Uj Kelet, 1921. augusztus (4. évfolyam, 167-192. szám)

1921-08-05 / 170. szám

Gin) (bi025?ár) 5681 ab 1 Arazzia képaynak a arációja fel előbb t .imádója, oklamá- Lloyd George a békéről Az Ír kérdésről nem nyilatkozik az angol kormány — Az angol-francia ellentét — A keleti krízis - Az Új Kelet tudósítójától — London, aug. 8. Washingtonban Hughes szenátor vezetésével lázasan folynak a tárgyalások a leszerelési konferencia összehívásának napjáról és a konferencia programjáról. A washingtoni angol nagykövet ragaszkodik november 11-hez, a francia nagykövet viszont azt javasolja, hogy Japánia távolabbi időpontra szeretné kitolni a konferencia napját. A washingtoni francia nagykövet ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban azt a tervet vetette fel, hogy Amerikának, Angliának és Franciaországnak szoros szövetségre kell lépniük, mert csak egy ilyen szövetség teszi lehetővé a tényleges leszerelést. Chamberlain az alsóházban a leszerelési konferenciáról és a népliga szeptemberi üléséről nyilatkozott. Megjegyezte, hogy Angliát a népliga ülésein Balfour fogja képviselni. Egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy az ír kérdésről egyelőre nem nyilatkozhat. A tárgyalások eredményeit még nem publikálhatják. Erről Lloyd George is beszélt, azt mondotta, hogy az alsóház legközelebbi névén részletesen be fog számolni a tárgyalások eddigi menetéről. Lloyd George Oxfordban nagy beszédet mondott, amelyben kitért a felsőszléziai problémára is. Többek között a követezőket mondotta : — Franciaországnak közvetlen érdekei vannak Felsősziléziában. Ezt elismerjük. De nyugodt kell ítélkeznünk a dolgok felett. A brit birodalom csak egy nagy érdeket ismer, hogy az olyan drágán megszerzett béke tényleges béke legyen. Ha Anglia az európai kérdésekben ennyi t- konferenciát ez év végén tartsák meg. I relmat mutat, ez azért történik, mert a borzalmas háború megtanított bennünket arra, hogy megbecsüljük a békét. Az új háború borzalmasabb lenne minden elképzelhetőnek Nem szabad, hogy gyermekeinkre a *gyta** összesűrített levegőjét hagyjuk. Mert ha ez történne, hiába haltak meg a bátor férfiak sokmilliói. Ez a meggondolás vezeti felsősziléziai politikánkat is. A Lloyd Georgehoz közelálló „Daily Cronice* újból vezető helyen foglalkozik a felsősziléziai kérdéssel. A lap azt írja, hogy még mindig vannak ellentétek Anglia és Franciaország között. A szakértői konferencia tegnap folytatta tárgyalásait a francia külügyminisztériumban. Meghallgatták a brit javaslatot, összehasonlították a különböző felosztási tervezeteket, hogy megállapítsák az etnográfiai vonalakat. Magában Felsősziléziában nyugalom van. A legutóbbi napokban történtek kisebb zavargások Rosenberg környékén, de ezeket lecsillapították. Az augusztus 8-án összeoüló főtanács Felsőszilézia kérdésén kívül a közeli Élet kérdésével és Albánia határainak megállapításával is fog foglalkozni. Az angol és francia kormány bívik abban, hogy augusztus 8-ig annyira megérik a keleti helyzet, hogy az európai kormányok tiszta képet kaphatnak és határozhatunk e probléma felett. Az angolai kormány, amely a vereség behajtása alatt közvetítésre kérte fel a szövetségeseket, elhatározta, hogy a háborút folytatja és nem tetzi le addig a fegyvert, mig a hábort sikeresen be nem fejezi. A szövetségetektöl pedig nem kér többé közvetítést és ha azt elkínálnak, nem is fogadja el. Guiara görög miniszterelnök nyilatkozott a sajtó előtt a harctéri helyzetről és kijelentette, hogy a görögök nemzeti aspirációi nemsokáa meg fognak valósulni. Az angol gyarmatok miniszterelnökeinek konferenciája Paris, aug. 3. (Damian.) A Reutez-ügynökség jelentése szerint az angol gyarmatok miniszterelnökeinek konferenciáját hétfőn délután tartották meg.. Az ülésen a gyarmatok közgazdasági helyzetével foglalkoztak. IV. Egyforma fonttal! .A kereskedelem és az ipar életében nem lehet se nemzetiségi kérdés, se politikai ellentét. Csak egy cél lehet: dolgozni, mert csak a munka adja meg egy ország értékét. A gondolat olyan helyes, hogy kedvünk volna aláírni. De mégsem írjuk alá, szerénytelenség volna: idegen eszme díszes toll koronájával díszítenénk a homlokunkat. A dísz a minisztert illeti, aki a gondolatot szülte. Cudalbu miniszter mondta tudniillik fehér asztal mellett, sugárzó és mosolygó arcok között, tósztra emelve pohárét. Mindenki tapsolt, mindenki ideg volt elégedve. Persze, hogy a kereskedelem nem ismerhet se nemzetiségi kérdést, se politikát. És az ipar se. Dolgozni kell. Mi magunk is tapsolnánk, mert a tulajdon gondolatkörünkkel találkozunk, de