Uj Kelet, 1922. június (5. évfolyam, 118-139. szám)

1922-06-24 / 135. szám

L­élekvásár Az ortodox iroda rabbijai mágiát elkövettek egy határozatot, amelyre a józan ésh meghökken, mert nem tudja, hova skatulyázza a dolgot. Rosszindulat? bizottság? vagy kelle­metlenkedni akarás mindenáron? Az ortodox iroda úgynevez­ett intéző­­bizottsága a hírhedt zsinatok szék­helyén, Désen állást foglalt a­, isko­lai nyelvre,idolét ügyában. A rende­let, mondják ők, gyakorlatilag káros, mert az iskolákat tönkreteszi és az úgynevezett valláserkölcsi nevelést alapjaiban bontja m­eg. Az intéző­bizottság tehát arra ké­ri a minisztert, érvénytelenítse a rendeletét és három évre engedélyezze átmenetileg a ma­gyar nyelvet. Majd a három év el­teltével áti fogunk, térni a román nyelvű oktatásin Ha nem volna róla tudósításunk, el se hinnénk, pedig az ortodox irodától, Vilmannktól s a rabbik intézőbizottságától sok min­dent el tudunk gondolni. De akkora antiszemitizmust, amit ők a jiddis és a héber nyelv ellen kifejtenek, róluk se tételeztünk volna fel. Ők nem azért kérik a három esztendő át­menetet, hogy a zsidóság mindenütt a saját nemzeti nyelvére, az ősi kul­túrájú héberre, esetleg a jiddisre tér­hessen át, hanem azért, hogy fel­ajánlják önmagukat és az egész zsi­dóságot a románságba való beolva­dásra. Nem szólva róla, hogy a románság nem kér belőlük, mert akik három év alatt románná tudnak asszimilálódni, azok sohase lesznek jó románok, mint ahogy a múltban jó magyarok sem voltak (hogy nem jó zsidók, az minden ténykedésükből valósággal kiüvölt), kérdeznünk kell az orthodox rabbik intézőbizottságá­tól, ki adott neki megbízást, hogy a zsidó néptömegeket így­ lélekvásárra hurcolja. Hogy jönnek hozzá? Mi­lyen jogon, milyen presztízs, milyen meghatalmazás alapján? A legfurább a dologban az, hogy ez az ortodox iroda a múltban nem is akart tudni a világi iskolákról és nem akar tudni még ma sem. Soha­sem gondolt arra, hogy tanítóképző­ket létesítsen elemi és polgári isko­lák számára, tudatlansága és hozzá­­nem értése tudatában s a vele szüle­tett idegenkedéssel húzódott mindig vissza az efajtája iskolaügyektől. Mindig a községek külön teendőinek ismerték el a világi oktatást. És most meg se várják, hogy a közsé­gek mit határoznak, sietnek a kor­mányhoz dörgölődni s a dörgölődés közepette az elemi ildomosságról is megfeledkeznek arról, hogy megkér­dezzék az illetékes zsidó köröktől, iskolafentartóktól és hitközségektől, hogy ők voltaképen mit is akarnak. De nagyon jól tudják a zsinatok hivatalos ortodoxai, hogy ilyen ügyekben nem az ildomosság elemi szabályai a fontosak, hanem az a tény, hogy ők felajánlják, úgyszólván tálcán prezentálják az egész zsidóságot a román kormánynak, mint olyant, amely mindenáron asszimilálódni akar . C­sak helyenként van már szüksége három évre, hogy magyar­ból románná vedeljen át. Ők nagyon jól tudják, hogy az ilyen prezentálás illő jutalomban rés­zorül, a­hogy a regátbeli Sohorr is grata persona lett a zsidóság szállítása körül kifejtett érdemeiért, lehetnek még erdélyiek is primrabbinusok, ha ugyan egyéb megtiszteltetés nem vár a gyors és kifogástalan lélekliterálásért. A legnagyobb abszurdum, hogy ezek ez urak, akik más okta­tásról, mint Mz úgynevezett ohédar 63 jesivaoktatásról soha tudni nem akar­­tak, haoát fölajánlják magukat, hogy három év múlva áttérnek a román tanítási nyelvre. Vagyis ha jól értel­mezzük a dolgot, ők a chéder és a jesiva oktatási nyelvéül három év múlva a románt akarják bevezetni. A chéderben és a j­isivában eddig a magyar nyelv nemcsak oktatási nyelv­nek volt tilalmas, de még társalgási nyelvül sem akarták megtűrni. Ta­lán a román nyelv egyszerre olyan kedves lett nekik, hogy a Tóra és a Talmud eddigi jiddis interpretálását meg fogják szüntetni, hogy a szent szövetségeket románul interpetálhas-eák? Hiszen az egész farizeuskodás, nem akarnak ők semmit, ők léleg­zethez akarnak jutni, kellemetlen­kedni ak­anak, ártani a zsidó moz­galmaknak, megmérgezni a zsidó kultúra kútjait, konkolyt