Uj Kelet, 1921. július (4. évfolyam, 140-166. szám)

1921-07-22 / 158. szám

2 Jeruzsálem zsidói A politikai funkciók - Hiányzik a zsidó sfilm A nanahesteri­­Zionist Recorder' című zsidó lapban B. M. Epstein fi­gyelemreméltó cikksorozatot közöl Jeruzsálem zsidóságából. A cikksoro­zatból a követfalasi, kü­lönftssn az erdélyeket érdeklő részt későijük. Járassál— zsidósága csak részben értődő­ érzelmű. De a nem ortodoxok sem egységesek, ez azonban nem vallási téren mutatkozik, hanem inkább a politikai tagoltságban. Ha a jobbszárnyat nézzük, akkor itt a radikálizmusnak nyomát sem találjuk, inkább liberálisoknak nevezhetnék őket, mérsékeltek, vagy egyetlen politikai párthoz sem csatlakozni aka­rók. Minthogy pártszervezetük nincs, befolyásuk is nagyon gyönge és minthogy leginkább a korosabb elem tartozik közéjük, sok politikai jövőt nem lehet nekik jósolni. A Vaad Hair (a városi tanácsban) még helyet foglalnak, de csak kevesen és a hetventagú testületben sohasem léptik fel eredeti tervvel, vagy egy új gondolattal. A szefardeusok sem politikai bentület, sem be­folyásos hitközséget nem alakítottak. Tömörülésük célja mindössze az, hogy az askenázokkal szemben megóvják a saját képzelt fölényeiket. Van néhány vallási és jóléti intézm­ényeik, amelyeket tisztességgel támogatnak és azonfelül összeköttetést tartanak fenn az egyiptomi ée­szsloniku­ szifiid testületekkel. Szervezetük még laza és csak akkor lehet a nemzeti erőforrás alapja, ha megerősödik és a közéletükbe intezivebben fogják bevonni a zsidó politikát. A szetanb­usok kivétel nélkül tudnak héberül, de rég­től,h­e még a mórok idejéből magukkal hozott spa­nyol dialektust beszéli. Van egy zsidó kereskedő réteg, amely közül sokan résztvesznek ugyan a zsidó nemzeti mozga­lomban, de a nagy tömeg mindig a régi török vi­lágból átvett ideológiák szerint él­ég csak mostaná­ban tanult mag angolul. A gazdagok adakozók és nagy érdeklődést tanúsítanak a cionizmus iránt. Körülbelül ezekkel tagozódik a zsidóság poli­tikai jobbszárnya, míg baloldalon a munkáspártok állanak. Ezek a munkáspártok azonban nem hasonlít­­hatók össze más országok munkáspártjaival. Itt erős nacionalizmus a fő indítóerő. A palesztinéi szocialis­ták tudják, hogy a munkásság kívánságai, a bérek és munkaidőre vonatkozó követelések, a tiszta lakás, az élelemmel való ellátás és egyéb szociális javak csak úgy érhetők el, ha az országban becsületes nemzeti politika válik úrrá. Jeruzsálemben a szocialis­ták jórésze még vallási alapon áll. Ezzel szemben egy másik, de sokkal kisebb munkásr­ekció teljesen vallástalan annyira, hogy népkonyhájukon Bzoaiha­­ton is főznek. * Van egy szánalomraméltó rétege Jeruzsálem­sidóságáak, az úgynevezett ,slums“, azok, akik z^BBBHaaaaBBiiáMaMÉ»MMaayaiBggiMMBMMagwaBM nem munkából, hanem d­aluka­ pénzekből tengetik életüket, rosszul világított, rosszul szellőzött Beth Hamidrasokban. Ez a réteg a társadalmi élettől tel­jesen távol tartja magát. A középosztály, amely a héber nyelvet leginkább istápolja, inkább él társas életet. Színházakba, koncertekre, felolvasásokra jár­nak, amely utóbbiak leggyakrabban táncmulatsággal végződnek. A .Beth Harms, a népház a leglátoga­tottabb helyek egyike. A felső rétegek azokból alakulnak, akik mos­tanában jöttek Angliából. Tartózkodók, előkelők és csak ritkán láthatók a nép sorai között. Minden ré­­tegeződöntően azonban bármi inkább észlelhető, mint igazi, a régihez kapcsolódó zsidó életre való törek­vés. Kialakulatlanul mutatkozik itt még a gólosz, a kelet és az európaizáló törekvés. Jeruzsálem híjjin van egy, a zsidó karaktert kifejező nagy vonásnak. Ezt inkább megtalálhatjuk a gyarmatokon, ahol a zsidó kultúra már vér és ideggé lett a fiatalságban. Ezeknek már vannak célkitűzéseik, vannak zsidó gondolataik és zsidó érzéseik. Lehet remélni, hogy nemsokára határozott