Uj Kelet, 1919. október (2. évfolyam, 37-40. szám)

1919-10-02 / 37. szám

1919. 37. sz — A pesti zsidó hitközség kép­viselői a legjobb benyomással tá­voztak az értekezletről és azzal az impresszióval,, hogy a felkavart felekezetellenes hullámok elsi­multak (Cenzúrázva.) . — Örömmel konstatáljuk kü­lönben, hogy az utóbbi napokban újabb jelentések nagyobb erősza­kosságokról nem érkeztek és így joggal remélhető, hogy az igazság­talmi és erőszakos mozgalom im­már nyugalomra tért. Csemodi hercegprímás és Hevesi főrabbi A Friedrich-kormány félhivata­losa írja a következőket: Ma mindenkit egyetlen kérdés foglalkoztat: hogyan lehetne a kétségbeejtően zavaros politikai helyzetet szanálni és hogyan le­hetne ezt a szerencsétlen, agyon­gyötört, nyomorult országot a végleges pusztulástól megmenteni? A feladat nagyon nehéz, mert a pártok széthúznak, a felekezetek ott egyenetlenség van és hiába tanácskoznak, hiába konferenciáz-­­­nak, az ország lakossága egyre i­s­yomasztóbban érzi a kegyetlen­­ szituáció következményeit. Kü­­öh­­­nösen végzetes a felekezetek közti éles és ádáz vikongás, ami lehe­tetlenné tesz minden becsületes munkát, termelést és haladást. Ne palástoljuk a dolgodat és valljuk be: van egy szélsőséges irányzat, amely feladatául tűzte ki az antisze­mitizmust, amelynek lobogójára a faji gyűlölet van rá­írva és amely ezzel a jelzóval indul harcba. A ferkezetek hiva­talosan nem dolgoznak egymás ellen, de felelőtlen elemek annál veszedelmesebb akciót fejtenek ki bizonyos irányban. Ennek a vég­zetes munkának a meggátlására az egyes egyházak fejei már inté­­kedtek is. Teljesen megbízható és föltétlen hitelt érdemlő forrásból értesülünk, hogy Csemodi János bíboros herceg­prímás és dr. Hevesi József főrabbi tanácskozást folytattak egymással az antiszemitizmus el­nyomása érdekében. A fontos konferencia a hercegprímás budai rezidenciájában volt. A főrabbi délelőtt tíz órakor ment fel a hercegprímáshoz és fél egy óráig folytak a megbeszé­lések. úgy tudjuk, hogy Hevesi főrabbi a legnagyobb nyíltsággal tárta fel a hercegprímás előtt a mai helyzetet és rámutatott egyes súlyos atrocitásokra. Csemodi hercegprímás a legnagyobb meg­lepetéssel értesült a dolgokról és elitélőleg nyilatkozott a türelmet­­lenkedők cselekedeteiről. A herceprímás a konferencia alatt a legnagyobb jóakaratot árulta el az ügy iránt és kilátásba helyezte, hogy mindent el fog kö­vetni az antiszemitizmus elnyo­mása érdekében. A katolikus klé­rus a leghatározottabban tiltakozik minden­­felekezeti rendbontás ellen és elítéli a türelmetlenkedőket. Hevesi főrabbi a tárgyalás so­rán érvekkel bebizonyította, hogy csak a közös munka mentheti meg az országot a teljes elpusz­tulástól. A hercegprímás koncedálta a főrabbi érveit. Illetékes helyen úgy tudják, hogy a két egyházi méltóság közt megtartott tárgyalás a zsidó fele­­kezetre igen kedvező eredménnyel végződött. Egyelőre konkrétumokat egyik részről sem közöltek velünk, de néhány nap múlva bizonyos­­irányban lényeges változás várható. Vázsonyi Vilmos békedelegátus Budapesti politikai körökben sokat beszélnek most arról a ban­kettről, amely a napokban volt Csemoci