hinteni a zöldelő vetésbe, rontani, destruálni s a helyes útra tért tömegeket, ha kell, hatósági ú­ton elzsidótlanítani. Nos, hát ez ellen Erdély zsidósága mint egyetlen férfi fog tiltakozni. Nem fogjuk megengedni, hogy ezek az illetéktelenek, akik magukat a hiva­­t­­alon ortodoxiának nevezték ki, ilyen kártékony aknamunkát végezhesse­­nek. Nem fogjuk megengedni, hogy­­ udvari szállítói legyenek a zsidó lel­k­t­ek tízezreinek. Ezt sohas A bankárbizottságot újra összehívják­ ­ Az Új Kelet tudósítójától — Páris, jún 22. A szenátus külügyi bi­zottságnak elnöke jelentést tett a tagok­nak Pitincaréval folytatott beszélge­téséről. A két miniszterelnök Lon-­­­donban mindennapi kérdésekről fog­lalkozott. A jóvátétel­ ügyben az an­gol kormány ( ..) hsp'adikülik le­szállítani a német adósságokat. Vé­leménye szerint követelni kell a pénzügyi ellenőrzés keresztülvitelét minden téren és hogyha Németor­szág nem mutat elegendő jóízindo­­kot, akkor szövetségesek egy olyan módszerbe fognak megállapodni, , amellyel engedékenységre bírják Né-­­­metországot. A bankárok kísérleté­­­nek kudarca Franciaország közönsé­gét nem kedvetleníti el és valószínű, hogy újabb lépést tesznek, hogy a kölcsön kibocsátása lehető legyen. Beavatott körökben azon a nézeten­­ vannak, hogy Poincaré és Lloyd­­ George ebben a kérdésben meg-­­ állapodásra jutottak, tehát valód­i színű, hogy a b­ankárbiz­ottságot sok­kal közelebbi időpontra hívták össze, mint ahogy azt tervbe vették­. Ném tország nem tud fizetni. Berlin, június 22. A garanciális szerződések bizottságában a német pénzügyminiszter felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy amíg Németország helyzete nem szilárdul meg, nem tud eleget tenni jóvátételi kötelezettségének. Ha az antant ebben a kérdésben en­gedményeket tesz a németeknek, akkor ők is jogot tudnak tenni kötelezett­ségüknek. A francia kamara elfogadta a harmincéves katonai szol­gálat törvényjavaslatát Páris, június 23. A kamara ma az újoncozási törvényjavaslatot tárgyalta. Lefevre volt hadügyminiszter han­goztatta, hogy Németország anyagot készít és az emberek kiképzését foly­tatja. A diákok a Reichwehr tagjai lettek, a Jugendwehr a nyár folya­mán Hannoverben hadgyakorlatot fog tartani. Morgan angol tiszt megálla­pította, hogy a Reichswehr 100.000 embere közül 74 000 altiszt. Angliá­nak jogában áll ezt tekintetbe nem venni, de Franciaország és Belgium nem téveszthetik mindezt szem elől. Javasolja a kétéves szolgálati idő újból való bevezetését. Fabry elismeri, hogy a németek a revánsra szomjaznak. Rámutat arra, hogy az orosz-lengyel határon az oroszok 350.000 embert koncentráltak. Az orosz hadsereg ugyan hiányosan van­ felfegyverezve, de jól van meg­szervezve. A francia hadseregfelü­­gydőség felelőssége tudatában és a Rovna balhartja megszállásának ütő­kártyájával a­ kezében, az ország biz­tonságára elegendőnek tartja a tizen­nyolc hónapos katonai szolgálatot__ Erre Lefevre javaslatát Sorsa­­vazattal 9 ellen elvetették, majd 340 szavazattal 253 ellenében elfogadták a 30 éves katonai szolgálatra vonat­kozó javaslatot, melyből tizennyolc hónapot tényleges szol­gálatban,­­ 2 évet aktív tartalékban, 10 és fél évet tartalékban, 10 évet pedig ter­ritoriális tartalékban kell tölteni. Nagy békedemonstráció az egész világon Bécs, június 23. Az angol „no more war“­­ (soha többé háborút !) mozgalom vezetősége köriratban fordult a világ összes pacifista és népszövetségi szer­vezeteihez, hogy július 29 én, a világ­háború kitörésének évfordulóján hatal­mas békedemonstrációkat rendezzenek valamennyi országban. Eddig a leg­különbözőbb országok szervezetei hatá­rozták el, hogy követik a londoni paci­fista szövetség felhívását és július 29-én hatalmas népgyű­léseket és tüntető fel­vonulásokat rendeznek a háború ellen. Az osztrák népszövetségi liga elnöke, Dumba Constantin, a monarchia utolsó amerikai nagykövete, a következőket mondotta a július 29 iki demonstrá­­cióról: — Az osztrák népszövetségi liga már foglalkozott a „no moro war!