zsidó stílus fog bevonulni a gyarmatok felől a fővárosba és mindenüvé a kül­föld zsidóságához. Témáp • —Kis regény — Írta : Viszkalay János (16) — Bizony, — hallatszott a bokor sűrűjé­ből, — amióta ez az ebreus megérkezett, As­­tarót leányainak rosszra fordult a Borsa. Va­lami Jákóbnak vagy Jiszraelnek hívják, de kö­zönségesen csak a sátorlakó fejedelemnek is­merik és igen hatalmas úr, tizenkét fia van neki, mind erős emberek, akik pusztává tették Sechem városát és királyok hadseregét hány­ták kard élére. — Bosszulja meg a nagy Bált, — hang­zott a felelet, — dehát nem lehetett ellene semmit se tenni ? Avagy megszűntek már a varázslatok Chebron hegyei között? — Más isten védi őket, — mondotta az előbbi hang, — nem használnak ő ellenükben kánaánita varázslatok. Mikor megjöttek, első dolguk volt, hogy Mamré ligetében lerombolták Astarót házát és elűzték Astarót leányait. Könnyen tehették, övék volt a liget, még a sátorlakó nagyapja, a nagysejk Abraham vásá­rolta meg Kf­ront­ól és a Chét fiaitól a mező­séggel együtt négyszáz ezüst Békéiért. Mondják, hogy temetkező helynek vásárolta meg és oda is temetkeznek, a kétszáju barlangba, akit Machpelának hívnak és ott van Mamré ligete előtt. — Nyelje el őket a feneketlen mélység, — mondotta a másik. — Nyeli is, nyeli is, — hallatszott újra az előbbi hang, — a nagy Astarót bosszút állt leányai elűzéséért. Nászuk éjszakáján fojtja meg őket Astarót. Egyiküknek két fia pusztult el egymásután és mind akettő, a menyegzője estéjén. Utána meg a felesége halt meg. Most aztán úgy kóborol veszett keservében a hegyek között, mint aki maga elől menekül, pedig ő a leghatalmasabb közöttük és oroszlánt tud agyonsújtani öklének egyetlen csapása. — Oroszlánt! — csudálkozott a másik hang. ' ■— Igen, — mondotta az előbbi, — az ebreus Juda ez, legerősebb a tizenkét erős között és félelmetesen hatalmas férfiú. — Rosszul teszitek, — mondotta a másik oktató hangon, — mivelhogy segítségére kel­­lene sietnetek Astarót bosszújának. Lefonyad­­tak-e már Astarót lyányainak ölelő karjai, avagy ölüknek varázsa apadt-e ki? — Hagyd csak, — nyugtatta meg az első. — Judi, a hatalmas ebreus, most már minden éjjel együtt áldozik az Astarót lyányai­val, de úgy látszik, hogy elpusztíthatatlan nagy az ő ereje... Velőtrázó sikoltás hasított át a füledt levegőn. Támár csuklón markolta Eliórámot és lelkének eltazonyodásában rohanva vonszolta magával, le a domb lejtőjén és el, csak el az Astarót asszonyai közöl. A bokor sűrűjéből két meglepett, csudál­­kozó arc bámult kifelé. A lefolyó izzadság barna sávokat rajzolt csupasz, festett arcukra és nem lehetett megállapítani, melyik közülök férfi, melyik nő. Tizedik fejezet _ — No hiszen! Érdemes is volt úgy meg­ijeszteni az embert — mondotta Eliórám­ más­nap, hogy az emlékek fölkérőztek belőle, meg aztán valamiről csak kellett beszélni, mivel­hogy Támár nagyon is hallgató kedvében volt és Eliórám ezt nem szerette. Igazán is jó ember volt ez az asszony, csak épen hogy a maga módja szerint és nem lehetett bűnének fölróni, ha hosszú megszokás után is lelkében még mindig idegenül hatott a kaidaus nemzet­ség különös eszejárása. Hogyan lehetett ezt is olyan nagyon szívére venni Táraárnak? Igazán nem értette. De azért egy kis felejtetni akaró megröstelkedés is ott rejtőzött szapora beszé­dében, mert jól emlékezett még arra a rémült tekintetre, ahogyan Támár nézte ötét, mikor szemei akaratlanul is fölcsillogtak a régi, meg­hitt kánaánita misztériumok láttán. — Ugyan, már mit emészted magad, — mondotta újra Eliórám és kifülelt a szoba szőnyeges ajtaján. Száz még száz asszonyhang távolodó éneke szűrődött be elhalón, a kara­­vánut felöl. Mennek már tovább, — mondotta halkan Eliórám, mert észrevette, hogy Támár is odafigyel a messziről döngö karénekre. — A Patach- Enájimbeli Astarót háza két