Uj Kelet, 1932. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1932-08-02 / 173. szám

2. OLDAL vel járna s olyan külpolitikai bonyodal­­makat idézne fel, amelyek a hatalom mámorát igen gyorsan változtatnák át a kijózanodás macskajajává. Hitler ma felelőtlenül és a hozzá ha­­sonlók silány tömegeinek rajongó szim­­pátiája közepette fenékig fizetheti a földi jók, a reprezentációk, a tetszelgések és a köztársaság előtti Németország „előkelő“ megbecsülésének édességeit Tömegei felé ma még felelőtlenül dobálózhat félig vö­­rösre, félig fehérre mázolt radikális jelű­szavaival; ma még milliók hisznek sza­árnak, reménykedve a­ teljesíthetetlen teljesíthetőségében, de abban az esetben, ha akár puccsal, akár parlamentáris esz­­közökkel a hatalomra kerülne, csakha­­mar a saját tömegeivel találná szemben magát Van azonban más oka is annak, hogy Hitlerék egyelőre távol tartsák magukat a puccskísérletekből. A választások ered­­ményei ugyanis azt bizonyítják, hogy a centrum, a vasfront mögé tömörült­­szo­­cialista és köztársasági pártok, valamint a kommunisták olyan hatalmas fizikai, politikai és morális erőt reprezentálnak, amelyekkel — egy véres polgárháború problematikus kimenetelű veszélyének vállalása nélkül — igen nehéz volna az úgynevezett leszámolás. Ám ha Hitlerék számára sincs adva a lehetőség arra, hogy a jobboldali pár­­tok koalícióját létrehozva — parlamen­­táris után szerezzék meg a hatalmat, vi­­szont nincs megadva ez a lehetőség a régi weimari koalícióban tömörült pár­­tok számára sem. Ha Brüning szívesen is lépne újra koalícióba a szociáldemokra­­tákkal, ez az újabb szövetkezés sem je­­lentene többséget a két párt számára. Erre csak akkor volna lehetőség, ha a kommunisták is beállanának harmadik­­nak a hajdani weimari koncernbe, ami azonban a mai viszonyok között — a jó­­zan ész és a demokrácia megvédésének követelményei ellenére is — elképzelhe­­telen. Ezenfelül a régi weimari koalíció egykor jelentős polgári középpártjai, mint Stresemann néppártja, az állam­­párt, a demokrata párt, a Landvolk ro­­mokban hevernek.* Hogy mi következhetik ezek után? A lehetőségek között nem nagyon lehet vá­­logatni. Ha a megerősödött nácik és a megerősödött kommunisták beígért pucs­­csai el is maradnának, ha az úgyneve­­zett demokratikus külsőségek, a parla­­mentáris kormányzat látszat-szurrogátu­­mai épségben is maradnak, — ezzel még korántsincs adva egy demokratikus és alkotmányos kormányzati lehetőség a mai Németországban. A centrum nem fog szövetkezni sem a hitleristákkal, sem a kommunistákkal. Papennek és Schleicher tábornoknak pedig, akik — a történelem és a demokrácia keserű iró­­niájaként eme legutolsó ״ parlamenti vá­ lasztá­sokat*­ lefolytatták Németország­­ban — nincsen pártjuk. Az igazi győztes tehát ennélfogva se nem a marxista front, se nem Brüning, — hanem a Papen-Schleicher-féle ״ koali­­ció44. Németország népe ismét választott, ismét megnyilatkozott, nagy tömegében inkább a demokrácia, helyesebben a ha­­ladás, mint a reakció irányában. A de­­mokrácia belső ellentmondásai következ­­tében azonban a nagy­­milliós német tö­­megek nem tudták megteremteni annak lehetőségét, hogy a köztársasági Német­­országot köztársasági eszközökkel kor­­mányozzák. . S ebben az utóbbi tényben van elrejt­­ve az a hatalmas történelmi tragikum, sőt bizonyos mértékben tragikomikum, amely a tegnapi választások ,,különös* ismertetőjelét*­ adja.