Uj Kelet, 1921. november (4. évfolyam, 239-263. szám)
1921-11-25 / 259. szám
2 — Mindig a liberálisokkal való egyiktmst- bedét híve voltam, de annak idején, amikor Maniu és Bratisina között a tárgyalások megindultak, az én véleményemet — sajnos — nem kérték ki. Most, hogy » szerintem egyetlen megoldás reménye szertefoszlott, visszavonulok. Bukarestben semmit sem tehetek már, arad megyei birtokomra utazom, ahol magánügyeimet fogom intézni. A nemzeti párt többi vezére nem hagyja el a fővárost. Ott maradunk a parlament megnyitása után is, hogy a parlamenten kívül érvényesíthessék befolyásukat a politikai ereményekre. Azt a hírt, mintha Maniuék újból tárgyalásokat kezdenének Bratianuval, a nemzeti párt körében erélyesen cáfolják. A liberális párt és a nemzeti párt vezéreinek kihallgatása után hír szerint a pártonkívül politikusokra is sor kerül: legközelebb Feroehide és Bradisteanu .Ionel kapnak meghívást. Jorge, akit legutóbb az esetleg szükségessé váló semleges kormány elnökeként emlegettek, a ,Luptătorul* ban kijelentette, hogy a parlamentbe az ő pártja sem tér vissza. •— A válság végleges megoldásának fő feltétele — mondotta — hogy bizonyos férfiakban • felébredjen a,hazafias lelkiismeret. Azt hallottam, hogy bizonyos politikai csoportok szolgálatéban állok Kijdnnium : senkit nem szolgátok és nekem sincsenek analgáim. " , A parasztpárttjla megkezdi parlamenti tevékenységét Mialatt az ellenzéki politikusok.*orra kifejtik a király előtt, miért nem térhetnek vissza a parlamentbe, a kormány mindent megtesz, hogy a parasztpárttal rerepvezzen. Bizonyosa vehet at, hogy ez sikerrel is fog járni, Mihala ehe mai nyilatkozata ezt bizonyítja. — Minden érdekünk azt parancsolja — mondotta a parasztpárt vezére , hogy megakadályozzuk a liberálisok hatalomra jutását. Ha a mostani kormány teljes morális elégtételt ad nekünk, amellyel tartozik, azt hiszem újból megy, kezdhetjük parlamenti tevékenységünket. Ettől eltekintve mindent el fogunk követni, hogy semleges kormány következzék, amely kiírja az új választásokat. A parasztpárt megbízottai különben tegnap nyújtották, át Averescu miniszterelnöknek azokat a feltétleket, amelyeknek teljesítése esetén visszatérnek a parlamentbe. A .Dacia szerint ezek a feltételek a következők: 1. Argetoianu lemondása. 2. A Rissita-törvényjavaslat visszavonása. 8. Az agrárreform módolása. 1. Demokratikus választójogi törvény. Argetoianu külön pártot alakít Argetoianu eltávolítása már régi követetesébe a parasztpártnak, mert épen a belügyminiszter agresszív, az ellenzék szerint mélyen sértó, magatartása miatt hagyta el az ellenzék a parlamentet. Argetoianuról különben azt mondják, hogy miután most megindított harcát a liberális párt ellen befejezi, önként távozik a kormányból és külön pártot alakít. A néppártban ugyanis két számottevő csoport különböztethető meg. Averescu személyes hívei és Argetoianu barátai. Utóbbiak kilépnének a pártból és Argetoianu vezetésével kívülről támogatnnák a kormányt. Argetoianu eltávolásához a parasztpárt nem föltétlenül ragaszkodik, mert a liberálisok elleni akcióját meleg rokonszenvvel nézik. Averescu megszövegezte a trónbeszédet A tegnapi minisztertanács véglegesen elfogadta a trónbeszédet, amelyet Averescu maga szövegezett meg és amelyet a mai nap folyamán a király elé terjeszt. A trónbeszéd mindenekelőtt közli az ország képviselőivel a királyi családban történt örvendetes eseményt: Mihály herceg születését, miáltal az ország trónörökösödésének kérdése három generációra biztosítva van. Ezután áttért a választói reformra, hangsulyozva ennek rendkívüli fontosságát, mert egy demokratikus választóreforra biztosítani fogja az ország összes polgárainak részvételét a kormányzásban. A pénzügyi