Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)
1921-02-26 / 43. szám
Oll (Kolozivdr) Stil, utat 16 " buMHiM Hr*"®"------" °—----------— ’»r ,e"’rtr 26 Sapieha lengyel külügyminiszter lemondott Hir Oroszország általános mozgósításáról - Még nem írták alá a rigai békét - Az Új Kelet tudósítójától -Bukarest, febr. 24. Egy párisi jelentés szerint aTemps*ko20, hogy Sspieha lengyel külügyminiszter beadta lemondását. Mafláról a lemondás okáról nincsen közvetlen értesülésünk. A lemondás híre annál jelentősebb, mivel a lengyel külügyminiszter csak most járt fontos diplomáciai küldetésben Párisban és csak most írta alá a francia-lengyel katonai konvencióról szóló szerződést. Sapieha hercegnek a közeli napokban kellett volna Bukarestbe érkeznie, hogy a román-lengyel katonai és gazdasági egyezményt megkösse. Ilyen a Kelet és Középeurópára nagyfontosságú diplomáciai misszió közepette volt kénytelen a lengyel külügyminiszter állásától megválni. A lemondás oka tehát nagyon mélyen lehet az ország külső és belsői politikájának rejtekében. Nagyon súlyos politikai krízis vagy diplomáciai vereség érhette Lengyelországot, hogy külügyminiszterének nagy feladatok megoldása közben és befejezése előtt vissza kellett lépnie. A lemondásnak, amennyire tájékozódva lehetünk, elsősorban belpolitikai okai lehetnek. A lengyel kormány már hónapok óta olyan súlyos politikai krízissel küzd, gazdasági megoldásokban olyannyira tehetetlen, hogy az elkeseredett, elfáradt és nyugtalan lengyel nép már régen elégedetlen a politikai és gazdasági élet vezetőivel. Csak a minap kaptunk hírt arról, hogy a kormány, mihelyt feladatait elvégezte, elhagyja a helyét és minden valószínűség szerint egy hivatalnok kormányzatnak adja át az ország kormányzását. A belpolitikai okon kívül , a külpolitikai ok elsősorban a tescheni kérdés. Lapieha herceg párisi útjának nemcsak az volt a feladata, hogy katonai védszövetséget kössön Franciaországgal, hanem az is, hogy a tescheni kérdésben a maga pártjára hangolja a francia kormányt. A külügyminiszternek ez a törekvése, mint a lengyel lapok lehangolt soraiból is kitűnik, nem sikerült. Ebben a kérdésben a francia kormány rideg határozottsággal állott a csehszlovák köztársaság mellé. Márpedig Lengyelországnak gazdasági életérdeke fűződött ahhoz, hogy atescheni területen lévő dús szénbányák birtokába jusson. A francia kormány azonban hajthatatlanul ragaszkodott tescheni programjához, mert elsőrangú politikai szükségességnek tartja, hogy egy erős, fejlődőképes csehszlovák állam álljon Németország keleti határán. A lengyel külpolitikának vereségén kívül, kétségtelen veresége az is, hogy a lengyel-orosz béke, amelynek aláírásáról is érkezett már hír, még mindig nincsen aláírt. A lengyel-orosz békekötés kitolásának okairól voltaképen nincsenek híreink, sőt a hozzánk érkezett legújabb hírek szerint úgy Lengyelország, mint Oroszország mindent elkövetett, hogy a béke mielőbb létrejöjjön. Varsói lapok közlése szerint politikai körökben úgy tudják, hogy Szecznowski lengyel pénzügyminiszter, aki e hónap közepén utazott Rigába a béketárgyalásokra nemcsak azért hagyta el oly hirtelen a megyel fővárost, hogy Rigában bizonyos pénzügyi kérdések megoldását siettesse, hanem azért is, hogy a kormány teljhatalmú megbízottjaként a béke aláírását a lehetőség szerint sürgesse. A békeszerződés aláírását két ok is sürgette volna. A lengyel kormány a felsősziléziai szavazások előtt be akarta fejezni a béke művét, hogy minden figyelmét a szavazási terület felé irányíthassa. A másik ok a belpolitikai krízis, amelyet megoldani addig nem tudtak, míg az orosz béke kötötte le a kormány minden erejét. Az orosz béke gyors aláírása Franciaországgal való megállapodás volt. Ehhez nemcsak a francia kormány, Anglia is hozzájárult De Oroszország is mielőbb békét akar a nyugati határon. A békét maga Lenin sürgette, aki február 8 án a szovjet kormány egyik ülésén hosszabb beszédben mutatott rá, hogy Oroszországnak okvetlenül alá kell írni, még áldozatok árán is a tigai békét. Mert ha Oroszország továbbra is ellenségesen viseltetne Lengyelországgal szemben, mondta, ellene furdalna az egysz világ közvéleménye, amelynek jóindulata éppen most, amikor Oroszország arra törekszik, hogy a nyugati államokkal felvegye a gazdasági érintkezést és amikor Oroszországnak belső rendje, gazdasági felépülése és konszolidációja érdekében nyugalomra van szüksége,elvitázhatatlan. Ha Oroszország továbbra is konfliktusok anyagát keresné, Japánt is maga ellen haragítaná, amely a szibériai kérdés miatt csak az alkalmat várja, hogy megtámadhassa Oroszországot. A rigai békét — egyelőrenem tudjuk, milyen okból — mégse írták alá és úgy látszik, egyelőre nem is fogják aláírni. Oroszország — ha a Lembergből kapott távirat megfelel a valóságnak — már elrendelte az általános mozgósítást A román delegáció elindul Révaiba Bukarest, febr. 24. (Damian) A révali román delegáció március 4.