Uj Kelet, 1922. június (5. évfolyam, 118-139. szám)

1922-06-23 / 134. szám

2 olda.? k­­aertissemítismas térhódítsei Szerbiában Az Új Kelet tudósítójától Zagreb, június 22. Aki a háború­ előtti Szerbiának társadalmi viszo­nyait, liberális" és demokratikus al­kotmányát ismerte, valamint azt a békés együttélést, mely az ország különböző­­nemzetiségű és vallásra polgárai között megn­yilvánult, annak örömmel kellett konstatálnia, hogy a szerb főidőn-az antiszemitizmus is­meretlen fogalom. A társadalmi felfogás ebben a te­kintetben a háború utáni időkben sajnálatos mód megváltozott. Az, hogy Zágrábban és Novisadban erősen érezhető az antiszemithmus, nem meglepő, minthogy ezeken a helyeken már a háboru előtti időben is tapasz­talható volt. De a régi Szerbia- és noveratonen Belgrád' Valósággal meg­lepő elváltozását mutatja régi­ mi­vol­tának. A napilapos, cikkei az állam­polgároknak faj és vallás szerint való osztályozása, az állami hivatalokban egészen újáéra berendezkedők halá­lát kelti. Az állít­óháztar­tás egyik fő jöve­­delme a Ebidó kereskedők adóképes- végebete van- lefektetve , és mágia egymást követik a krmányrendela­­tok és törvények, amelyeknek leg­­nagyobb rossz kereskedelemellenes és zsidóellenes tendenciájuk van éh a zsidó kereskedők • teherviselési ké­pújságot kérdésessé teszik. Az állam k­u­kodik az anyag­ gondokkal és ahelyett,­hogy ígyetarne a •­nemze­tis­égük között a békét tűrtől ha­marabb megteremtőnk, csak nem na­ponta olyan cikkek élt megnyilatko­zások­ látnak napvilágot, melyek vsak arra alkalmiak, hogy a nemzetisé­gek közötti békéti ínséget még jobb ban felszítsák. . Csodálatos dolog, hogy a v.­erb­ellik­a kötelékében élő nemzeti ki­sebbségek,­ melyek egyébként gyű­lölködő szemmel nézték egymást, ebben az egy pontban mennyire kö­zös frontot tudnak alkatai. A szer­bek, a hor­vátok, a magyarok, a né­metek és az össz­es többi apiró nem­zetiségek lapjaik­b­a egyöntetűen azt hangoztatják, hogy mindannak egye­düli oka a zsidó. Leninért.. .Csicse­­rinért, Trockijért és Joffeért a zsi­dók felelősek. Az antant nem akar Stinnesadl tárgyalni, ez is csak a zsidói­ dolga. Ha az állami hivatal­nok csak Kaknis fejében dolgozik, ezért is a zsidók, kell ütni. Az éb­redő magyarok pogromhőseit is a zsidók vezetik. És hogy a demok­raták gyűlölködve állnak szemben a radikálisok táborával, ennek is­,Csak a zsidó kapitalizmus az­ oka. A zsidók jók­ól gonoszak, be­­csületesek és szédelgők, hazafiak és hazaárulók, bolsevikok ,a kapitalis­ták, okosak és­ ostobák, szorgalma­sak és lusták, konzervatívak és athe­­eiók, amint épen a szidalmazás lehetősége megköveteli, így fest a h­íjdita liberalizmusáról híres kicsiny Szerbia társadalmi képét . Pályázat. A Kftduna Nyomda és Kiadóvállal­­at H. T. nyomdája számára vezetőt keres, ki a szakmában kellő tapaszta­lattal bír és ez -fixem- önálló technikai, valamint kereskedelmi vezeté­s­ére képes. Jelentkezni le­het személyesen az „Új Kelet“ kiadóhivatalában, írásbeli aján­latok eddigi működés és fizetési igé­nyek megjelölésével a Kadima Nyomda és Kiadóvállalat R. T. címére, Cluj Sir. Baron L. Pop 10. küldendők. Az igazgatóság. Értesítés! Értesítjük t. vevőinket, hogy köz­ponti irodánkat és raktárainkat Calea Regele Ferdinand (Ferenc József-út) 70. alól végleges, helyiségünkbe Strada Londra (Hosszú­ u.) 21. szám alá helyeztük át. . . . ,RÓZSA, nagydrogéria és vegyészeti gyár rt. ■ - - Telefon 10—30. . ÚJ ÉRLE. Nagyváradi vélemény­­ a kolozsvári rabbiitéletről - Az Új Kelet A kolozsvári „Ítélet“ egész Erdély zsidóságát