és gazdasági reformokról szólva a trónbeszéd kifejti, hogy a kormány által beterjesztendő javaslatok államéletünk szükségleteiből folynak. Az alkotmányreformot az ország megnagyobbodása és egységesítése tette szükségessé, kapcsoltban a modern követelményekkel. A trónbeszéd még foglalkozni fog a külpolitikai helyzettel és hangsúlyozza, hogy a román nép hű marad évszázados tradícióihoz. A kamara elé a következő törvényjavaslatok kerülnek: a közép- és felsőiskolai reform,•a szakoktatás reformja, az iskolaépítés afelekezeti és az állami oktatás rendezéséről szóló javaslatuk. A zsidó menekültek ügye a minisztertanácsban • A mir.fazestanács több folyó ügyet is elintézett. A kadriláteci felekezeti iskolák ál■lamosítását végleg elhatározták, majd az ukrán zsidó menekültek ügyét vették elő. A komány elhatározta, hogy az öregeket és gyermekeket meghagyják eddigi helyükön, a fiatalokat ellenben az ország zsidó szövetségeivel történő megbeszélés után fogják különböző helyeken letelepíteni.״■ A minisztertanács ezután elhatározta • Olbán-gáztársaság nacionalizálását,, majd •elfogadta Negulescu közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatát a középiskolai reformról. A Kleinniünn ur tuMsa és ydoysäp Irta: Újvári Péter Ami most következik, az már tisztára epilógus. Kleinnann úr regénye, amely frissen és biztatóan indult, ellaposodott. A sors belenyomta az ökleit és gyúrta gyúrta, mint a tésztát, amiből rétest csinálnak. Kleinmann úr regényét ír kultur-rétesnek nyújtotta el a véletlen. ■ A Fáklya, amely elevenen lobogott meginduláskor, már csak inkább füstölt, mint világított. A fénye legfelebb még csak egy fejre esett: a Kleinmann uréra. Több fejet már nem világíthatott meg, mert a többi fej kicsny átlőtt már a redakcióba. A redakció egyszerűen elpárolgott. A nagynevű után a többi is eliakott. Kleimnann úr nem bánta a dolgot. Mert most már bizonyosan tudta, hogy valodon szem csak őt figyeli, fia ő ezt szerette. ׳ Stopperné persze más szemmel nézte a helyzetet. (Ő a kultúregyesületet és a Fáklyát is azért teremtette meg, hogy Kleinmannból embert faragjon. Partit akart csinálni belőle, mégpedig a maga számára. Azon a társadalmi létrán, amelyet választottja részére összeácsolt, a Fáklya volt az utolsó, a legmagasabb foként. Ha Kleinnann úr innen isszédül, akkor az ő nagyrasztó álmai széttoszlanak és elölről kezdheti e társsal való küzködését. Sietnie kellett. Okos asszony volt és belátta, hogy azt a botrányt, amelyet Berelo újságírói kísérlete felidézett, hasznára fordulhatja. Az első cselekedete az volt, hogy kitartó ájulásba esett. Aztán felébredt és a boldogtalan nagy embert szemrehányásokkal hallnozta el. — Én azt hittem, hogy kegyed egy nagy karakter. Kegyed egy közönséges nőcsábító. " A nagy Kleimnann le volt sújtva. Stopperné örült, hogy le volt sújtva, mert a legnagyobb szamárságokat ilyenkor követik el a férfiak. Kleimnann úr szintén most követte el a legnagyobb szamárságot. A szobájába zárkózott és sirverset írt a saját maga ifjúságához. Temette magát. A vers nagyon szépen sikerült és ez a fő. Ha az éset nem is sikerül ilyen szépen, az nem számít. A sirverset bevitte aztán Stoppernénak. *Stopperné szeme könybe lábadt. — Hát igazán ? — kérdezte meghatottan — igazán Kleinmann úr? .