Uj Kelet, 1921. december (4. évfolyam, 264-290. szám)
1921-12-08 / 270. szám
CID (lototttár) 5612 kitelev 7 Aratiljf3ad»aran is 1 50 1—1 1■■■ 1 11 in rím iiimmrm Keit" «f 1״ abúte»u A konferencia határozatai ^’,•antttott az ntitzó referátum és a konferancián eg׳ náayíto vonultak föl a pártok. Aki ott volt a Varrebadi kongresszuson, annak szemét nem kerülhette el az a trappert« hasonlatosság, mert a kolozsvári második konferencie és a világkongresszus ,tágyalás«׳ és általános vitája között *mutatkozott. A második erdélyi ׳ זmforeucia csak méreteiben mutatkozik kisebbnek, tartalmában azonban, sőt még külsőségeiben is úgy áll a világkongresszus mellett,mint a nagy eredetin׳* kicsinyt tett másolata.‘ Az általános vitában, itt la, mint Karlabadban, a jobb 68 balszélső hangok domi-náltak. A centrum itt is, a tehetetlenségi! mozdulatlannak mutatkozott. A felszólalásokat a mizrachi vezérszónoka kezdette meg. Az általános vitáról a maga egészében meg lehet állapítani, hogy a fölszólalók csaknem kivétel nélküll objektív kritikára törekedtek. Természetes, hogy mindegyik frakció erősen hangsúlyozta a maga külön álláspontját és követeléseit: a mizraelit a vallásos szellem fokozott kidomborását, a szövetség minden intézményében, a Coire Cion, a maga külön követeléseit, azonban abban az ágé. konferenci egységes, hogy a lemondott vezetőség munkáját és eredményeit elismeri. Különösen a mizrachi keltett hellemes feltűnést, mikor az általános vita belátása után, az ilyenkor szokásosfelmentés mellett külön bizalmi szavazatot indítványozott a lemondott vezetőségnek. A konferencia tényleg agyhangúlag megszavazta a bizalmat, a Cetre Cion frakció azonban megelégedett egy deklaráció felolvadásával és a szavazástól tartózkodott.Végső eredményképen megállapíthatják, hogy a pártok fölvonadása és a vita csak termékenyítőleg hatott az egész tárgyalás menetére és előreláthatóan hatányal lesz az erdélyi mozgalom további fejlődésére. Mert két dolog megcáfolhatatlanul megnyitatkozott az áHalinoe vita során. Az egyik az, hog y 1 Szövetség a maga egészében ■^igoruaxi a z.idó hajtyományok alapján áll. ״ másik az, hogy a fiatalság, . mintja moz^alo.; •e gyik legfontosabb hajtóereje, teljes erejével s ׳ nosgaioei szolgálatában áll A konferencia utolsó ülése csütörtökön lesz és így természetesen lehetetlen volna az eredményeket máris összegezni. Az a kép azonban, melyet előre sejtettünk, máris teljes egészében bontakozik ki a szemlélő előtt. Egy nagyszerűen működő óraszerkezet képét nyújtja f a konferencia és ezzel együtt a mozgalom, amelyben egytiás működését nem akasztják, hanem kiegészítik az egyes kerekek, ahol a teátrum az óra mutató, a Giere Cione hajtórugó álomizrachi a szabályozó. Kanak a hidataa egymást kiegészítésnek megnyilatkozása volt az • beszéd is, mellyel Dr. Fischer The- ter, a lemondott vezetőség nevében az elhang■ott kritikára válaszképet mondott. A nyugodt, higgadt mérlegelés klasszikus példája volt ez a rezümé, menten minden szenvedélyességtől és az objektivitást mindennek előtt saját megára alkalmazó. Ott, ahol a lemondott vesatőcég működése vagy az elért eredmények tényleg hutyokat mutatnak, minden szépítés nélkül öli»«érte a mulasztásokét, de ugyanilyen objektivitással állapította meg minden esetben, hogy a kívánt nagyobb eredmények elmaradása nagyrészt a politikai, szervezeti és anyagi nehézség rovására írandók. Fischer Tivadar egész replikájából egyetlen és súlyos tanulatot vonhatott ki a konferencia. Azt, hogy az erdélyi zsidóság tervelése, a nemzeti célok megkeszülése és elérése sohasem lehet kizárólag a vezetőség feladata és a hiányokért nem szabad kizárólag a vezetőséget okolni. Vezetők és vezetettek, központos vidék egyetlen és egyet akaró test, melyben imágén izomrost és ideg egyformán nagy fon Az erdélyi Pe Dr. Fürst Oszkár, a Zsidó Nemzeti Alap erdélyrészi irodájának vezetője a konferencia kedd délutáni ülésén a Palesztina-ügyről referált. Többek között ezeket mondotta : Ha a Palesztina- munkát abból a szempontból vizsgáljuk, mit végeztek a mi chavicaiok, akkor a szavakat gyengének találjuk az ő munkateljesítményeik, és önfeláldozásuk méltatására. Nem szóvirág az, amikor ezt mondják, ők az új zsidó típusát formálták k. Az élet igaz hangjai csendültek ki a pataohtikvai kolonista szájából, m mskor a karlsbadi kongresszus alkalmával Kolozsvár ősz főrabbiját•hoz igy szólt: .Úgy nyomo«• Az idegen levegő, ahol csak megtűrik testvéreimet. Igazán jól esek otthon érezheti magát sok ember.