartások alap­ján) tíz alá esett a román állampolgár­sággal (is) rendelkező milliárdosok szá­ma. A magyarázat pofonegyszerű: erős lejben számítva már csak hét személy és család vagyona éri el (hivatalosan) az 1- 1 milliárd lejt. • Július 2-án volt Csíksomlyón az i­­dei Ezer Székely Leány Találkozó. • Július 3-án kezdődött Tusnádfürdőn a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) diákrendezvénye. Az előadásso­rozat címe és központi témája: A kárpát­medencei ifjúság és az Európai Unió. B.L. r 1 valutam Az RNB valutaárfolyamai (július 5.): 1 amerikai dollár-3,0216 új lej 1 euró - 3,5986 új lej 100 magyar forint - 1,4577 új lej 1 gramm arany - 41,5105 új lej Feketepiaci árfolyam - adás/vétel: 1 amerikai dollár - 3,00/2,91 lej 1 euró - 3,90/3,50 lej 100 magyar forint - 1,45/1,40 lej Bűnüldözői segélykérés a lakosságtól Százmillió régi lej a nyomravezetőnek A 2002 áprilisában történt, a mellé­kelt képen látható Lukács Dalma ellen elkövetett brutális gyilkossági ügyben nem szünetelt a nyomozás és nem fog szünetelni, a hivatalos bűnügyi nyomozás folytatódik a tettesek elfogásáig. Nagy szük­ségünk van az önök segítségére, várjuk telefonhívásaikat. A százmillió lejes jutalom, valós és szükséges díj, ami növekedhet, de a leg­fontosabb, hogy ezek az emberképben bújó szörnyek ne járjanak köztünk sza­badon és büntetlenül. A gyermekeinknek fontos, hogy a tetteseket elfogják. Közösségünknek egy tiszta hely kell, ahol békésen tudjuk élni életünket. Telefonáljanak nekünk, értesítsenek a következő telefonszámokon: 0266-205. 005; 0744-471.302; 0744-331.113 Hargita Megyei Rendőr-főfelügyelőség Hargita megye 1HHIHI Munkanélküli­ségben elöl Miközben az országos munkanélküli­ségi ráta 5,5 százalékos, jelen pillanat­ban ez az arány Hargita megyében 7,2. Országos szinten a legkissebb munka­nélküliségi arányt Bihar megyében jegyzik, itt a cselekvő lakosság mind­össze 2,1 százaléka nem rendelkezik munkahellyel. Mindenesetre a me­­gyénkbeli helyzetnél e tekintetben van rosszabb is, ennek érzékeltetésére jól jön a Hunyad megyei példa, itt jegyzik országosan a legmagasabb munkanél­küliségi mutatót, 11,2 százalékot. (infó) Anyakönyv Nyolc újszülött, öt temetés, két házasság A gyergyószentmiklósi anyakönyvbe 2005. június 28. - július 4. között az aláb­bi adatokat jegyezték be: Születtek: Kovács Dóra (Gyergyószentmiklós), Han­­giu Simon Constantin (Bél­bor), Angi Zoltán László (Gyergyószárhegy), Faza­­kas Bence (Gyergyószár­hegy), Nagy Péter (Gyergyó­szentmiklós), Benke Kriszti­án (Borzont), Czirják Bog­lárka (Gyergyószárhegy), Ferencz László Zsolt (Gyer­­gy­óremete). Elhunytak: Nagy Gizella (szül. 1931. - Gyergyószent­miklós), Lázár Péter (szül. 1914. - Gyergyószentmik­lós), Sző­cs Árpád (szül. 1928. - Marosvásárhely), Ciubotariu Paraschiva (szül. 1916. - Gyergyószentmik­lós), Kovács Erzsébet (szül. 1918. - Gyergyószentmiklós). Házasság: Nagy Attila és Koncsag Mária, Tepes Greurus Gheorghe és Koós Éva. Naponta történik valami • Elemzők szerint a g­g­yer román építőipar jelen­­legi több mint 20 ezer cégének mintegy 55 százaléka eltűnik az EU-csatlakozással, kü­lönösen, ha nem ké­szülnek fel az európai versenyszellemű ágazati környezetre. A csatlakozást kö­vetően sok építőipari cég csődbe jut, az életképes cégek egy részét pedig külföl­diek fogják felvásárolni. • A jegybank intézkedéscsomagot hagy jóvá július 10-ig, amelynek célja a belföldi hitelkiáramlás mérséklése. Mu­gur Isarescu, a jegybank kormányzója nem tűzi ki a jelenleg rendelkezésre álló hitelek csökkentését, a hitelkiáram­lás növekedését egyéb eszközökkel próbálják meg visszafogni. • Románia idei első öthavi importja - éves szinten - 22,4 százalékkal 11,89 milliárd euróra nőtt, míg az exportja 17,2 százalékkal 8,67 milliárd euróra bővült. A statisztikai hivatal adatai sze­rint az érintett időszakban az import 63 százaléka származott az Európai Unió­ból, ahová a teljes kivitel 69 százaléka irányult. • Ezután a hadsereg önkéntességi a­­lapon működik - közölte Teodor Ata­­nasiu honvédelmi miniszter, aki ismer­tette az erről szóló törvénytervezetet, és elmondta: az utolsó sorozás 2006 októ­berében lesz az egyéves szolgálat eseté­ben, és 2006 júniusában a csökkentett időtartamú katonai szolgálat esetében. A honvédelmi szaktárca 2004-től nem rendez sorozást a tengerészet köteléké­be, az idei év végétől pedig a légierőnél is megszűnik a sorozás. • Évente 29 ezerre tehető azon vég­zős egyetemisták száma, akik nem tud­nak elhelyezkedni szakmájuknak meg­felelően. Ez annak a következménye, hogy a tanügyminisztérium nem veszi figyelembe a munkaerőpiacon kialakult helyzetet. • A Bukarest-Bors autópálya építése folytatódik, annak ellenére, hogy a költ­ségvetés kevesebb pénzt irányoz elő er­re - nyilatkozta Markó Béla miniszter­elnök-helyettes. A Szállításügyi Minisz­térium tárgyal a kivitelező Bechtel cég­gel, a szerződés egyes részeit módosíta­ni kell, de fel sem merül a munkálatok leállítása - vélte Markó Béla. • A Közegészségügyi Hivatal ezer élelmiszeripari vállalat kenyérkészletét vizsgálta országszerte az elmúlt héten. A vizsgálat alapján a közel hétezer ton­na átvizsgált kenyér 14 százaléka, azaz 97 tonna emberi fogyasztásra alkalmat­lannak bizonyult. Nagyon sok esetben emészthetetlen dolgokat, például drót­darabokat, szögeket vagy nyüvet tartal­maztak. A kiosztott bírságok összesen több mint 3 milliárd régi lej­re rúgnak. Szerkesztette: Barabás Orsolya HO­NAP-TAR

Next