hercegprímás budai pa­lotájában és amelyen részt vette­k a politikai pártok vezető férfiai ár­nyalati külön­bség nélkül. A meg­hívottok sorában volt Vázsonyi Vilmos is, aki érdekesen vázolta a mai zavaros politikai helyzetet. A politikai ebédnek legérdekesebb szenzációja, hogy a békedelegá­ció egyik tagjává Vázsonyi Vil­most választották meg. Vázsonyi megválasztását állítólag Csernoch hercegprímás forszírozta, aki ez­által akarja dokumentálni a világ előtt, hogy Magyarországon nin­csen antiszemitizmus. * A kormány és a pesti zsidóság vezetői között lefolyt tárgyalások­ból sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy nem hallottunk azok során egyetlen öntudatos, bátor tiltakozást a véres igazságtalan­ságok ellen, nem hallottunk nyílt kritikát a kormány bevallottan antiszemita politikájával szemben, nem hallottunk egészséges és ra­dikális módszereket, illetőleg ja­vaslatokat az ilyen esetek meg­­gátlása érdekében és főként nem hallottunk egy szót sem a jóvá­tételre vonatkozólag. Hát ki tartja majd el a sok árvát és özvegyet, akik a magyar pogromok áldoza­tai? Ki kárpótolja majd a kira­bolt, mindenétől megfosztott du­nántúli zsidóságot ? És ki bünteti meg a pogromrendező dunántúli dzsentriket és Salm hercegeket? Minderről vajmi keveset hallottunk a tárgyalások során. Ellenben már jelentkeznek a régi talpnyaló hí­­zelgések, a gyáva megalkuvások, az asszimiláció undok tünetei. Ám mi tudjuk, hogy a magyarországi zsidóság is megunta már ezt a hangot és becsületes, határozott zsidó politikát akar. A cionizmus napról-napra nagyobb tért hódít. Biztosra vesszük, hogy ez az át­alakulás el fogja söpörni a magyar zsidóság éléről azokat, akik foly­tatni akarják a régi hazugságokat. A LITVÁN ZSIDÓK AUTONÓ­­­­­­MIÁJA Kopenhága, 1919 szepember 6. (A Köp. Cion. sajtóiroda jelentése.) , Párisból táviratozzék. A párisi litván békedelegáció kormányának nevében részletes nyilatkozatot nyújtott át a zsidó delegációnak a litvániai zsidók jogai ügyében. A nyilatkozat 1. pontja megál­lapítja, hogy a zsidó nép fiai tel­jes polgári, politikai és nemzeti­ségi egyenjogúságot kapnak Lit­vániában. 2. Proporcionális képviselte­tést a törvényhozó testületekben. 3. A kormányban való részvé­telt és külön zsidóügyi miniszté­riumot. 4. A zsidók szabadon használ­hatják nemzeti nyelvüket nyilvános gyűléseken, sajtóban, iskolákban, törvényszék előtt és minden állami hivatalban, de a litván nyelv ál­lamnyelvnek tekintendő, melynek tanítása a zsidó iskolákban is kötelező. 5. A szombati és ünnepnapi munkaszünet zavartalan haszná­lata. 6. Teljes önkormányzat a zsidó belső ügyekben, mint például: vallási, jótékonysági, tanügyi és általános kulturügyekben. A zsidó nemzetiségi autonómia pontos részleteit a törvényhozás fogja megállapítani és alaptörvények fogják garantálni. A zsidó nem­zeti autonómia szervei: a hitköz­ségek és azoknak szövetsége. 7. A zsidó nemzeti autonómia szervei kormányközegeknek tekint­­­tetnek. Ügykörük keretén belül jogukban áll rendeleteket kiadni, melyek az ország zsidóságára tör­vényerővel bírnak. Kiadásaik fö­­dözésére jogukban áll a zsidókra külön adót kiróni. UJ KELET 3

Next