foglalkozatja. Különösen a nagyobb ortodox hitközségekben morajtott végig a fölháborodás vihara, amelyet csak tisztulás követhet most már az egész vonalon. Jellemző a „best­­lin“­­határozatá­ról egy nagyváradi ortodox, vezető­­ férfi nyilatkozata. Olyan ember mon­datta ezeket, aki alaposan­­be van avatva az ügyekbe. A legkonzervatí­vabb­ak közé tartozik,­(de logikáját és az eseményeküt) való disitánl­it­sát nem engedte sohasem elh­omályo­­sítodt. A kolozsvári úgy nevezett ítélet — mondotta az ortodox előkelésért— ju­ zi.iomord, amelyet, ha a hitközsé­gek komolyan veszik, akkor úgy felforgatja az összes erdélyi ortodox hitközségeket, hogy a­ kultuszéletben kó-kövön nem marad. Itt elf­ogadják elvként, hogy olyan hitközségekbe, ahol, aljáístái ‘ vannak” .A vallásos em­bereknek kötelező a kilépés, akkor minden hitközségben kivétel nélkül szakadás jön létre.rabbik,, akit e szellemeket felidéztők, nem fognak tudni tő­ük szabadulni. Elsősorban a bas­toreei rabbinak kellene kilépni S­zját hitközségéből, és ott­­ kliens hagyni minden rabbim’', tlajonatjte az állását. Az irodának kestefens­éga a többi hitközségekkel, apályban cio­nisták vannak, az összeköt­tetést meg­szakítani, bár ez egyáltalán nem tételez­ható fel.,­ Az előzmények sze­­rint'as „steiet“-et a besztercei köz­­pon­ti iroda intenciói diktálta­k, de ez csak látszat. Állítjuk, hogy­ az „íté­let“ nem fedi a központi iroda elnö­kének és az ortodox központ vezető bizottságának már többször hivat­­o­san felzőgozos á­dáspontját.­ Néhány hónapja történt, ho­gy a Désén ülésező központi bizotiság ii töb­bek közt.u .devi Renda., átiratát tár­gyalta, ‘emélyben felkérték.' a köz­ponti irodát, hogy m-Aguda-propa­­gan#4 Érdekben v tapaogassa. Erre Bwiscpti«­^karolyi főrabbi" ca^Ull­­mann Salamon, elnök' felhirdették A vezér 1(5 bizottság egyeéges határoza­­­tát, hogy , . •, ,, •­­a csopizmus, az agudizmus csupán " politikai mozgalmaknak" tekint­hető, melyhez a vallásnak vagy az ortodoxiának semmi köze . .J . . ( és igy lehet valaki vallásossága moh­iéit tetszése szerint eiordistu, a mdis',a vagy mizrachiét*. Tehát minddiglán a­bin­ík, i utazósk­o­djátok, hogy a déli kérést teljesíti-e vagy sem. A besz­tercei főrabbinak megtiltották, hogy a pártok mozgalmaiban, akár a cio­nizmusban, akár az ugudir­ mud­­in rásat vegyen, mert ezáltal csak a központi irodát járatja le.­­ A vezérlő bizottság tagjait hívjuk fel tanukul, hogy a­z indítvány és az elnöki­­határozat may történt. Egy másik,­­Desen tartott intéző bizottsági ülő Tim Ullmirnn Salomon, a köz­ponti iroda elnöke szintén azon meg­­gyŐ£Ődé3Ónek. adott kifejezést, hogy rossz “szolgálatot tesznek a­ vallásnak és az ortodlexiánek'," ha bárkinek val­lási meggyőződését politikai magatar­tása szerint ítélik m­eg. A cionizmus, vagy a bádizmus a politika szférá­jába tartó­ik és így a központi iroda nem foglalkozik vele. Ezen az ülé­sen Joszovics, "a máram­arosszigeti ortodox hitközség volt elnöke örö­­mét fejtide ki afelett, hogy az elnök nem engedi a politikai kérdéseket a vallásiakkal összekeverni és ezáltal megmenti az erdélyi hit­községeket a feneketlen és vége­láthatatlan káosztól. Ullmann Salamon, a besztercei iroda elnöke néhány hét előtt Nagy­váradon időzött és ez­ alkalommal a nagyváradi ortodox elöljáróság több tagja és Klein Jakab raobi a legha­tározottabban kijelentették, hogy az ugudizmus nem ortodoxizmus és a cionizmus vagy a mizrachizmus, nem tudósítójától. — r . v­­. , antiortodoxizikus. Ezek politikai­­moz­galmak, melyeket ne a szabad az egyén vápáig élé tőre . von­atkoztatok A­lérén a vezérlő bizottság egyik Déson megtartott ülésén a hitközség alapszabály tervezetét dolgozták ki, melyet a kormány elé terjesztenek a célból, hogy a zsidó hitközségi ügyek megítélésénél az ala­pszabályok pontja irányelvekül szolgáljanak. A hitköz-­ségek természetesen a leghevesebban tiltakoztak a­z oktrol ellen, h­ogy sor­sukról megkérdezésük nélkül dönt­senek és követelték, hogy ilyen fon­tos ügyben a vezérlő bizottság javal:­­­latokat tehessen, de határozni csak­­ az összes hitközségek által megtár­­takodó nagygyűlésnek van joga. A­ központi iroda azonban isrherte a' hitközségek hangulatát, nora mutat­ i ko­zott hajlandónak a ' hitközséget­­ egybehívni. E­nek folyománya Veit ez a konferencia, melyet ez ok anessy-' bányai, cluji és migyváradi hitköz-, Bégek elnökei tartottak Nagyváradon, és amelyen a hitközségek" kérelmeit" memorandumba foglalták. A központi iroda­ elnöke a legutóbbi Nagy­váradon való időzépő alkalomával tárgyalt « hitkö­z­­ség elöljáróival a memorandum­ról é­s ki akarta birni őket, hogy­vonják­­vissza. A várodi hitközség különösen sé­relmesnek találta a hatodik pontot,, amely azt­ mondja, hogy szakadd -­ egy ortodox hitközségben csak fontos vallási okokból történhetik. A váradi hitközség véleménye szerint tu egye­nesen alkalmat ad a szakadásra, mert a fontos vallási ok megállapí­tása néhány szélsőséges és hób­­i­­­tos erabír kezébe van kiszolgál­tatva, akik csak politikai szerapoli­­tokat vesznek figyelembe. Az iroda elnöke a már ismert álláspont­jára való hivatkozással, kötelező ígé­retet tett, hogy ezt a pontot korri­gálni fogja olyképen, hogy a cionista vagy­­más­­mongalraek nora képez­hetnek .okot a szakadásra mind iddig, mig mn illető hitközség intézményei­­különbest a’‘Sub­ljan "érvek alapján állnak. E­­tények, mindem kétséget kizáró gyónon mutatják a­­ központi iroda elnökének 03 fi vezérlő bizott­­s­ága­ik álláspontját. A besz­lin íté­lete mégis ezzel egy tekintélyes és vadásói ortodox hitközségeket er­kölcsileg és anyagilag tönkreteszik azért, mert ott cionisták vannak. Itt tragikomikus és csak nevetni­­­ehemna ezen eljárás felett, ha sirámra néző volna ,ok. Minden szervezetben a fegyelem a fő, tehát fegyelmezetlen volt­ a végzés, midőn iger­ az ortodox központi iroda és a vezérlő bizott­­s­ág álláspontja, hanem négy kül­földi rabbi véleménye jutott diadalig. Karél 6.3 Barkanice miatt m­e­nt tönkre Jeruzsálem... •­­Az első cidvlista világkon­gresszus huszonötéves jubileuma. Londonból táviratozzon a J. C. B. A donista világszervezet vezetősége el­­határol­ta, hogy az első cionista vi­­lág­soif grienskas ''huszonötödik­­ évfor­dulójának emlékére jubileumi­, iratot ad ki» bókfc.-i nyelven. A jubileumi irat hatalmas kötetben fogja magába­­fogl­dni az összes kongresszusok tör­ténetét és munkásj­égát, a cionista mozgalom fejlődését, valamint, külön­­böző stati-­ztik­ai adatokat, cikkeket, az'­’első kongresa­-­us elhalt tagjainak mem­oárj­át. A könyv szerkesztését a jeruzsálemi­ „Haaree“ című héber napilap szerkesztője vállalta. Munka­társai Max Nordau, Achid Haanl, Jakobus Kann, UHrekin,i Josef Goveh, dr. Berkoviicki és raácok.’ A«'d­ . cionista kofigreseaus még életben levő; delegátusait ezúton hívja fel a világ­­­szervezet vezetősége, hogy Rojsmi érintkezésbe a jubileumi emlékirat szerkesztőségével. — Zsidó könyvtárakból nem hiányozhat S. J. Agnon regényei És a meggörbedt kiegyenesedik... “ Péntek,­ 1922. június 23. A pokróc T. ■ ' ‘V« • (Itt a végén a pokróc már mint szimbólum bontakozik ki: sorsok szimbóluma. A kocsis boldog és a pokróc is jól érzi magát.) A tejessel együtt jött a kocsis. Ko­rábban nem jöhetett, mert a kapu be volt zárva 63 noha volt olyan fontos és sürgős neki az ügy, mint például be­tegnek a­z orvos, ezúttal nem mert fel­költeni még80. «Bevárta az ürb3 kapu nyitást, bezörgetett, bocsánatot kért, egyúttal biztontott, hogy nyugodtan tessóléptek.. . - ’ _■* *— No BiekBe^ nagyságos ur,-- no siessen..­.nem áll kint a bocsim. Cean m­ódjával mondja el, mit lehet elérni a Vágóhíd utaiban. Nem hiszem, hogy igaz dolog legyen azzal a fiatalitással, de nagyon gyanús, nagyságos az, hogy a verekedtst említette tegnap, ahogy elvallu­nk. Ejuya no, talán a múltamba látott az öreg kókler.­­ Az ólmul­t éjszaka izgalmas ulitu jó­­,jin­i aludtam de bizony megszívleltem a kocsis vállverege­ő­­t megnyugtatását, nem siettem a beszéddel. Egy kicsit r­ másik oldalamra feküdte­m,­ megkértem, várjon egy keveset, van egy fontos f­udnivalóm. Addig mulasson a sligovi­­cával, ott unatkozik a szekrény tetején. — Jó, nagyságos úr, aludjon úgy hivet, de gyorsan aludjon, mert nekem nagyon sürgős ám az a dolog én ne tesséki elfelejteni, hogy bizony a fenek, a felé néz a kia ital, hamar kiszórako­­zotta magam vele. Mág mondott valamit, ki tudja mit, nem hallottam, az álom átvitt az öreg Kicsmándy Tihamér furcm otthonába T­urbánnal a fején, lábait iaga a­lá húzva láttam az öreget, csibukból jó ilin­tű dohány­bodrokat pöfékelt ahi'.ulok hallgatóinak; én is közéjük ültem és velük együtt élveztem anekdotáit. — Régen — mesélte — a jó idők­ben egészen máskép vonultak fel a ha­dakodó felek, mint mostanság és meg­­tört rát, hogy a franciák szembekerül­tek az angliánokkal. Zárt, tömött so­rokban állotta­k föl a főab­orok, a front előtt pedig a tisztek defiliroztak e­l. A háborunak ajog kellett volna kezdődnie, de som­­onon, sora túlról nem paott egyetlen puskalövés.­ A franciák meg­unták már, nem olyan flegma nép mint az angol. Temperamentuaivs Alb türelmetlen, de udvarias egyúttal. És udvarasságból végre a vezető francia tiszt átkiáltott az angol­okhoz: — (Uraim, kezdhetjük, franké az _elsőség. Tessék lőni!' — Régen lehetett, — jegyezte meg valaki — azóta a franciák leszoktak az udvariasságról. — Ne politizáljunk, — jegyezte meg az öreg Tihamér — azért m­ádí­tani ezt el, mert régi idők jó pond.V­­ait akarom feleleveníteni, de nem azért, hogy vitatkozzunk. Az én házam nem pártklub. 1' -1 Halljunk szebb vicceket! — kiál­tották a hallgatók. — .h­­illjunk jobbakat! — kiáltott', a háttérből egy .cérnahang. — Van jobb is — felelt nyugodta ; a csibukos, turbános ,nemes. Hallott^­, tok. az öreg , Rotrohildj. bárány esetet­­t —-1 Halljuk, halljuk ! , — Az öreg Rotschildné, feleség,­ az öre­gj Majer Anselojnek, aki meg-, t.lapitoga a nagy bankcéget, j­óravaló, jótékony, okos asszony volt. — Könnyű volt neki jótékonynok lenni, hy Rotschild né­ja okosnak, z­sidó volt­— szólalt meg ismét a ház­, tér, céruglin-ja. — Ki vele! — háborgott a község.­­ — Nem­ dobjuk ki — mérsékelte Kicsm­éndy a tömeget. A jogos kritiká,­­uak nyadonütt érvényesülnie kell. Csen ka­finói fecsegést nem tűrök ! , 4 . — Tessék folytatni — dörd­ögöl, egy basszus alf első porokból. ■■1.1 f — No igen — folytatta az öreg., Rotschildce follonovonnyolc esztendős, korában komolyan megbetegedett és ágyához­­kérette gyermekeit. Ott volt az orvosa is. „Drága doktor úr, — kére, h h­o­­r­ próbáljon mér­tenni valamit az egészségem érdekében.“ „Mit tehetek S Bözonyom, — felelt az orvos — nem tudom önt fiatallá tenni.“ „Nem is azt

Next