nem tesszük, mert úgy tudjuk, hogy a miniszter néhány órával a demoszzlénesi szavak előtt egészen másként cselekedett. Kis hija, hogy a mintavásár hivatalos megnyitásán négy szépséghiba nem esett: a miniszter, aki eljött, hogy megnyissa, az utolsó pillanatban vonakodott elmenni, mert megtudta, hogy a kereskedelmi és iparkamara életében nem érvényesül kellően a nemzetiségi kérdés és a politikai ellentét. A kamara ultimátumot kapott, vagy hagyja érvényesülni az érvényesülnivalókat , vagy a miniszter nem vesz részt a megnyitón. Mit lehetett tenni: a kamara belement az új választások kiírásába és abba, hogy ezen túl ötvenszázalékos paritással vesznek részt a vezetőségben román kereskedők és iparosok és ugyanilyen arányban magyarok. Miután az egyezség megtörtént, jött a díszes megnyitó, a bunket és az emelkedett felköszöntő a munkára. Hogy teljesen tárgyilagosak legyünk, ez a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara már rég megérett az új vezetőségre. Választás talán a háború eleje óta nem volt, holott a törvény három esztendős érvénnyel ad mandátumot egy-egy vezetőségnek és választmánynak. Már rég ki kellett volna írni a választásokat, hiszen tizennégy óta nagy változások és nagy eltolódások voltak, nem lehet ezt nemtudomásul venni a kereskedelem és ipar terén , sem. Egészen valószínű, hogy a régi uralom alatt is történtek igazságtalanságok a román kereskedők és iparosok rovására, mert hiába minden szép beszéd és teszt, tény, hogy apolitika és a nemzetiségi kérdés szokott érvényesülni. Érvényesült bizony a múltban is. Az igazságtalanságokat tehát reparálni kell.Ha itt-ott kissé jobban az új igazság felé billen a reparáció, ezen se lehet csodálkozni: ez minden ingán mozgó mérlegszervezetnek belső törvénye, ha a súlyt a jobboldalon toldom meg erővel, a bal serpenyő a könnyebb, ha a balon, a jobb tányér szalad a bizonytalanba. Nos, legfőbb ideje, hogy a kereskedelmi és iparkamra felfrissüljön, megújhodjon és s teret engedjen az új orientációnak. Hogy a legtöbb román kereskedő és iparos még nem választható, mert még nem lakik itt három éve és ennyi kell a passzív választójoghoz, ez nem is túlságosan lényeges, végre törvényt is hozhatnak, amely a régi magyar törvényt megváltoztatja és ugyanúgy egy évben állapítja meg a választhatóságot, mint a választójogot. Mondjuk, hogy senki sem emel elvi kifogást az ellen, ha akár az egy évet lakó cegjegyzett román kereskedő és iparos ott szerepel az új, választói listán. Azt azonban előre megállapítani, hogy a megválasztott vezetőség és a választmány felerész-ben magyar legyen ■ felerészben román: ez minden más, mint amit demokráciának mondanak. Mi a miniszterrel ellentétben beszélnénk a politikáról és a nemzetiségi ellentétekről, ami a valóságban megvan, miért azt szép szónoklatokban letagadni. Beszéljünk nyíltan. Nincs és nem lehet ellentét egy kérdésben: dolgozni kell az ország és csakis az ország javára. Politikával fondorkodni ez ellen a munka ellen nem szabad. De minden más kérdés csak az igazságosságnak vethető alá , amiről tehát magának a közönségnek kell döntenie, nem döntheti el a miniszter és semilyen más tekintély. A kereskedelmi és iparkamara nagy autonóm testület és nem hagy magára diktálni felsőbb véleményt, vagy megszűnik az autonómiája, mint a városoknak és a kormány nevezi ki a vezetőit. Középút nem lehet. Ha a miniszter azt akarja, hogy a vezetők ezentúl felerészben magyarok és felerészben románok legyenek, ez már politika és nemzetiségi kérdés. Ez rossz nemzetiségi politika. Avagy a miniszter nem tudja, hogy ebben a városban sok száz zsidó kereskedő és iparos él és dolgozik, választásra és megválasztatásra jogosult? Nélkülük nem lehet se egyezkedni se oktrojálni. Cudalbu földmiveléti miniszter, aki most a kereskedelmi tárcát is vezeti, tudhatja, hogy a zsidók az erdélyi agrárreform orrait nem emeltek óvást, noha szintén nagyon súlyosan érinti a zsidó középbirtokosságot. Ellenben nem lehet minket semmibe venni egzisztenciánk más terein, így a kereskedelmi és ipan tereken, ahol tevékenyek vagyunk, termelünk és használunk az országnak. Ha van demokrácia és ha van nemzetiségi demokrácia, amithogy kell lennie, érvényesülnie kell mindenkivel szemben. Román, magyar, zsidó, szász, egykopen polgára az országnak, egyforma fonttal kell mérni őket. A kormányprogram vitája a olasz szenátusban, Lafayett, aug. 3. (Damian.) De La Loretta olasz külügyoi.tiszt .r a szeri uus'van. mils r a kormányprogram lenti vir. t et-pz. k. feljelentette, hngy a torny mndja jogi kötelező.Légot teljesíteni iúj..