Uj Kelet, 1922. június (5. évfolyam, 118-139. szám)
1922-06-24 / 135. szám
Lélekvásár Az ortodox iroda rabbijai mágiát elkövettek egy határozatot, amelyre a józan ésh meghökken, mert nem tudja, hova skatulyázza a dolgot. Rosszindulat? bizottság? vagy kellemetlenkedni akarás mindenáron? Az ortodox iroda úgynevezett intézőbizottsága a hírhedt zsinatok székhelyén, Désen állást foglalt a, iskolai nyelvre,idolét ügyában. A rendelet, mondják ők, gyakorlatilag káros, mert az iskolákat tönkreteszi és az úgynevezett valláserkölcsi nevelést alapjaiban bontja meg. Az intézőbizottság tehát arra kéri a minisztert, érvénytelenítse a rendeletét és három évre engedélyezze átmenetileg a magyar nyelvet. Majd a három év elteltével áti fogunk, térni a román nyelvű oktatásin Ha nem volna róla tudósításunk, el se hinnénk, pedig az ortodox irodától, Vilmannktól s a rabbik intézőbizottságától sok mindent el tudunk gondolni. De akkora antiszemitizmust, amit ők a jiddis és a héber nyelv ellen kifejtenek, róluk se tételeztünk volna fel. Ők nem azért kérik a három esztendő átmenetet, hogy a zsidóság mindenütt a saját nemzeti nyelvére, az ősi kultúrájú héberre, esetleg a jiddisre térhessen át, hanem azért, hogy felajánlják önmagukat és az egész zsidóságot a románságba való beolvadásra. Nem szólva róla, hogy a románság nem kér belőlük, mert akik három év alatt románná tudnak asszimilálódni, azok sohase lesznek jó románok, mint ahogy a múltban jó magyarok sem voltak (hogy nem jó zsidók, az minden ténykedésükből valósággal kiüvölt), kérdeznünk kell az orthodox rabbik intézőbizottságától, ki adott neki megbízást, hogy a zsidó néptömegeket így lélekvásárra hurcolja. Hogy jönnek hozzá? Milyen jogon, milyen presztízs, milyen meghatalmazás alapján? A legfurább a dologban az, hogy ez az ortodox iroda a múltban nem is akart tudni a világi iskolákról és nem akar tudni még ma sem. Sohasem gondolt arra, hogy tanítóképzőket létesítsen elemi és polgári iskolák számára, tudatlansága és hozzánem értése tudatában s a vele született idegenkedéssel húzódott mindig vissza az efajtája iskolaügyektől. Mindig a községek külön teendőinek ismerték el a világi oktatást. És most meg se várják, hogy a községek mit határoznak, sietnek a kormányhoz dörgölődni s a dörgölődés közepette az elemi ildomosságról is megfeledkeznek arról, hogy megkérdezzék az illetékes zsidó köröktől, iskolafentartóktól és hitközségektől, hogy ők voltaképen mit is akarnak. De nagyon jól tudják a zsinatok hivatalos ortodoxai, hogy ilyen ügyekben nem az ildomosság elemi szabályai a fontosak, hanem az a tény, hogy ők felajánlják, úgyszólván tálcán prezentálják az egész zsidóságot a román kormánynak, mint olyant, amely mindenáron asszimilálódni akar . Csak helyenként van már szüksége három évre, hogy magyarból románná vedeljen át. Ők nagyon jól tudják, hogy az ilyen prezentálás illő jutalomban részorül, ahogy a regátbeli Sohorr is grata persona lett a zsidóság szállítása körül kifejtett érdemeiért, lehetnek még erdélyiek is primrabbinusok, ha ugyan egyéb megtiszteltetés nem vár a gyors és kifogástalan lélekliterálásért. A legnagyobb abszurdum, hogy ezek ez urak, akik más oktatásról, mint Mz úgynevezett ohédar 63 jesivaoktatásról soha tudni nem akartak, haoát fölajánlják magukat, hogy három év múlva áttérnek a román tanítási nyelvre. Vagyis ha jól értelmezzük a dolgot, ők a chéder és a jesiva oktatási nyelvéül három év múlva a románt akarják bevezetni. A chéderben és a jisivában eddig a magyar nyelv nemcsak oktatási nyelvnek volt tilalmas, de még társalgási nyelvül sem akarták megtűrni. Talán a román nyelv egyszerre olyan kedves lett nekik, hogy a Tóra és a Talmud eddigi jiddis interpretálását meg fogják szüntetni, hogy a szent szövetségeket románul interpetálhas-eák? Hiszen az egész farizeuskodás, nem akarnak ők semmit, ők lélegzethez akarnak jutni, kellemetlenkedni akanak, ártani a zsidó mozgalmaknak, megmérgezni a zsidó kultúra