hétig gazdátlanul fog állani. ~ Hogyan, hogy gazdátlanul? — kér­dezte Támár és maga se tudta miért, csak úgy kiszaladt száján a kérdés. Eliórám örült, hogy Támárt végre szóra bírta és nagy igyekezettel magyarázott a­­ sémita leánynak. * UJ KELET Péntek 1921. július 22­, IV- évf., 158. — A Bönoth n­uallistth Heral- Cyáufl’n népei je. A Bönoth Hsarajah láza­san készülődik a kedden este a Redout nagy­termében megtartandó Herzl gyászünnepélyére, amely impozáns keretek között fog hódolni Herzl emlékének. Több mint száz leány fára­dozik a gyászünnepély megrendezésén, amely olyan nagyarányú lesz, komor szépségeiben olyan megindító, amilyen még nem volt Kolozs­váron. A Benoth Haallijah leányai három élő­képet fognak bemutatni, a zsidó história három jelenetét. Az egyik bibliai részlet Salamon királyt, Dávid hát mutatja be, az elmélyedő bölcs költőkirályt, amint magába merül, bele­menti gondolatait az élet végességébe, eltűnő­dik a céltalanságokon, mert mint a zsoltár mondja, minden hiúságok hiúsága. A második élőkép Babylon vizeit mutatja be, Babylon vizeinél zokogó zsidó dalosokat, akik a tüzekre akasztják hárfáikat, mert nem dalolnak vidám dalokat elnyomóiknak és Cionról emlékeznek. A harmadik 6­0kép Ruth búcsúját mutatja be, KilcsuEkonális szülőföldjétől, a moabiták országától, ahonnan követve elhunyt ura anyját Noémit, elmegy Jiszmel országába. E három impozáns megjelenítésen kívül Fischer Tivadar, a Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke emlékbeszé­det mond, Cisskalay János erre az alkalomra írt versét olvasta fele A gyászünnepélynek még egyik, a gyász méltóságához illő program­számai is lesznek. Megváltoztatjuk az összes vonatok számit A folytés Táltosé menetroid — Horgalom a stabilizálásért — ás új Kelet tudósítójától — A CFR­ reorganizációja még mindig nem fejeződik be. A vezérigazgatóság az üzletveze­­tőségekhez naponta küld különféle rendeleteket, amelyekben részint új intézkedéseket, részint a meglévők megváltoztatását hozza tudomásukra. Legújabb o leirata szerint a CFR­ összes vona­tainak számát másokkal fogják kicserélni. Ez rendkívül súlyos következményekkel járó intéz­kedés, mert a számok megváltoztatása a vas­utasok egész n­enetrendi tudását, amely a meg­szokott számokhoz fűződik, megbolygatja. Ezen­kívül ismét égisz ttreg menetrendi változás lesz, amely pontosan még nincsen megállapítva. A folytonos változtatások nemcsak a vasutasokat, hanem a közönséget is kellemet­lenül érinti­, amely a sok különböző intézkedés között nem tud eligazodni. Számtalanszor meg­történik az az eset, hogy valaki egy meglévő menetrend szerint megy ki az állomásra és az állomáson, egy időközben kiadott rendelet miatt, már nem találja ott a vonatot, mert sokkal előbb elindították. A rendeletek úgyszólván egymást követik, ami olyan bizonytalanságot teremt, hogy ma senki nem készíthet utazási programot. De nemcsak a személyszállítást, hanem az áruforgalmat és ezáltal az egész gazdasági fluktuációt károsan befolyásolja a CFR­ vezér­igazgatóságának ingadozó magatartása. Az igaz­gatóság rendszertelen munkáját bizonyítja az az érdekes körülmény is, hogy a néhány hét­tel ezelőtt kiadott hivatalos menetrend megje­lenése után, néhány napra már számos vonat közlekedési rendjét változtatták meg. Ennek a hátrányos állapotnak, ennek a rendszeressé vált rendszertelenségnek megszün­tetése érdekében most összefogtak az összes romániai üzletvezetők, akik tegnap Bukarestbe utaztak, hogy ott véleményüknek kifejezést adva, a lehetőség szerint végleges és szilárd menetrend megalkotására bujáték vezér­igaz­ga jóságot. Választások Svédországban Stokholm, júl. 21. (Damian.) A király el­nökletével ma koronatanács volt, amelyen el­határozták, hogy a kamarát feloszlatják és új választásokat írnak ki. A választások szeptem­ber elsejétől 30-ig lesznek.

Next