“­­mozgalom felhívásával és csatlakozott hozzá. Reméljük, hogy Ausztriában impozáns módon fog lefolyni a háború elleni demonstráció. Ezzel is dokumen­tálni akarjuk, hogy a békés újjáépítés munkájában együtt akarunk működni az összes kultúrnemzetekkel. Az osz­trák népszövetségi liga egyáltalán min­den nemzetközi mozgalomból ki akarja venni részét, így részt vett a portorovoi konferencia és barcelonai közlekedés­ügyi tanácskozások előkészítésében is. Azonban a nemzeti kisebbségek is élén­ken foglalkoztatják és része volt a prágai kisebbségi konferencia elé ter­jesztett határozatok megalkotásában is, mivel az ezt előkészítő brüsszeli és müncheni konferenciákon intenzíven résztvett. A „no more war!“ akcióját is a legnagyobb mértékben helyesli és ebből az alkalomból is meg akarjuk mutatni, hogy Ausztriában a pacifizmus nem puszta frázis. Az összes utódállamok népszövet­­ségi ligái foglalkoztak már a július 29-én megtartandó békedemonstráció tervével és minden országban már foly­nak az előkészületek. A ligák állítólag fel fogják hívni az országban megjelenő napilapokat, hogy ezen a napon ünnepi szám­ot adjanak ki, amely a békemoz­galmakkal és a háború elleni törekvé­sekkel foglalkozzon. Görögország háborút kezd. Athén, június 22. Tegnap fontos mi­­nisztertanács volt, amelyen a hadsereg­­paranosnokok is résztvettek. A minisz­tertanács bizonyos katonai intézkedése­ket határozott el, amelyek a kisázsiai offenzíva újra felvételére engednek kö­vetkeztetni A minisztertanácsi határo­zatok publikálása nagy nyugtalanságot keltett Görögország közvéleményében. Veszélyben az osztrák pénzügyi terv Bécs, június 23. Váratlan nagy akadálya támadt az osztrák kormány pénzügyi programjának, ugyanis a birodalmi parasztszövetség kimondta, hogy nem járul hozzá a földbirtoknak állam­jeláloggal való megterheléséhez. Ez az egész pénzügyi tervezetet fel­boríthatja. Ezekkel szemben a mai minisztertanác.­mn Ssipel kancellár megállapította, hogy a kormány pénz­ügyi tervezetéhez minden tényező hozzájárul és ha a parasztpárt nem is fogadja el a tervezetet, az a többi pártok hozzájárulásával feltétlenül törvényerőre emelkedik. Az oroszok még nem adtak életjelt Hágában Hága, június 25. Tegnap volt az első együttü­lés, amelyen Karnbeck díszelnök elnökölt. Az ülésen meg­választották az egyes bizottságokat, amelyek azután külön előértekezletet tartottak. Az előértekezleten megvá­lasztották a napirend-bizottságot, me­lyet megbíztak, hogy tartsa fenn az összeköttetést az oroszokkal. Az ülé­sen feltűnéssel tárgyalták, hogy az oroszoktól még semmi hír nem ér­kezett és így a hágai konferencia Oroszország magatartásáról teljesen tájékozatlan. Berlin W. 15 KI lel I0 lel __________ 10 lel Egy hónapra-------40 lel C­r ■zAm^rSlPaiyaadvaron t lel Keren Hajjeszod Centralbureau für Mitteleuropa Í4ÍUU I Szerkesztőség, hivyó­­divatát és nyomda Olul'Kolozcvtr, Str. Baros L. Papi — Braaaal-nlea­­v az UJ Kelet telefonjai oferkasztOaig — 077 K ladfiblvatal -----------844 Nyomda .. - 87q Hiker pazttly —~a?i ?.. N. Sz. -------- ta« A hiziratok ksztrAlsg * niszkcaztaaigncU olmzen JSk. ~ Kéziratokat nem mik vik­in és nem Srtz* hetünk mos ' Egy ntim ( V. évfolyam, 135. szám Clu| (Kolozsvár) 5682. Szíván 28, 1922. junius 24. Szombat Újabb bombarobbanás Budapesten Felrobbant az Ébredő Magyarok helyisége Budapest, június 23. Ma éjfél után negyed egykor az Ébredő Magyarok Sörház­ utcai helységében bombarob­banás történt. A bezárt kapu aljából előbb kisebb, később hatalmas rob­banás hallatszott, amelynek zaja fel­verte a környéket. A robbanás ereje a nehéz kaput kivetette sarkából és a házak ablakait hatszáz méter kör­zetben bezúzta. Az ébredők helyisé­geiben csak a nemzetvédelmi osztály néhány tagja tartózkodott, akik kö­zül az egyik a lábán könnyebben megsebesült. A szemközt levő ház egyik ablakán kinéző Koncza János 62 éves magánzó súlyosan megsebe­sült. A rendőrség azonnal teljes ké­szültséggel kivonult a rend fentartá­­sára. Közelebbi részletek hiányzanak.

Next