— Kleinmann bólintott, hogy igazán. Stopperné még mindig úgy tett, mintha kételkedne. . — Kegyed elveszi a Berelémat ? , Kleinmann kijavította: — Kegyedet, ha meg nem sértem. — Nem, Kleinmann úr. Én első sorban anya vagyok. És kegyed első sorban az én Berelémet veszi el. . . . . . . . . — Nem bánom — adta meg magát Kleinmann. — Kegyedet másodsorban vessem el. Steppernó ás ajkába harapott Est felé jegyzi magának. Nézze meg az ámbár, milyen könnyen veszi az animand. Haragját persze viszafojtotta és csupa édesség volt, mikor az imádott férfi homlokára szemérmes csókot lehelt. Nemsokára megtartották az esküvőt. Három órakor volt az esküvő és a részes órák egészen este hét óráig tartottak. Este hét órakor így ssól Stoppanné: — Add ide a verseidet. ״ Kleinmann boldog volt. Behozta a verseit, vagy két kilót. Az arca égett a szeme ragyogott. Leült éa a torkát könsürfllén. No, most éli majd élete legszebb, legboldogabb óráit. Van egy aaszony, akinek felolvashatja a őrseit.. Reggelig vagy ötszázat felolvas neki. Megint köhécselt. Aztán fölállt a kredencrős levette a karosgyertyatartókat meggyújtotta és az asztalra tette őket. — Mire való ez? — kérdezte Stopperné. — Hát tetszik tudni (Kleimnann még mindig így beszélt a feleségével) így *Genahélyesebb. — Már pedig én ezt gyertya nélkül is megcsinálom. És ezzel belemarkolt a versekbe, kikapott egy nagy csomót és széttépte. * Kluinraann elsápadt. Uf KEI.FT Print«*V. 1991. november ?5.. UT, 4*1., 959 »IC kiviteli‘‘tilalommal is foglalkozott és különböző tárgyakra nézve megszüntette a tilalmat A minisztertanács ▼égül Titulescu szabadságát hosszabbította meg határozatlan időpontig és Take Ionescut megbízta a pénzügyminiszter állandó helyettesítésével._________ Gustave Flaubert Páris a napokban ünnepli meg Flaubert szülletésének századik évfordulóját. A francia szenátus megnyitja számára a Jardin de Louxembourg vas■ rácsait és Flaubert bevonni Páris legszebb kertjébe, Stendhal mellé, aki maga is új ottan és George Sand mellé, aki már régi lakó. A francia lapok most rekonstruálják maguknak Flaubert alakját és különösen a nagy író pszichológiája az, amelyet ezúttal bonckés alá vettek. Flaubert még mindig nagyon messze van Páriától. A társadalmi élettől, a szalonoktól, a kurtizánoktól és a gáláns ifjaktól megundorodott Flaubert még most is nagyon mélyen rejtőzik a vidék süppedtségében, a kritikusok tehát gyöngéd kézzel alányulnak és kiemelik a boulevardok aszfaltjára. Vidéki volt Flaubert? Csak a fájdalmát, a keserűségét, a kiábrándulását vitte el a provencei falvakba, csak a tüdejét szellőztette ki a boudoirok parfümjétől. Flaubert nagy hajjal, állára lecsüngő bajusszal, széles kalappal, széles nadrággal, hatalmas és mégis enervált vallal és karral vonult vissza vidéki magányába, hogy Ottan a legszenvedtetőbb, a legkínlódtatóbb írásmóddal kaparja ki magából az alakjait, h úgy itt, — mondja róla Taine — ahogy csak kevesen. A papiroson ide-oda vetett egy- egy vonalat, megírta a mondatok elejét és a végét, a széleket megrajzolta és ebbe a keretbe álmodta bele a mesét. Olyan volt, — írja róla Alexander Dumas — mint egy favágó, aki egy egész erdőt kidönt, hogy belőle egy szekrényt összeállítson.* Minden alakja kikivánkozás a kicsinyességből: Bouvard és Pécuchet és főleg Madame Bovary. Tele vannak félelmetes villákkal. Rouault Emma a legigazibb teremtménye Flaubertnek. Ahogy ez az asszony szüleinek gazdag portájáról elvágyik, az Flaubert maga és ahogy házasságának csalódásai után visszavágyik, ez is Flaubert. Balsoe szélesebb skálája volt, mint Flaubert, Stenhal raffináltabb, de egyik sem olyan emberi, mint ő. Fájt neki, amit megírt, fájt hogy meg kellett írnia, halálos fáradtság terjeng minden sorából és mégis mindegyik magához vonz, mert bennük van a végzetszerűség. Kis egy nagy érdeme van Flaubertnek: összekötötte azt, ami eddig látszólag ellenkezett egymással, a művészetet és a tudományt. A csinos életet fájdalom áal és fáradsággal megszépítette. rSSmSwmSSmmSS* — ön beállítják a hátsóra elftt s orok, adósságok listáját. Moszkvából jelentik: A népbiztosok tanácsa utasította az illetékes hatóságokat, állítsák 5bm6 a háború előtti külföldi adósságok listáját.