kútjait, konkolyt hinteni a zöldelő vetésbe, rontani, destruálni s a helyes útra tért tömegeket, ha kell, hatósági úton elzsidótlanítani. Nos, hát ez ellen Erdély zsidósága mint egyetlen férfi fog tiltakozni. Nem fogjuk megengedni, hogy ezek az illetéktelenek, akik magukat a hivatalon ortodoxiának nevezték ki, ilyen kártékony aknamunkát végezhessenek. Nem fogjuk megengedni, hogy udvari szállítói legyenek a zsidó lelktek tízezreinek. Ezt sohas A bankárbizottságot újra összehívják Az Új Kelet tudósítójától — Páris, jún 22. A szenátus külügyi bizottságnak elnöke jelentést tett a tagoknak Pitincaréval folytatott beszélgetéséről. A két miniszterelnök Lon-donban mindennapi kérdésekről foglalkozott. A jóvátétel ügyben az angol kormány ( ..) hsp'adikülik leszállítani a német adósságokat. Véleménye szerint követelni kell a pénzügyi ellenőrzés keresztülvitelét minden téren és hogyha Németország nem mutat elegendő jóízindokot, akkor szövetségesek egy olyan módszerbe fognak megállapodni, , amellyel engedékenységre bírják Né-metországot. A bankárok kísérletének kudarca Franciaország közönségét nem kedvetleníti el és valószínű, hogy újabb lépést tesznek, hogy a kölcsön kibocsátása lehető legyen. Beavatott körökben azon a nézeten vannak, hogy Poincaré és Lloyd George ebben a kérdésben meg- állapodásra jutottak, tehát valódi színű, hogy a bankárbizottságot sokkal közelebbi időpontra hívták össze, mint ahogy azt tervbe vették. Ném tország nem tud fizetni. Berlin, június 22. A garanciális szerződések bizottságában a német pénzügyminiszter felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy amíg Németország helyzete nem szilárdul meg, nem tud eleget tenni jóvátételi kötelezettségének. Ha az antant ebben a kérdésben engedményeket tesz a németeknek, akkor ők is jogot tudnak tenni kötelezettségüknek. A francia kamara elfogadta a harmincéves katonai szolgálat törvényjavaslatát Páris, június 23. A kamara ma az újoncozási törvényjavaslatot tárgyalta. Lefevre volt hadügyminiszter hangoztatta, hogy Németország anyagot készít és az emberek kiképzését folytatja. A diákok a Reichwehr tagjai lettek, a Jugendwehr a nyár folyamán Hannoverben hadgyakorlatot fog tartani. Morgan angol tiszt megállapította, hogy a Reichswehr 100.000 embere közül 74 000 altiszt. Angliának jogában áll ezt tekintetbe nem venni, de Franciaország és Belgium nem téveszthetik mindezt szem elől. Javasolja a kétéves szolgálati idő újból való bevezetését. Fabry elismeri, hogy a németek a revánsra szomjaznak. Rámutat arra, hogy az orosz-lengyel határon az oroszok 350.000 embert koncentráltak. Az orosz hadsereg ugyan hiányosan van felfegyverezve, de jól van megszervezve. A francia hadseregfelügydőség felelőssége tudatában és a Rovna balhartja megszállásának ütőkártyájával a kezében, az ország biztonságára elegendőnek tartja a tizennyolc hónapos katonai szolgálatot__ Erre Lefevre javaslatát Sorsavazattal 9 ellen elvetették, majd 340 szavazattal 253 ellenében elfogadták a 30 éves katonai szolgálatra vonatkozó javaslatot, melyből tizennyolc hónapot tényleges szolgálatban, 2 évet aktív tartalékban, 10 és fél évet tartalékban, 10 évet pedig territoriális tartalékban kell tölteni. Nagy békedemonstráció az egész világon Bécs, június 23. Az angol „no more war“ (soha többé háborút !) mozgalom vezetősége köriratban fordult a világ összes pacifista és népszövetségi szervezeteihez, hogy július 29 én, a világháború kitörésének évfordulóján hatalmas békedemonstrációkat rendezzenek valamennyi országban. Eddig a legkülönbözőbb országok szervezetei határozták el, hogy követik a londoni pacifista szövetség felhívását és július 29-én hatalmas népgyűléseket és tüntető felvonulásokat rendeznek a háború ellen. Az osztrák népszövetségi liga elnöke, Dumba Constantin, a monarchia utolsó amerikai nagykövete, a következőket mondotta a július 29 iki demonstrációról: — Az osztrák népszövetségi liga már foglalkozott a „no moro war!