• Ha tehát a tiszta realitások alapján maradunk, akkor csak Schleicher és Papén uralmának további fennmaradását jósolhatjuk. Következhetik esetleg a kom­munista párt betiltása és mandátumai­­nak megsemmisítése, mely egyedüli eset­­ben tényleg bekövetkezhetne a hitlervi­­ták és a jobboldali polgári pártok par­­lamentáris uralma. Azonban a levegő, a politikai atmosz­­féra romboló mikrobákkal van telítve Németországban. A marxista és reakciós pártok egyensúlyának mérlegnyelve bo-­r rotvaélre van helyezve. A választási­­ küzdelmek megmutatták, hogy Németor-­­­szágban már nem is akut, hanem krónik­i­kus forradalmi helyzet van adva, amely , dacolva a hivatalos hatalom kényszerítő eszközeivel maga is az erőszak elvének hódol. Pillanatnyilag talán örömet je­­lenthet az a tény, hogy a hitlerista sza­­vazatok számát három millióval múlta felül az antihitlerista szavazatok száma, a közeljövő szempontjából ma már ez i­ ..győzelem*4 is inkább csak demonstra­­tív jellegű, mint élő realitás. Salamon László. Ú­J KELET KEDD, 12. AUGUSZTUS HÓ 1 Augusztus 14-én száll fel másodszor a sztratoszférába Piccard professzor 170 léggömb-repülőt boc**ítettak Piccard readülkatésére Bécsi augusztus 1. Piccard prof­esz­­szor augusztus 14-én teszi meg máso­­dik útját a stratoszférába. A felszállás Düberndorfban, Zürich mellett törté­­nik, az ottani magánrepülőtéren. A felszállás munkálatainál 170 repülőt bocsátottak Piccard rendelkezésére, akik valamennyien léggömb-repülők. Piccard professzor gondoláját Lüttich-­ben készítik és itt szerelik fel a gon­do­ lára a szükséges technikai műszereket is. Ezután a gondolát Bruxellesbe vi­­szi, ahonnan Zürichbe szállítják teher­autón. Ezen az autón akar utazni, gon­­dolájára ügyelve, Piccard professzor is. Piccard léggömbjére rádióleadóállo­mást szerelnek fel, melynek segítségé­­vel a professzor fenntarthatja az ösz­­szeköttetést a világgal. ״ A békeszerződések óta még nem voltak ilyen nehéz hónapjai Európának“ Benes miniszter Prága, augusztus 1. A csehszlovák mi­­nisztertanácson tegnap dr. Benes külügyminiszter expozét tartott a nemzet­közi politika eseményeiről. Mindenek­­előtt kifejtette, hogy a lausannei konfe­­rencia eseményei Európa fejlődése szem­pontjából messzeható jelentőségű lehet. A reparáció likvidálása a nemzetközi po­­litikának egy igen nagy vitás problémá­­ját kapcsolja ki elsősorban a Németor­­szág és Franciaország viszonylatából, de Franciaország és Anglia viszonyából is. A kölcsönös bizalom szellemében történt megállapodások jelentik, hogy Francia­­ország és Anglia, valamint Németország és Olaszország folytatni fogják az együt­tes európai rekonstrukció politikáját és el akarják hárítani új konfliktusok, új dezorganizációk és új nyugtalanság elő­­idézését. A lausannei egyezmény jelen­­teni fogja, hogy az év végéig meg fogják kísérelni az európai háborús adósságok problémájának megoldását is. Németországnak az európai államokhoz való viszonyáról szólva, mindenekelőtt kijelentette, hogy Németország gazdasági krízisének fejlődése sorsdöntő jelentő­ségű­ Európa nemzetközi helyzetére. E külügyi expozésú fejlődés természetesen politikai konzek­­venciákkal jár, de kijelentheti, hogy Csehszlovákia, amely minden eshetőség­­re készen áll, nem fog beleavatkozni az eseményekbe és mostani viszonyát igyek­­szik Németországgal szemben fenntarta­­ni. De saját szempontjából is nagy figye­lemmel kell kísérnie az eseményeket és fel kell készülődnie annak általános és európai következményeire. A lausannei konferencia után az európai események aránylag kedvezően fejlődtek. Másfelől azonban a németországi bizonytalanság a fejlődésben való reményeket megingat­­ta, őszre nagy nemzetközi események várhatók. Bizonyos, hogy ezek az esemé­­nyek politikailag és gazdaságilag ép­­úgy kedvezők