-én vagy 5.-én utazik el Bukarestből. Románia 35 000 millió frank jóvátételi összeget követel Bukarest, febr. 23. Románia 35 000 millió arany frank jóvátételi összeget követel. Ebbe az összegbe beleszámították már az elpusztított petróleumforrásokért járó kárpótlásokat is. Ezen az összegen felül tízezer vagon felsősziléziai szenet követel Románia Németországtól. A negyedik internacionálé Moszkva ellen A londoni konferencia A sevresi béke revíziója — Az amerikaiak nem ismernek el egyetlen német gyarmatot sem japántulajdonnak — Románia részvétele a konferencián — Az Új Kelet tudósítójától — A német békeküldöttek csak március 3 án utaznak el Londonba, addig a konferencia a török kérdést, az Oroszországgal határos kis államok ügyét és a tengerszorosok kérdését tárgyalja. A konferencia tárgyalásai természetesen csak a németek megérkezésével vesznek majd nagyobb lendületet. Berlinben minisztertanács foglalkoozott az ellenjavaslatok kérdésével, de annak részleteit a nyilvánossággal nem közölték, és fegyverbe szólítja a tizennyolctól huszonhatig terjedő korosztályokat. _________________ Bécs, febr. 24. (Az Új Kelet tud.) A világ szocialista szervezetei ezideig vagy a második internacionálé alapján álltak, vagy a harmadikhoz csatlakoztak, az úgynevezett moszkvai internacionáléhoz. A többséget nem elégítette ki az egyik állásfoglalás sem, mert szerintük a második internacionálé határozatai már elavultak, a harmadik pedig az európai és az amerikai helyzet ismerete nélkül akarja forradalomba szorítani a két kontinens szocialista munkásságát. Most Adler Frigyes és Bauer Ottó Bécsbe hívta össze a munkásság képviselőit, hogy megalapítsák a negyedik internacionálét. A nemzetközi szocialista kongresszus kedden ült össze Bécsben. A nyugati országok mind képviseltették magukat. A kongresszus a moszkvai internacionálé ellen foglalt állást. A tárgyalások menetét erősen meg fogja zavarni az amerikai kormánynak egy legújabb jegyzéke, amely élénken rávilágít az amerikaijapán ellentétre és versengésre. Washingtoni távirat szerint ugyanis az amerikai kormány a szövetségesekhez intézett jegyzékben tiltakozik a német gyarmatokra vonatkozó mandátumok felosztása ellen. A jegyzék két lényeges dolgot domborít ki: 1. Amerika nem ismer el egyetlen volt német szigetet sem japán tulajdonnak. 2. Amerika felvilágosítást kér az angol francia egyezménynek a mezopotámiai petróleumra vonatkozó pontjaira nézva Az olasz küldöttek ígéretet tettek Kemal pasának, hogy a sévreai béke revízióját keresztüviszik. Szóba jöhet itt elsősorban Aserbejdzsan elismerése, a hajózás teljes szabadságának visszaállítása a Fekete tengeren és a szerződés megváltoztatása a kikötőknek nemzetközi intézése érdekében, beleértve Batumot is azzal a feltétellel, hogy a nemzetközi Dardanella bizottságban egy orosz delegátus is résztvegyen. Az olasz küldöttekkel való tárgyalások során Kemal pasa szikratáviratot váltott Moszkvával. London, február 24. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a mértékadó angol körök odanyilatkoztak, hogy a szövetségesek szilárdan kitartanak a párisi határozatok alapelvei mellett és a németek csak azzal segíthetik elő a konferencia sima lefolyását, ha konkrét javaslataikat mindvégig a párisi határozatok keretei között teszik meg. A németeknek minden kísérlete, hogy a párisi határozatokat megsemmisítsék, eredménytelen fog maradni. London, február 24. (Damian.) A konferencia tudomására hozta Romániának, hogy meg fogják hívni a konferenciára, mikor a tengerszorosok ügyét fogják tárgyalni. — A királyi esküvő. Bukarestből jelentik : A királyi esküvő alkalmából rendezett ünnepségek sorozata ma kezdődött a Filharmonikus Társaság koncertjével, amelyet azAtheneumban tartottak meg. A hangversenyen megjelent a királyi család, Miklós görög herceg, a spanyol infáns, az összes diplomaták és a kormány egyes tagja. Pénteken délelőtt küldöttségek adták át ajándékaikat a főudvarmesteri hivatalban való előzetes bejelentés után. Szombaton a képviselőhöz küldöttsége fogja szerencsekívánatait kifejezni, szombaton este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadás lesz. A polgári esküvőt vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartják meg, míg az egyházi esküvőre déli 12 órakor kerül sor. Délután fél 2-kor villásreggeli, fél kilenckor ünnepélyes fogadás a királyi palotában. Február 28.-án az új pár Szinajába utazik, ahol március 12-ig, vagyis Károly trónörökös esküvőjéig maradnak. Azután elutaznak Athénbe. Erzsébet hercegnő esküvője alkalmából az általános sztrájk miatt jogerősen elítélt szocialisták valószínűleg amnesztiát fognak kapni. -