“mozgalom felhívásával és csatlakozott hozzá. Reméljük, hogy Ausztriában impozáns módon fog lefolyni a háború elleni demonstráció. Ezzel is dokumentálni akarjuk, hogy a békés újjáépítés munkájában együtt akarunk működni az összes kultúrnemzetekkel. Az osztrák népszövetségi liga egyáltalán minden nemzetközi mozgalomból ki akarja venni részét, így részt vett a portorovoi konferencia és barcelonai közlekedésügyi tanácskozások előkészítésében is. Azonban a nemzeti kisebbségek is élénken foglalkoztatják és része volt a prágai kisebbségi konferencia elé terjesztett határozatok megalkotásában is, mivel az ezt előkészítő brüsszeli és müncheni konferenciákon intenzíven résztvett. A „no more war!“ akcióját is a legnagyobb mértékben helyesli és ebből az alkalomból is meg akarjuk mutatni, hogy Ausztriában a pacifizmus nem puszta frázis. Az összes utódállamok népszövetségi ligái foglalkoztak már a július 29-én megtartandó békedemonstráció tervével és minden országban már folynak az előkészületek. A ligák állítólag fel fogják hívni az országban megjelenő napilapokat, hogy ezen a napon ünnepi számot adjanak ki, amely a békemozgalmakkal és a háború elleni törekvésekkel foglalkozzon. Görögország háborút kezd. Athén, június 22. Tegnap fontos minisztertanács volt, amelyen a hadseregparanosnokok is résztvettek. A minisztertanács bizonyos katonai intézkedéseket határozott el, amelyek a kisázsiai offenzíva újra felvételére engednek következtetni A minisztertanácsi határozatok publikálása nagy nyugtalanságot keltett Görögország közvéleményében. Veszélyben az osztrák pénzügyi terv Bécs, június 23. Váratlan nagy akadálya támadt az osztrák kormány pénzügyi programjának, ugyanis a birodalmi parasztszövetség kimondta, hogy nem járul hozzá a földbirtoknak államjeláloggal való megterheléséhez. Ez az egész pénzügyi tervezetet felboríthatja. Ezekkel szemben a mai minisztertanác.mn Ssipel kancellár megállapította, hogy a kormány pénzügyi tervezetéhez minden tényező hozzájárul és ha a parasztpárt nem is fogadja el a tervezetet, az a többi pártok hozzájárulásával feltétlenül törvényerőre emelkedik. Az oroszok még nem adtak életjelt Hágában Hága, június 25. Tegnap volt az első együttülés, amelyen Karnbeck díszelnök elnökölt. Az ülésen megválasztották az egyes bizottságokat, amelyek azután külön előértekezletet tartottak. Az előértekezleten megválasztották a napirend-bizottságot, melyet megbíztak, hogy tartsa fenn az összeköttetést az oroszokkal. Az ülésen feltűnéssel tárgyalták, hogy az oroszoktól még semmi hír nem érkezett és így a hágai konferencia Oroszország magatartásáról teljesen tájékozatlan. Berlin W. 15 KI lel I0 lel __________ 10 lel Egy hónapra-------40 lel Cr ■zAm^rSlPaiyaadvaron t lel Keren Hajjeszod Centralbureau für Mitteleuropa Í4ÍUU I Szerkesztőség, hivyódivatát és nyomda Olul'Kolozcvtr, Str. Baros L. Papi — Braaaal-nleav az UJ Kelet telefonjai oferkasztOaig — 077 K ladfiblvatal -----------844 Nyomda .. - 87q Hiker pazttly —~a?i ?.. N. Sz. -------- ta« A hiziratok ksztrAlsg * niszkcaztaaigncU olmzen JSk. ~ Kéziratokat nem mik vikin és nem Srtz* hetünk mos ' Egy ntim ( V. évfolyam, 135. szám Clu| (Kolozsvár) 5682. Szíván 28, 1922. junius 24. Szombat Újabb bombarobbanás Budapesten Felrobbant az Ébredő Magyarok helyisége Budapest, június 23. Ma éjfél után negyed egykor az Ébredő Magyarok Sörház utcai helységében bombarobbanás történt. A bezárt kapu aljából előbb kisebb, később hatalmas robbanás hallatszott, amelynek zaja felverte a környéket. A robbanás ereje a nehéz kaput kivetette sarkából és a házak ablakait hatszáz méter körzetben bezúzta. Az ébredők helyiségeiben csak a nemzetvédelmi osztály néhány tagja tartózkodott, akik közül az egyik a lábán könnyebben megsebesült. A szemközt levő ház egyik ablakán kinéző Koncza János 62 éves magánzó súlyosan megsebesült. A rendőrség azonnal teljes készültséggel kivonult a rend fentartására. Közelebbi részletek hiányzanak.