is lehetnek, mint kedvezőt­lenek. Fő dolog, hogy minden felelős té­­nyező tudatában legyen a sorsdöntő idők­­­nek és minden tevékenység irányában az állami és nemzeti érdekek megóvása felé. Soha még olyan nagy szükség nem mutat­kozott a lojális együttműködésre, mint éppen most. A békeszerződések lezárása óta még ne­m voltak ilyen nehéz hónap­­jai Európának. Al Capone, a cipész Hogyan él az amerikai alvilág Newyork, aug. 2. Az amerikai alvilág rettegett fejedelme, Al Capone csak rit­­kán hallat magáról, amióta az atalantai börtönben tölti sokévi büntetését. A Lindbergh-bébi elrablásával kapcsolat­­ban jelentkezett hosszabb idő után a ban­ditavezér, aki akkor szabadlábra helye­­zését kérte és ennek ellenében eredmé­­nyes nyomozást ígért. Kérését nem tel­­jesítették, sőt akkor felmerült az a gya­­nú, hogy Al Capone bandájának része van Lindbergh ezredes gyermekének el­­rablásában, mert ezzel akarták kierősza­­kolni vezérük szabadonbocsátását Ez a gyanú azóta megdőlt, bár máig sem si­­került még világosságot deríteni a Linde­bergh-rejtélyre. Al Capone továbbra is a börtön lakója maradt, azonban eddig nagyon kevés hír szivárgott ki arról, hogy az amerikai alvilág hírhedt vezére hogyan tölti nap­­jait a börtönben. Erre nézve most na­­gyon érdekes dolgokat mond el az ame­­rikai lapokban egy az atalantai börtön­­ből büntetésének kitöltése után szaba­­dult fegyenc, aki hosszú ideig az Al Ca­­ponéével szomszédos cellának volt a la­­kója. Amerikában a legnagyobb megle­­petést kelti ennek a fegyencnek szava­­hihető elbeszélése, amely egész más szín­­ben tünteti fel a csikágói alvilág volt vezérét, mint amilyennek általában el­­képzelni szokták. A szabadult fegyenc elbeszélése szerint királya az atalantai börtönben ? I Al Capone az atalantai börtön minta­­­foglya. Nagy intelligenciája és megnye­­rő modora népszerűvé tette hamarosan a börtönben és hírneve bizonyos tekin­­télyt is kölcsönöz neki. Al Capone azon­­ban nem él vissza ezzel a ,,kiváltságos"" helyzettel. A fényűző élethez szokott banditavezér, akinek kastélyai vannak és akinek estélyei eseményszámba men­­tek Amerikában, a börtönben elhatároz­­ta, hogy megtanul dolgozni, hogy egy­­részt elviselhetőbbé tegye ezzel a fogság hosszú napjait, másrészt, hogy majd ki­­szabadulása után legyen tisztességes pol­gári foglalkozása. Al Capone a cipészmesterséget válasz­­totta amit a legnagyobb buzgalommal igyekszik elsajátítani a börtönben. Na­­ponta órák hosszat ül a sámfa fölé ha­­jolva és kérgesedő kezei fürgén dolgoz­­nak egy-egy pár cipőn. Legutóbb már kifogástalan cipőket készített a híres bandavezér, ami igen nagy örömmel és büszkeséggel töltötte el és dicsekedve mutogatta mindenkinek első ״ remekmű­­­vét 44. Al Capone azonban nemcsak szorgal­­mas, hanem egyike az atalantai börtön legjobb magaviseletű foglyainak is. 18־ tenfélőnek mutatkozik és szorgalmasan eljár az egyház istentiszteleteire. Úgy munka közben, mint szabadidejében igen gyakran kenetteljes erkölcsi prédikáció­­kat intéz fegyenctársaihoz, akiket tisztel A nagyváradi zsidó leány elemi, gimnázium és társulati kereskedelmi le­­ányiskolát látogató növendékek legalkalmasabban elhelyezkedhetnek a Schwartz Menyhértné zsidó LEÁNYNEVELŐ INTÉZETÉBEN * ORADEA, Str. Ciorogariu (Uri-u.) 8. Dija nem magasabb a rendes privát háznál kért díjnál. — Szabászati és varró tanfolyam. Zenei kiképzés. Kereskedelmi magán tanfolyam. Idegen nyelvek. Kitűnő referenciák. Prospektus. s kénes iszapforrások­­­ évszázadok óta bevált gyögyel jár­ással és07. köszvény, isadlás ellen páratlanul hatásosak. Igen jutányos árak. Fel­­világositások: Pöstyén­ffk­dőiroda, Singer L. gyógysz. Timisoara II. Str. Laguna 8. PLntrén­ séges és erkölcsös életre tanít. — Tudom, hogy engem sokan irigyl­­tek — szokta Al Capone mondani — ha­­talmamért és gazdagságomért, mégis óva intek mindenkit attól, hogy a hin­diták közé beálljon. Ezen a pályán csak átmenetileg lehet sikereket elérni, azon­­ban az alvilág legügyesebb emberei is mind a börtönben végzik, ha időközben, le nem puffantják őket ellenfeleik. Vés־/*׳ delmes és idegeket őrlő hajsza ez, amely­nek soha sincs vége. Én magam is má­r évek óta szakítani szerettem volna a go­­nosztevő-mesterséggel, azonban köny­nyebb az alvilágba bejutni, mint Dum­a szabadulni. A banda tagjai ezernyi szál­­lal kötik az embert és nem lehet közü­­lük szabadulni... Ilyen és hasonló prédikációkat tart Al Capone fegyenctársainak, akiket arra int, hogy tanuljanak meg egy becsületes­­ mesterséget, amelyből tisztességesen meg­­­élhetnek, anélkül, hogy gonosztettekr­g ׳­ lennének utalva. Jó viselkedéséért és azokért a nézetek­ért, amelyeket állandóan hangoztat, a börtönben szeretik is Al Caponét és ju­­talmul meg­engedik neki, hogy olvasson és szabadidejét egy minta baseball-csa­pat szervezésére fordíthassa. Ez a legke­­vesebb szórakozása most az amerikai al­világ hírhedt vezérének, aki annyira ak­tív természet, hogy a börtönben is meg kell egy olyan szervezetet teremtenie, a­melynek ő állhat az élén... Kiszabadulás utáni terveiről Al Capo­­ne nem szokott nyilatkozni. A jövőre nézve azonban nincsenek gondjai, mert tekintélyes vagyona van, amely minden­kor biztosítani fogja megélhetését. Ha ugyan erkölcsi prédikációi ellenére nem áll majd kiszabadulása után ismét a csi­­kágói alvilág élére... Milyennek képzelte Bata utódját A tragikus körülmények között el״ hunyt Bata Tamás írásbeli hagyatékában a ״ Zlina című folyóirat szerkesztője. Batának egy érdekes nyilatkozatára bukkant, amely megmagyarázza, hogy a Bata-művek a főnök halála után egy órát sem álltak és az összes műhelyek és elárusító helyek a szokott tempóban dol­­goztak tovább. Ez a nyilatkozat a követ­kezőképpen hangzik: Utódom kérdésével 36 éves körömön­­ kezdtem foglalkozni, amikor üzemembe az első segédet felvettem. Sohasem fogadtam volna magam mellé segédeket s hozzá még oly sok segédet, ha munkámat úgy akartam volna megszer­­vezni, hogy én magam nélkülözhetetlen legyek. Az a munka, amelyet mi szerveztünk meg, nem használhat olyan embereket, akik nélkülözhetetlenek akarnak lenni , de olyan embereket sem, akik napszámo­­sok akarnak maradni. Évekkel ezelőtt el­bocsátottam egy raktári segédet, aki a hátán cipelte a csomagokat, ahelyett, hogy a felvonóval szállíttatta volna azo­­kat. Azt felelvén, hogy ez az igazgató gondja és munkája, ő maga mindig csak becsületes munkás akar maradni. Egy vállalat sem nőhet meg, amíg meg nem találja azt az utat, hogy minden munkásból igazgatót neveljen. Mikor ezt a problémát megoldottuk, akkor oldottuk meg egyúttal azt a kérdést, milyen le­­gyen üzemünk vezetése a jövőben. ־־*־ Részleges kormányválság Mexikó­­ban. Párizsból jelentik: Mexikóban rész­­­leges kormányválság állott be. A tengeré­­­szeti és hadügyminiszterek lemondottak. I — Helgoland partjai tovább málanak. Hamburgból jelentik: Helgoland szigeté­­nek partjai tudvalevőleg hosszú évek óta málanak és a sziget már jelentékeny területveszteséget szenvedett. A tenger egyre fogyasztja Helgoland szigetét, ami ellen betonparttal próbáltak védekezni. Legújabb jelentés szerint az északkeleti parton a védőfalon kívül újabb 1500 köb■­ méter mennyiségű szikla múlott szét It­­ tengerben.

Next