* Ha a palesztinai munkát abból a szempontból vizsgeljük, mi tettek a mi vezetőink, még a legszélsőségesebb kritikának is el kell ismerni, hogy mindyat sdegtettek, amit a rendelkezésükre álló erőkkel megtehettek. És ha mégis elégedetlenek vunk az elért eredményekkel, ha a mai helyzetben sok kivetni és bírálnivalót is találnak, úgy elsősorban magunkra vessünk illert a zsidó nép volta*, amely nem teljesítette olyan mértékben kötelességét, amilyen mértékben a történelmi idők parancsolták. Ami nagy általánosságban is( a gilut.zsidóságára, sokszorosan vonatkozik miránk erdélyiekre. Igaz, fiatal még a szervezetünk, igaz, sok új inézményt hívtunk életre, melyek fentartása súlyosan igénybe veszi elvtársunk áldozatkészsége, mégis, az adott viszonyok között sem engedhető meg, hogy ennyire keveset produkáljunk. Leleplezetlen szépítgetés nélkül be kell vallalniuk, hogy a a Palesztina Hivatal az elmúlt év folyamba csak népig létezétt. Az egyetlen pozitív eredmény, melyet a Palesztina-minta terén felmutathatunk, az erdélyi Achilla-szövetkezet, ez azonban egyedül Paneth Hermann elvtársunk fáradhatatlan munkájának köszönhető. Az erdélyi kolónia nem terv többé, hanem a teljesüléshez közeledő valóság Az erdélyi kolónia A szövetkezet, amely csak korlátolt számban vesz fel egyelőre tagokat, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tagjait egy palesztinai kolónián telepíti le. Ebből a célból érintkezésbe lépett a Zsidó Nemzeti Alap hágai vezetőségével, mely méltányolta az erdély kolónia létesítésének nagy horderejét és kijelentette készségét, hogy a szükséges földterületet a szövetkezetnek rendelkezésére bocsátja. A tagok kivándorlásának sorrendjét a szükséglethez mérten és képességeik szerint a szövetkezet igazgatósága állapítja meg , mindaddig míg az összes tagok ki nem juthatnak —־ ez háromnégy éven belül következik be — a gazdálkodási szövetkezeti alapon történik, a végleges formát azonban a kint élő szövetkezeti tagok toszága én egyaránt vizelik a kötelezettsége Ke a tudat a fiatal erdélyi szervezetbeli eddig még nem tudott erősebb utat törni magának, úgy látszik, hogy a második konferencia erősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tudatos aktivitás az egész oazág területén és a szervezet keretein belül, kezdetét vegye a közös és szent célok érdekében. Jesztina-munka közgyűlése dönti el. A szövetkezet tagjai 200 lei behatási díjat fizetnek, egy üzleti részvény pedig 2000 lei, mely részletekben is fizethető. Minthogy azonban a társaság nagy mértékben kíván foglalkozni export-import üzletekkel és ipartelepek létesítését is programjába vette, a különböző üzletágakhoz szövetkezeti tagok tetszés szerinti összeggel járulnak hozzá és a mutatkozó nyereségből a hozzájárulásuk arányában osztozkodónak. A szegényebb tagoknak egzisztenciális elhelyezkedést, a vagyonosabb tagoknak emellett pénzbeli hozzájárulásuk után megfelelő részesedést is nyújtva, a kérdésnek szövetkezeti alapon nyugvó olyan megoldása biztosíttatott, mely a siker magvát hordozza magában. A szövetkezet igazgatósága azonban ׳ nem maradhatott meg a csupán tervezgetésnél, hanem az életbe vitte ki jól megalapozott programját. Azt kívánta tehát az N. A.-tól, hogy a kilátásba helyezett földterület egy részét már most bocsássa a társas,״ rendelkezésére, 10*7 ott * mezőgazdasági munka azonnal kezdetét vehesse. A Zs. N. A. honorálta a szövetkezet igazgatóságának kívánságát, 1600 daramnyi földterületet örökbérletként kiutalt, ami által lehetővé vált számunkra az első igazi produktív munka Erec Jiszraelért, kiküldhettük a mi első úttörőinket. Álljon itt a derék úttörőink, Sporn Simon és Klein Jakab testvérünk neve, kik körülbelül a mai napon szálltak ki Jaffánál a hajóból és talán már útban is vannak, hogy a mi földünket, az erdélyi zsidóság földjét mihamarabb birtokba vegyék, Legfeljebb négy héten belül megindul az első ■agyobb transzport is, amelyet rövid időközönként fog követni a többi. A Zsidó Nemzeti Alap A palesztinai munka 8.köre a föld nacionalitásától függ, ennek a célnak szolgálatában áll a Zsidó Nemzeti Alap. Húsz esztendő telt el azóta, amióta a heidelbergi egyetem professzorának Harman Schapirának javaslatára az IDOL évi londoni konferencián testet öltött az eszme: földet a föld nélküli népnek, földet, mely a zsidó nép örökké elidegeníthetetlen tulajdona legyen. " Erdély zsidóságában a Nemzeti Alap igen rövid idő alatt a legnagyobb népszerűségre tett szert. Bár az idei munka nem folyhatott azzal a intenzívitással, aminőt az ügy fontossága megkívánt volna, mégis a fejlődés erősen szembeötlő. A. 5679. évben mikor a N. A.-ra való gyűjtés , nálunk kezdetét vette, befolyt 51.309׳ korona, 5680-ban a mérleg már 359.988 koronával zárult, míg legutóbbi 5681. esztendőben 845.965 lett, tehát lejben majdnem ugyanannyit, valat az előző évben koronában mutathattunk ki. Erdély zsidósága legszívesebben olajfákra adományozott, 141.113 lej összegben, ami az egybegyűlt összeg 40,8 százaléka. Legtöbbet tett ezen a téren Lugos zsidósága, amely egy